A magyar futball jelene és jövője: merre tart a nemzeti sportág?
A magyar labdarúgás sorsa, aktuális kihívásai és jövőbeli kilátásai gyakori beszédtémát szolgáltatnak, melyekre a társadalom és a politika egyaránt nagy figyelmet fordít. Egy különleges asztaltársaság, Petrovics-Mérei Andrea moderálása mellett, járta körbe a hazai futball legégetőbb témáit, kérdéseit és problémáit. A beszélgetésen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Bognár György, a Paksi FC-vel kétszeres kupagyőztes edző, és Hajdú B. István, az M4 Sport Prima Primissima-díjas kommentátora vett részt.
A futball a miniszterelnök szerint alapvetően önbecsülési kérdés. Kiemelte, hogy "Mi is vagyunk valakik, és az nem lehet, hogy nekünk, akik kétszer játszottunk vb-döntőt, van aranylabdásunk, Puskásunk, ne magyarázza senki, hogy mi a futball!" Ennek ellenére a magyar labdarúgás negyven éve adósunk az eredménnyel. „Ha nincs a Fradi kiváló nemzetközi szereplése, 2025 csak kudarc lenne. Megint nem marad nekünk más, mint Esterházy, Détári, Kiprich góljaira emlékezni a negyven évvel ezelőtti selejtezőből, lehet még ebből élni egy ideig, de jó lenne már friss sikerélmény is.”
Orbán Viktor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a futball elsősorban nem üzlet, hanem a kultúra része, különleges státuszt kell neki biztosítani. Hosszasan beszélt a 30 éve életbe lépett Bosman-szabályról, melynek következtében szerinte a pénz fontosabbá vált, mint a játék. „Tettünk javaslatokat még Sepp Blatterrel, a FIFA akkori elnökével is közösen, hogy helyezzék hatályon kívül a Bosman-szabályt, igyekeztünk elmagyarázni, hogy a futball elsősorban nem üzlet, hanem a kultúra része, különleges státuszt kell neki biztosítani, de nem jártunk sikerrel.” A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy 2026-ban sem lesz világbajnoki résztvevő a magyar válogatott.
A válogatott teljesítménye és a szakmai kritikák
A magyar válogatott mérkőzéseit követő érzelmi hullámvasút is terítékre került. „Sok mindent láttam már, sok szomorú pillanatot is láttam, de olyat, hogy egyszerre meghaljon egy egész stadion egy pillanat alatt, és a mennyből lezuhanjon, mint egy temetésen a föld alá, ilyet még nem láttam.” - fogalmazott Orbán Viktor egy emlékezetes pillanatról. A kritikus hangok szerint a közelmúltbeli mérkőzéseken nem feltétlenül a szerencsén múlott a rossz eredmény. „Nem a 96. perccel volt a gond, hanem magával a mérkőzéssel. Amikor a stúdióban azt mondtátok, hogy kézben tartottuk, mi irányítottuk a játékot, az nem igaz. Az írek visszaálltak a saját térfelükre 30 méterre, és nagyon jól tudták, hogy az utolsó 10-15 percben bármi az eredmény, be fogják ívelgetni a labdákat. Ők fölvállalták ezt az utolsó negyedórát. Igen, a harmadik lőtt gól döntötte volna el ezt a továbbjutást, de mi ezt nem provokáltuk. Mi passzívan játszottunk, a félpályán passzolgattunk 3-4 perceket is. Nem azért, mert olyan labdabiztosak voltunk, és irányítottuk a játékot, mert az írek hagyták. Nekünk provokálni kellett volna, kezdeményezni kellett volna a harmadik gólt belőni. Akkor nem véletlen van három lehetőségünk, hanem van hat, és gólunk is van.”
Edzőkérdés és keretmélység
A szövetségi kapitány, Marco Rossi személye körül is folyik a vita. Sokan, így Orbán Viktor is, a szakember megtartása mellett érvelnek: „Én szerintem nem kellene ezt a csapatot szétzavarni, és a Marco Rossit meg kellene tartani. Szerintem a Marco Rossi jó szakember, jól integrálódott a magyar futballba ebben a közegben, jól érzi magát, elfogadottsága van, én hagynám őt dolgozni nyugodtan tovább.” Ezzel szemben létezik egy régivágású vélemény is, miszerint a legjobb szövetségi kapitány a magyar edző, ha van. A külföldi edzők esetében különösen fontos a kulturális illeszkedés a sajátos magyar futballközegbe, hogy otthonra találjanak, és elfogadottá váljanak a társadalomban.
A keret mélysége is kulcsfontosságú kérdés. Orbán Viktor szerint fontos, hogy mennyire mély a keretünk. Bognár György szerint azonban mindig lehet mindenkit pótolni: „Amikor a Szalai még játszott, és Rossi elsírta magát a tévében, hogy »Mi lesz most a Szalai sérült, kell egy center«. És én azt mertem nálatok mondani a tévében, hogy ott van Gyirmóton egy Varga Barnabás nevű játékos, az jobb, mint a Szalai, és mindenki kiröhögött. Ma meg Varga Barnabás a legjobb, leggólerősebb játékosunk.”
Az utánpótlás és az akadémiai rendszer
A magyar labdarúgás jövője az utánpótlás nevelésében rejlik. „Nagyon kevés a képzett, posztra képzett játékos, ami kijön, pedig az akadémiának az lenne a lényege, hogy a grundot pótolja, ugyanis nincs grund. Önképzés volt, grundról jöttek az emberek, már egy bizonyos csibészséget, rafináltságot hoztak magukkal. Heti három-négy alkalommal másfél órában nem lehet megtanulni futballozni senkinek.” - emelte ki Bognár György. Orbán Viktor szerint „Alapvetően nem a futballal kell kezdenünk a dolgot, hanem a gyerekekkel. Tehát azt a kérdést kell föltenni, hogy mi van a gyerekekkel? Azt mondja a mester, hogy nincsenek grundok, de hol vannak a gyerekek? Valahol máshol vannak, nem? Hol vannak? Akkor ezt kell megértenünk, hogy ma a gyerekek nem találkoznak abban az életkorban azzal a szenvedéllyel, a játékkal, ahogyan régen találkoztak és amiből a futball kinő. Szerintem ezt semmi nem pótolhatja.”
A labdarúgó akadémiai rendszer a sport államtitkársághoz van bekötve, így a kormányzatnak közvetlenebb felelőssége van ezen a téren, mint a sportág bármely más részterületében. Az úgynevezett „ötmagyaros szabály” mögött az akadémiai szabályozás megváltozása áll. Orbán Viktor elmondása szerint az MLSZ a következő évtől akarta bevezetni ezt, amely szerint azok a klubok, amelyek akadémiákat működtetnek és állami forrásokat kapnak, de nem képesek legalább öt magyar játékost a pályán tartani, ne legyenek részei az akadémiai rendszernek. „Ez nem az MLSZ szabálya. Igazából ezért mondom, hogy nem teljesen fair, hogy őket gyalázzák ezért, miközben egyébként ez inkább a mi fertályunknál keresendő probléma. De ezt én vállalom, mert ha akadémiákat működtetünk, ráadásul úgy, hogy a klubok nem tudják a sajátjukat működtetni, mert nincs rá pénzük, akkor szerintem lehetnek olyan elvárásaink a sportállamtitkárság részéről, hogyha van akadémiád, játszass legalább öt magyart!”
Politikai befolyás és finanszírozás
A labdarúgás finanszírozása és politikai háttere kiemelt téma. „Jövőre választás lesz, ha nem leszünk észnél, a magyar futballnak évekre befellegzik.” - figyelmeztetett Orbán Viktor egy karácsonyi ünnepségen, melyet Jakab János, korábbi élvonalbeli futballista és miniszterelnöki főtanácsadó szervezett. Az eseményen a miniszterelnök mellett Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök és Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is részt vett. A rendezvény, mely 2008-ban még egy kávézóban indult útjára tizenhárom volt labdarúgóval, mára nagyszabású eseménnyé nőtte ki magát, melyet 2019 óta az új Puskás Arénában rendeznek.
Az ellenzéki oldal is megfogalmazta álláspontját. Magyar Péter, a Tisza Párt képviselője szerint „Van egy jó hírem elvtársak: jövő áprilistól nemcsak az egészségügy, nemcsak az oktatás, nemcsak a gazdaság, nemcsak a gyermekvédelem kerül jobb helyzetbe, hanem a sport is. A foci is”, hozzátéve, hogy „igen, a sport és a foci is, amint felszabadul a TSZ-elnökök és a politikusbűnözők uralma alól és nem lopják el a labdából a levegőt is”. A Tisza Párt sport munkacsoportjának tagja, Kulcsár Krisztián megerősítette, hogy a sport kiemelt támogatása megmarad, ha a párt kormányra kerül. Ugyanakkor kritikát fogalmazott meg a pénzköltés hatékonyságával kapcsolatban: „A sportra fordított támogatások mértékével egyetértek; azzal van bajom, hogy ebből mennyi tűnik el a sportvezetők és a holdudvar zsebében.” Hozzátette, hogy „a futball ér annyit, amennyit ráfordítunk? Kiemelt helyen. Tudomásul kell venni, hogy a labdarúgás a sporton belül külön kategóriába tartozik. A FIFA és az UEFA megteheti, hogy csak olyan stadiont hitelesít, amelyikben nincs atlétikai pálya, így ezeket a létesítményeket más célra nagyjából nem is lehet használni. Szerintem erre adott rossz reakció az, hogy menjenek a fenébe, meg hogy a többi sportággal szemben ez nem igazságos. Azért tehetik meg, mert százmilliók követik és egy-egy meccsre percek alatt kapkodnak el több tízezer jegyet. Azt hiszem, itt is elsősorban a pénzköltés hatékonyságának problémái merülnek föl.”
A politikai szereplők személyes érintettsége is befolyásolja a diskurzust. Magyar Péter például futballszeretőnek tartja magát, mindkét gyermeke futballozik az MTK akadémiáján. Sokan ebben látják a garanciát arra, hogy esetleges hatalomra kerülésük esetén sem szűnne meg a sportág támogatása. Eközben a jelenleg aktív labdarúgók közül többen nyilvánosan kiálltak Orbán Viktor és a Fidesz mellett. A Nemzeti Sport pénzügyi helyzete is rávilágít a terület komplexitására:
| Év | Esemény | Összeg (milliárd Ft) | Pénzügyi Eredmény (millió Ft) |
|---|---|---|---|
| 2022 ősz | Állami tulajdonba kerülés | ~3,5 | - |
| 2023 | - | - | +22 (nyereség) |
| 2024 | Kormányzati előfizetés (10 ezer példány) | 1,3 | -113,5 (veszteség) |
Az NB I-es bajnokság televíziós és szerencsejáték-jogaira sincs aláírt szerződés, ami bizonytalanságot szül a magyar labdarúgásban dolgozók körében.
Irányítási struktúra és belső viták
A magyar futball irányítási struktúrája is megvitatásra került. „A kérdés az, hogy a következő tíz évben mi legyen. Így kell-e a magyar futballt szervezni, szövetségi rendszerben, vagy úgy, hogy a legtöbb nyugati országban csinálják. Különböző mintázatok léteznek, ahol a kluboknak több önállóságot adva van egy liga, aki a saját bajnokságot tulajdonolja, a pénzügyileg kezeli. Senki nem akarja megsérteni Csányi Sándort, ezért nem hozza elő ezt a kérdést. Én se akarom őt megsérteni, de szerintem nem fogjuk tudni elkerülni azt a higgadt, nyugodt, baráti, családias beszélgetést a magyar futball világában, hogy a következő 10-15 évben mi a jó futball irányítási struktúra.”
A futballban elkerülhetetlenek a szenvedélyes viták és nézeteltérések. Hajdú B. István utalt a Kubatov-Bognár csörtére, felvetve, hogy nem kellene-e valakinek rendeznie a vitát. Orbán Viktor szerint azonban nem felülről kell kikényszeríteni ezeket, hanem a feleknek kell nyugvópontra jutniuk. „De valójában nem olyan nagy baj ez! [...] A futball szenvedély, mi viszont szerintem egy kicsit, sőt nagyon jólneveltek vagyunk. Belefér ez! [...] Szkander nélkül nem megy, kötözködés, szenvedély nélkül nem megy.” Bognár György is aláhúzta, hogy a viták ellenére az alapvető szurkolói érzés megmarad: „Az a baj, hogy ebből az emberek azt hiszik, hogy én gyűlölöm a Ferencvárost, de ez nem így van. Amikor a Ferencváros nemzetközi meccset játszik, ugyanúgy szurkolok neki, mintha a magyar válogatottnak szurkolnék.”
tags: #ha #nem #lenne #magyar #futball #kikene
