Halmosi Péter: Az elvett gól az Old Traffordon és angliai pályafutása
Sorozatunkban a DVSC egykori legendás, elsősorban cívisvárosi kötődésű, profi pályafutásukat immár maguk mögött tudó, vagy annak végéhez közeledő labdarúgói előtt kívánunk tisztelegni, akik közül külön is kiemelkednek „aranygenerációnk” kilencvenes években debütált tagjai, de természetesen másokról is megemlékezünk majd. Halmosi Péter egy külön egyénisége volt a magyar futballnak, és ő is azon ritka futballisták közé tartozott, akit hamar befogadott a debreceni közönség dacára annak, hogy nem volt helyi kötődésű játékos.
A debreceni kaland és az első sikerek
A Cucu becenévre hallgató játékos 1979-ben született Szombathelyen és a Haladásban kezdte meg profi futballista karrierjét. A Haliban 1998 és 2002 között focizott, 22 éves volt, amikor az osztrák Grazer AK szerződtette őt. Az osztrák kaland nem sült el jól, nem kapott sok lehetőséget az edzőváltás után, így egy év után váltani szeretett volna. Ekkor a Loki akkori vezetőedzőjének, Szentes Lázárnak a hívására érkezett Debrecenbe, 2003-at írtunk ekkor. Akkoriban már nagy dolog volt kibontakozóban Debrecenben, és a fiatal középpályás örült, hogy egy bajnokesélyes csapatba igazolhatott. Az első szezonjában ugyan még nem ünnepelhetett bajnoki címet, de ami késett, az nem múlott: a 2004-2005-ös kiírásban öt góllal és három gólpasszal járult hozzá a klub történetének első bajnoki címéhez. Abban az évben egyébként ő kapta a Zilahi-díjat, ami nagy megtiszteltetésnek számított abban a gárdában, ami tele volt honi szinten klasszis játékosokkal. Aztán jött az emlékezetes Hajduk elleni párharc, ahol szenzációs teljesítményt nyújtott, az első mérkőzésen még „csak” gólpasszig jutott, a visszavágón azonban két gól és két gólpassz volt a mérlege.
Sokan azt hitték, hogy a nemzetközi menetelés után a többi sztárátékosunkhoz (Bogdanovics, Kerekes, Böőr) hasonlóan ő is külföldre szerződik, de akkor még nem jött össze a váltás. Ahogy a Naplónak nemrég adott nyilatkozatában fogalmazott: „A spliti meccs lefújása után mondták a csapattársak, ha most nem adtam el magam külföldre, akkor soha.” A 2005-2006-os szezonban újfent bajnoki címet ünnepelhetett a csapat, Halmosi ebben az évadban 7 gólig és 8 gólpasszig jutott a bajnokságban, újfent húzóembere volt tehát a csapatnak. A következő már egy „csonka” szezon volt a számára, hiszen csak az őszi szezont töltötte a Cívisvárosban: 16 bajnoki találkozón 2 gól 3 gólpassz volt a mérlege. Három és fél évnyi debreceni karrierje alatt három bajnoki címet szerzett, kétszer bezsebelte a Szuperkupát, a Magyar Kupa viszont kimaradt a repertoárjából.
Az elvett gól az Old Traffordon: DVSC - Manchester United
Egy magyar futballista életében nem sokszor adatik meg, hogy gólt szerezzen az Old Trafford-stadionban. Nekem sikerült, de aztán mégsem… A DVSC-AVE Ásványvíz együttese 1-1-re alakíthatta volna a mérkőzés állását, így viszont maradt a Bajnokok Ligája selejtezőjének harmadik fordulójában az első összecsapáson a 0-1, amelyet a szintén holland légiós Van Nistelrooy három perccel később 0-2-re módosított. A mérkőzést is visszanéztem már. Még csak részeiben, de a gólom megvolt már vagy húszszor, és még meg is lesz ma párszor. De akárhányszor nézem, nem tudok mást mondani. "Még el is fordultam, nem hogy szabálytalankodtam volna vele szemben."

Halmosi Péter a második félidő első percében a manchesteri kapus, a holland importjátékos, Van der Sar hálójába juttatta a labdát egy remekül eltalált lövéssel. Ám a találkozó spanyol játékvezetője, Luis Medina általános megdöbbenésre szabálytalanságot látott még a labda megszerzése előtt magyar részről, így az angolok középkezdés helyett szabadrúgást végezhettek el.
„Most is éppen itthon ülök és a videón nézem a gólomat - válaszolta a Nemzeti Sport Online megkeresésére az illetékes, Halmosi Péter -, ahogy akkor, úgy most, a sokadik visszajátszás után is azt tudom mondani: elvették a gólomat! Pedig ez egy szabályos gól volt, ráadásul nemzetközi szinten is jegyzett csapat ellen, egy jegyzett mérkőzésen.” Ez egy begyakorolt figura debreceni részről. „Nem gondoltam, de megpróbáltuk. Bejött. Én elfutok, Sándor Tomi felíveli, aztán vagy egyedül húzok kapura és megpróbálok lőni, vagy beadok, esetleg visszafejelem az érkezőknek, attól függően hogyan sikerül megjátszanom a labdát.” Arra a kérdésre, hogy miért bántotta Neville-t, Halmosi így felelt: „Én nem bántottam! Ő jött nekem! El akarta fejelni a labdát, meg akarta csúszatni, én egyáltalán nem álltam be neki, egyszer csak ott volt és rám esett. Még el is fordultam, nem hogy szabálytalankodtam volna vele szemben. És ezt nem az elfogultság mondatja velem, még az angol tévések, újságírók is ezt mondták a lefújás után: egy ilyen szituációt angol játékvezető soha nem fúj le. De talán a világ egyetlen más mérkőzésén sem fújták volna le. Pedig hogy megnéztem a hosszút… És nemcsak megnéztem, hanem ki is lőttem! Akkor kezdett furcsa lenni a dolog, amikor a labda a kapufáról bepattant a hálóba, én meg fordultam vissza a csapattársaim felé, hogy a gólt ünnepeljük, de senki nem futott felém, egyikük sem örült. Kérdezték tőlem a srácok: miért nem mentem anyázni a játékvezetőhöz? De annyira le voltam döbbenve, hogy teljesen lemerevedtem. Tényleg most nézem meg vagy huszadszor, ez egy szabályos gól volt. Nem is értem…”
„Neville túl látványosan esett, ezt ehette meg a játékvezető… Evett ő meg ott mást is... Az egész mérkőzés alatt az volt a benyomásunk, és a szakkommentátor, Urbán Flórián is többször említette a találkozó alatt a tévében, hogy a játékvezető túlságosan is tisztelte az angol csapatot és a sztárokat. Amint hosszú volt egy labdájuk vagy nem jött be a cselük, máris rájátszottak a dologra. De meg kell adni, jól csinálták, bejött nekik. Nekünk kevésbé…” Ami a taktikát illeti: „A szélen kevesebbszer ment fel a támadásokkal, mint tette a Split ellen. Ebben Szatmáritól is kevesebb támogatást kapott, hogy azt ne mondjuk semmit, a jobb oldal, Dombival és Nikolovval, támadásban szinte teljesen passzív volt. Mi volt ennek az oka? Azt azért mondjuk ki, hogy ez a Manchester United abszolút nem vett félvállról bennünket. A védelmüket nagyon megerősítették, olvashatták, láthatták, hogy a splitieket azzal vertük meg, hogy hagytak nekünk a széleken területet és oda mi be tudtunk futni a labdával, vagy jött az indítás. Most viszont nem volt üres terület. Az angoloknál a védelemben is klasszisok játszanak, azonnal visszazártak, ha valaki fellépett közülük. Nekünk viszont így nem volt területünk, ahová mehettünk volna lendületből. Csak csellel, passzal tudtunk átmenni rajtuk. Próbáltuk is, de ennyire futotta az erőnkből.”
A találkozóval kapcsolatban Halmosi elmondta: „Felejthetetlen volt, annyi biztos. A realitás nem mellettünk szólt, sem a továbbjutást, sem a manchesteri első mérkőzést illetően. Össze sem lehet hasonlítani a mi és az ő körülményeiket, lehetőségeiket. De nem hiszem, hogy a küzdeni tudást, a hozzáállást bárki számon kérné rajtunk. A találkozó egyes szakaszaiban szépen passzolgattunk. Próbáltuk kihozni a labdákat, nem beállni a tizenhatosra és bekkelni, kivágni a labdát, amerre állunk. Megingások mindig vannak egy csapat játékában, az angolok pedig vannak annyira jók, hogy kihasználták a hibáinkat. Elöl három világsztár labdarúgójuk megvillant, rúgtak is egy hármast. Az Arsenal és a Chelsea kivételével azért az angol bajnokságban sem jön el sok csapat az Old Traffordból három kapott gólnál kevesebbel. Éppen ezért hiányérzet nem maradt bennem. Bennünk, ebben a találkozóban szerintem nem volt több.”
Angliai légióskodás: a Championship és a Premier League
A Debrecennel sorozatban három bajnoki címet - 2005, 2006, 2007 - nyerő Halmosi Péter 2007 januárjában igazolt az angol másodosztályban szereplő Plymouth Argyle csapatához. Januárban össze is jött neki a hőn áhított külföldi lehetőség, és a Championshipben szereplő Plymouth szerződtette őt. Hogy mennyire megszerette Debrecent, az újfent kiderül a már említett interjújából: „Plymouthba nem a pénz miatt mentem ki, mert az ajánlatuk és a Lokié között nem volt nagy különbség. Egyszerűen szerettem volna magam kipróbálni a világ egyik legerősebb bajnokságában, és minden klappolt, a DVSC is meg tudott egyezni az angolokkal.” A 36-szoros magyar válogatott szélső 59 meccsen lépett pályára Championshipben, 12 gólt lőtt és 16 gólpasszt adott.
Másfél évvel később a Premier League-ben szereplő Hull City két és fél milliót fizetett Halmosiért, aki ezzel akkoriban a legdrágább magyar focista lett. A ballábas játékos a 2008/09-es szezonban többnyire csereként lépett pályára Phil Brown csapatában. 18 meccsen 553 percet játszott a Premier League-ben, és egy gólpasszt adott. Az FA-kupában győztes gólt lőtt a Sheffield United elleni meccsen - ami az egyetlen gólja a Hull színeiben.
Hull City - Manchester United: A Premier League-ben
Könnyednek látszó mérkőzést tett nehézzé a Manchester United, amely hazai pályán már 4-1-re is vezetett a Hull City ellen, végül mégis csak egy góllal nyert. Remek mérkőzést játszott egymással a Manchester United és a Hull City. Sokáig úgy tűnt, magabiztosan nyernek a „vörös ördögök”, végül mégis izgalmas lett a meccs hajrája. A meccs eleje hazai sikert ígért az Old Traffordon, minden jól indult - legalább is manchesteri szemszögből. Cristiano Ronaldo már a találkozó 3. percében megszerezte a vezetést. A portugál a tizenhatoson belülről lőtt a rövid alsóba, úgy, hogy a labda a kapufáról pattant a gólvonal mögé. Daniel Cousin aztán az első félidő közepén a hazai szurkolók arcára fagyasztotta a mosolyt, amikor betalált Edwin Van der Sar kapujába. A sérülésből visszatérő Michael Carrick azonban a 29. percben ismét a manchesterieket juttatta előnyhöz. A félidő vége előtt Ronaldo ismét betalált, az 57. percben pedig Nemanja Vidics már háromra növelte az MU előnyét. Ekkor úgy tűnt eldőlt a találkozó, a Hull City azonban poraiból éledt újjá. Bernard Mendy előbb kettőre zárkóztatta a Hullt, majd Geovanni tizenegyese után már csak egy gól volt a vendégek hátránya. A folytatásban azonban újabb gól nem esett. A mérkőzésen Halmosi Péter a 63. percben állt be a vendégegyüttesbe. Halmosi a következő szezonban már egyetlen bajnoki mérkőzésen sem kapott lehetőséget.

Premier League, 11. forduló - Eredmények
Az alábbi táblázat az adott forduló releváns mérkőzéseit mutatja be, beleértve Halmosi és Gera csapatainak szereplését:
| Mérkőzés | Eredmény | Gólszerzők |
|---|---|---|
| Chelsea-Sunderland | 5-0 | Alex 27., Anelka 30., 45., 53., Lampard 51. |
| Manchester United-Hull City | 4-3 | C. Ronaldo 3., 44., Carrick 29., Vidics 57., ill. Cousin 23. Mendy 69., Geovanni 82. -tizenegyesből |
| Middlesbrough-West Ham United | 1-1 | Mido 83., ill. Mullins 21. |
| Portsmouth-Wigan | 1-2 | Krajncar 82., ill. Zaki 45. - tizenegyesből, Heskey 90. |
| Stoke City-Arsenal | 2-1 | Fuller 11., Olofinjana 73., ill. Clichy 90. |
| West Bromwich Albion-Blackburn Rovers | 2-2 | Bednar 55., I. Miller 62., ill. McCarthy (11. |
Gera Zoltán is főszerepet játszott: gólt lőtt, míg Halmosi Péter gólpasszt jegyzett. Halmosi csapata, a Hull City szintén 2-1-re nyert - a Newcastle United otthonában diadalmaskodott. Az első találatot éppen a magyar szélső készítette elő: a 34. percben az ellene megítélt büntetőt váltotta gólra Marlon King, és a statisztikákban ez gólpassznak számít. Mind a két magyar végig a pályán volt.
Visszatérés a Haladáshoz és a pályafutás lezárása
2010 februárjáig légióskodott Angliában, a Plymouth után a Hull Citynél is szerencsét próbálhatott, utóbbi klubbal már a Premier League-ben. Három évnyi légióskodás után, 2010-ben, akkor 30 évesen pedig nevelőklubjába, a Haladásba tért vissza. Nem volt kérdés számára, hogy Magyarországon a Lokin és a Halin kívül más klubban nem akart futballozni, holott pályája csúcsán megtehette volna, hogy valamelyik akkori topcsapatba igazol. Neki azonban más értékrendjei voltak: „Nekem mindig az volt gyerekkoromban az álmom, hogy a Haladásban focizzak, mert a Hali az életem.”
„Szombathelyiként lokálpatrióta vagyok, büszke a szülővárosomra, valamit arra, hogy édesapám a Haladás örökranglistáján a harmadik helyet foglalja el 306 mérkőzéssel, én pedig a negyedik vagyok 302-vel.” Az elmúlt években sokszor megfordult ellenfélként Debrecenben, és bevallom, néha volt bennem egy kis tüske, amikor egy-egy ellenünk szerzett gólja után önfeledten ünnepelt. Persze aligha feledte el a debreceni éveket és nyilván nem tiszteletlenségből ünnepelt. A Haliban egyébként kilenc évet húzott még le profiként, többször is megmentette csapatát a kieséstől. Profi karrierjének utolsó éveiben azonban több esetben a balhéitól volt hangos a sajtó, mivel szókimondó embernek tartja magát, így többször is konfliktusba került aktuális edzőivel, nem egyszer tették őt ki az első csapat keretéből. Végülis tavaly nyáron távozott szeretett klubjától, kissé méltatlan körülmények között. Februárban 40 évesen bejelentette visszavonulását, majd néhány nappal később jött a hír, hogy az osztrák negyedosztályban szereplő Markt Allhauban folytatja a pályafutását.
Összesen 35-ször húzhatta fel magára a válogatott dresszét (ebből debreceni játékosként 9-szer), így nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna sikeres pályafutása.
Más magyarok az angol élvonalban: mérföldkövek és Manchester United összecsapások
Ha a Premier League és a magyar foci közös metszéspontját keressük, a legtöbb embernek Gera Zoltán neve ugrik be elsőként, hiszen a „Mágikus Magyar” szinte a megérkezése pillanatában meghódította a világ legerősebb bajnokságát. Eddig Gerán kívül még kilenc magyar játékos futballozott az angol első osztályban: van, aki egyenesen Liverpoolig jutott, de olyanok is akadnak, akik nem sok mindent értek el a világ legerősebb bajnokságában.
Gera Zoltán: a „Mágikus Magyar”
Gera rácáfolt a kétkedőkre. Gera Zoltán 2004 nyarán, 25 évesen igazolt az újonc West Bromwich Albion csapatához. Akkoriban nem sokan fogadtak volna a vékonydongájú magyar válogatott támadó sikerére a Premier League-ben, mivel a Ferencváros játékosaként olyan is előfordult vele, hogy Csank János már az első félidőben lecserélte, mert elfáradt. A WBA-nál hamar felvette a ritmust, bár az első alapozáskor saját bevallása szerint megesett vele, hogy elhányta magát edzés közben, annyit kellett dolgoznia. Gera végül fantasztikusan játszott - pedig nem is a saját posztján, hanem jobbszélen kellett helytállnia -, nem csak szép gólokat lőtt, de rengeteget dolgozott, nem ismert elveszett labdát, és bármikor képes volt húzni egy váratlant. Az első szezonja végén bekerült az év csapatába, olyan emberek közé, mint Frank Lampard, Arjen Robben, Thierry Henry vagy Wayne Rooney.

Liverpooli álom. 2005 nyarán, az átigazolási időszak utolsó pillanatában, a Bajnokok Ligája-címvédő Liverpool akarta leigazolni. Gera Zoltán már az első szezonjában meghódította a Premier League-et. Az angol sajtó Gerát Puskás Ferenchez hasonlította. „Ez az összehasonlítás szerintem nem állja meg a helyét, közel sem vagyok olyan focista, mint amilyen Puskás volt. Nem láttam játszani, de tudom, hogy míg én az angol élvonal egyik kiscsapatában játszom, addig ő a Real Madrid történetének egyik legnagyobbja. Nagyon távol vagyok tőle” - nyilatkozta Gera, akinek a második szezonja nem sikerült túl jól, ugyanis egy lágyéksérülés miatt csak 15 bajnoki mérkőzésen léphetett pályára - ezeken két gólt lőtt - csapata pedig kiesett a Premier League-ből.

A magyar válogatott támadónak 2008 nyarán lejárt a szerződése, és úgy döntött, itt az ideje váltania. London felé vette az irányt, és a Fulham játékosa lett, bár az Evertonnal, a Valenciával és a Benficával is szóba hozták. Az első szezonjában Gera 32 bajnokin lépett pályára Roy Hodgson csapatában, a Manchester Unitednak lőtt gólját a szurkolók az idény második legszebb találatának választották meg. A 2009/10-es szezonban óriási fordulat állt be Gera Zoltán pályafutásában. A magyar támadót korábban jobbszélsőként játszatták, Roy Hodgson azonban feltolta az eredeti posztjára, visszavont csatárnak, ami remek döntésnek bizonyult. Gera 10 gólt lőtt, és nyolc gólpasszt adott a szezonban, csapatát pedig a hátán vitte be az Európa-liga-döntőbe. A csoportkörben a CSKA Szófia és a Basel ellen is betalált. A legjobb 32 között a Sahtar Donyecknek lőtt gólt, majd a nyolcaddöntőben a Juventus elleni hazai visszavágón duplázott. A Wolfsburg elleni negyedöntős párharc mindkét mérkőzésén adott egy gólpasszt, majd a Hamburg elleni elődöntő visszavágóján győztes gólt lőtt, amivel csapata bejutott a döntőbe. Az Atlético Madrid elleni döntőben Gera gólpasszt adott Simon Daviesnek, ráadásul a találkozón pályára lépő játékosok közül ő futotta a legtöbbet - 15,5 kilométert.

Szerencsétlen sérülések és egy Liverpool elleni csodagól után visszatért a West Bromwich Albionhoz. Gera bokasérüléssel érkezett, ezért nem felelt meg az első orvosi vizsgálatokon, azonban a birminghami klub magára vállalta a magyar támadó kezeltetését. November 26-án azonban súlyos térdsérülést szenvedett a Tottenham ellen, ezért a szezon hátralévő részét ki kellett hagynia. A visszatérésére a következő szezon első fordulójáig kellett várnia, akkor azonban felejthetetlen gólt lőtt a Liverpoolnak. Január 5-én, a QPR elleni FA-kupa-mérkőzésen ismét elszakadt a térdszalagja, ezzel pedig 34 évesen lezárult a pályafutása Angliában. Legendaként távozott, és tért vissza a Ferencvároshoz.
Bogdán Ádám: Liverpooli álom és kihívások
Bogdánt megbénította a liverpooli közeg. Bogdán Ádám 2007-ben, 20 évesen a Vasasból került a Bolton Wanderers csapatához. Végigjárta a szamárlétrát, majd 2012 januárjától kezdve már ő számított a csapat első számú kapusának. Tíz nappal később azonban kivédte Wayne Rooney tizenegyesét az Old Traffordon, ezzel újra felhívta magára a figyelmet. A magyar válogatott kapus az évek alatt kihagyhatatlan lett a Boltonból, 2015 januárjában pedig parádézott a Liverpool elleni FA-kupa meccsen az Anfielden, aminek az lett az eredménye, hogy a szezon végén a vörösökhöz igazolt. Bogdán Ádámnak nem sok babér termett Liverpoolban. A liverpooli pályafutása azonban balszerencsésen alakult. A belga Simon Mignolet mögött második számú kapus volt. Jelenleg a skót bajnokságban szereplő Hibernian FC kapusa, de az idei szezonban még nem lépett pályára.

Király Gábor: A mackónadrágos legenda a PL-ben
Király parádésan indult. A 108-szoros magyar válogatott kapus hét évet védett a Herthában, mielőtt 2004-ben szerencsét próbált Angliában. Király a Bundesliga egyik legjobb kapusa volt, de a Premier League-ben nem termett számára sok babér, pedig remekül indult. A kispadon kezdte a szezont a Crystal Palace csapatában, azonban a hetedik fordulóban bekerült a kapuba a bizonytalankodó Julien Speroni helyére, és nem adta vissza neki a helyét. Király 32 bajnokiból tízet lehozott kapott gól nélkül, a kapusok rangsorában pedig a második helyen végzett a Chelsea sztárja, Petr Cech mögött - azonban csapatát ez sem mentette meg a kieséstől. A magyar válogatott kapus ezt követően három szezont lehúzott a másodosztályban - bár egy birminghami kölcsön-kitérővel 2006 decemberében az Aston Villa kapusaként öt meccset újra védhetett a Premier League-ben. Király nem sokat profitált abból, hogy a világ legerősebb bajnokságában védett.

Torghelle Sándor: Küzdeni akarás és egy piros lap
Torghelle: egy gól és egy piros lap. Miután 2004 nyarán Torghelle Sándor két gólt lőtt a németek elleni felkészülési meccsen, lecsapott rá a Crystal Palace. A magyar válogatott támadó rögtön megkapta a tízes mezt az új klubjában. Az akkor 22 éves támadó csak egy Charlton Athletic elleni Ligakupa-meccsen volt eredményes, de a gólja után 10 percre rá ki is állították. A játéktudása alapján Torghelle sosem lehetett volna Premier League-játékos, a küzdeni akarása miatt a szurkolók mégis imádták, ez szinte minden állomáshelyén így volt. A 37 éves játékos pályafutása során egyetlen trófeát sem nyert, azonban 42-szer pályára léphetett a magyar válogatottban, és hét évig külföldön futballozhatott, így nem lehet elégedetlen a karrierjével.
Buzsáky Ákos: A Queens Park Rangers legendája
A legendák klubjának a tagja. Buzsáky Ákos óriási tehetségnek indult, ezért 20 évesen az FC Porto csapatához került, amellyel 2002-ben megnyerte a bajnokságot, a Portugál Kupát és az UEFA-kupát is - bár pályára csak a török Denizlispor elleni meccsen lépett a sorozatban. Öt és félévnyi portugáliai légióskodás után az angol másodosztályba, a Plymouth Argyle csapatához igazolt, ahol 102 meccset játszott, és a szurkolók kedvence lett. 2007 októberében sikertelen szerződéshosszabbítási tárgyalások után januárig kölcsönben, majd két és fél évre a szintén az angol másodosztályban szereplő Queens Park Rangers csapatához igazolt, amellyel 2011-ben feljutott a Premier League-be. Azonban egy komoly sérülés beárnyékolta a pályafutását. 2008-ban elszakadt az elülső térdszalagja egy Manchester United elleni Ligakupa-mérkőzésen. Ezután hosszú rehabilitációs időszak következett, és csak 2009 májusában tudott újra edzésbe állni. Buzsáky a legmagasabb szinten 18 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, két gólt lőtt és két gólpasszt adott, csapatával pedig kiharcolta a bennmaradást. 2012 nyarán 125 mérkőzés után szerződést bontott a londoni csapattal, amelynél a mai napig legendaként tartják számon.

„Amikor a pályára hívtak, a publikum rázendített az anno nekem írt dalra. Beleborzongtam. A meccs vége felé, amikor már a lefújást vártuk, váratlanul újra rázendített a közönség. Akkor már az egész stadion énekelt. Nehéz erre szavakat találni. Hálás vagyok, hogy mindezt velem együtt a családom is átélhette, ez egy örök emlék marad” - nyilatkozta Buzsáky Ákos a Nemzeti Sportnak, miután 2019 augusztusában beiktatták a klubtörténet legjobbjait tömörítő társaságba, a Forever R's Clubba. 2013 nyarán visszatért Magyarországra, a Ferencváros játékosa lett, de a folyamatos sérülései miatt csak 187 percet játszott a zöld-fehér csapatban.
tags: #halmosi #golja #man #united #ellen





