A magyar közélet helyzete és a gazdasági kihívások a harmincas évek elején
A magyar közélet a harmincas évek elején rendkívül súlyos helyzetben volt, ami a tévedésekre és igazságtalanságokra való hajlamot erősítette. A közéleti szereplők könnyen hibát kerestek ott, ahol nem volt, és orvosolni akartak olyan bajt, ami nem létezett. A legfontosabb megállapítás ekkoriban az volt, hogy politikai válság nincs, ám gazdasági válság annál inkább. A kormány a gróf Bethlen-féle politikát folytatta, és a parlament túlnyomó többsége változatlanul támogatta ezt a politikát, az ország nagy többsége pedig nem igényelt politikai változást.
A tömegeket ekkoriban elsősorban a kenyérkérdés és a megélhetés foglalkoztatta, nem az általános titkos választójog vagy a politikai szabadságjogok kérdése. A kormány tisztában volt ezzel, és politikája nagyrészt erre összpontosított.
A gazdasági válság okai és következményei
A súlyos gazdasági helyzetben a magyar nemzetnek szembe kellett néznie a világválság, a hitelválság és a terményárak zuhanásának következményeivel. Ehhez társult a túlméretezett állami igazgatás és annak költségei, amelyeket a nemzeti jövedelem zuhanása már nem tudott elviselni. Szigorú takarékossági intézkedésekre volt szükség az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében. Ez nem politikai kár volt, hanem közönséges pénzügyi feladat, melyet a termények katasztrófái és az árzuhanás kényszerítettek ki.
Gyakran hallani lehetett a vádat, hogy a gróf Bethlen kormány pazarolt és milliárd pengőt fordított beruházásokra. Ez az állítás azonban figyelmen kívül hagyja, hogy milyen állapotban vette át a kormány az ország gazdasági helyzetét. A beruházási politika célja a gazdasági élet talpra állítása, a munkaalkalmak és kereseti lehetőségek teremtése volt. Bár lehetett szó arról, hogy egynémely beruházás nem sikerült, vagy felesleges volt, nem volt igazságos csupán a hibák alapján megítélni az öt éves beruházási politikát. A legnagyobb igazságtalanság az volt, hogy az országot ez a beruházási politika és a túladóztatás juttatta bajba.
A beruházásokat akkor végezték, amikor erre lehetőség volt, és ez a beruházás nemzeti vagyonként megmaradt. Ha nem arra költötték volna, elköltötték volna másra, és az összeg sem maradt volna meg a magángazdaságban vagy a Nemzeti Bank aranykészletében. Az, hogy túladóztatás történt, igaz, de tévedés azt hinni, hogy ez az összeg ma megvolna egyesek kezében. Egyetlen komoly hiba történt: túlméreteztük állami életünket és feladatainkat. Nem vigasztalás, hogy a külföldi államok is ezt tették. Ezt beismerték, és igyekeztek jóvá tenni kemény leépítésekkel és takarékoskodással, ami nem ment áldozatok nélkül.
A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt ülésén a legaktuálisabb gazdasági problémákat tárgyalták. Thury Béla beszámolt a 33-as bizottság munkájáról. Ernőzi Sándor dr. tájékoztatta a pártot a pénzügyi helyzetről és a gabonaexport-kilátásokról. Hunyady Ferenc gróf két javaslatot terjesztett elő: 1. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál állapítsák meg az igazgatók és aligazgatók jövedelmeit. 2. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök hangoztatta, hogy nincs ok aggodalomra, mert a rend fenntartását erélyes intézkedésekkel biztosítani fogják.
A sajtó egyre határozottabban követelte a kormánytól egy mindent átfogó gazdasági program kidolgozását. Ilyen program kidolgozása a jelenlegi pénztelenség mellett csak teoretikus maradhatott volna. A kormány legfontosabb feladata az export előmozdítása és az import csökkentése volt. Az 5 millió q búza elhelyezéséért nem kellett aggódni, mert még többről is szó volt.
A súlyos mulasztások terhelték a lakosságot, de a régi kormányt is, amely megengedte az adóhátralékok felgyűlését. A kormány álláspontja szerint akik nem tudnak fizetni, azoknak halasztást vagy teljes adóelengedést adnak. A miniszterelnök kívánatosnak tartotta olyan intézkedések meghozatalát, amelyek megfelelnek a közhangulatnak.
Budapest székesfőváros rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a szocialisták tiltakoztak, mert a párthíveket nem engedték fel a karzatokra. A Keresztény Párt határozatát indokolta meg, miközben az egyik szocialista bekiabálta, hogy gazdasági, amit elmondott. Erre vad lárma tört ki, és nagy tumultus keletkezett, amelynek izgalmában dr. Csik László összeverekedett Kelsz Mór szocialistával.
A 33-as bizottság tárgyalta a szénszükséglet zavartalan ellátásáról szóló rendelettervezetet. Kenéz Béla rámutatott arra, hogy tavaly jelentős mennyiségű külföldi szenet és kokszot hoztunk be, amit tovább fenntartani lehetetlen volt. A hazai szén mennyisége és minősége megfelelt az ország szükségletének. Gondoskodni kívántak arról, hogy szegényebb háztartások is szerezhessenek be magyar kályhákat, amelyek a magyar szenet tökéletesen égetik el. Szterényi József báró gondoskodást kért a hazai szénárak emelésének lehetetlenné tételéről. Schandl Károly helyeselte a hazai termelés fokozását és a vidéki napszámosok kenyérhez juttatását. Nagy Emil elfogadta a rendeletet, és eleget tett a kifelé szóló gavalléroskodásból, amelyért semmi ellenszolgáltatást nem kaptak. Rubinok István felvilágosítást kért arról, hogy a háztartási szén beszerzését korlátozni fogják-e, hogy az hatnapos munkahetet biztosítson a magyar bányáknak. Meg volt győződve arról, hogy a szénbányák az új helyzetet árdrágításra nem fogják használni.
A kereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a rendelettel kapcsolatban kötött gazdálkodásról nem lehet szó, mert a fogyasztás és belső forgalom tekintetében semmiféle korlátozó intézkedés nincs tervbe véve. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani, éppen az árdrágítási törekvések elhárítására van szükség a miniszteri biztosra. A tűzifa kérdésében a kereskedelmi szerződések alapján történő importtal biztosítani fogják a szükséglet egy részét, a belföldi kitermelés liberális alkalmazása pedig pótolni fogja a hiányokat. Ebből körülbelül 166.000 vagont képes biztosítani a magyar termelés. A bizottság a javaslatot ezután általánosságban elfogadta.
Társadalmi és politikai események
Temesváron a rendőrség elkobozta a Temesvári Hírlapot, mert beszámolót írt Bocu Szevér gyűléséről, amelyben Bocu Zozo-t támadta. Vácott a kosdi bányában hat bányász holttestét még nem tudták kihozni, mert a tárnát elöntötte a víz. Budapesten a balmazújvárosi hármas rablógyilkos, Szabó Sándor gazdálkodó megőrült, ezért az október 12-ére kitűzött főtárgyalást elhalasztották. Győr közelében a Dunán egy ladik felborult, amelyben tíz munkás ült; mindannyian a vízbe estek.
A gelsi csendőrség szigorú vizsgálatot indított két albán úznik ellen, akik merényletet kíséreltek meg egy gyorsvonat ellen. Párizsban a francia miniszterelnököt és külügyminisztert lelkes tömeg ünnepelte.
A Nagykanizsai Állatvédő Egyesület fecskementő akciója
A Nagykanizsai Állatvédő Egyesület felhívása a fecskék megmentése érdekében nagy visszhangra talált a nagyközönség körében. Az egyesület elnöke, dr. Villányi Henrik és Krátky György ny. százados nagy elismeréssel nyilatkoztak a közönség megértéséről az állatvédelemmel kapcsolatban. Azonban a fecskék táplálása továbbra is nagy gondot okoz az egyesületnek, mivel csak nagy nehézségek árán tudják előteremteni a szükséges hangyatojásokat.
Az állatvédelemmel kapcsolatban érdemes megemlíteni a Nagykanizsai Állatvédő Egyesület sikeres fecskementő akcióját, amely a nagyközönség széles rétegeiben is visszhangra talált. Az egyesület agilis elnöke, dr. Villányi Henrik és Krátky György ny. százados sokat dolgoztak ezen az ügyön. Az egyesület felhívására már kedden délután megvolt az első eredmény: Nechl Lám, 12 éves tanuló két fecskét fogott és azonnal beszolgáltatta a rendőrségre. Szerdán már tömegesen hozták be a fecskéket.
Dr. Villányi Henrik elnök a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a közönség megértéséről az állatvédelemmel kapcsolatban. Nagy gondot okoz azonban az egyesületnek a fecskék táplálása, miután csak a legnagyobb nehézségek árán tudják előteremteni a szükségess hangyatojásokat.
Helyi események és közérdekű bejelentések
Nagykanizsán történt egy súlyos szerencsétlenség az ujudvari országúton, amikor Erdős Endre nagykanizsai lakos motorkerékpárjával elgázolta Horváth Mihály idős ujudvari gazdát. A kórház gondnoksága jelentette az esetet a nagykanizsai királyi ügyészségnek, amely a holttest felboncolását indítványozta. A vizsgálóbíró rendelkezésére a boncolást megtették. A helyi csendőrség szigorú vizsgálatot indított az ügyben. Horváth Mihályt, a gázolás szerencsétlen áldozatát, a római katolikus temetőben temették el.
A Zalavármegyei Népművelési Bizottság új munkaévre hívta ki a megye területén működő népművelési bizottságokat, kulturális egyesületeket, valamint a polgári és elemi iskolák igazgatóságait. A súlyos gazdasági helyzetben rá kell világítani a magyar nemzet múltjára és az igazi magyar erkölcsre. Ehhez elsősorban a vezetők őszinte megértése szükséges. Az értekezleten megállapodtak a népművelési tevékenység irányáról az 1931-32. tanév november-május hónapjai alatt.
Egy levélben felvetődött a Kazinczy (volt Vasút) utca Horthy Miklós-utcára való átnevezésének ügye, amelyen már korábban is szó volt. A városi képviselőtestületi ülésen elhatározták az utca átnevezését, de arról is szó volt, hogy Kazinczy emlékét más, megfelelő módon kell megörökíteni. Azonban máig nem történt intézkedés, és közeledik Kazinczy halálának 100. évfordulója. A levél írója szerint ideje lenne több nagykanizsai utca elnevezését felülvizsgálni és azokat történelmi vagy nagyjaink után megfelelő névvel ellátni.
A keszthelyi választás epilógusában Dr. Muiszler Károly budapesti ügyvédet, a keszthelyi kerület volt képviselőjelöltjét, valamint a lap kiadójaként szereplő Molzler Ketenó mészárossegédet ítélte el a törvényszék engedély nélküli újságjelentetésért. Szita István vonyarcvashegyi gazda motorkerékpárjával nekihajtott Czilli József szigligeti lakos lovaival vontatott kocsijának. Bödül József és Takács József legényeket hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt ítéltek el.
A keszthelyi karmelitáknál háromnapos ünnepség lesz a templom védőszentjének, Szent Teréznek névünnepe, a templom felszentelésének évfordulója és a templom első búcsújának alkalmából. Rakovszky Iván, a közmunkatanács elnöke, gróf Károlyi Gyula miniszterelnöknek beadta lemondását a közmunkatanács elnökségéről, bizonyítva, hogy nem kíván több helyről jövedelmet húzni a súlyos viszonyok között.
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA
A vendéglősök szakosztálya értekezletet tartott, amelyen többek között a városi hatóság által kidolgozott új szabályrendelet is ismertetésre került.
A Nagykanizsai Állatvédő Egyesület felhívására, amelyet a fecskementés érdekében tett, megállapítható, hogy a nagyközönség legszélesebb rétegeiben is visszhangra és a terv örvendetes felkarolásra talált. Az egyesület agilis elnöke, dr. Villányi Henrik és Krátky György ny. százados sokat dolgoztak ezen az ügyön. Az egyesület felhívásának már kedden délután megvolt az első eredménye: Nechl Lám, 12 éves tanuló két fecskét fogott és azokat nyomban beszolgáltatta a rendőrségre. Szerdán már tömegesen hozták be a fecskéket. Dr. Villányi Henrik elnök a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a közönség megértéséről az állatvédelemmel kapcsolatban. Nagy gondot okoz azonban az egyesületnek a fecskék táplálása, miután csak a legnagyobb nehézségek árán tudják előteremteni a szükségess hangyatojásokat.
tags: #hany #meccs #utan #esel #vissza
