Gyurkovics István és a magyar kézilabda: edzői munka és modern edzésmódszerek
Az egyetemi sport és a profi klubok közötti szoros együttműködés, valamint a modern edzésmódszerek alkalmazása egyre inkább meghatározza a magyar sport, különösen a kézilabda jövőjét. Ebben a fejlődési folyamatban kulcsszerepet játszanak az olyan szakemberek, mint Gyurkovics István, aki nevelőedzőként tett le alapokat, vagy Gyurkovics Ferenc, aki a súlyemelés kézilabdában betöltött fontosságát hangsúlyozza. Győr a példája annak, hogy a profi sport és az egyetemi sport, az önkormányzat és a campus zökkenőmentesen együtt tud működni, ki tudja egészíteni egymást.
Gyurkovics István edzői pályafutása és Herr Orsolya
A magyar kézilabdázásban számos tehetséges játékos nőtt fel, akiknek pályafutását a kezdetektől fogva elhivatott edzők segítették. Egy ilyen kiemelkedő példa Herr Orsolya, a magyar női kézilabda-válogatott kapusa, akinek nevelőedzője Gyurkovics István volt. Ez a kapcsolat rávilágít a nevelőedzők alapvető fontosságára a fiatal sportolók fejlődésében és a profi karrier felépítésében.
| Adat | Érték |
|---|---|
| Született | 1984. november 23., Tatabánya |
| Magasság/testsúly | 176 cm/77 kg |
| Posztja | kapus |
| Nevelőedző | Gyurkovics István |
| Első válogatottság | 2005. március 23., Győr (Szlovákia 41-19) |
| Válogatottsága/góljai | 122/- |
| Legjobb eredmények | olimpiai 4. (2008), vb-8. (2007), vb-9. (2009), Eb-5. (2006), Eb-8. (2008), Eb-10. (2010), BL-2. (2009), EHF-kupa-2. (2005), KEK-2. (2006), 3x magyar bajnok (2006, 2008, 2009), 5x MK-győztes (2005, 2006, 2007, 2008, 2009) |
Az iskolákban is komoly hagyományai vannak a női kézilabdázásnak, és a tanítványok itthon is és külföldön is játszanak. Rendszeresen indul házibajnokság, ahol minden osztály csapata részt vehet, és két korosztályban mérhetik össze tudásukat a gyerekek. A legtehetségesebb gyerekek időnként lehetőséget kapnak egy-egy városi vagy megyei versenyen való részvételre is.
A kézilabda fejlődése Győrben: Az egyetemi sport és a profi klubok együttműködése
Győrben a sport, különösen a kézilabda, az egyetemi és városi élet szerves részét képezi. A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) negyvenöt év alatt a régió sportjának meghatározó központjává vált. Ahogy a győri egyetem Testnevelési és Sportközpontját, úgy a SZESÉ-t is Gyömörei Tamás egyetemi docens irányítja. Az egyesületi szakosztályok gerincét az egyetem hallgatói, oktatói és kutatói alkotják, félezer sportolójuk között ott vannak a világ legjobbjai is.
A város viszi az Audival közösen a profi női kézilabdát, míg a SZESE a második vonalban szereplő férfi kézilabdát és a férfi kosárlabdát. Ez a modell nyolc évvel ezelőtt a férfi kosárlabdával kezdődött, amikor az „egyetem sportja a város sportja” stratégia mentén Gyömörei Tamás javaslatára a GYKC és a SZESE csapatait egyesítették. Azóta az egyetem viszi az élcsapatot, az Agrofeed Széchenyi Egyetem Győri KC-t, a GYKC pedig az utánpótlást. A kosaras modellt követte a férfi kézilabda is, amely ugyan fiatalabb szakosztály az egyetemi sportban és az élsportban, mégis nagyobb bázist tudott kiépíteni, talán azért, mert mélyebb gyökerei, tradíciói vannak a városban. Miután az ETO férficsapata tönkrement, a győri férfi kézilabdázás az egyetem színeiben szerveződött újjá. Megkapták az ETO névhasználati jogát, és az Agrofeed ETO-SZESE csapata ma már komoly szurkolóbázissal játssza mérkőzéseit a Magvassy-csarnokban. A fiúknak nemcsak a szurkolói-, hanem utánpótlás bázisuk is nagyon erős. Mindegyik SZESE csapatban sok egyetemi hallgató játszik, még a dobogós helyen álló férfi kézilabdában is nyolcan, a korábban itt végzett hallgatók mellett.
Az erős szakosztályoknak köszönhető, hogy a Széchenyi Egyetem csapatai az egyetemi bajnokságokban is kiválóan szerepelnek. A kézisek dobogósok. A magas színvonalú sportnak köszönhetően a győri egyetemi csarnok tavasszal több, mint százmillió forintos beruházással új parkettát kap, és megújul a mosonmagyaróvári MOGAAC csarnok is. Az egyetem sporttelepével kapcsolatban is dédelgetnek nagyívű elképzeléseket, rehabilitációs sportközpontot szeretnének létrehozni, ami összeköthető volna a Sporttudományi Tanszékkel.
Gyurkovics Ferenc és a súlyemelés szerepe a modern kézilabdában
A sportágak közötti átjárhatóság és a felkészülés modernizálása egyre hangsúlyosabbá válik. Gyurkovics Ferenc, aki hat éve a Nemzeti Kézilabda-akadémia egyik legfontosabb háttérembere, másodszor lett súlyemelő-szövetségi kapitány. A következőkből kiderül, hogy miként fér meg ez a két, látszólag homlokegyenest ellenkező sportág egymás mellett, sőt az is, hogy miért kellene szinte minden labdasportban a súlyemelést, mint a felkészülés egyik fontos elemét alkalmazni.
Óriási ellentmondás, hogy miközben az edzőtermek tele vannak olyan emberekkel, akik rendszeresen emelnek súlyt, a versenysportnak ebből alig jutott utánpótlás. A súlyemelés egyszerűen nem volt felkészülve arra, hogyan szólítsa meg ezt a hatalmas bázist. Ehhez hozzájárultak a régi, máig élő tévhitek is - például hogy a súlyemelés tönkreteszi az ízületeket vagy lelassítja az embert. Ezek teljesen megalapozatlan hiedelmek. A sérülés nem a súlyemeléstől van, hanem a rossz technikától és a rossz edzéstől. A súlyemelés valójában az egyik legegészségesebb és legfejlesztőbb mozgásforma: erőt, robbanékonyságot, stabilitást ad.
Hat éve dolgozom a Nemzeti Kézilabda-akadémián, ahol időben felismerték, hogy a modern kézilabdában a súlyemelés rendszeres és tudatos integrálása elengedhetetlen. Minden sportágban, ahol robbanékonyságra, erőre és stabilitásra van szükség, a súlyemelés jelenti az alapot. A skandináv kézilabdamodellben - amelyre gyakran példaként tekintünk - már nyolcéves kortól elkezdik a súlyemelés technikájának oktatását. Nálunk sokáig az a szemlélet élt, hogy tizenhat éves kor előtt nem kerülhet súlyzó a fiatal kezébe. Ez óriási lemaradást okozott, és korlátozta a fejlődési lehetőségeket.
Palasics Kristófnak, a férfi-kézilabdaválogatott tehetséges kapusának ma már mélyguggolásban 200 kilogramm a rekordja. Korábban 110-120 kilogramm fölött nem tudott stabilan dolgozni. Ez pontosan mutatja, milyen szintű fejlődés érhető el, ha valaki szakszerűen, fokozatosan sajátítja el a súlyemelés alapjait. Ha megnézünk egy mérkőzést, pontosan látszik, milyen összetett mozgásokat végez Palasics. Amikor a jobb alsó sarokra tartó lövést hárítja, majd azonnal felpattan, sprintel, irányt vált, fékez, újra gyorsít - mindezt néhány másodpercen belül teszi meg. Ezek a mozgások egy tehetetlen tömegnek, vagyis a saját testének a robbanékony, kontrollált mozgatását igénylik. Ehhez elengedhetetlen az a fajta erő és technikai alap, amelyet a súlyemelés ad.
Kézilabda alapjai 1
Ugyanezért guggolnak hatalmas súlyokkal a 100 méteres sprinterek is: az indulás és a gyorsulás képessége az erőalapból fakad. Palasics képes egy lábon mélyre süllyedni és onnan stabilan, robbanékonyan visszatérni.
A súlyemelés újjáépítése és a crossfit hatása
Gyurkovics Ferenc számára a súlyemelés nem csupán egy sportág, hanem életforma is. Másodszori szövetségi kapitányi megbízása 2026 végéig szól. Tisztában van azzal, hogy a magyar súlyemelés újjáépítése hosszú, türelmet igénylő folyamat, amelyet nem fognak azonnali vagy látványos sikerek kísérni. A párizsi olimpián nem volt magyar súlyemelő - ez reális képet ad arról, honnan indulunk. Ha 2028-ban Los Angelesben már lesz egy magyar súlyemelő a mezőnyben, az is komoly előrelépés. Olimpiai éremről vagy pontszerzésről ma még nem lehet felelősen beszélni; először stabil alapokat kell teremteni.
A magyar rövid pályás gyorskorcsolya felemelkedése kiváló példa arra, hogy szinte a nulláról is el lehet jutni a világ tetejére. Gyurkovics Ferenc feladata ugyanaz, mint amit ők annak idején elvégeztek: megteremteni azt a rendszert, amelyben a szakmai munka kiszámítható, a tehetségek nem vesznek el, és idővel felépül egy olyan struktúra, amelyből kinőhetnek a nemzetközi szintű sportolók. A cél nem pusztán az, hogy eredményeket mutassunk fel, hanem hogy a magyar súlyemelésben tartós, rendszerszintű fejlődést indítsunk el. Ennek része az utánpótlás-nevelés egységesítése, az edzői képzés korszerűsítése, valamint a válogatottak körüli szakmai háttér kialakítása és megerősítése.
A crossfit látványosabb sportág, mert az amerikai sportkultúra képes bármilyen versenyből energikus, show-elemekkel gazdagított eseményt teremteni. A súlyemelés ezzel szemben hagyományosan konzervatívabb versenyformátum. A crossfit világklasszisaként Horváth Laura súlyemelés nélkül is sikeres és eredményes sportoló lenne, ugyanakkor az ereje és tehetsége alapján alkalmas lehet arra, hogy a válogatott keret tagja legyen. Azonban a súlyemelés világszintű élmezőnye rendkívül erős az ő súlycsoportjában. A két sportág fiziológiai és edzéselméleti alapjai ugyanis különböznek: a crossfitben az erő-állóképesség dominál, míg a súlyemelésben a maximális és dinamikus erő a döntő tényező. Ez a két képességrendszer csak részben fejleszthető párhuzamosan.
Ha a realitást nézzük, jelenleg a kézilabda van közelebb egy olimpiai éremhez, hiszen óriási fejlődési ívet mutat, és a klubok egyre tudatosabban építik be az erőfejlesztést a felkészülésbe. Az, hogy több élvonalbeli csapatnál rendszeressé vált a súlyemelés alapú erőfejlesztés és a heti többszöri konditermi munka, közvetlenül hozzájárul ahhoz a fizikai szinthez, amely a nemzetközi siker feltétele. Aki ezt nem követi, óhatatlanul hátrányba kerül. A modern kézilabdában nem lehet eredményesen játszani magas szintű erő, robbanékonyság és állóképesség nélkül - ezek fejlesztéséhez pedig a súlyemelés elengedhetetlen eszköz. Aki az edzőteremben jó szakítást és lökést tud végrehajtani, az a pályán is gyorsabb, stabilabb, dinamikusabb lesz.
A fiatal sportolók fejlesztése és a kézilabda edzések fontossága
Az egészséges életmód fontos része a mozgás, és a sport az önbecsülés fejlesztésének is egy módja. Az edzéseken és a versenyeken a gyerekek olyan helyzetekkel találkoznak, ahol problémákat kell megoldaniuk, segíteniük kell egymást, megfelelő önfegyelmet és kitartást kell tanúsítaniuk.
Egy labdajáték elsajátításának kezdeti fázisában elképzelhetetlen, hogy egy gyermeknek a felnőttek játékát tanítsuk. Ezt figyelembe véve alapvető, hogy a játékot a gyermekek speciális fizikai és viselkedésbeli szintjéhez idomítsuk. A pálya, a kapu és a labda méretének egyszerű csökkentése azonban nem elégséges. A kézilabda-edzések során fokozatosan fejlődik a gyermekek teherbíró képessége, ereje, gyorsasága, állóképessége, munkabíró képessége. Mindez együttesen igen jó hatással van a kreatív gondolkodás kialakításában, a gyermek személyiségének fejlődésére.
Az iskolákban fontos szempont, hogy ne csak a testnevelés tagozatos osztályokba járó gyermekek sportolhassanak. Erre példa a házibajnokság, ahol minden osztály csapata részt vehet két korosztályban. A legtehetségesebb gyerekek időnként lehetőséget kapnak egy-egy városi vagy megyei versenyen való részvételre is. A sport sokoldalú fejlesztése a fiatalok körében kulcsfontosságú, megalapozva jövőbeni sikereiket, akár profi, akár amatőr szinten.
tags: #gyurkovics #istvan #kezilabda
