A Labdarúgás Alapszabályai és Taktikai Elvei: Játékosok, Cserék és a Pálya Kihasználása
A labdarúgás, mint az egyik legnépszerűbb sportág, komplex szabályrendszerrel és kifinomult taktikai alapokkal rendelkezik, amelyek mélyreható ismerete elengedhetetlen a játék megértéséhez és a sikeres szerepléshez. A játékosok száma, a pálya adottságai és a mérkőzés lefolyása mind szigorú keretek között mozognak, miközben a modern futball folyamatosan fejlődik a taktikai megközelítések és a játékosfejlesztés terén is.
A Labdarúgás Alapjai: Játékosok, Pálya és Labda
A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb 11-11 játékossal, ezek közül 1-1 a kapus. A mérkőzés nem kezdhető el és nem folytatódhat csapatonként 7 játékosnál kevesebbel. A mérkőzés folytatásához szükséges minimális létszám meghatározását a tagszövetségek belátására hagyták. Azonban az International Board véleménye szerint egy mérkőzés nem folytatandó, ha bármelyik csapatban 7 játékosnál kevesebben van. Ha egy csapatnak 7-nél kevesebb játékosa lesz, mert egy vagy több játékos szándékosan elhagyja a játékteret, akkor a játékvezetőnek nem kötelező megállítani a mérkőzést, alkalmazhat előnyszabályt.
A Játéktér és a Labda
A labdarúgópálya, a játéktér hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter. A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek. A kapu belső szélessége: 7,32 méter, magassága 2,44 méter. A kapufákat és a felső lécet háló fogja össze. A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.
A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm. Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani. Lényeges, hogy tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkőzést elkezdeni.
A mérkőzések időtartama kétszer 45 perc, a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással. Amennyiben az újabb félóra (ráadás itt is lehetséges) alatt sem dől el a mérkőzés, úgy a csapatok öt-öt büntetőt rúgnak, majd egyesével addig megismételnek, amíg nem nyer az egyik csapat. A mérkőzések menete során a játékvezető órája az egyedül mérvadó, más hiteles időmérés nem elfogadható.
Taktikai Megközelítések és a Pálya Kihasználása
A modern labdarúgásban a pálya felosztása szélességben és mélységben segíti a csapatjátékszervezést, ezen belül a tudatos, ésszerű mozgások elsajátítását, ami magasszintű összműködésben valósulhat meg. A pálya területi felosztásának egyik funkciója abban nyilvánul meg, hogy a terület elhagyása, annak feltöltése vagy éppen a terület megtartása hogyan segíti a játékszervezést a játékosok egymáshoz viszonyított ésszerű, célszerű mozgását. Egymáshoz viszonyított helyük a terület függvényében jelentős mértékben befolyásolja az összműködés formáját, tartalmát, minőségét.
A „Támadva védekezni elv” meghatározza a játékosok egymás funkcionális kiegészítését, valamint azt, hogy a rendszer ne „lyukadjon” ki. A totális futballnak is ez volt a lényege, ami a holland válogatott által vált ismertté a világon. A totális futball elvi és gyakorlati megközelítése több holland edzőn keresztül egyre jobban teret nyert a Barcelona futballjában, hogy végezetül Guardiola vigye tökéjre a csapatánál ezt a játékot.
Pep Guardiola teljes taktikai evolúciója
A pálya területi felosztásának másik nagyon fontos aspektusa az, hogy az alakzatok felvételéhez nagy segítséget nyújt, például háromszög, négyszög, rombusz alakzatok területhez való kötése az elképzelt formák támpontot, kiindulópontot jelentenek a mozgások végrehajtásához. Az sem mellékes, hogy az összehangolt együttműködésen belül az átvételek iránya, a labdást segítő mozgások iránya jól modellezhetők benne. A mai modern futball a területről szól, a terület használata kulcsfontosságú akár a védekezést, akár a támadást akár az átmeneteket nézzük.
Vegyük példának az 1-4-3-3 játékrendszert! A pálya középső tengelyében elhelyezkedő 3-6-10-9 játékosok pozíciók szerinti összműködését gyakoroltathatjuk benne.
Játékoscsere és Szabályai
A játékoscserék száma szabályozott. Hivatalos versenyeken, a FIFA, a kontinentális szövetségek és a nemzeti szövetségek égisze alatt játszott bajnoki és díjmérkőzéseken legfeljebb három cserejátékos szerepeltethető. A bajnokság (kupa stb.) szabályzatának elő kell írnia, hogy hány cserejátékos nevezhető, ezek száma háromtól hétig terjedhet. Más mérkőzéseken, a nemzeti A csapatok mérkőzésein legfeljebb 6 játékoscsere alkalmazható. Ha a játékvezetőt nem tájékoztatják, vagy a két csapat nem tudott megegyezni a mérkőzés előtt, akkor legfeljebb hat játékos cserélhető.
Minden mérkőzésen a cserejátékosok nevét a mérkőzés előtt meg kell adni a játékvezetőnek. Azok a cserejátékosok, akiknek a neveit addig nem adták le a játékvezetőnek, nem vehetnek részt a mérkőzésen. Nem ritka, hogy játékoscserét hajtanak végre a mérkőzés megkezdése előtt és csak ezt követően tájékoztatják a játékvezetőt a játékosok és cserejátékosok nevével. Ilyen csere általában bemelegítés közben megsérülő játékos esetében következik be.
Bizonyos körülmények között visszautasítható a játékoscsere engedélyezése. Ha egy benevezett cserejátékos egy benevezett játékos helyett a játéktérre lép a mérkőzés kezdete előtt és erről a cseréről a játékvezetőt nem tájékoztatták, akkor a játékvezető engedje a benevezett cserejátékosnak, hogy folytassa a mérkőzést, ne alkalmazzon fegyelmezési szankciót a benevezett cserejátékossal szemben, a csapat cserelehetőségeinek számát nem kell csökkenteni, és a játékvezető jelentse az esetet az illetékes szövetségnek.
Ha a versenyszabályok szerint minden játékost és cserejátékost a kezdőrúgás előtt meg kell nevezni, és az egyik csapat 11-nél kevesebb játékossal kezdi a mérkőzést, akkor érkezésük esetén csak a kezdőként benevezett játékosokkal lehet 11-re kiegészülni.
A Játékvezetők és Szerepük
A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt.
A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. Második sárga lapos figyelmeztetés esetén a játékvezető köteles felmutatnia a piros lapot, azaz ki kell állítania a vétkest. A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.
A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak. A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása. Illetve, ha a pályán lévő kollégája sérülés vagy egyéb ok miatt képtelen folytatni a játékvezetést, akkor ő áll be a helyére, ilyenre azonban ritkán kerül sor.
Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette. Téves ítélet miatt: például meg nem adott gól, vagy meg nem adott tizenegyeses, esetleg feltételezett részrehajlás miatt nem. A játékvezető munkáját szövetségi ellenőr is értékeli. A FIFA, vagy az UEFA jelöli ki a nemzetközi mérkőzésekre a bírókat, akik fizikai teszteken is részt vesznek, és ezek alapján kapják meg minősítésüket. Fontos, hogy a vesztegetésnek gyanúja is távol álljon tőlük, és védelmezzék testi épségüket, amennyiben a közönség haragja ellenük fordul. A játékvezetők között legendás egyéniségek is voltak, mint például a magyar Puhl Sándor, aki 1994-ben vezette a brazil-olasz világbajnoki döntőt.
Kulcsfontosságú Játékszabályok
Gól és Les
A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen. A gól érvénytelen, ha a gólszerzést a támadó csapat részéről szabálytalanság, les, a kapus akadályozása előzi meg, illetve - s ezt talán kevesen tudnak -, ha a gól megszerzésének módja az ellenfelet megszégyeníti.
Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó védő. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.
Pep Guardiola teljes taktikai evolúciója
Szabadrúgások és Büntetőrúgások
Szabadrúgás lehet közvetlen (egyből kapura lehet lőni) vagy közvetett (egyből nem lehet belőle gólt szerezni), de mind a két esetben a védőjátékosoknak, vagy az általuk alkotott úgynevezett sorfalnak minimum 9,15 méterre kell helyezkedniük a labdától. A közvetett szabadrúgást a játékvezető feltartott karja jelzi.
A büntetőt rúgó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat. A 11-eseket végrehajtók nem számítanak be a góllövők közé.
A Játék Újraindítása
A mérkőzés elõzetes sorsolással kezdődik, ahol a két csapatkapitány választ kezdést vagy térfelet. A második félidőt a másik csapat kezdi. A játék gól után folytatódik, a gólt elszenvedő csapat részéről. Bedobásnál a labdát az a csapat dobja be, mint amelyik kirúgta. A bedobó játékosnak két kézzel a feje fölött kell bedobnia a labdát a pályára. A bedobó játékos csak egyszer érhet a labdához. A kirúgásnál a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A szögletet elvégző játékos csak egyszer érhet a labdához. Az ellenfél játékosainak bizonyos távolságra kell állniuk a letett labdától.
Magyar Labdarúgás és Játékosfejlesztés
A Magyarország-Izland 2-1 (2020.11.12.) magyar meccskeretet vizsgálva érdekes tendenciák mutatkoznak a játékosfejlesztés terén. Az évszámok az adott idény végét jelölik, az U betű egy ország rövidítése előtt azt jelenti, hogy a játékos abban az évben adott ország utánpótlásában szerepelt. Az U AKA jelentése: magyarországi akadémia. Üres cella: a játékos 14 éven aluli. Vajon hol vannak az akadémisták a válogatottból?
2011-ben vezette be a kormány a TAO-támogatási rendszert, vagyis akik akkoriban akadémisták voltak, azokat nyugodtan vehetjük még a régi rendszer maradványainak. Tehát Holcsika, Botka és Kalmár csak korlátozottan nevezhető az új modell termékének. Sallai már igen, vagyis a kezdőben az új akadémisták száma egy (1) fő, vagy ha nagyon, de tényleg megengedőek vagyunk, akkor négy (4). Plusz Szoboszlai az egyetlen emtékás évvel. Tehát legyen öt (5). Nem is rossz arány, amennyiben nem nézünk a számok mögé: a kezdőcsapat összes 125 2009/10-et követő idényéből mindössze 17 (13,6%) köthető magyarországi akadémiához.
A padon viszont ott ragadt Bese és Hangya, valamint Varga Kevin és Schäfer, akiket azonban már tekinthetünk TAO-gyerekeknek. A válogatott játékosok közül Gulácsi az MTK után Angliában, Szalai Attila és Szoboszlai Dominik Ausztriában, Willi Orban Németországban, Nagy Ádám pedig részben Spanyolországban nevelkedett. A padról beálló Könyves Topolyán, Nikolic Zentán, Nego pedig a Nantes-nál nevelkedett.
Érdekesség, hogy Gulácsi Péter, Willi Orban, Szalai Ádám, Szoboszlai Dominik nulla, azaz nulla meccsel rendelkezik NB-s szinten. Szalai Attila 19 évesen hazaugrott egy kicsit Mezőkövesdre Ausztriából, majd két év után Ciprusra igazolt. Az NB I (és NB II) több fix játékost is ad a válogatottnak, vagyis nem szégyen az, ha valaki sokáig NB-s szinten ragad, esetleg átmenetileg sem igazol külföldre. Egy 2011/12 környékén 14 éves korában akadémiára kerülő játékos 2020 novemberében legalább 22 éves, vagyis bőven felnőttnek számít.
A Professzionalizmus és a Szponzoráció Szerepe
A labdarúgásban az amatőr labdarúgók és a profik közötti különbség jelentős. Régebben számos labdarúgó amatőr státuszban játszott, akiknek megélhetését állami szervek vagy gyárak biztosították. Még ma is vannak olyanok, akik játszanak és nem szerződnek el nevesebb bajnokságokba, ők többnyire amatőrök. Ma már sok nemzetközi játékvezető is profi. A labdarúgásban a profi játékosoknak a sport a megélhetésük.
A reklámok és a szponzorok jelentős szerepet játszanak a modern labdarúgásban. A klubcsapatok mezükön is hirdetik fő szponzorukat, vagy akár több támogatót is. A labdarúgópályán számos reklámfelület található, bár például a hálókra nem kerülhetnek reklámok. Egy sportruházati cég számos híres csapatot öltöztet. A szponzorok befolyása ma már a FIFA-t és az UEFA-t is illeti, akik a támogatók kedvéért srófolják az árakat és alakítják a menetrendet.
tags: #hany #jatekos #nevezheto #fustsalban
