A hegyi bajnokságok és a sísport aranykora a Normafán
A budai hegyvidék a 20. század elejétől kezdve a magyar sportélet egyik legfontosabb központjává vált. Különösen a Normafa és a Svábhegy környéke játszott kiemelkedő szerepet a téli sportok és a hegyi autós versenyek fejlődésében. Bár a sísport kezdeti évei szerények voltak, az 1924. október 5-e körüli időszak és az azt megelőző évek megalapozták azt a sporttörténelmi lendületet, amely évtizedekre meghatározta a terület karakterét.
A hazai sísport és az első ugrósáncok
Kevesen tudják, hogy a Normafán már 1909-ben megtartották az első magyarországi síugróversenyt. Érdekesség, hogy az első síugrósánc csak tíz évvel később, 1919-ben létesült. A Magyar Sí-Szövetség 1913-as megalakulása után a sportág dinamikus fejlődésnek indult, amelyet csak az első világháború eseményei törtek meg. A háború utáni első télen, 1919. január 26-án sikerült felavatni az első budapesti síugrósáncot, amelyről a korabeli szaklapok elégedetten számoltak be.
Az 1920-as években a sportág iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt. Az első igazán „sportszerű” síugrósánc a Magyar Sí-Szövetség 10 éves fennállására készült el 1923 decemberében a Normafánál, amelyet 1924. január 5-6-án avattak fel. A korabeli tudósítások szerint a sportág rajongói rendkívüli lelkesedéssel várták az eseményt: „Esztendők óta nem ébredtem ilyen korán. Hamarosan fölöltöztem, mert ma sporttörténeti nevezetességű nap van” - írta az Uj Nemzedék című lap 1924-ben.
Budapest létrejötte - Gyorstalpaló
Hegyi felfutók és az autósport felemelkedése
A téli sportok mellett a budai hegyek útjai kiváló terepet biztosítottak a motoros és autós versenyek számára is. Az I. világháború után a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) honosította meg hazánkban a hegyi felfutó versenyeket. Az 1920-as évek tavaszi szezonkezdeteitől kezdve folyamatosan felbőgtek a motorok a Jánoshegy, a Guggerhegy (Látó-hegy) és a Hármashatárhegy kanyargós útjain.
Fontosabb hegyi versenyek és események adatai
| Verseny megnevezése | Időpont | Főbb jellemző |
|---|---|---|
| Első Svábhegyi verseny | 1921 | Hegyi felfutó kezdetek |
| I. Magyar Tourist Trophy | 1924 | 14 km-es körpálya a Zugligetben |
| Guggerhegyi versenyek | 1926-1935 | Nemzetközi részvételű szerpentinek |
A Guggerhegy szerpentinjei igazi próbatételt jelentettek a versenyzőknek. „Hat gyönyörű hajtűforduló, közte meglehetős hosszú egyenesekkel, olyan próbára tették versenyzőinket, hogy igazán megmutathatták, mit tudnak” - írták a korabeli lapok a versenyekről. A szurkolók lelkesedése hatalmas volt, több tízezer néző kísérte figyelemmel a magyar és külföldi pilóták küzdelmét.
A környezet és a társadalmi élet
A Normafa és környéke nemcsak a versenyek színhelye volt, hanem a városi lakosság kedvelt kirándulóhelye is. Az Erzsébet-kilátó 1910-es átadása és a később kiépülő infrastruktúra, mint például az 1970-ben átadott Libegő, tovább növelte a terület népszerűségét. Érdekesség, hogy a területen számos híresség megfordult, köztük Papp László ökölvívó is, aki edzésmódszerként gyakran választotta a hegyvidéki favágást a természetben.
Az évek során a sísáncok is fejlődtek, a régi faszerkezeteket 1932-ben modernebb vasszerkezetű ugrók váltották fel, majd 1958-ban a műanyag borítású pálya tette lehetővé a négyévszakos sportolást. Bár a technika változott, a budai hegyek sporttörténeti jelentősége a mai napig megmaradt a sportbarátok emlékezetében.
tags: #hegyi #bajnoksag #1924 #oktober #5
