A hazai és idegen foci: Különbségek és hasonlóságok a sportban és a rendszerben

A foci sokkal több sportnál. Üzlet és politika is. Ennélfogva a jobb csapatok - legyen szó akár válogatottakról, akár klubokról - gondosan válogatott játékosokból állnak. A fizikai felkészültség és a sportos testalkat alapkövetelmény, ezenkívül a labdaérzékenység és labdakezelési intelligencia is kiváló kell hogy legyen. A focit szeretők egyben reménykedő emberek is. Egyrészt reménykednek, hogy a csapatuk győz vagy továbbjut, másrészt pedig, ha nem drukkolnak, akkor valami nem tipikus meccsben reménykednek.

A mérkőzések dinamikája és a gólok szerepe

A ma focijában nincsenek másodpercnyi lehetőségek a kapura lövésre, csupán tizedmásodpercek. A legtöbb lövést blokkolják, azaz másfél-két métert szállhat a labda a gól felé. Általában csak akkor születik sok gól, ha a csapatok között nagy a különbség. A közel azonos erősségű csapatok esetében legtöbbször a véletlen dönt, mert ritkák a gólok.

Ellenben a focit sokáig fenyegette a gólnélküliség réme, hiszen az új idők focijában kitalálták a fegyelmezett védekezést, megtanulták ölni a játékot, ezért egy jó kapus és egy jó utolsó védő nagyon fontos. Mégis elég ritka az olyan meccs, amely 0 : 0-ra végződik, de közben izgalmas. Ezek általában nagy taktikai csaták, amelyeket a foci iránt mélyebben érdeklődők értenek, vagy olyanok, amikor mindkét oldalról a szerencse, a kapusok teljesítménye felülmúlja a góllövők pillanatnyi performanciáját.

A 0 : 0 típusú meccsek gyakoribbak olyankor, ha egyik fél sem érdekelt a jobb végeredményben. Ilyen eset például, ha az egyik csapat biztos kieső, a másik csapat biztos csoportgyőztes, vagy amikor a döntetlen mindkét csapat továbbjutását eredményezné. A kevesebb 0 : 0-ás végeredményű meccs érdekében bevezették, hogy a csoportkörök utolsó meccseit egyszerre játsszák.

A hokiban viszont rendkívül okos szabályt hoztak: amennyiben döntetlen a meccs, mindkét csapat kap egy-egy pontot, és a hosszabbításban kell megszerezni további egy pontot. Ha ez nem sikerül, akkor büntetőkkel dől el a pont sorsa, de döntetlen hokimeccs nincs. A hosszabbított meccsen a győztes csapat 2 pontot kap, a vesztes pedig egyet. Ez a korábban említett 0 : 0-ás mérkőzések taktikáit értelmetlenné teszi, így mindenki arra törekedne, hogy 90 perc alatt döntse el a mérkőzést, és ne kelljen még 30 percig pazarolnia az erejét.

A 0 : 0-ás meccsek akkor is esélyesek, ha két csapat úgy lép pályára, hogy a védekezést tartják elsődlegesnek, így a pálya közepe táján passzolgatva próbálják „altatni” a másik csapatot, majd indítani a támadást, amire egy hasonló szintű csapat fel van készülve. Elég gyakoriak az olyan meccsek, amelyek elején halogató hozzáállással játszanak, a meccs közepéig nemigen történik sikeres akció, végül pedig reménykednek, hogy a végén nem kapnak gólt. A nagy tétek is rá tudnak ülni a meccsekre, ezért van az, hogy a különböző nemzetközi tornák utolsó mérkőzései nehezen hoznak gólt, ha pedig hoznak, csak némi szerencsével.

A gól hatása és a mérkőzés végi dráma

A fociban előfordul, hogy az egyik csapat „talál egy gólt", ez se nem gyakori, se nem ritka, de gyökeresen változtat a játékon. A foci eleve olyan sport, hogy egy gól mindkét csapat stratégiáján változtat, és minél előbb rúgnak gólt, annál nagyobb lesz a változás mindkét csapatnál. A két kis csoport pszichológiája ilyenkor átáll más üzemmódba. A hátrányban lévő csapat mozgósítja összes erejét, a vezető csapat pedig védekezik. Érdekes, hogy ezeket a szerepeket szinte tudattalanul veszik fel a csapatok.

A gól utáni hirtelen változás felveti a kérdést, hogy ilyen esetekben pszichológiai törvényszerűség jelentkezik-e. Annál is inkább ez a gyanú, hiszen ha a meccs elején kapják a gólt, akkor a felfokozott tevékenység nagyjából 10-15 percig tart, majd visszaáll a játék ritmusa (talán az adrenalin mennyisége nő meg, majd csökken le), a gyors góllövési késztetés lanyhul, másrészt pedig a vezető csapat is elkezd támadni, vagy rosszabb esetben passzolgatni a pálya közepén.

A játékot döntően befolyásolja, hogy mikor rúgják az első gólt. Ha ez a játék elején történik, akkor még van idő az egyenlítésre. Ha viszont a meccs utolsó perceiben kapnak gólt, akkor ez sokszoros erőfeszítésre készteti a vesztésre álló csapatot. Érdekes megfigyelni, hogy a gólok jelentős részét, ha nem is a többségét, a meccsek végén rúgják. Ennek három oka lehet.

Egyrészt a szövetségi kapitányok gyakran cserélnek be fürge lábú, vagy éppen nagyon tehetséges, „gólérzékeny” játékosokat a meccs vége felé, 10-15 perccel a lefújás előtt. Ezért viszonylag gyakori, hogy már az első labdaérintésükkel gólt szereznek. Ebben szerepe lehet annak, hogy az ellenfél játékosai nem figyelnek rá, de annak is, hogy az újonnan érkező játékos friss, a többiek pedig már pl. nyolcvanpercnyi futáson vannak túl. Nehezebb a lábuk, hiszen addig már akár 8-9 kilométert is lefuthattak.

A másik két eset akkor adódik, hogy a játékosok felengednek. Úgy gondolják, hogy ezt az egy percet úgyis túlélik, vagy azt, hogy úgyis lesz valaki, aki megoldja. Ez is a fáradtság jele. Szoktak néha mellébeszélni, hogy minden fejben dől el, de a fej is a test része. És fel tudok idézni néhány, ezt jól példázó gólt, amit például a svéd Ibrahimović adott a magyar válogatottnak az utolsó percekben. Végül probléma szokott lenni a visszazárással egy támadás után, amikor a védekező játékosok lassabbak, viszont a másik csapat gyorsan ki tudja hozni a labdát. Ezt bizonyítják azok a szabálytalanságok is, amikor az ellenfél kapuja közelében döntik le a labdát birtokló játékost, amit felismertek a bírók is, és mostanában ilyenkor is sárga lapot adnak. A foci jelenlegi szabályai meglehetősen kegyetlenek, ami az utolsó perceket illeti.

A gól varázsa és a nem tipikus mérkőzések

Bizonyára mindenki látott már olyan összeállításokat, mint „Pelé legszebb góljai”, és bár azok nagyszerűek, mégsem érnek fel egy élőben születő góllal. Kevésbé fellengzősen mondva, a fociban van olyan eset, hogy minden összeáll, és „megtörténik a gól”. A 90 perc nagy része várakozás, és a gól néhány másodperc alatt, de lehet, hogy csak egy megvillanó momentum alatt születik. Nos, emiatt tudnak megélni a fociból a FIFA és a sportfogadó irodák, a sörgyárak és forgalmazók, a csapatok és a játékosok is. Arról nem is beszélve, hogy egy államelnök, kormányfő vagy király mosolya aligha mesterkélt, amikor a csapata rúgja a gólt.

A góllövő zseniket az különbözteti meg a többiektől, hogy nem kijátszott helyzetből szereznek gólokat, és az is, hogy valahogy a tizenhatosban lecsorgó vagy pattogó labdát jellemzően ők vágják be a kapuba. Ez utóbbiak általában sétálgatni szoktak elöl, ám amikor labda jön feléjük, bizonyára iszonyú hormonlöketet kapnak, közte sok dopamint is, és megtáltosodnak. A VAR-technika általánossá válása óta nagyon sok a nem megadott gól, de legalább vita nincs afelől, hogy tévedett-e a bíró, ellenben így az ötcentis lesek is meglátszanak. A kezezések kérdése is megváltozott.

A szurkolók és a semleges nézők is a nem tipikus meccsekre emlékeznek a legtovább, a nagyközönség pedig ezek miatt szereti a focit. Van úgy, hogy egy csapatnak semmi nem jön össze, pedig sokkal erősebb, a gyengébbnek mindig segít a kapufa, jó napja van a kapusuknak, vagy egyszerűen a véletlen szól közbe. Ilyen meccsek voltak azok, amikor a portugáliai Európa-bajnokságon kétszer is megverték a házigazda portugálokat a görögök. Ezekre mint „antifocira” emlékeznek. Vannak olyan meccsek is, amelyeken egy csapat rövid időre összezavarodik, és ez alatt az idő alatt sok gólt kap. Ilyen volt a brazíliai világbajnokságon a brazil-német 1 : 7.

Nem tipikus még az az eset sem, amikor Diego Armando Maradona kézzel adott gólt („Az isten keze és az én fejem” - nyilatkozta utána), és ezt sokmilliónyi néző látta, a bíró viszont nem (ma ilyen már nem volna lehetséges a VAR-technológiának köszönhetően). Időnként belekerülnek az örök emlékek a statisztikába is, például Lewandowski öt gólja egy meccsen, Messi aranylabdái, vagy az a pillanat, amikor az argentin még szinte gyerekként először pályára lépett, mindenkit kicselezett és gólt lőtt.

A magyar klubfoci kihívásai: A Ferencváros esete

A sport foci eredmények, az online fogadás és a magyar foci összehasonlítása rávilágítanak a hazai labdarúgás sajátosságaira. Az online fogadás világában a magyar fogadók számára általában a Ferencváros jelenti mindig a biztos pontot, amelyik csapatra lehet fogadni, hiszen az elmúlt években rendszeresen szállította a jó eredményeket a nemzetközi porondon is a budapesti csapat. A magyar bajnokságban ugyanúgy lehet rájuk számítani fogadási szempontból, hiszen az elmúlt időszakban uralták a magyar elsőosztályú ligát is, példának okáért a 2021/2022-es szezonban 11 meccsből nyolcat meg tudtak nyerni indulásként.

Tehát anélkül, hogy megsértenénk bármely más csapat szurkolóit vagy megvizsgálnánk a miérteket, elmondhatjuk, hogy a Ferencváros a magyar labdarúgás egyik zászlóshajója az elmúlt években. Magyar klubszinten a Fradiról szól a legtöbb hír, az ő meccseikre járnak a legtöbben, azonban mégis ott a kérdés sokakban, miért nem képes áttörni azt a bizonyos lélektani határt a csapat?

A lélektani határ alatt azt értjük, hogy egy bizonyos szintig el tudnak jutni a nemzetközi kupában, de aztán ott falakba ütköznek. Az Európa-ligában a 2021/2022-es szezonban a csoportkörbe jutott a Ferencváros, miután csak az utolsó utáni meccsen bukták el a BL-csoportkörbe való bejutást a később még a Manchester United csapatát is megverő Young Boys ellen. Viszont az EL-csoportkörben már nagyon ment ment a Fradinak, az első négy meccsükön simán vereséget szenvedtek. Persze ahogy sok magyar foci blog írta, voltak szerencsétlen helyzetek és balszerencsés gólok, de a négyből négy vereség azért jelzésértékű. De vajon mi állhat annak hátterében, hogy az FTC nem tudja megugrani évről-évre az utolsó akadályt, ami nem a továbbjutás, hanem az, hogy versenyben legyen esetleg a továbbjutásért egy ilyen szinten is? Talán nem is a Ferencváros teljesítményével, hanem az elvárásokkal van a baj, véli Kollar Aladar szakértőnk.

Elvárások és a valóság

Nagyon mélyről indult a csapat és magasra jutott. A szurkolók sem tudtak azonosulni a csapattal az EL-meccsek során, a Celtic elleni hazai találkozón például már több játékost és magát az edzőt, Peter Stögert is kifütyülték, a távozását követelték. Az tény, hogy egy-egy meccsen Tokmac Nguen és Franck Boli hozzáállására lehetett panasz, de ettől független a csapatban szereplő játékosok egy egészen elfogadható szintet képviseltek az európai labdarúgás porondján.

Hasonló kicsit a helyzet, mint a magyar válogatott esetén, hiszen a magyar foci válogatottakat összehasonlítva nem tűnik olyan óriásinak a különbség, Wales pedig úgy tűnt, képes megugrani azt az utolsó akadályt is a világbajnoki selejtezőkön. Azt is el kell ismerni ugyanakkor, hogy a sport foci eredmények figyelembevételével manapság egyre kevesebb csapatnak sikerül betörnie komoly eredményekkel a legjobbak közé. Egyszerűen szimplán azért, mert már

• olyan komoly tőke
• teljesítmény
• és keret kell a legjobbak közé kerüléshez,

hogy a nulláról, egy nem topligás csapatnak nem könnyű ezt felépítenie. Mert a Bajnokok Ligája-selejtezősorozatában a 2021/2022-es szezonban komoly szerencsére is volt szüksége a Fradinak ahhoz, hogy menjen annyi kört, amennyit ment végül. A foci eredmények ma azt mutatják, hogy rövidtávon lehet a szerencsével és egy-egy jó nappal operálni, de hosszútávon teljesítményre van szükség, stabil teljesítményre.

Sokan tehát azonnal Stögert találták meg, mint a csapat rossz teljesítményének felelőse és követelték vissza Szerhij Rebrovot, de ha a bajnoki szezonokat összehasonlítjuk, akkor azt láthatjuk, hogy a magyar bajnokságban Stögerrel és Rebrovval is nagyjából ugyanott tartott a csapat, ugyanannyi pontot szereztek. Talán az lehet a probléma, hogy a Fradinak nincs igazi ellenfele a magyar bajnokságban hosszú évek óta? A Fehérvár egy ideig annak tűnt, de ma már ez sem nevezhető tényleges tényezőnek. Az nagyon valószínű, hogy a Ferencváros még hosszú éveken át a legeredményesebb magyar csapat lehet, de a szurkolóknak hagyni kell, hogy a csapat felépítse és kiforrja magát, nem lehet egy-két év alatt elérni hatalmas eredményeket. Az online fogadás világában amúgy is nagyon pozitív a Ferencváros megítélése, hiszen az idei szezonban is komoly eredményeket termelt a fogadóknak egyik-másik sikeres meccs. És ha nem is a győzelmekre gondolunk, de például a gólszámos fogadások tekintetében mindig lehetett a csapatra számítani.

A jövőkép és a légiósok szerepe

A friss sporthírek foci vonatkozásában ráadásul azt mutatják, hogy a jövőben is nagyon stabil lehetőségei maradnak a Ferencvárosnak, tehát a nagy valószínűséggel távozó egyik-másik sztár helyett biztosan lehet új csillagokat hozni. Ahogy a magyar válogatott vonatkozásában és a magyar foci kapcsán már említettük, valószínűleg első körben egy kicsit mindenkinek csökkentenie kell az elvárásait, hiszen az FTC európai szinten is komoly csapatnak számít, Európa legjobbjai közé pedig nem csak magyar, de sok tucat ország csapatai igyekeznek betörni, szóval nagyon komoly a verseny. Mert lássuk be teljesen őszintén, ha az európai topcsapatok mindegyikének végig kellene küzdenie 2-3 selejtezőkört, jóval kevesebben lennének a végén, mint így, hogy már a csoportkörben kezdenek.

A legtöbb magyar foci blog egyetért abban, hogy arra biztosan jó a Ferencváros rendszeres nemzetközi szereplése, hogy a magyar szurkolók számára is egyre ismerősebb lesz a nemzetközi közeg érintett szurkolóként is és így előbb-utóbb megfelelő helyen el tudja helyezni majd a magyar csapatokat az európai porondon. Bár sokaknak nem tetszik, hogy rendkívül sok a légiós a csapatban, ezen a szinten a legtöbb csapat már külföldi légiósokkal operál. A foci eredmények ma azt mutatják, hogy csak hazai játékosokkal nem csak a labdarúgásban, de még más sportágakban sem lehet jó teljesítményt elérni nemzetközi porondon, a sport foci eredmények között pedig ritkán találunk nagyon kiugró villanásokat.

A dán modell: Fejlesztés kontra eredménykényszer

Dánia európai mércével mérve kis lélekszámú ország, mindössze 5,9 millió lakossal. A dán labdarúgás komoly múlttal és jelennel rendelkezik. 1984-ben és 2020-ban Eb bronzérmesek voltak, míg 1992-ben Európa-bajnokok lettek, az 1998-as vb-n pedig negyeddöntősök voltak. Ennek fényében adódik a kérdés, hogy mit csinálnak jobban, mit csinálnak másképp a dánok?

Malene önkéntes futballedzőként dolgozott Dániában. A dán hölgy és családja a férje munkája miatt költözött Magyarországra. Öt éve élnek itt. Edzői pályafutása mindenféle szakmai háttér nélkül indult. Gyermekeit elkísérte focizni, s a sportigazgató egyszer megkérdezte tőle, hogy miért ácsorog, miért nem segít inkább? A dán rendszer lényegéről annyit mindenképp érdemes tudni, hogy nagyon fontos az önkéntesség.

Malene dániai klubja Lyngby, ahol van a profi csapat, amely a dán élvonalban szerepel, van az akadémia, illetve vannak amatőr csapatok, ahol 1200 gyerek és felnőtt focizik. 75 olyan edző van, akinek van szerződése, és 45 olyan, aki önkéntesként dolgozik, legtöbben közülük szülők, a focista gyerekek szülei. Ezen felül van még 50 önkéntes, akik, más területeken segítenek. De 75 szerződéssel rendelkező edző között is sokan inkább önkéntesnek nevezhetőek, hisz csak jelképes fizetést kapnak, amiből nem tudnának megélni. A profi csapat célja, hogy minden meccsen legalább öt olyan játékos legyen a pályán, aki az akadémiáról került ki.

Főbb különbségek a magyar és dán utánpótlásképzésben

A Malene által kiemelt legfontosabb különbségek a dán és magyar utánpótlás-nevelés között:

Malene a legfontosabb különbségként azt emelte ki, hogy miközben a dán rendszerben a fejlesztésen van a hangsúly, addig a magyar nagyon eredmény orientált. Magyarországon a meccsek után nem az az első kérdés, hogy ki hogyan játszott, hanem az, hogy ki nyert. A dán hölgy egy történetet is megosztott, melyben elmondta, hogy egy alkalommal egy játékos hét embert kicselezett, azután viszont nem tudott gólt lőni.

Az eredménykényszer miatt az erősebb, fejlett játékosokat választják be a csapatba, és mindenkinek a neki gondolt pozícióban kell játszania, nem kísérleteznek. Ha egy gyerek több pozíciót is kipróbál, azzal okosabb lesz, jobban megérti a csapat dinamikáját. Magyarországon jobban elfogadják, ha valaki a foci miatt háttérbe szorítja a tanulást. Konkrét példával is szolgált, fia klubjánál például egyszer kedd délelőtt 10 órára raktak egy fontos tesztmeccset. „Dániában jobban megmaradt a tanulás fontossága. Itt a profi fociban sok pénz van, így az is motiváló a tanulás elhanyagolására, hogy focistaként jóval az átlag felett lehet keresni.

Vannak szülők, akik megélhetési szempontból is támogatják a gyereküket a focizásban. Dániában viszont ha nem lenne ennyi önkéntes az amatőr fociban, és mindenkit rendesen ki kéne fizetni, akkor a gyerekek sportoltatása olyan drágává válna, hogy azt már nem tudná minden család megengedni magának. Ez pedig nem jó a tehetségek megtalálása szempontjából. Dániában ki is vannak tiltva a szülők az edzésekről. A dán hölgy elmondása szerint a magyar utánpótlásban játszó fiának az edzésén legalább hét szülő ott ácsorog a pálya szélén két órán át, és nézik a gyereküket. „Képzeljünk el egy tízéves gyereket, akinek egy, vagy időnként két edző kiabálja az utasításokat a pálya széléről játék közben, plusz a másik oldalról a szülei is ugyanezt teszik - és sokszor teljesen mást mondanak, mint az edzők. Ez nem egy jó helyzet. Nem szabad nyomást rakni rájuk, hagyni kell őket, hogy játsszanak és jól érezzék magukat. Gondoljunk csak bele, hol tarthatna most Varga Barni, ha nem a magyar, hanem a dán rendszerben pallérozódik?

A labdarúgás története és tudományos háttere

A modern foci hazájában, Angliában, valamint Franciaországban a középkori falvak kedvenc játéka a „határlabdázás” volt, mely leginkább tömegfoci jelleget öltött. A hagyomány szerint a tél elteltével a rontásokból származó veszedelmeket beletömködték egy állati bendőbe, vagy valamilyen bőrbatyuba és közösen kirugdosták azt a falu területéről, át a szomszéd faluba, megszabadulva így a lehetséges rossztól. Ezt később a XIV. században beszüntették, mert sokszor tömegverekedés lett a játék vége.

Ebben az időben jelent meg Itáliában a Calcio fiorentina, melyet Firenzében és Padovában játszottak először. Ezt a játékot már körülhatárolt pályán művelték, egy mérkőzésvezető irányítása mellett. Egy csapat 27 főből állt, meghatározott rendben elhelyezkedve (kapus, védők, fedezetek, csatárok). A labdát csak a kapus foghatta kézbe, míg a többiek lábbal vagy ököllel terelgethették. A kaput a pálya két végén felállított sátrak jelentették, oda kellett minél többször bejuttatni a labdát.

Sporttudományi megközelítés

A sportot sokrétűsége miatt nehéz definiálni. Nádori (2005) szerint a sport egyszerűen "testedzés". A sportot nemcsak definiálni, de felosztani is nehéz. Ha csoportosítunk, két legfontosabb területe a versenysport és a szabadidősport. A versenysport elsődleges célja az eredmény elérése, illetve meghaladása és mások eredményeinek túlszárnyalása. Szinonimaként használjuk a teljesítménysport kifejezést is. Fontosak a hazai (a legjobbak) és a nemzetközi sikerek. A sportoló számára (gyakran) foglalkozás, a karrier eszköze. A sport mögött professzionális szakembergárda (pl.: edzők, orvosok, sporttudósok), szponzorok, sportszergyártók nagy csoportja is ott áll. A sport egyre inkább a szórakoztató ipar része is, fokozott gazdasági jelentőséggel (pl.: sportturizmus).

A szabadidősport fő jellemzője a szabad idő eltöltés. A hivatásos sportolók (akinek a sport a munkája) kivételével, mindenki a szabad idejében sportol. Az embereket sokrétű motiváció készteti sportolásra. A sporttevékenység élmény, örömet okoz. A versenysportban a meghatározója, a teljesítményre való törekvés. A szabadidősportban is megjelenik a teljesítmény növelése. A szabadidősport jellemzője a prevenciós szemlélet is. Célja a fizikai, szellemi és szociális teljesítőképesség megtartása (pl.: időskorúak sportja, fittségi edzés). Egyénileg, vagy társsal, társakkal is. A sporttal eltöltés szociális kapcsolatainkat is erősíti.

tags: #hazai #vs #idegen #foci

Népszerű bejegyzések:

• Domokos László tájékoztatója az átigazolásokról
• CityWest Hotel és a dublini zavargások
• Az egyetemi sporttól a nemzetközi kosárlabdáig
• Az athéni márványcsoda
• A magyar férfi vízilabda-válogatott