Az MTK: A Magyar Labdarúgás Történetének Meghatározó Szereplője

Létezik a csodaszer, ami egyensúlyba hozza a testet és a lelket, megelőzi a betegségeket, szórakoztat és fejleszti képességeinket, ez pedig nem más, mint a sport. Ennek szentelte működését az MTK, a Magyar Testgyakorlók Köre. Hogy mit is jelent pontosan a sport fogalma, az nem egyértelmű. Nevezhetjük meghatározott szabályok szerint, versenyszerűen, vagy időtöltésként űzött tevékenységnek, vagy tekinthetjük eredményeket hajszoló szeszélynek, hóbortnak. Magyarországon az első hivatalos szervezet, mely a sportolásnak szentelte munkáját, az 1863-ban alakult Nemzeti Torna Egylet (NTE) volt.

Az MTK Megalakulása és Korai Évei

1888. november 16-án kezdte el munkáját a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK), amit az NTE-vel feszült viszonyba keveredő sportemberek alapítottak. Az erősödő liberális polgárság teret kért a századvég polarizálódó magyar társadalmi életében. Az alapítók közül Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos és id. Weisz Dezső neve maradt fent az utókornak. A tagok száma az év végére elérte a 31-et. Az MTK első hivatalos helyisége a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán működő kávéház volt. 1889. április 21-én rendezték első atlétikai versenyüket a Tattersalon, az ügetőpályán.

A kezdeteknél a torna mellett létrehozták az atlétikai-, a birkózó-, a kerékpár- és a súlyemelő-szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó-szakosztály is. Az első olimpiai bajnoki címeket 1904 és St. Louis hozta az MTK-nak: az úszó Halmay Zoltán 50 és 100 yardos távon is győzött - a Brüll Alfréd 2000 koronás adománya révén kiutazó -, Kiss Géza pedig egy mérföldön ezüstérmes lett.

Az Aranykorszak Kezdete és a Hungária Körút

1905-ben Brüll Alfrédot, az európai műveltségű sportembert az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírűvé fejlesztette az egyesületet. Bár voltak jelentős törések a klub fejlődésében - 1900-ban 62-re csökkent a tagok létszáma -, folyamatában fejlődést mutatott a tendencia. 1909. március 20-án felavatták a Ferenciek tere 3. alatt az egyesület központját, 1912. március 31-én az MTK - FTC (1:0), mérkőzéssel pedig a Hungária körúti labdarúgó pályát. Az év őszén a klubház építése is elkezdődött, Markovits Károly tervei alapján, melyet egy év múlva adtak át. Volt itt birkózó- és vívócsarnok, társalgó és tanácsterem, iroda és vendéglő; minden feltétel adott volt az MTK első aranykorszakához, melynek delelőjére világhírűvé vált az egyesület.

A Labdarúgó Szakosztály Virágzása és a Hanyatlás Előszele

Ebben a korszakban legendás sportolók, csapatok és szakosztályok sikerei jellemezték az MTK-t. A korát megelőző Orth György, és az újfajta játékstílus vezette sikerre a zsinórban 10-szeres magyar bajnok labdarúgó csapatot. Az 1938-as világbajnoki ezüstérmes magyar futballválogatott öt játékosa is az MTK-ból került ki:

• Bíró Sándor
• Sas Ferenc
• Szabó Antal
• Titkos Pál
• Turay József

A század harmincas éveinek derekától, a fasizálódó Magyarországon a klub szakosztályainak működése fokozatosan csökkent. Az Országos Testnevelési Tanács 1938. május 29-én életbe lépett 15. törvénycikke szerint megkezdték a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezésének korlátozását. Az 1939. évi törvénycikkben intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására is, az 1941. augusztus 8-án keltezett törvénycikk pedig kitiltotta a zsidókat a sportegyesületekből. 1939 végére elhalt a birkózó-, a kerékpáros-, az ökölvívó-, az úszó-, a vívó- és a vízilabda-szakosztály. 1940. június 26-án, a Hungária labdarúgó-szakosztály oszlott fel.

Újrakezdés és Névváltozások a Szocializmusban

Már 1945 februárjában újraalapították az egyesületet Weisz Richárd lakásán, ám az új diktatúra alatt sem volt töretlen a klub fejlődése. 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók szervezetének egyesülete lett, és neve Textilesre változott. Egy év múlva, 1951. február 6-án piros-fehérre cserélődtek a klubszínek, a név pedig Budapesti Bástyára. 1953. augusztus 26-ától visszarakták a szövőiparba az egyesületet Budapesti Vörös Lobogó néven. 121 bajnoki cím fűződött ebben az időben az ezernevű egyesülethez. Nyolc MTK játékos szerepelt az Aranycsapatban, többek között:

• Gellér Sándor
• Hidegkuti Nándor
• Lantos Mihály
• Palotás Péter
• Sándor Károly
• Zakariás József

Korábbi MTK futballista volt a szövetségi kapitány is, az érdemtelenül feledésbe merült Sebes Gusztáv.

Későbbi Sikerek és az MTK Sokszínűsége

Csendesebben folytak az évek a gyakorló szocializmus alatt, de a klub más szakosztályai továbbra is jelentős sikereket értek el. 1972-ben Schmitt Pál aranyérmet nyert, 1976-ban pedig Tordasi Ildikó vívónő lett olimpiai bajnok. Ugyanakkor kilenc világbajnoki aranyat hoztak az évtizedben a kajak-kenusok: Szabó István ötöt, Wichmann Tamás hármat, Árva Gábor egyet. A nyolcvanas években a vívók is beszálltak, és ez már tizenhárom világbajnoki címhez vezetett. A kilencvenes évekre tizenötre gyarapodott a szám. Az ezredfordulót követő tíz évben, a Kovács Kati vezette kajak-kenusok több mint ötven alkalommal örvendeztették meg világbajnoki címmel az MTK-családot.

Idővonal: Az MTK Neveinek Változása

Az MTK történetét számos névváltozás jellemezte, különösen a szocialista érában, melyek az egyesület alkalmazkodását és kitartását jelzik.

tags: #hazai #focicsapat #mtb

Népszerű bejegyzések:

• Wellness és fitnesz a Hotel Arenában
• Részletes statisztikák a Celta Vigo - Real Madrid meccsről
• Tippek a jó centeri játékhoz
• A magyar női kosárlabda történelmi pillanatai Királyné Nagy Mária szemével
• Az 1998-as naganói olimpia jégkorongtornája