A hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomaggal

Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyerek azoknak a készségeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy e készségek fejlődése időben elnyúló, évekig tartó folyamat. Iskolába lépéskor többévnyi fejlettségbeli különbség mutatható ki a gyerekek között. Iskolakezdéskor a tanulók egy részénél a készségek fejlettsége csak a 4-5 évesek átlagos szintjének felel meg. Ezt a hátrányt, elmaradást az iskola nem tudja behozni. A hátránnyal indulók jelentős része végérvényesen leszakad a társaitól az első iskolai évek alatt. Az iskolakezdés sikeressége a gyerekek jövőjét életre szólóan meghatározhatja. A sikeres iskolakezdéshez elengedhetetlen, hogy az iskolai tanulás örömöt adjon a gyereknek. Ha az első iskolai tapasztalatok kudarcokkal járnak, akkor lerombolódhatnak a tanulás motívumai. Mindezek arra mutatnak rá, hogy komoly figyelmet kell fordítanunk az óvodás gyerekek készségfejlődésére és -fejlesztésére, az óvodai-iskolai átmenetre.

A DIFER Programcsomag célja és funkciója, hogy segítse az eredményes iskolakezdést. Az első tanévek eredményei meghatározzák a tanulók jövőjét. Az első évfolyamokon elsajátítandó alapkészségek eredményessége nagymértékben az úgynevezett kritikus elemi készségek fejlettségétől függ.

A DIFER Programcsomag és a kritikus elemi készségek

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének kutatói Nagy József vezetésével a hetvenes évektől foglalkoznak a készségek és képességek kutatásával, vizsgálják az óvodás- és kisiskoláskor alapkészségeit, az ún. elemi alapkészségeket. E kutatások eredményeként született meg a PREFER- (Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4-7 éves gyerekek számára). Az elmúlt években a PREFER-tesztrendszer továbbfejlesztésének eredményeként jött létre a DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4-8 évesek számára. A programcsomag kidolgozásának célja az volt, hogy olyan eszköz jöjjön létre, amely segíti az óvodai és iskolai készségfejlesztő munkát.

A DIFER hét elemi alapkészség fejlesztését segíti. Mindegyikük a személyiségfejlődés, az iskolai tanulás szempontjából kritikus jelentőségű előfeltételnek tekinthető. Ezek a következők:

• Az íráskészség elsajátításának előfeltétele, kritikus elemi készsége az úgynevezett írásmozgás-koordináció.
• Az olvasás- és írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen a beszédhanghallás.
• A nyelvileg közölt információk vételének egyik meghatározó tényezője a relációszókincs fejlettsége.
• A matematikatanulásé az elemi számolási készség fejlettsége.
• A tudásszerzés, a tanulás, gondolkodás kritikus feltétele többek között a tapasztalati következtetés és a tapasztalati összefüggés megértésének a fejlettsége.
• Az eredményes iskolakezdés döntő feltétele a szocialitás fejlettsége.

A DIFER-ben szereplő tesztek diagnosztikus képet nyújtanak a készségek fejlettségéről, lefedik annak minden összetevőjét. A készségek fejlettségének diagnosztikus térképe megmutatja, hogy mely összetevőket sajátította már el a gyerek, és milyen fejlesztési teendők vannak még hátra. Egy-egy teszt sikeres megoldása az adott készség optimális begyakorlottságát, elsajátítását jelzi, amit a teszten elért 100 százalékponthoz közeli eredmény mutat.

A DIFER Programcsomag tartalma és alkalmazása

A programcsomag a következőket tartalmazza:

• 1 db mappa használati útmutatóval
• 10 db fóliázott színes tesztlap a hétféle alapkészség fejlődésének vizsgálatához
• 1 db rövid DIFER tesztlap a fejlettség és az iskolaérettség gyors és megbízható mérésére
• 1 db írólap (minta) az írásmozgás-koordináció vizsgálatához
• 1 db "Fejlődési mutató" füzet (minta), aminek évenkénti kitöltésével végigkövethetőek a gyermek fejlődési folyamatai a 4.-től a 8. életévig.

A készségmérő tesztek mellé kidolgozták a gyerekek egyéni fejlődésének dokumentálását lehetővé tevő Fejlődési mutató füzetet. Ebben lehet vezetni a gyerekkel elvégzett mérések eredményeit. Ez a füzet a „tulajdonos” gyerek készségfejlettségét jellemző diagnosztikus térkép. A méréseket évente, esetleg félévente célszerű elvégezni. A gyerekek Fejlődési mutató füzetében nyolc egymás utáni mérés eredményének bejegyzésére van hely. A méréseket és az ezekre alapozódó fejlesztést mindaddig érdemes végezni, amíg a készségek optimális elsajátítása nem történik meg, amit a tesztek kérdéseinek helyes megválaszolása jelez. A füzet bejegyzései nem titkosak, a gyerek fejlesztését szolgálják. A fejlesztés szempontjából hasznos lehet, ha a szülő is betekint a füzetbe, nyomon követi, ideális esetben segíti a gyerek fejlődését.

A DIFER-tesztekkel végzett mérésekhez nem szükséges külön szakképzettség: elegendő a magas színvonalú pedagógiai felkészültség, valamint a tesztek használatának kellő ismerete. A tesztek felvétele - az írásmozgás-koordináció, valamint a szocialitás néhány elemének kivételével - egyéni vizsgálat keretében történik. Egy-egy mérési alkalom keretében két készség diagnosztikus mérésének vizsgálata javasolt, amely körülbelül 15 percet tesz ki. Ennél hosszabb méréssel töltött idő - az életkori sajátosságok figyelembevételével - nem ajánlott. A készségek fejlettségének diagnosztikus feltérképezése kb. háromszor negyedórát vesz igénybe.

A hátrányos helyzet fogalma és hatása

A hátrányos helyzet pedagógiai szempontú tárgyalása nem új keletű, több évtizedes előzményre tekint vissza. A hátrányos helyzet azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek az iskolai előrehaladás szempontjából a többséghez képest kedvezőtlen helyzetet teremtenek. Hátrányos helyzetűnek tekintendő a gyerek, ha a helyzete a szokásosnál, átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő, ami kihathat személyiségfejlődésére, tanulására, életminőségére. Egy jó anyagi körülmények között élő gyerek is lehet tehát hátrányos helyzetű, ha nyelvi hátrányban van, diszfunkciós családi szocializációban él, előítéleteknek van kitéve, kirekesztődik stb.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai teljesítményét jelentős lemaradás jellemzi. Elemi alapkészségeik fejlettsége már iskolába lépéskor jelentősen elmarad a kedvező körülmények között nevelkedő társaikéihoz képest.

Óvodai fejlesztőprogram hátrányos helyzetű gyerekek számára

A tanulmányban egy óvodai készségfejlesztő program módszereiről és eredményeiről olvashatunk. A középső és nagycsoportos óvodásokat érintő kétéves kutatásban a szerzők kísérletet tettek a DIFER Programcsomag elemi alapkészségeinek óvodai fejlesztésére, kipróbálták a készségfejlesztő program hatékonyságát. A részt vevő, közel háromszáz óvodás egy része hátrányos helyzetű volt.

Korábbi kutatások megmutatták, hogy óvodáskorban az elemi számolási készség és a beszédhanghallás félévnyi fejlesztéssel is számottevő mértékben fejlődik. Nem rendelkeztek azonban olyan kutatási eredménnyel, amely egyidejűleg fejlesztené a DIFER Programcsomag minden készségét. Nincsenek adatok arra vonatkozóan sem, hogy milyen eredménye lehet egy középső és nagycsoportot átívelő fejlesztési programnak. Ezért egy olyan kétéves óvodai fejlesztő kísérletet valósítottunk meg, amelyben egyidejűleg fejlesztettük a DIFER mind a hét készségét.

A kísérlet mintája és módszertana

A kísérlet mintáját hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkozó óvodákból választották ki. Az óvodák olyan településeken találhatók, ahol az országosnál alacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta. A kísérleti minta településein a foglalkoztatottsági arány 31-38 százalék, az országos arány a KSH adatai szerint 2006 szeptemberében ennél lényegesen magasabb, 51 százalék volt. Összesen öt Békés megyei település óvodáiba járó 288 gyerek vett részt a programban.

A gyerekek szüleinek iskolai végzettségét hat kategóriába sorolták: nem fejezte be az általános iskolát, általános iskola, szakmunkás, érettségi, főiskola, egyetem. A mintánkba tartozó gyerekek szüleinek iskolázottságát összehasonlítottuk korábbi, 2003 őszén végzett országos reprezentatív vizsgálat megoszlásával. Ennek alapján megállapítható, hogy kísérleti mintánkban a szülők iskolai végzettsége jelentősen elmarad az országostól.

1. táblázat: Szülők iskolai végzettsége (százalékban)

Az adatfelvételt a kísérlet kezdetén (2004. október), a kísérlet első évének végén (2005. május) és a kísérlet második évének végén (2006. május) végezték. A bemeneti mérés alapján diagnosztizálták a gyerekek alapkészségeinek fejlettségét. Az alapkészségek diagnózisához a DIFER Programcsomag tesztjeit használták. A tesztfelvételt az óvodapedagógusok végezték el saját csoportjukban.

A készségek fejlesztésére az óvodapedagógusokat akkreditált továbbképzés keretében készítették fel. A készségfejlesztést módszertani kiadványok, játékgyűjtemények segítették. E kiadványok egy része a kísérlet ideje alatt még csak kézirat formájában létezett. Ennek köszönhetően a kísérletben részt vevő óvodapedagógusok tapasztalatai, ötletei is gazdagították a megjelenő kiadványokat. A kísérlet két éve alatt az öt óvodából mintegy harminc óvónővel havonta konzultáltak. Rendszeresek voltak az óvodalátogatások, bemutató foglalkozások.

A készségfejlesztés alapját a DIFER kritériumorientált, diagnosztikus tesztjeivel végzett vizsgálatok eredményei adták. Az analitikus diagnózis segítségével minden gyerekről rendelkezésünkre állt, hogy melyik készség mely elemét, összetevőjét sajátította már el, melyet kell még fejleszteni. Így a fejlesztési teendők egyértelműen kijelölhetők voltak. A fejlesztőfoglalkozások játékos formában csoportosan, kiscsoportban és egyénileg egyaránt megvalósultak. A kiscsoportok létrehozásakor figyelembe vették a diagnosztikus mérés eredményeit, a gyerekek készségfejlettségi szintjét. A fejlesztőjátékok készségenként mindössze néhány percet vettek igénybe, sok mozgásra, cselekvésre épültek.

Eredmények és hatékonyság

Az elemi alapkészségek fejlődését a kísérleti időszak alatt a mellékelt ábra szemlélteti, az átlagos fejlődés (vastag görbe) mellett a szórásnyi tartományt külön jelöltük (a két vékony görbével közrefogott terület). Az ábrákon jól látható, hogy az elemi alapkészségek fejlettsége minden esetben számottevően nőtt. Legnagyobb fejlődést az írásmozgás-koordináció és az elemi számolási készség esetén mértek.

A következő táblázat a kísérleti minta nagycsoport végén mért fejlettségi szintjét a nagycsoport végi országos átlaggal hasonlítja össze. Az országos adatok a 2002 májusában folytatott vizsgálatból származnak.

2. táblázat: Készségfejlettség összehasonlítása (kísérleti minta vs. országos átlag)

A kísérleti mintában a készségek fejlettsége minden esetben meghaladja az országos átlagot. A szocialitás, az írásmozgás-koordináció és a számolási készség esetén 4-6 százalékpontos eltéréseket tapasztaltak. A szocialitás fejlődési folyamatának ismeretében megállapítható, hogy a nagycsoport végén a 77 százalékpontos fejlettség mind az első osztály év végi, mind a 3. osztály év végi fejlettségi szintjének felel meg. Ennek oka, hogy a szociális készségek - az országos vizsgálatok tanúsága szerint - spontán módon alig fejlődnek ebben az időszakban. Az írásmozgás-koordináció fejlődése elsősorban idegrendszeri érési folyamatok eredménye, a legintenzívebb fejlődési szakasz az első osztály időszakára tehető. Kísérleti mintánk esetén az országos vizsgálatoknak megfelelő spontán fejlődést tudtunk kimutatni. A számolási készség a kétéves kísérleti periódusban nagymértékben fejlődött, az országos adatoknál lényegesen alacsonyabb szintről indult, a nagycsoport végén mért 84 százalékpontos, országos átlag feletti eredmény jelentősnek mondható. A relációszókincs fejlettsége 12 százalékponttal, a tapasztalati következtetésé pedig kimagaslóan, 21 százalékponttal magasabb a kísérleti mintába tartozó gyerekek esetében. Összességében az elemi alapkészségek átlagos fejlettsége 10 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. A kísérlet eredményeit az első osztály év végi országos mérés eredményeivel összehasonlítva azt is megállapították, hogy a kísérleti csoportban a készségek fejlettsége átlagosan (83 százalékpont) megközelíti az első osztály év végére jellemző szintet (85 százalékpont).

Iskolaérettség és a hátrányos helyzet csökkentése

A DIFER-tesztekkel végzett mérések alapján megállapítható, hogy az elemi készségek fejlettsége lehetővé teszi-e a gyerek sikeres iskolakezdését. Ha a gyerek elemi készségeinek fejlettsége előkészítő vagy kezdő szinten van, akkor javasolható, hogy maradjon még egy évet az óvodában. Az országos adatok szerint nagycsoport végén, iskolába lépéskor a gyerekek 3 százaléka előkészítő, 12 százaléka kezdő szinten van, azaz 15 százalékuk nem tekinthető iskolaérettnek. Az első osztályosok országos reprezentatív mintáján ehhez hasonló arányokat kaptunk: első osztály novemberében a gyerekek 14 százaléka nem tekinthető iskolaérettnek. Kísérleti mintánkban nagycsoport végén a gyerekek 1 százaléka van előkészítő, 5 százaléka kezdő szinten.

3. táblázat: Iskolaérettségi szintek megoszlása (százalékban)

Ennek a 6 százaléknyi gyereknek javasoltuk, hogy ne kezdje el az iskolát, maradjon még egy évet óvodában. Az országos adatok szerint nagycsoport végén az optimális fejlettségi szintet a gyerekek 12 százaléka éri el, kísérleti mintánkban ez az arány 35 százalék. Befejező szinten országosan 34 százaléknyi, míg kísérletünkben 44 százaléknyi gyerek van. A befejező és az optimális szinten iskolát kezdő gyerekeknek nagy valószínűséggel sikert hoznak az első iskolai tapasztalatok.

A kísérlet egyértelműen igazolta, hogy óvodáskorban játékos módszerekkel eredményesen fejleszthetők az elemi alapkészségek, jelentős mértékben csökkenthető a hátrányos helyzetből adódó elmaradás, és megteremthetők a sikeres iskolakezdés feltételei. A hátrányos helyzet jelentősen befolyásolja az elemi alapkészségek fejlődését. Mind az anyagi, mind az érzelmi hátránnyal jellemezhető családok gyerekeinek a készségfejlődése jelentősen alulmúlhatja az átlagot, azonban a célzott fejlesztéssel ez a hátrány csökkenthető.

A fejlesztőfüzetek és kártyagyűjtemények, melyek a DIFER Programcsomag kiegészítői, tovább segítik a pedagógusok és szülők munkáját a készségek fejlesztésében. Például a Kártyagyűjtemény 750 db színes, kivágható kártyát és kinyomható formát tartalmaz, ami 40 játékhoz biztosítja a szükséges eszközöket. A Fejlődési mutató bővített kiadása 2016-ban kisebb tartalmi módosításokkal és kiegészítéssel jelent meg, két új adatrögzítési oldallal bővülve, amelyek a rendszerező és a kombinatív képesség fejlődését mérő tesztlapokhoz kapcsolódnak. A kézikönyv "Fejlődést segítő játékok és gyakorlatok" című fejezetének három részét a fejlődés három szintje képezi: az írószer nélküli ujjmozgás-koordináció, mint az írószerrel (rajzoló-, festőeszközzel) működő írásmozgás-koordináció előfeltétele, valamint a betűelem-másoló készség, mint az írástanítás közvetlen előfeltétele. Ez a három szint elsajátítási sorrendet jelent abban az értelemben, hogy az előkészítő és a kezdő szinten lévő gyerekek számára az ujjmozgás-koordináció fejlődésének segítése a feladat (még nem ajánlott az írószerhasználat, legföljebb firkálásra). A haladó szintet elérő gyerekek írószeres játékokra, tevékenységekre alkalmasak, de továbbra is részt vehetnek az ujjmozgás-koordinációs játékokban. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a középső csoportosok körében az ujjmozgás-koordináció fejlődésének segítése a fő feladat, a nagycsoportosok körében az írószeres játékok, tevékenységek dominálhatnak. A beszédhanghallás készségének fogalmáról, jelentőségéről a pedagógusok és a szülők a DIFER programcsomag beszédhanghallást mérő tesztje segítségével tájékozódhatnak. A fejlesztés tervezéséhez a 2006-ban megjelent A beszédhanghallás fejlesztése 4-8 éves életkorban című könyv kínált módszertani segédanyagot. Ez a program is nagyrészt az iskolába készülő óvodásokra fókuszált, mint ahogy a DIFER programcsomag is a beiskolázási esélyegyenlőség növelésére készült. A programcsomag mesés kötete a rendszeres mesélésben, beszélgetésben rejlő lehetőségek használatához kínál eszközöket és módszereket a 4-8 éves gyermekek szociális, anyanyelvi, gondolkodásbeli fejlődésének eredményesebb segítése érdekében. A kutatások szerint a felnövekvő generációk jövőjét, sorsát az iskolába lépők szélsőséges fejlődési fáziskülönbségei határozzák meg.

tags: #hatranyos #helyzetu #ovodasok #jatekos #fejlesztese #a

Népszerű bejegyzések:

• A Szerb Futsal Válogatott Magyarország elleni meccse
• Minden a kapusoknak
• Tippek a magnólia bőséges virágzásáért
• Az FC Ajka története
• A Régi idők focija elemzés