A Hatvani Kézilabda Csarnok: Építési vita, jogi csatározások és egyedülálló építészeti koncepció
Áll a balhé Hatvanban a kézilabda csarnok ügyében. A létesítmény hiába épült meg, használatba ugyanis még nem adták. Ez a helyzet komoly feszültséget okoz a város vezetés és a sportegyesület között.
A projekt születése és az eredeti megállapodás
Értesüléseink szerint a Heves megyei városban egy évtizeddel ezelőtt merült fel az igény arra, hogy a helyben népszerű kézilabda saját létesítményt kapjon. A Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület (HKSZSE) és az önkormányzat közötti megállapodásban kitértek arra is, hogy a sportlétesítmény használatba vételét követően az egyesület a csarnokot az önkormányzat tulajdonába adja. Cserébe a HKSZSE pedig 15 éves időtartamra használati jogot kap.
A tulajdonjogi vita és a jogi következmények
Azonban a tervek nem a vártak szerint alakultak, és a használatba vétel elmaradt. Az önkormányzat szerint erről a Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület (HKSZSE) tehet, amely pedig a város vezetésére mutogat.
Mindezek miatt - mint megkeresésünkre Hatvan polgármestere, Horváth Richárd megírta - az önkormányzat tulajdonjogi pert volt kénytelen indítani a hatvani sportcsarnok ügyében. A polgármester indoklása szerint „a támogatás elszámolásának feltétele, hogy a város legyen a sportcsarnok tulajdonosa. Abban az esetben, ha elengednénk a tulajdonjogot, még vissza is kellene fizetnünk a támogatást, vagy annak egy részét. Ezen felül több feltételt is szabtak.”
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Blikk úgy tudja, emiatt lett gyanúsított a sportegyesület egyik vezetője. Megkeresésünkre a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy a hatvani kapitányság büntetőeljárást folytat közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt egy helyi férfival szemben. Információink szerint a szervezet vezetői lejáratásnak tartják a megindult nyomozást és annak hátterében a város vezetését látják. Ezzel kapcsolatban a polgármester azt válaszolta, hogy „az önkormányzatnak kifejezetten nem érdeke a hatvani kézilabda egyesület lejáratása.” Horváth Richárd megjegyezte azt is, hogy „a város által biztosított lehetőségek továbbra is adottak, a sportcsarnok üzemeltetését és a sportág támogatását is vállalta az önkormányzat.”
A jogi problémák azonban nem csupán az önkormányzat és az egyesület között merültek fel. A sportegyesület ellen a csarnokot megépítő Variabau Kft. felszámolási eljárást kezdeményezett. Lapunk a cég ügyvezetőjétől, Eged Mátétól tudta meg, hogy a kft. „a szerződésének megfelelően eljárva, határidőre, 2020 tavaszára megépítette és átadta a hatvani sportcsarnokot.” Mivel ezt követően sem történt semmi, többszöri egyeztetések és felszólítások után 2021 tavaszán végső jogi lépésként felszámolási eljárást kezdeményeztek a megrendelővel szemben. Az ügyvezető hozzátette, hogy „a Variabau Kft. minden alvállalkozóját kifizette, a veszteséget kizárólag maga viseli.”
A Hatvani Kézilabda Csarnok építése és építészeti koncepciója
A konfliktusok ellenére maga az épület modern és átgondolt tervezés eredménye.
A kivitelező és a tender
Megvan, melyik cég építheti Hatvanban az összesen 1105 fő néző befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokot. A pályázók közül az 1992-ben alapított, az Opten adatai szerint mindössze 17 főt foglalkoztató egri Variabau Vegyes profilú építőipari és kereskedelmi Kft. lett a nyertes. A tender során az ár 70 százalékban volt döntő. A nyertes kft. nettó árbevétele 2016-ban még száz millió forint alatt volt, 2017-ben viszont kilőttek, és már nettó 323 millió forint felett jártak. A Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület azonban úgy tűnik, kicsit alábecsülte a költségeket.
Építészeti vízió és a masterplan
Ferencz Marcel vezető tervező új hatvani Kézilabdacsarnoka egy folyamat során megragadott pillanatképként áll előttünk. Az épület koncepciója akkor lesz világos, ha térben és időben is értelmezzük. Az akkori főépítész, Filip Frigyes kérésére a Napur Architect tervezői az egész területre masterplant készítettek, amely egy raszterrendszerbe foglalja azt, sakktáblaszerűen zöld területeket, kulturális, sport és kereskedelmi funkciókat befogadva. Hosszú távú és összetett stratégia ez, mely infrastrukturális és városépítészeti problémákat is kezel. A két városrész közt egy olyan zóna, amely többé nem elválasztja, hanem összeköti azokat. Ennek a nagyobb egésznek az első elemeként tervezték meg a kézilabdacsarnokot. Koncepciójával fordult a tervezők érdeklődése a gondolati térben lassan testet öltő épület víziója felé, amely „dinamikus állóképként” jelenik meg.
Egyedi építészeti jellemzők
Az épület szomszédságában száz éves ipari épületek állnak, melyek mellé új rétegként helyeződik a mai indusztriális építészet vonásait magán viselő sportlétesítmény. Az ipari jelleg és a városi szituáció feszültségét oldja fel a kéthéjú kialakítás. Az épület termikus burka és elsődleges szerkezeti rendszere egyszerű csarnokként állt elő. Megnyitásai a funkciót követik, kivitelezése és fenntartása egyaránt hatékony. Élénk piros színe a mozgás, a sportmérkőzések energiáját, tüzét jeleníti meg.
Kontrasztként szolgál a másodlagos borítás, az áttört zártszelvény-váz hálózata. Pajzsként tartja maga elé a síkból kimozdított hullámlemez „paneleket”, amelyek pixelszerűen sűrűsödnek és ritkulnak, kiterjesztve az egyszerű kubus határait. Emellett árnyékolóként, de a bejáratok kiemelésére is ezek az elemek szolgálnak. Színük fehér: a tökéletesség és a lehetőségek színe, de a játék tisztaságára is emlékeztethet. A város kelet-nyugati irányú tengelyén, a vasúti felüljárón suhanó számára az otthon meleg fénye ez: viszonyítási pont, landmark, amely beépül a település identitásába.
Funkcionális elrendezés és belső tér
Alaprajzi értelemben egyszerű, funkcionális képletet követtek a tervezők. Három nagy blokkban, illetve az emeleti területeken csoportosulnak a kiszolgáló funkciók. Ezek tömegei átellenes oldalukon egyben a csarnoktér lelátóit is magukhoz rendezik, két sávban közlekedőutat hagyva a szektorok közt. Szigorú rendezettség jellemzi tehát, miközben a külső játékossága folytatódik az enteriőrben is, feloldva a csarnok puritán jellegét. A fogadótér álmennyezetén megismétlődik a négyzethálós struktúra, fehér, piros, kék és világító mezőkkel - akár egy Mondrian-átirat. Az előcsarnokban feltűnő kék szín a pályán is visszaköszön. Ami kint, a zöld környezetben épp eléggé figyelemfelkeltő: a fehér-piros színpár, odabent újrarendeződik, s az előbbi (illetve a nyersbeton) semlegességét a vörös-kék kontraszt élénkíti fel.
A masterplan jövője
Még nyitott kérdés, megvalósul-e a területre készített masterplan vagy a csarnok egyedüli lenyomata marad a nagyívű elképzeléseknek, s a környezetrendezés más irányt vesz? A házon alkalmazott gondolatiság és megoldások érvényesek maradnak persze az utóbbi esetben is. Ugyanakkor a városépítészeti koncepciótól a belsőépítészetig végigvonuló sakktáblaszerű raszterezettség, a történeti környezetben megjelenő újabb és újabb rétegek ideája olyan egységes élményt jelentene a látogatónak, ami ritkán jön létre. Az mindenesetre biztos, ha Hatvan új kézilabdacsarnokának tervezőin múlik, a labda egy percig sem áll a kezdőkörben.
tags: #hatvani #kezilabda #csarnok
