A magyar labdarúgásban szereplő külföldi játékosok szabályai és jövője
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025. május 9-én, Telkiben tartott éves rendes közgyűlésén számos fontos döntés született a magyar labdarúgás jövőjét illetően, különös tekintettel a hazai játékosok szerepeltetésére és a külföldi labdarúgók szabályozására.
Az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiájának elfogadásával egyértelműen a minőségről és a nemzetközi szinten is versenyképes játékosok neveléséről, értékesítéséről kíván gondoskodni. A célkitűzések között szerepel a magyar és a fiatal labdarúgók számának növelése az NB I-ben és az NB II-ben, a fiatalok nemzetközi versenyképességének javítása, a magyar labdarúgásban dolgozó vezetők és edzők fejlesztése, valamint presztízsük emelése.
Új szabályok az NB I-ben és az NB II-ben
A közgyűlés egyik legjelentősebb döntése az NB I-es és NB II-es klubokra vonatkozó új szabályozás. Az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen legalább öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Amennyiben egy csapat nem teljesíti ezt a feltételt, jelentős összegről, nagyságrendileg 500 millió forintról mond le.
Az NB II-ben ennél szigorúbb szabályozás lép életbe: kizárólag magyarok léphetnek pályára, és két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie. Ez a lépés azt sugallja, hogy a szövetség továbbra sem elégedett a magyar bajnokságban szereplő hazai játékosok mennyiségével és minőségével.
A fiatalok fejlesztése és a külföldi játékosok
A stratégia egyik kulcsfontosságú eleme a fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása. Ennek érdekében az utánpótlásközpontok számának csökkentését, a tehetségek koncentrálását és a támogatás minőségi munkához való igazítását tűzték ki célul. Ugyanakkor elismerték, hogy az utánpótlásból érkező játékosok minősége és mennyisége még nem éri el a kívánt szintet, sok akadémia nem képes nemzetközi szintre érett játékosokat kinevelni.
Az MLSZ kritikusan vizsgálja a magyar klubok piaci alapú gazdálkodásának hiányát is. A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett gyakran külföldről vesznek játékosokat. A korábbi években az MLSZ a „fiatalszabállyal” anyagilag ösztönözte az U20-as játékosok szerepeltetését, és legfeljebb három külföldi labdarúgó pályára lépését engedélyezte.
A jelenlegi tervek szerint egy csapat legfeljebb tíz külföldi kerettag versenyengedélyét válthatja ki. Ez a szabályozás is azt a célt szolgálja, hogy előtérbe kerüljenek a hazai fiatalok, és csökkenjen a külföldi játékosok túlzott dominanciája.
A magyar edzők és vezetők szerepe
A magyar edzők presztízsének javítása érdekében az NB II-ben az előírás szerint kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok. Ez a szabályozás hasonló a fiatal játékosokra vonatkozó előírásokhoz, és bár a szándék nemes, kontraproduktív is lehet, ha az edzők nem szakmai munkájuk, hanem nemzetiségük alapján kapnak megbízást.
A magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztése érdekében sportszakmai vezetői licencek bevezetését, tanulmányutak és nemzetközi tapasztalatok biztosítását tervezik. Bár a papír nem minden, a nemzetközi tapasztalatok értékesek lehetnek a hazai szakemberek számára.
Külföldi játékosok a magyar válogatottban
A szabályozás ellenére több, külföldön született, de magyar felmenőkkel rendelkező vagy honosított játékos is szerepelt a magyar válogatottban. Ilyen például Nego Loic, aki francia U19-es válogatottként Európa-bajnok volt, majd honosítása után magára ölthette a magyar címeres mezt. Paulo Vinícius és Leandro de Almeida brazil születésűek, de magyar állampolgárságot szereztek és a válogatottban is pályára léptek.
Willi Orbán, akinek édesapja magyar, az RB Leipzig védője, szintén a magyar válogatottat erősíti. Holender Filip, akinek apai nagyapja magyar anyanyelvű volt, szintén a nemzeti csapat tagja lett. Kerekes Zsombor, aki a délvidéki Zentáról származik, 31 évesen debütált a magyar válogatottban.
Priskin Tamás Révkomáromban született, míg Csizmadia Csaba marosszentgyörgyi születésű. Vasile Miriuță (Miriuta László) román származású, míg Koman Vladimir ukrán szülők gyermeke, aki Ungváron született. Nikolics Nemanja, aki szintén zentai születésű, testvérével együtt érkezett Magyarországra, és a magyar válogatottban is szerepelt.
Brüsszel célkeresztjében a magyar modell – Mozgásban
Ezek a példák jól mutatják, hogy a magyar labdarúgás mindig is nyitott volt a tehetségek iránt, függetlenül születési helyüktől vagy nemzetiségüktől, amennyiben rendelkeznek magyar kötődéssel vagy hajlandóak azt megszerezni.
A jövő kihívásai
Az MLSZ elismeri, hogy komoly kihívást jelentenek a stadionokban tapasztalható nézőtéri rendbontások is. A jövőbeli tervek között szerepel a piaci alapú gazdálkodás erősítése, a játékostranszferek nettó egyenlegének javítása, valamint a nézőszám növelése és a sikeres nemzetközi szerepléshez kapcsolódó UEFA-jutalmak kiaknázása.
A szövetség célja, hogy a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA-tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőttválogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát, az utánpótlás-válogatottak pedig legalább egy-egy kijutást érjenek el Európa-bajnokságra.
tags: #hany #kulfoldi #jatekos #szerepelhet #magyar #csapatban
