A Mitropa Kupa története: Európa első nemzetközi klubsorozata

A Közép-európai Kupa (KK), más néven Mitropa Kupa Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben klubcsapatok szerepelnek. Ez a torna a mai klubcsapatok Európa-kupáinak, a Bajnokok Ligájának és Európa Ligának a szülőanyja volt. A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgóelitjéhez tartozó közép-európai országok.

Az európai klublabdarúgás úttörője: A kezdetek és a Challenge Kupa

A verseny elődjét Challenge Kupa néven 1887-ben alapították, Bécsben. A torna kitalálója a Vienna Cricket and Football-Club elnöke, John Gramlick volt. Ebben a versenyben az Osztrák-Magyar Monarchia minden klubja részt vehetett. A torna legjobb csapatai Bécsből, Budapestről és Prágából kerültek ki. A Challenge Kupát 1911-ig rendezték meg, majd átnevezték Mitropa Kupára, ami a KEK és a BEK korai elődje volt.

A Közép-európai Kupa megszületése és az alapító nemzetek

Az elképzelést az első komoly európai kupaversenyről az első világháború után formálták meg. Az ötletgazdák a közép-európai országok voltak, akik abban az időben élen jártak a világ labdarúgásában. Közép-Európában jelent meg a nemzeti ligák ötlete; 1924-ben Ausztria, 1925-ben Csehszlovákia, majd 1926-ban Magyarország hozta létre első nemzeti ligáját, ami a mai ligák elődje.

A húszas évek közepén dr. Fodor Henrik a magyar, osztrák, csehszlovák, német csapatok részére Közép-Európa bajnokság kií­rását javasolta. Hugo Meisl, az Osztrák labdarúgó-szövetség (ÖFB) feje kezdeményezte, hogy üljenek össze a labdarúgó szövetségek elnökei, és vitassák meg, hogy az ország támogassa-e a kezdeményezést. Formálisan Hugo Meisl, az osztrák szövetség elnöke kezdeményezte megrendezését. Hugo Meisl úgy változtatta meg az ötletet, hogy a négy ország kupadöntős csapatai a Közép-európai Kupáért játszanak, oda-vissza alapon, kieséses formában. Célja a térség legjobb csapatának megállapítása volt.

A FIFA kezdetben ellenezte a közép-európai csapatok szándékát. Később a FIFA bekérte a Közép-Európai Kupa bizottság elnökétől a kupa eddigi eredményeit, ami első jele volt annak, hogy a FIFA hivatalosan is elismeri ennek a dí­jnak nemzetközi jelentőségét és helyt ad a mérkőzések eredményeinek a FIFA hivatalos évkönyvében. A vetélkedés dí­ja, a Közép-európai Kupa Svehla cseh miniszterelnök adománya volt.

A Mitropa kupa első találkozójára 1927. augusztus 14-én került sor. Az első mérkőzéseket 1927. augusztus 14-én játszották, már az első játéknapon szerepelt magyar csapat, a Hungária FC, amely Belgrádban 4:2-es győzelmet aratott a délszláv államalakulat bajnoka a Beogradszki SZK ellen.

A kezdeti megállapodás az volt, hogy a tornára Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia két-két klubot adjon. Az első KK kií­rásban négy nemzet vett részt: az alapí­tókon kí­vül jugoszláv csapatok indulását is elfogadták. Minden nemzet két-két csapattal indulhatott. A kupában az adott ország bajnoka és kupagyőztese vehetett részt. Az első győztest Csehszlovákia adta, mivel az AC Sparta Praha hódította el a kupát. A mérkőzéseket oda-vissza alapon rendezték.

Nevezési rendszerek és bővítési kísérletek

1927 júniusában megtörténtek a nevezések. Az egyes országok más-más szempontok alapján nevezték csapataikat. Az osztrákok a bajnok és a kupagyőztes gárdát indí­tották. Magyarországon pünkösdi tornát rendeztek a bajnokság első négy helyezettjének részvételével, és az első kettő szerezte meg a jogot a KK-ban való indulásra. Fonák helyzetet teremtett, hogy a Ferencváros, amely toronymagasan, majdhogynem veretlenül nyerte a bajnokságot, nem indulhatott az első KK-ban, hiszen ezen a bizonyos pünkösdi tornán csak harmadik helyen végzett. Ez azért is kí­nos sportdiplomáciai melléfogás volt, mert a Ferencváros vezetői is ott szorgoskodtak a KK létrehozásáért tevékenykedők között.

Amikor véglegesen döntöttek a KK mezőny létszáma felől, kimondták, hogy országonként csak két csapat indulhat. Pedig több csapat részvételével, még nagyobb vonzerőt jelenthetne a kupasorozat. Ez az elgondolás vezette Herzog Edvint, a Sabaria igazgatóját arra, hogy javasolja a KK-ban egy második csoport felállí­tását. Ebbe a második csoportba az összes egyébként is résztvevő államok ugyancsak két-két csapatot neveznének be. Ennek a „B”-csoportnak a küzdelmei nem kevésbé érdekesek lennének, mint az első „garnitúráé”. E mérkőzések ugyanis szintén a nemzetközi mérkőzések rendszeresí­tését jelentenék, de azok értékének emelkedésével. Az érdekes tervet végül elvetették; a velencei kongresszuson már nem volt napirenden, ott a sorsolással foglalkoztak.

A Mitropa Kupa fénykora és a politikai változások hatása

A kupa egyre népszerűbb lett, és egyre több új országot kértek fel, hogy szerepeljen a kupában. 1929-ben a jugoszláv csapatok helyére az olaszok léptek be. 1936-ban Svájc és Románia csatlakozott a versenyhez. A nyolccsapatos tornára két magyar, két olasz, két csehszlovák, egy-egy román és jugoszláv csapat kvalifikálhatta magát.

A politikai események jelentős hatással voltak a kupa összetételére. 1938-tól az Anschluss miatt Ausztria a továbbiakban nem vett részt, Svájc kiszállt a versengésből. 1939-ben a megszállt és feldarabolt Csehszlovákia helyét a Cseh-Morva Protektorátus vette át. A második világháború alatt megint megváltozott a részt vevő csapatok összetétele: három-három magyar és jugoszláv, valamint két román csapat alkotta a kupát. A sorozatot nagyjából ugyanabban a formában 1939-ig bonyolí­tották le. 1940-ben közbeszólt a II. világháború, í­gy kis KK lett belőle.

Hanyatlás és az újjáélesztési kísérletek

A második világháború után, 1951-ben indult újra a kupa Mitropa Kupa név alatt, ám presztízse nagyot csökkent az újabb és újabb európai kupák megjelenése miatt. A világháború után 1951-ben egy négycsapatos tornával indították újra a KK-t, majd három kimaradó év után 1955-től rendezték meg ismét évente. 1955-ben megpróbálták újjáéleszteni a sorozatot, átkeresztelték Mitropáról Zentropa-ra, de ekkor már nem tudta felvenni szí­nvonalban az UEFA által életrehí­vott sorozatokkal.

A nagy európai kupasorozatok indulása és gyors térnyerése miatt lassan háttérbe szorult, sokszor változott a lebonyolítási rendszere. 1958-ban nem írták ki, helyette Duna-kupa néven bonyolítottak le tornát, amelyet a nemzetközi statisztikák jelentős része nem tekint hivatalosnak. 1960-ban nem klubcsapatok, hanem országok számára írták ki, a különleges versengést a pontszámok összesítésével Magyarország nyerte meg.

Az 1980-as évekig megváltozott a kupa: már nem az országok legjobbjai mérték össze tudásukat, hanem a másodosztály győztesei. A KK „elhaló” időszakában már nem a résztvevő országok legjobbjai vettek részt, megesett, hogy élvonalbeli újoncok vagy másodosztályú bajnokok alkották a mezőnyt, esetenként bajnoki, pontgyűjtő rendszerben, klasszikus kupadöntő nélkül, vagy éppen egy helyszínen, négycsapatos tornarendszerben bonyolították le.

1989-ben rendeztek még egy úgynevezett Szuperkupa-mérkőzést is az 1988. és az 1989. évi győztes részvételével. A KK utolsó győztese az Újpest csapata volt. 1992-ben a horvát Borac Banja Luca csapata volt az utolsó győztese a Zentropa sorozatnak. Érdekesség, hogy az utolsó hivatalos mérkőzésnek is volt magyar résztvevője, az 1992. évi döntőt a BVSC csapata vívta a még jugoszlávként induló bosnyák Borac Banja Luka együttesével, de 11-es párbajban alulmaradt.

Magyar sikerek a Közép-európai Kupában

A KK legeredményesebb országa Magyarország. Az országok szerinti pontösszesítésben is Magyarország a legjobb. A legtöbbszörös győztes a Vasas, amely 6 alkalommal hódí­totta el a trófeát.

A szerzett pontok szerinti listán az első hat között a Vasason kívül még három magyar klub szerepel: a Hungária FC-Bp. Vörös Lobogó-MTK, a Ferencváros FC-FTC és az Újpest FC-Újpesti Dózsa. Mindhárom klub és mellettük még a Tatabányai Bányász is 2-2 KK-győzelmet szerzett, a Budapesti Honvéd egyszer végzett az élen.

Külön érdemes kiemelni a Ferencvárost, amely hatszor jutott el a döntőig és kétszer nyerte meg a sorozatot (1928, 1937).

Legsikeresebb magyar klubok a Mitropa Kupában

tags: #gysm #foci #mitropa #kupa

Népszerű bejegyzések:

• Skandináv fölény a női kézilabda-világbajnokságon
• Sportrajongásból fakadó állatvédelem
• Hungarian handball and sports financing issues
• Lehetőségek fiataloknak
• Részletek a magyar eredményekről és a Honvéd helyzetéről