A Győri Kézilabda Atyja: Történelem és Sikerek
A győri kézilabda története messzire nyúlik vissza, gazdag múlttal és számos sikeres fejezettel. A sportág gyökerei egészen 1904-ig nyúlnak vissza, amikor a Magyar Vagon- és Gépgyár tagjai megalakították az Egyetértés nevű csapatot. Az ezt követő évtizedekben a kézilabda népszerűsége Győrben folyamatosan nőtt, és a város számos tehetséges játékost és emlékezetes mérkőzést adott a sportágnak.
Az ETO legnépszerűbb és legsikeresebb csapatát 1904-ben alakították a Magyar Vagon- és Gépgyár tagjai, Egyetértés néven. Az első hivatalos női bajnokságot 1951-ben rendezték. Talán kevesen tudják, hogy 1950-ben az utolsó "nem hivatalos" kispályás bajnokságban az ETO lett az aranyérmes. Az ötvenes évek közepén Joósz Vilmos került a szakosztályvezetői pozícióba, aki Lang János klubelnök támogatásával megkezdte az első "aranycsapat" építését.
Az 1957-es év fordulópontot jelentett a női csapat számára. Sikeres osztályozót vívtak az NB I-be kerülésért. Az akkor még tavaszi-őszi lebonyolítási rendszerű pontvadászat tavaszi szakaszában 12 pontot szerzett az ETO, és csak a táblázat 6. helyén állt. Ősszel aztán megtáltosodott a csapat, zsinórban nyert mérkőzések után jutott el az utolsó előtti fordulóig, amikor hazai pályán fogadta az egyik legnagyobb rivális TF-et. Ekkor már kézzel fogható közelségben volt a bajnoki cím, és a győri lányok csordultig telt lelátók előtt, elképesztő izgalmak közepette végül 5:4-re nyertek a kor talán legfélelmetesebb hírű és atmoszférájú helyszínén, a vörös salakos, villanyfényes mérkőzések megrendezésére is alkalmas börtön melletti pályán. 1958-ban a csapat több játékosa "szülési szabadságra" vonult, így az ETO csak nyolcadikként zárta a küzdelmeket. Mégis történt említésre méltó esemény ebben az évben is. Az 1959-es bajnokságnak a félelmetes Novák, Jóna átlövő párossal vágott neki a csapat, és hatalmas küzdelmet vívott az elsőség megszerzéséért a Goldbergerrel. Tavasszal egy hatalmas zápor tarkította mérkőzésen 2:1-re az ETO nyert Győrben, ám a tabellát hosszú ideig mégis a Goli vezette. Három fordulóval a vége előtt aztán váratlan vereséget szenvedtek az óbudaiak, a zöld-fehérek pedig a tabella élére ugrottak, és már nem is hibáztak. Hatalmas csata után ismét az ETO lett a bajnok! 1960 még a sikerek jegyében telt. A csapat a Bp. Spartacus mögött második lett a bajnokságban, igaz tetemes, nyolc pontos hátránnyal.
Jóna Magda távozása után a sikerek is hosszú időre elkerülték az ETO-t. 1961-ben 4., 1962-ben 7., 1963-ban a 10. helyen végzett a csapat. A szezon végeztével Stéger László felállt a kispadról. A következő esztendőben aztán a 9., majd 1965-ben a 11. hely jutott osztályrészül. A gyászos bajnoki szereplést a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK) igyekeztek feledtetni a lányok: Kheim Jenő edző irányításával a legjobb négy közé jutottak. 1966-ban megtörtént a legrosszabb: az ETO a 13. helyen végzett. Az 1967-es esztendőben a csapat megnyerte a másodosztály küzdelmeit, és visszakerült a legjobbak közé. Sajnos csak átszállójegyet váltott az ETO, 1969 ismét az NB I/B-ben köszöntötte a zöld-fehéreket. Kheim Jenő lemondása után Tompa Zoltán vette át a szakmai irányítást. Három év következett az NB I/B-ben, sorrendben 6., 3. majd 2. helyen végzett a csapat. Az 1972-es ezüstérem azt jelentette, hogy az ETO visszakerült a legmagasabb osztályba. Cser, Gillium, Fábián és az Újhelyi testvérek voltak a csapat húzóemberei. A folyamat megállíthatatlannak bizonyult, 1979-ben az ETO az NB II 11. helyén végzett, s ettől az osztálytól is búcsúzni kényszerült. Az utolsó évben Takács Miklós edző sokszor általános iskolás lányokat volt kénytelen a csapatba állítani.
1975 és 1979 között negyven, az első csapathoz tartozó kézilabdázó távozott az ETO-tól, köztük ifjúsági válogatottak egész sora (Csehi, Hédli, Nyári, Sulyok, Fehéregyházi, Orbán), akik aztán új csapataikban meghatározó NB I-es játékosokká erősödtek. Az NB II-től való búcsút követően az egyesület vezetése úgy döntött, hogy megszünteti a szakosztályt. A felnőtt csapat játékosai a Győri Textileshez kerültek, az utánpótlást pedig a Győri Richards vette át. A fiatalok sikeresen épültek be az akkor újonc NB II-es Richardsba, és 1980-ban kiharcolták a bentmaradást. Jámbor Vilmos csapatában kezdte bontogatni szárnyait Szabó Hedvig, Csapó Erika és Kocsis Erzsébet. 1982-ben bajnoki címet szerezve léptek felsőbb osztályba, az NB I/B-ben pedig első nekifutásra a 6. helyen végeztek. 1984-ben újabb bravúr következett: a Szegedi Textil mögött megszerzett ezüstérem az első ligába jutást jelentette.
1989 tavaszán a Richards Finomposztógyár bejelentette, hogy a jövőben nem tudja vállalni a csapat működtetését. A gárda végül a 10. helyen végzett a bajnokságban, és névváltozás után továbbra is az első osztályban szerepelt, immáron Győri Sportközpont SE-ként. Az újonnan érkező játékosok (Ádám Zsuzsa, Pajor Jolán, Kiss Csilla, Németh Jolán) mellett Laczó, Bodrogi, Horváth Zs. és Horváth K. személyében egy sor saját nevelésű, serdülő korú kézilabdázó kapott lehetőséget hétről hétre. A gárda megőrizte középcsapat státuszát, az időközben őszi-tavaszi rendszerűvé átalakított bajnokságban az 1991/92-es szezonban a 6. helyen végeztek.
Időközben komoly változások történtek a Rába ETO háza táján, a korábbi ügyvezető elnököt, Szániel Jánost Kovács Jenő váltotta. Kovács az első pillanattól nyíltan hangoztatta, hogy a labdarúgáson kívül nem tart igényt a többi szakosztályra. Emiatt 1992 őszén a Rába ETO férfi kézilabda csapata beleolvadt a Győri Sportközpont SE-be, majd novemberben a Győri Sportközpont SE-ből megalakult a Győri ETO Kézilabda Club, melynek "gazdája" Győr város önkormányzata volt. Az 1992/93-as bajnoki szezont még Győri Sportközpont SE-ként kezdő csapat tavasszal már Győri ETO KC-ként zárta 12. helyen a pontvadászatot.
1993 nyarán névadó szponzor állt az együttes mögé, négy idényen át Győri Keksz ETO-ként szerepeltek a lányok. Komoly erősítések történtek ezen a nyáron: Debrecenből költözött Győrbe Mátéfi Eszter és Szántó Anna, akik hamar beilleszkedtek a Horváth Mariann, Hoffmann Beáta, Nagy Anikó, Szabados Gabriella fémjelezte csapatba. Az 1993/94-es szezont végül 5. helyen zárta a Horváth Lajos irányította ETO, Mátéfi Eszter pedig az NB I gólkirálynője lett. A következő esztendőben nem sikerült az előrelépés, az 1994/95-ös idényben ugyancsak ötödik lett a csapat, kispadján az akkor NB I-ben újonc edzővel, Róth Kálmánnal. Ebben az évben azonban az ötödik hely is nemzetközi kupaszereplést ért, így az ETO női csapata története során először mutatkozhatott be Európának. A svájci Amicita Zürich elleni City Kupa nyitány után azonban a Silcotub Zalau már megálljt parancsolt a Hoffmann Beáta, Szántó Anna, Nagy Anikó, Mátéfi Eszter, Horváth Mariann ötös vezérelte csapatnak, mely ekkor már soraiban tudta az elkövetkező évtized meghatározó magyar kézilabdázói közül Pálinger Katalint, Pigniczki Krisztinát és Kulcsár Anitát is. A csapat végül a 4. helyen végzett.
A csapat 1987-ben lett bajnok. Magabiztosan, 6 pontos előnnyel végzett első helyen a csapat. Kádár Zoltán 167, Iváncsik Mihály 126 gólt szerzett. Három fordulóval a befejezés előtt Győrben a nagy rivális VÁÉV-Bramac 28:20 arányú legyőzésével biztosította be aranyérmét az együttes. Az 1986-os év az IHF-kupa megnyerése miatt marad emlékezetes. Már az előző év őszén lezajlott két forduló, azonban a török Simtel és a svájci Basel nem állította komoly erőpróba elé Iváncsikékat. Tavasszal előbb a szlovákiai Eperjes csapatát búcsúztatta az ETO összesítésben 2 gólos különbséggel, az elődöntő első mérkőzésén a Proleter Zrenjanin ellen Győrben aratott 11 gólos győzelem után a visszavágó már csak formalitás volt.
A Győri ETO-UNI FKC Kft. célja, hogy a győri férfi kézilabda új, minőségi korszakába lépjen, magán viselje a „startup filozófiát”, az innovációs megoldások bevezetését, dinamikus megoldások alkalmazását a versenyképességünk fokozása érdekében. Jövőképünk középpontjában az eredményesség növekedése áll. Az első csapatunk az NB I/B osztályból 2023/24 idény megnyeréséve újra feljutott az NB I-be, ahol 2024 szeptemberétől új célok és kihívások mentén igyekszik minél jobb eredmény elérésére.
Az Audi Hungaria és az immár hatszoros Bajnokok Ligája győztes, valamint 17-szeres magyar bajnok Győri Audi ETO KC élete csaknem 20 éve fonódik össze. „A Győri Audi ETO KC a világ legsikeresebb kézilabdacsapataként évtizedek óta írja mindannyiunkat magával ragadó sikertörténetét. Vállalatunk elhivatott támogatója a sportnak és természetesen a kiemelkedő eredményeknek is, így jó szívvel hosszabbítottuk meg újabb három évre partneri együttműködésünket. Az Audi Hungaria társadalmi jelenléte rendkívül sokszínű. „Vállalatunknak fontos célja, hogy a gazdasági kapcsolatokon túl egy szoros, egymást erősítő köteléket alakítson ki a helyi társadalommal és azt folyamatosan erősítse. Ennek a kapcsolódásnak a része, hogy támogatjuk a sportot, legyen az versenysport, tömegsport vagy a fogyatékkal élők sportolási lehetőségei.
Görbicz Anita, a Győri Audi ETO KC egykori világklasszis irányítója, jelenlegi elnöke is megemlékezett a közös munkáról: „Az Audi Hungária és az ETO Kézilabda Club együttműködése olyan hosszú múltra tekint vissza, hogy már gyakorlatilag összeforrt a két márkanév a sportban. Ez a kapcsolat mindenki számára előnyös, így örömteli, hogy újabb 3 éves időtartamra aláírtuk a szerződést. Játékosként is, de most klubvezetőként még egyértelműen nagyobb büszkeséggel tölt el, hogy egy igazi világmárka lehet névadó főszponzorunk. Együttműködésünk felnőtt korba lép, hiszen idén már a 18. Endrődi Péter, a Győri ETO Kft ügyvezetője kiemelte, hogy a gördülékeny együttműködés egyik oka, hogy mind az ETO, mind az Audi Hungaria folyamatosan a csúcsteljesítményre tör. „Az Audi márka jelenléte klubunk életében nem csak anyagilag járul hozzá a sikerekhez. A legnagyobb célok kitűzése és az azok elérésére való törekvés közös bennünk. Egy ilyen sikerorientált világmárka csak csúcsteljesítményt fogad el, ez pedig csapatunkra is teljesen igaz. Sokban hasonlít a sport és a gépjármű ipar, hiszen egy remek csapatban minden apró részletnek passzolnia kell, csakúgy, mint egy csúcskategóriás gépjárműben.
Az ETO szineiben legtöbb nemzetközi kupamérkőzést játszó és gólt dobó játékosok listája (2020).
Az ETO szineiben legtöbb bajnoki mérkőzést játszó és gólt dobó játékosok listája (2020).
Az ETO szineiben legtöbb magyar kupa mérkőzést játszó és gólt dobó játékosok listája (2019).
A Győri Audi ETO KC a világ legsikeresebb kézilabdacsapataként évtizedek óta írja mindannyiunkat magával ragadó sikertörténetét.
Az 1904-ben alapított ETO 1948-ban felkérte Sebők Tibort a női kézilabda-szakosztály megszervezésére. 1950-ben első helyen zárták a még nem hivatalos amatőr bajnokságot. 1951-től induló hivatalos magyar bajnokság területi csoportjába kerültek, amit 1957-ben sikerült megnyerniük, és ezzel feljutottak az NBI-be. Az első NBI-es évadjuk tavaszi fordulóját a 6. helyen zárták. 1962-től kezdve elkerülte a csapatot a szerencse, és 1966-ra a 13. helyig csúsztak vissza, ami a csapat kiesését jelentette. 1968-ban egy szezon elejéig újra feljutott az NBI-be. A mélyrepülés folytatódott tovább, 1977-ben kiestek az NBI/B-ből, majd 1979-ben az NBII-ből is.
A klub az elmúlt 19 évben mindig a női bajnokság dobogóján végzett, 2005, 2006 után 2008-tól zsinórban hétszer nyert magyar bajnokságot, összesen 13-szor. 2017-ig hússzor bejutott a Magyar Kupa négyes döntőjébe, 12-szer meg is nyerte. Tizenhatszor játszott minimum elődöntőt valamelyik nemzetközi kupában, ebből tizenegyszer döntőt, melyből a 2013-as és 2014-es Bajnokok Ligája döntőt meg is nyerte. A következő idényben a hazai sorozatokban a Magyar Kupát az Érd NK ellen nyerték meg 27-23-ra, új rekordot jelentő tizenharmadik alkalommal. A bajnokok Ligája-sorozatban újra döntőbe jutott a csapat, ahol újra a macedón Vardar Szkopje volt az ellenfél. Ezúttal is nagy küzdelmet, 20-20-as döntetlent és hosszabbítást követően 27-26-os győzelemmel sikerült megszerezni a negyedik BL-sikert.
A Győri Audi ETO KC Győr városának tizennyolcszoros magyar bajnok, hétszeres Bajnokok Ligája győztes női kézilabdacsapata. Az utóbbi évek legsikeresebb magyar női klubcsapata, mind a hazai bajnokságot, mind a nemzetközi szereplést tekintve.
A 2012-2013 bajnoki évben elsöprő sikert arattak és megnyerték az idényt. 2023-ban megalakult a Győri ETO-UNI FKC Kft. Hivatalosan a 2023/24-es bajnoki idényben kezdi meg működését. Feladata a győri férfi kézilabda magasabb szintre való emelése (NB/I), párhuzamosan a Széchényi István Egyetemmel a „Tanulj és Sportolj Győrben” elv alkalmazásával.
tags: #gyori #kezilabda #atyja
