A hadba szálló szurkolói érzés jelensége: Drámák, tragédiák és a fanatizmus hatása a futballra

Vb-lázban ég a világ! Zajlanak a labdarúgó-világbajnokság selejtezői, és közeledik minden idők legnagyobb tornája. Először 48 válogatott lép majd pályára azon a világbajnokságon, amelynek az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Kanada ad otthont. A selejtezők minden fordulója tele van izgalommal, drámával és meglepetésekkel - hiszen a vb mindig több, mint egy torna: ez maga a futballünnep! Azonban a sportágban rejlő hatalmas szenvedély és elkötelezettség időnként sötét árnyékot vet a játékra, tragédiákhoz és erőszakos jelenségekhez vezetve, megmutatva a hadba szálló szurkolói érzés legsötétebb oldalát.

Az idei rendezésű EB-n nem csupán a pályán történtek drámai események - gondolván itt Eriksen esetére -, hanem a lelátón is történt egy incidens, ahol egy angol szurkoló zuhant le a lelátóról. A Wembley Stadionban rendezett Anglia - Horvátország mérkőzésen az egyik angol szurkoló a kezdőrúgással egyidőben esett le a lelátóról, akit kritikus állapotban szállítottak kórházba. Ezek az esetek rávilágítanak a stadionok biztonságára és a tömegrendezvényekkel járó kockázatokra.

A Stadionok Fekete Krónikája - Tragikus Események a Lelátókon

Európában a legismertebb stadionkatasztrófák a brit focihoz kapcsolódnak. A glasgow-i Ibrox Parkban 1902-ben 25-en haltak meg a Skócia-Anglia válogatott meccsen, amikor leszakadt egy korhadt lelátó. Ugyanebben a stadionban 1971-ben 66-an hunytak el, amikor egy Rangers-Celtic-rangadón az utolsó percben szerzett gól miatt kialakult tumultusban halálra taposták őket.

Az 1980-as években a korszerűtlen stadionok, az elavult biztonsági szabályok és a futball-huliganizmus öt éven belül három borzalmas katasztrófához vezettek.

• Bradford (1985. május 11.): Egy harmadosztályú meccsen Bradfordban kigyulladt az egyik lelátó, amely ráomlott a tömegre. 56-an haltak meg. A tömött lelátón nem sok ügyet vetettek a dologra mivel a füstbombák hajigálása manapság meglehetősen elterjedt kellemetlenkedés a futballpályák környékén. Ám tíz perc után a füst helyén lángcsóva tűnt elő, és a korhadt fa meg a kátrány égni kezdett.
• Heysel (1985. május 29.): A Heysel-tragédiát a hetvenes-nyolcvanas években jelentős futballhulliganizmus okozta. A mérkőzés az 1984-85-ös BEK sorozat döntője volt, amelyet a tragédia ellenére lejátszottak.
• Hillsborough (1989. április 15.): Az FA-kupa sheffieldi elődöntőjére érkező liverpooli szurkolókat a stadion Leppings Lane felőli oldalán öt szektorban szerették volna elhelyezni, amelyek egyenként 1600-1600 embert tudtak biztonságosan befogadni. Fél órával a mérkőzés kezdete előtt a kapu mögötti 3-as és 4-es szektor már zsúfolásig megtelt, ám az utcán még mindig szurkolók ezrei várakoztak. A rendőrség megnyitotta a kapukat, és a szurkolók beözönlöttek az alagúton át a lelátók felé, éppen a 3-as és a 4-es szektorok felé. Ám a lelátók ekkor már zsúfolásig tele voltak. Sokáig élt az a közhiedelem, hogy a tömeg halálra taposta az áldozatokat, de valójában sokan már előtte, a kerítésnek nyomva fulladtak meg. A mérkőzés megkezdődött, de nem sokkal később már halottak, sérültek és pániktól megzavarodott emberek tömege lepte el a játékteret, végül 6 perccel a kezdés után a játékvezető lefújta a mérkőzést.

Nemcsak Nyugat-Európában, hanem a Szovjetunióban is történt hasonló tragédia. 1982. október 20-án Moszkvában, a Szpartak Moszkva-Haarlem UEFA Kupa mérkőzésen történt egy tragédia, amelynek részletei csak évekkel később kerültek nyilvánosságra. Ezt a szomorú történetet a szovjet diktatúra sajátos propagandája hallgatta el, próbálta éveken át meg nem történtté tenni. Pedig a szovjet sporttörténelem legnagyobb nézőtéri tragédiájáról van szó, melynek áldozatairól a pontos szám a mai napig nem ismert. A hazaiak a mérkőzés 16. percében már megszerezték a vezetést, és ahogy múlt az idő, a csapatok úgy törődtek mindinkább bele az 1:0-ba. Szép lassan ezrek kezdtek szállingózni a szektorok kijárata felé, mígnem a 90. percben egy már-már minden végső elkeseredést szimbolizáló szöglet után egy gól született. A szektor kijárata felé tartó nézők visszafordulnak és rohannának vissza csapatukat ünnepelni. De síkos, jeges lépcsőkön ez lehetetlen, egy ezer fő körüli embertömeg kezd el hömpölyyögni lefelé, megállíthatatlanul.

Magyarországon is történtek súlyos lelátói balesetek. Március 4-én a nagyszerűen szereplő Újpest fogadta a Ferencváros csapatát az alig hat éve átadott Megyeri úti otthonában. Hatvanfős rendezőgárda és százhúsz rendőr próbálta fenntartani a rendet, de a veszedelmes zsúfoltság miatt szinte prognosztizálható baleset már az első félidőben bekövetkezett. A felső sorok nyomása megdöntötte az alsókat, és az egymásra torlódó emberhullámok az elöl állókat a korlátokhoz szorították, melyek a hatalmas teher alatt összetörtek. Mintegy 40-50 ember zuhant be a pályára, néhányukat a mentőknek kellett ellátni. Az állóhelyek fölötti kisebb, fából készült büfé tetejéről közel száz szurkoló figyelte a mérkőzést. A nagy súly miatt ez az alkalmi tribün leszakadt, többen az alattuk levő zsúfolt lelátóra zuhantak. Az előbbinél jóval súlyosabb baleset történt majd húsz évvel később, az 1947. május 4-én rendezett Magyarország-Ausztria válogatott mérkőzésen. Több mint negyvenezren szorongtak az ennél kevesebb néző befogadásra alkalmas falelátókon. A magyar csapat második góljánál az állóhelyi nézősereg egy része rázuhant az alatta lévő korzóülés közönségére. Egyszerre megmozdult a hatalmas „embererdő”, és a nyolc méter szélességben leszakadó lelátórésszel együtt vagy kétszáz szurkoló zuhant a mélybe. Szinte hihetetlen, hogy itt sem történt haláleset. A legsúlyosabb sérült, Varga Pál csigolya- és koponyaalapi töréseket szenvedett.

A szurkolói hűség azonban nemcsak a stadionokon belül, hanem az oda vezető utakon is tragédiát okozhat. A görög PAOK Szaloniki hét szurkolója életét vesztette egy súlyos közúti balesetben Nyugat-Romániában, Temesvár közelében, miközben Franciaországba tartottak, hogy élőben nézzék meg csapatuk Lyon elleni meccsét. További három görög szurkoló súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A görög külügyminisztérium szerint a tragédia akkor következett be, amikor a drukkerek kisbusza egy kockázatos előzést hajtott végre, ekkor ütközött egy kamionnal. A járműben összesen 10-en utaztak.

Az "Ustawka" Jelenség - Szervezett Szurkolói Összecsapások

A szurkolói szenvedély szélsőséges megnyilvánulásai közé tartozik az „ustawka” néven emlegetett jelenség is. Tisztelik az ellenfelet, és miután megverekedtek, a végén még le is pacsiznak egymással azok a futballszurkolók, akik kedvtelésből ütik-vágják egymást elhagyott helyeken és egyeztetett szabályok szerint. Az ustawka Lengyelországban komoly hagyományokkal bír, a közelmúltban két, az internetre felkerült videó pedig jelezte, hogy Magyarországon is létezik.

"A bungee jumpinghoz hasonlítható bátorságpróba ez" - mondja az ustawkáról egy ferencvárosi érzelmű szurkoló, aki maga is részt vett már előre lebeszélt ütközetekben. "Lehetsz te nagyon jó harcos, igazából akkor dől el, hogy mennyire vagy tökös gyerek, amikor meglátsz veled szemben felsorakozni 10-20 jól megtermett alakot, ez az igazi adrenalinbomba." Az ustawka lengyel szó, a titkos helyen megrendezett és meghatározott szabályok szerint zajló szurkolói verekedés azonban Európa-szerte létező jelenség. Forrásunk szerint Magyarországon csak alkalomszerűen rendeznek ilyen összecsapásokat, ezek közül kettő a videomegosztókra is felkerült. Tavaly október végén a DVSC-FTC meccs előtt a debreceni Nagyerdőben volt csoportos verekedés, idén márciusban pedig Budapest környékén estek egymásnak pécsi és ferencvárosi ultrák.

A fradista fanatikus saját élményei alapján indulatmentes ütközetekről beszélt, amelyek inkább bokszmeccshez hasonlítanak, mint a tömegverekedéshez. "Nem a megfélemlítés a cél, hanem az erőnk fölmérése. Eleve adott a tisztelet a két fél részéről, mert kevesen vállalják ezt a nyílt megméretést, és ez a kevés ember értékeli egymást." A küzdelem addig tart, amíg a magukat megadó bunyósok miatt valamelyik fél döntő túlerőbe kerül. "A végén nem megyünk el közösen sörözni, de lepacsizunk, megkérdezzük, mindenki rendben van-e, és békében távozunk."

Regionális különbségek és a Huligánok Ligája

Lengyelországban az ultrák a Huligánok Ligája keretében rendezik az összecsapásokat fordulókkal, jegyzett eredményekkel és bajnoki tabellával, az ütközetekről egy erre a célra készített újság is beszámol - mindez persze illegálisan működik. Magyarországon jóval kisebb a népszerűsége az ustawkának, míg más országokban gyakorta több száz fős csapatok találkoznak, nálunk egy-két tucat ember üti egymást kedvtelésből.

Az ultracsoportok működését több évtizede kutató Sándor Mihály szerint "Európában meg kell különböztetni a nyugat-európai fair boxot és a keletről származó ustawkát." A Kijev melletti ustawkában például több száz ukrán huligán csapott össze. A lengyel ultramozgalom különösen erős hagyományokkal bír. A magyar-lengyel Eb-selejtező előtt az élvonalbeli Arka Gdynia különítménye tette tiszteletét Budapesten. "Róluk tudni kell, hogy egytől egyig amerikaifocista méretű, küzdősportban jártas figurák. Amikor összetűzésbe kerültek a helyi rendőrökkel, nem a megszokott vége lett a csetepaténak, végül ugyanis ők teperték le a földre az összes, ellenük fellépő rendőrt."

Jogi Megítélés és Szabályozás

A szakíró szerint bár az ustawka valóban hozzájárul bizonyos "alantas energiák levezetéséhez", mindig is "törvényen túli" tevékenység marad. Az [origo] által megkérdezett büntetőjogász, dr. Gellér Balázs szerint a kérdés megítélése nem egyszerű, hiszen maguk a résztvevők is igyekeznek kikerülni az ütközést a jogszabályokkal.

"Mivel ezekben a párharcokban előre megegyeznek, adott a sértetti beleegyezés, emiatt nem beszélhetünk tettleges becsületsértésről" - állapította meg az ELTE Büntetőjogi Tanszékének vezetője. "Ezzel együtt az egyszerű szabálysértés megvalósul, akárhová is vonulnak el a szurkolók. A verekedés és az arra való felhívás ugyanis szabálysértésnek minősül, és elzárással, illetve 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető." Abban az esetben viszont, ha valaki védőeszköz nélkül ököllel közepes vagy annál nagyobb erejű ütést hajt végre a másik fél arcára irányítva, akkor mindenképp súlyos testi sértésről beszélünk, akár okoz vele súlyos sérülést, akár nem. Ebben az esetben pedig a sértett beleegyezése sem elég, ilyenkor az eset már bűncselekménynek minősül.

Gellér arra is kitért, hogy a szurkolóknak milyen keretek között lenne esélyük a legális ütközetekre. "Az ökölvívás esetében a megengedett kockázatvállalás mellett egy elismert sport legális szabályai szerint zajlik a küzdelem, egy legális klubnál. Ha a szurkolók ki akarnak jönni az illegalitásból, akkor harci egyesületeket kell alapítaniuk, és el kell fogadtatniuk a szabályaikat."

A Futball és a Politika Kereszteződése - Szenvedély, Kontroll és Hatalom

A hadba szálló szurkolói érzés nem csupán a nézőtereken vagy az elhagyatott területeken nyilvánul meg, hanem a játéktér szabályozásában és a sportpolitika szintjén is. A sokatmondó kijelentés Gianni Infantino FIFA-elnöktől származik, aki ezzel indokolta a szigorítást. Az IFAB ennek szellemében hagyta jóvá, hogy a 2026-os vb-n piros lapot érjen a száj eltakarása. Vége a pályán való takargatózásnak: a futball szabályalkotó testülete, az IFAB kedden jóváhagyta, hogy a 2026-os világbajnokságon piros lapot kaphat az a játékos, aki egy ellenféllel való összetűzés közben eltakarja a száját. Gianni Infantino FIFA-elnök szerint "feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad, különben nem rejtőzködne".

A kollektív szurkolói élmény pozitív, de intenzív megnyilvánulására példa a magyar szurkolók hangulata a németországi Európa-bajnokságon. Fergeteges hangulatot csináltak a magyar szurkolók a német városban, miközben a RheinEnergie Stadionba vonultak. Legalább ötezer magyar szurkoló vonult kora délután szervezett keretek között a Magyarország-Svájc Európa-bajnoki csoportmérkőzés helyszínére, a kölni RheinEnergie Stadionba. Már a gyülekező ideje alatt, még a menet indulását megelőzően felcsendültek a jól ismert szurkolói rigmusok, így többek között a "Ria, ria, Hungária", a "Hajrá, magyarok!", valamint a 2016-os Eb-szereplés óta hagyományossá vált Az éjjel soha nem érhet véget című dal. A rendőrség néhány alkalommal felszólította a csoportot arra, hogy pirotechnikai eszközöket ne használjanak, miközben az indulásig egyfolytában érkeztek a drukkerek a menet végéhez.

Sokak szerint már a futball is önmagában politika, sőt, ha valamit, hát azt biztosan sikerült bebizonyítania Rényi könyvének, hogy a futball - a sztereotípiákkal ellentétben - Magyarországon sem alulról, hanem éppenhogy felülről indult. Orbán számára a mindent komolyan vevő Unitas csapatától az Erdérten át a Felcsút SE-ig hosszasan köveződik az út, de a történet centruma, ahol a legmegbízhatóbb barátok és pályatársak feltűntek, az valahol mindig a pálya körül volt. A foci sokszor tényleg csak tölteléknek tűnik, mindig kiderül, hogy a háttérben Orbán számára a politika mellett talán soha semmi más nem volt igazán fontosabb, mint a futball. A Fidesz, de leginkább Orbán története elválaszthatatlan ezektől, a könyv első fele ennek ad kiváló tanúbizonyságot azzal, hogy a Bibós focicsapatok, és úgy általában az egyetemi futballtörténet (ahol a legendák kezdődtek) éveit bemutatja. Ha másért nem, már emiatt érdemes elolvasni minden a politika iránt érdeklődőnek.

tags: #hadba #szurkolo #erzes

Népszerű bejegyzések:

• Kajak négyes világbajnoki sikerek
• labdarúgás edzés, védelem és szervezés
• NFL Fantasy Dinastia stratégiák
• Balatonlellei SE labdarúgócsapat
• Játékvezetői tévhitek a fociban