Az 1986-os labdarúgó-világbajnokság és a résztvevő csapatok története

A labdarúgás történetének egyik emlékezetes tornája volt az 1986-os mexikói világbajnokság, amely számos felejthetetlen pillanatot és drámai fordulatot hozott. Hosszú idő után újra olyan csapatunk volt, amely a világ közvetlen élvonalába tartozott. A világ értő fele Rióra, a futball-világbajnokságra figyel, és többé-kevésbé lázas izgalommal számolja vissza a napokat. Pedig az 1986-os vb-t megelőző rövid korszak gyönyörű volt. Egy elsősorban focival foglalkozó blognak kutya kötelessége ilyenkor ugyanezt tenni, szerencsére ez nem is esik nehezünkre.

Különösen úgy nem, hogy váratlan segítséget kaptunk rendszeres olvasónktól, barátunktól, a József Attila díjas írótól, Benedek Szabolcstól. Szabolcs már egészen kisgyerek kora óta fanatikus rajongója a sportágnak, eleinte Szolnokon, majd egyetemista korától Budapesten lett a stadionok állandó látogatója. A mai napig bárki találkozhat vele a Bozsik Stadion korzóján, esetleg a Kanyarban, ahogy biztatja kedvenc csapatát, egyformán figyelve a szurkolókat és a játékosokat - talán épp a következő könyvéhez gyűjt élményeket. Elképesztő historikus és futballtörténelmi ismeretei valóságos élő lexikonná változtatták: középkori regét mesél, vagy épp fejből vágja az elmúlt évtizedek bármelyik Honvéd vagy válogatott kezdőcsapatát. A riói vébét felvezető sorozatunk az ő tollából származik, magyar válogatott részvételeit mutatja be a korábbi világbajnokságokon. Szabolcs eredetileg egy önálló könyvbe írta, végül azonban úgy alakult, hogy blogunknak ajándékozta. A külön forrásmegjelölés nélküli képek forrása Dénes Tamás, Hegyi Iván és Lakat T. A következő világbajnokságra már Mészöly korábbi segítője, Mezey György készítette fel a csapatot.

A magyar válogatott útja Mexikóba

Az 1986-os világbajnokságra való kijutás a magyar válogatott számára sikeresnek bizonyult. Az osztrákok elleni hazai győzelem (1984. november 17.) volt az első lépés. Egy hónapra rá Cipruson is győztünk, igaz, nehezen, ám Nyilasi a 89. percben szerezte meg a győztes gólt. A pont két héttel később, Bécsben került fel az i-re. A 3-0 azt jelentette, hogy Magyarország minden más válogatottat megelőzve, elsőként jutott ki az 1986-os, ismét Mexikóban rendezett világbajnokságra. (Bécsben nem volt szükség cserére, a meccset a Disztl P. - Sallai, Kardos, Garaba, Varga - S. Nagy, Détári, Nyilasi, Rab - Hajszán, Esterházy összetételű tizenegy játszotta végig.) A selejtezőket simán hoztuk, a világbajnokság előtt nem sokkal - egy kicsit talán túlértékelt meccsen - a Népstadionban 3-0-ra vertük Brazíliát, a Videoton pedig döntőig jutott az UEFA-kupában. Egy évvel korábban a Bicskei-csapat ifjúsági Európa-bajnokságot nyert. Ma is vita folyik arról, hogy a nyolc hónap kihagyás után aktivizálódott brazil válogatott nem afféle B-csapatnak tekinthető-e (1986. március 16. Magyarország-Brazília 3-0, gól: Détári, Kovács K., Esterházy). A talán legkomolyabb ellenfél, Mexikó ellenében viszont a Mezey-gárda simán veszített (1985. december 14. Mexikó-Magyarország 2-0). Ebből a szempontból érthető a szövetségi kapitány világbajnokság előtti óvatossága, miközben a közvélemény kiugró eredményt, sőt érmet várt a magyar csapattól. Volt olyan fogadóiroda, amely a vb első számú esélyesének Magyarországot tette meg. Abban mindenesetre mindenki biztos volt, hogy a magyar csapat továbbjut a csoportjából - pedig az már első ránézésre sem volt egyszerű.

A magyar keret és a felkészülés nehézségei

Az 1986-ban - máig utolsó magyar csapatként - világbajnokságon szereplő nemzeti válogatott tagjai is kifejezték jókívánságaikat Varga Barnabásnak. „Mi, honvédosok alkottuk az akkori csapat gerincét - mondta lapunknak Esterházy Márton, aki 1984 végén az athéni AEK játékosa volt. - Andrusch József, Sallai Sándor, Garaba Imre, Nagy Antal, Varga József a védelemből, a középpályán Détári Lajos, elöl Kovács Kálmán, Dajka László és jómagam - a mai napig tartjuk a szoros baráti kapcsolatot.” A felkészülés nem a legszerencsésebben alakult. Mezey György - közvetlenül a bajnokság után - magaslati edzőtáborba vitte Ausztriába a bécsi selejtezőben óriásit futballozó magyar csapatot, ami nem volt jó ötlet, a kifacsart játékosok gyengén teljesítettek a teszteken, a vébére sem jó állapotba mentek. Az ausztriai, magaslati edzőtáborba Nyilasi makacs sérülése miatt nem utazhatott ki, a kapitány pedig úgy döntött, ezek után a világbajnokságra sem viszi ki a válogatott és a selejtezősorozat vezéregyéniségét. A csapat körüli feszültségek sem segítettek, Mezey a reptérre tartó buszról zavarta le Nyilasi Tibort, ehhez jött még a tészta-sztori, aminek valószínűleg semmi alapja nem volt, mégis szinte egybeforrt a magyar futballfoklórban Mezey nevével. Mexikóban a mieink a nyilvánosságtól elzárva, a legnagyobb hőségben edzettek - ennek a remélt akklimatizálódás volt az oka, a televíziós közvetítések és az időeltolódás miatt ugyanis a mérkőzéseket délben vagy kora délután rendezték.

A "halálcsoport" és a szovjet blama

Mexikóban a legnehezebb csoportba kerültünk. Kanada nem jelenthetett különösebb nehézséget, rajtuk kívül azonban ott voltak az Európa-bajnok franciák, valamint a „sötét ló”, a Szovjetunió, amely nem sokkal a vb előtt szövetségi kapitányt cserélt, és az új szakvezetés a friss KEK-győztes Dinamo Kijevre építette a keretet. A csodálatos Dinamo Kijevre épülő szovjet válogatott mellett az Európa-bajnok Franciaországgal kellett játszanunk, mégsem féltette senki a csapatot. Mindezekkel együtt mindenkit sokkolt, hogy 1986. június 2-án a magyar válogatott mintha ott se lett volna a Szovjetunió ellen a pályán Irapuatóban. Irapuatóban aztán megkapta története egyik legnagyobb pofonját a magyar válogatott, a nyitómeccsen a szovjetek 6-0-ra alázták meg az ernyedt, erőtlen csapatot. Egy kevesebbet emlegetett történet szerint a két baráti ország vezetősége jóval a meccs előtt megegyezett a döntetlenben, de a frissen kinevezett Lobanovszkij (a Kijevvel KEK-et nyert abban az évben) közölte, szó sem lehet ilyesmiről.

A magyar válogatott csoportmérkőzései az 1986-os világbajnokságon

Négy nappal később a Szendrei - Sallai, Kardos, Garaba, Varga - Burcsa (Róth), Nagy A. (Dajka), Détári - Kiprich, Bognár, Esterházy összetételű tizenegy Esterházy révén már a 2. percben vezetést szerzett Kanada ellen. A remélt jó folytatás elmaradt, a magyar csapat ezúttal sem közelítette meg az elmúlt két évben mutatott formáját: ötlettelenül, bátortalanul játszott. A rendkívül alacsony szintű találkozón Magyarország 2-0-ra győzött, a végeredményt Détári állította be a 76. percben.

A továbbjutás reménye és a keserű búcsú

A továbbjutás mindezek ellenére meglehetett volna, ha a szovjetek nem tépik szét a magyar válogatottat, hiszen a mexikói lebonyolítás értelmében a 3. helyezettek is továbbjuthattak, de mínusz 7-es gólkülönbségünknél kettővel jobb volt Uruguay, így a dél-amerikaiak mentek tovább. A magyar csapat hosszú évekig nem heverte ki a mexikói blamát, az utolsó nagy válogatottunk dicstelen véget ért, azóta sem jutottunk ki sem világbajnokságra, sem Európa-bajnokságra. Mindezidáig ők voltak, akik utoljára játszottak magyar mezben világbajnokságon. Azóta viszont egyetlen világbajnokságra sem sikerült kijutni, holott lassan három évtized telt el. Kezdetben talán még lett volna valamennyi esélyünk rá. Az 1990-es vb selejtezőin például Spanyolországgal, Írországgal, Észak-Írországgal és Máltával voltunk egy csoportban, a sorozat elején ismét a mexikói kudarc után lemondott Mezey György ült a kispadon - aztán az események egészen másfelé vettek irányt (jött egy bundabotrány, és a válogatott darabjaira hullott). Az 1994-es világbajnokság előtt a Szovjetunióval, Jugoszláviával, Görögországgal és Izlanddal kerültünk össze. Jugoszláviát kizárták a háborús események miatt, a Szovjetunió szétesett, a válogatott Oroszország néven játszotta le a sorozatot. A csoportból ketten mentek tovább: az oroszok és a görögök. Ezt követően a realitásokat tekintve sajnos nem volt komoly sanszunk a vb-szereplésre. Még akkor sem, amikor sokan hittek, hittünk ebben. 1997-ben óriási szerencse és körbeverések nyomán úgy kerültünk a csoport második helyére, hogy a pofozógép szerepét betöltő Azerbajdzsánon kívül mindössze Finnországot tudtuk legyőzni - kínkeservesen, 1-0-ra, idehaza… A nagy mázlival kivívott pótselejtezőn viszont Jugoszlávia kiütött bennünket: Budapesten 7-1-re, Belgrádban 5-0-ra győztek a plávik, és ők mentek az 1998-as világbajnokságra. A legutolsó selejtezősorozat idején is reménykedtünk a pótselejtezőt érő második helyezésben, ehhez viszont az kellett volna, hogy mondjuk 2013. március 22-én a románok ne egyenlítsenek Puskás Ferenc Stadionban a 92. percben. Kérdés, hogy mire jutott volna egy olyan magyar válogatott a pótselejtezőn, amely 2013. október 11-én egy tizenegyesből (!) szerzett góllal nyerte a csoport utolsó előtti meccsét az utolsó helyen álló Andorra ellen.

A világbajnokság lebonyolítása és a résztvevők

A lebonyolítás újra változott, 1986-ban végleg elfelejtették a középdöntőket, a csoportkör után egyenes kieséses szakasz következett. A 121 selejtezős csapatból minden nagyágyú kijutott, az egyik legerősebb mezőny gyűlt össze Mexikóban, ahol az esélyesek közé sorolták az európai ranglistán első helyen álló magyar válogatottat is. A csoportkörben a magyar válogatott volt a legnagyobb meglepetés, de a skótoktól is továbbjutást vártak, és Portugália kiesésére sem fogadtak sokan. Utóbbira különösen úgy nem, hogy a csoportjukat az afrikaiak első vb-továbbjutását csoportgyőzelemmel elérő Marokkó nyerte meg. A brazilok is megnyerték a csoportjukat, bár ehhez az is kellett, hogy a spanyolok egy szabályos gólját ne adják meg - Socrates szabálytalan győztes góljával ellentétben. A történelem miatt tartottak az olaszoktól az ellenfelek, hiszen a címvédő 82-höz hasonlóan botrányosan gyengén kezdte a tornát: két döntetlennel, és egy öngóllal kiharcolt győzelemmel verekedték csak tovább magukat a csoportjukból.

A kieséses szakasz - izgalmak és drámák

Mexikóban jegyzőkönyvezték a vb-k történetének leggyorsabb kiállítását (az uruguayi José Batista már az 56. másodpercben lemehetett a dánok elleni mérkőzésen).

Nyolcaddöntők

• A nyolcaddöntőkben a belgák hétgólos krimiben verték a szovjeteket (hosszabbításban 4-3-ra).
• A franciák a címvédő olaszokat lépték le (2-0).
• A Diego Maradona zsenialitására építő argentinok pedig Uruguay-t ütötték ki.
• Dánia 1-0-ra még vezetett Spanyolország ellen, végül a spanyolok 5-1-re gázolták le ellenfelüket (Butragueno 4 góljával).
• Anglia Paraguay-t (3-0).
• Brazília Lengyelországot (4-0) győzte le könnyedén.
• Marokkó nagyon meghajtotta Németországot, Matthäus a 87. percben gyötörte be az NSZK győztes gólját.

Negyeddöntők

A világbajnokság egyik legjobb meccsét hozta a Franciaország-Brazília negyeddöntő. A 31. születésnapját ünneplő Platini kiegyenlítette Careca gólját, és hiába jutottak büntetőhöz a brazilok az utolsó percekben, Bats kivédte Zico 11-esét, hosszabbítás következett. A ráadásban sem esett gól, bár Socrates és Platini is közel járt, végül 11-esek döntöttek, ahol a két említett világsztár hibázott. A brazil Julio Cesar a lécre lőtt a 7. büntetőt. Két másik negyeddöntő is büntetőkkel dőlt el, a belgák a spanyolokat verték ki 1-1 után, a németek pedig 0-0-s rendes játékidő után a házigazda Mexikót ütötték ki.

Az Argentína-Anglia mérkőzés 90 percébe belefért a futballtörténelem legszebb, és legvitatottabb gólja: Maradona kézzel ütött („Isten keze”) gólja után három perccel a komplett angol védelem összebogozva szlalomozott végig a pályán, elképesztő gólját több szavazáson is a világ legszebbjének választották. Lineker csak szépíteni tudott a 81. percben. A két országnak mindig különösen fontos az egymás elleni mérkőzés, az 1966-os botrány óta minden összecsapásuk emlékezetes volt valamilyen okból. Négy évvel a Falkland-szigeteki háború után az argentinok úgy fogalmaztak, a vb-győzelem másodlagos, az angolok legyőzése mindennél fontosabb. Maradona kézzel ütött góljánál is jobban kicsapta a biztosítékot Angliában a magyarázat, Bobby Robson szerint nem Isten, hanem egy csaló keze ütötte ki a csapatát a vébéről. Maradona később elmondta, a gól után kiabált a csapattársainak, rohanjanak oda hozzá ünnepelni, hogy a játékvezetőnek eszébe se jusson érvényteleníteni a gólt. 2. gólja viszont a futballvébék történetének 100 legjelentősebb eseménye közül a 6.helyen áll.

Elődöntők és bronzmérkőzés

Az elődöntőkben nem voltak komoly izgalmak, a német-francia meccs nem hozott akkora küzdelmet, mint négy évvel korábban, az NSZK Brehme és Völler góljaival legyűrte az Eb-győztest. A bronzmérkőzésen Franciaország 4-2-re legyőzte Belgiumot.

A döntő - Maradona és Argentína diadala

A döntőben Argentína már 2-0-ra vezetett, amikor a németek megkezdték szokásosnak mondható visszakapaszkodásukat: a 74. percben Rummenigge, a 81. percben pedig Völler egyenlített. Nulla kettőről egalizál az NSZK. Vitray Tamás MTV-s „riporter-/kommentátorlegenda”, élőben: „Góóól! Völler!… Hiába, no… Ekkora szívvel! És a szívük továbbhajtja az ezúttal zöldben feszítő németeket. Kitámadnak, és Maradonának elég egy villanás is. A 13. percben Burruchaga góljával azonban végül Argentína nyert 3-2-re. A dél-amerikaiak elsősorban a fénykorát élő, utóbb a torna legjobbjának választott Diego Maradonának köszönhették döntőbe jutásukat, míg a nyugatnémetek mindenekelőtt az átlagon felüli lankadatlanságuknak, küzdeni tudásuknak, csapatszellemüknek. Argentína nyolc évvel hazai győzelme után lett újra világbajnok, ezúttal nem a bírók támogatásával, hanem egy kivételes zseni, Diego Maradona briliáns játékával.

tags: #hany #csapat #vett #reszt #az #1986

Népszerű bejegyzések:

• Kosárlabda a zsebedben
• Amerikai futball sorozatok az HBO GO-n
• Az El Clásico története
• A pofonbajnokságok népszerűsége
• Összefoglaló az FC Barcelona és Villarreal meccseiről