A Himnuszok ereje: Eredet, fordítások és a német szövegek magyarul

A himnuszok mélyen gyökereznek a kultúrákban és a sportban, erős érzelmi köteléket teremtve közösségek, nemzetek vagy akár sportklubok között. Vélhetően nincs olyan fociszurkoló manapság, aki ne ismerné fel első taktusaiból a Bajnokok Ligája himnuszát. Arról viszont már szinte semmit nem tudunk, hogy honnan is van a dallam, hogyan jött létre a szöveg, vagy, hogy az miért van több nyelven és mit is jelent pontosan. De nem csak a modern sportvilágban játszanak kulcsszerepet a himnuszok, hanem a történelem során is fontos politikai és társadalmi üzeneteket hordoztak.

A Bajnokok Ligája himnusza: Egy modern ikonná válás története

Az Európai Labdarúgó-szövetség 1991-ben az újonnan tervezett klubsorozat arculatának kialakításakor döntött úgy, hogy szüksége van egy dalra, egy indulóra, amelyről ma már tudjuk, hogy ikonikussá nőtte ki magát. A dallamot az 1727-ben George Friedrich Händel által írt Zadok, The Priest című mű ihlette. A német, pontosabban szász származású barokk zeneszerző II. Zadok, magyarul Sádók, az a pap volt, aki az Ótestamentum szerint felkente Salamon királyt. A szöveg megírását is a zeneszerző vállalta magára és a nemzetközi jelleg miatt azt három nyelvet kombinálva angolul, franciául és németül vetette papírra.

A Bajnokok Ligája meccsei előtt felcsendülő verziót a Royal Philharmonic Orchestre és az Academy of St. Martin in the Fields kórus adja elő. A BL-döntők előtt a stadionban élőben adják elő a művet, melynek szövegét ezen eseményekre többször más nyelvekre is lefordították.

Nagy futballklubok himnuszai: A lelkes szurkolói énekek

Valljuk be: sokszor egy mérkőzés megtekintésekor jobban örülünk a csapat himnuszának, mint magának a mérkőzésnek. Ahogy a Bajnokok Ligája himnusza, úgy a klubhimnuszok is szerves részét képezik a futballkultúrának, a szurkolói identitásnak. Az alábbiakban a legemlékezetesebb klubhimnuszok közül gyűjtöttünk össze néhányat:

A "Gotterhalte" és annak magyar fordítása: Egy császári himnusz viszontagságos története

A futballhimnuszok mellett a nemzeti és birodalmi himnuszok is elválaszthatatlan részei a történelemnek. Kutatásaim során a kunhegyesi és a túrkevei református elemi iskola anya- illetve jegyzőkönyvében is megtaláltam egy 1854. június 3-án kelt superintendensi rendelkezést, mely arra utasította a tanítókat, hogy a jövőben az uralkodó üdvéért tartott ünnepségeken a Gotterhalte, tehát az osztrák császári himnusz frissen magyarra fordított változatát énekeltessék az ifjúsággal. Az utasítás mellett mindkét kötetbe bemásolták a dal aktuális szövegét is. Írásomban avatott kutatók munkáira támaszkodva szeretném felvázolni, hogyan alakult a császárhimnusz története, s miért éppen 1854-ben került be a magyar nyelvű fordítás az említett iskolai dokumentumokba.

A császárhimnusz születése és szövegváltozatai

A császárhimnusz az első koalíciós háború idején (1792-1797) jött létre. Ebben a háborúban az osztrákokat sorozatos kudarcok érték, ezért a bécsi udvarban úgy gondolták, hogy Ausztriának is szüksége lenne egy olyan lelkesítő dalra, mint az angol „God save the King”, vagy a francia „Marseillaise”. A Magyar Színművészeti Lexikon szerint van Schwieten báró, az udvari könyvtár igazgatója bízta meg Leopold Haschkát, a Therésianum esztétika-tanárát, hogy írjon szöveget az új dalhoz. Nyáry Krisztián a himnuszok történetét feldolgozó kötete szerint Haschka már 1791-ben papírra vetette a Ferenc császárt dicsőítő vers szövegét. Az biztos, hogy a költemény megzenésítésére Joseph Haydnt kérték fel 1796 végén, aki 1797 januárjára készült el munkájával, amit a következő hónapban, az uralkodó születésnapján mutattak be. 1797. február 14-én már a Magyar Hírmondó is beszámolt a „jó kívánságokkal tejes” mű megjelenéséről, nem is tagadva a tényt, hogy a bécsi udvart az angolok inspirálták a saját himnusz megalkotására. Ezzel kezdetét vette a Gotterhalte izgalmas története.

Ferenc nevét, predesztinálva volt, hogy a himnusz szövegéhez legkorábban az ő halálakor hozzá kell nyúlni. Ez nem szokatlan eljárás az európai himnuszok tekintetében, hiszen a már emlegetett angol himnusz kezdő sora is változott attól függően, hogy éppen király vagy királynő ült a trónon. A Gotterhalte esetében viszont ennél többről volt szó. Nyáry Krisztián szerint a himnusz szövegén egyszer már azt megelőzően módosítottak, hogy az 1826-ban hivatalossá vált volna a hadseregben. Ezen szövegváltozat szerzője viszont ismeretlen. V. Ferdinánd trónra lépésekor is módosításokat kellett eszközölni. Ekkor Metternich a porosz Karl von Holtei-t bízta meg a feladattal, ám az ő szövege sajnos nem nyerte el a bécsi közönség tetszését, így hamarosan ismét át kellett dolgozni. Ezt Zedlitz báró tette meg, aki valójában az eredeti szöveghez nyúlt vissza, s azon csak kisebb módosításokat végzett. Ferenc József 1848-as trónra lépését követően átdolgozások egész sora keletkezett, s ekkor merült fel első ízben, hogy az időtállóság kedvéért ki kellene venni a császár nevét a szövegből. Ez vezetett a Gotterhalte 1854-es átírásához. Közben a Haydn által komponált dallam önálló életre kelt. 1841-ben erre a zenére írta Heinrich Hoffmann von Fallersleben a „Deutschlandlied” című verset, amely az egyesülésükért küzdő németek indulója lett.

A Gotterhalte 1854-es fordításai magyar nyelvre

1854-ben Alexander von Bach az uralkodó engedélyével hét szerzőt bízott meg azzal a feladattal, hogy a Gotterhalte szövegét - immár sokadik alkalommal - írják át. Bach 1854. március 22-én javaslatot tett az uralkodónak, hogy a pályázók közül Seidl János Gábor régész, költő, a Szépművészeti Múzeum éremtára vezetőjének munkáját fogadja el. Így is történt. Ferenc József március 27-én Seidl német szövege mellett döntött, s intézkedett, hogy azt nemzeti nyelvekre is ültessék át. 1854 áprilisában Szilágyi Ferenc, a Budapesti Hírlap szerkesztője megbízta Bulyovszy Gyulát, a népszerű tárcaírót, készítsen egy nyers fordítást a német szövegről. Bulyovszky ezt megtette, így jelenhetett meg a vers magyar és német nyelven a Budapesti Hírlap 1854. április 12-i számában.

A kunhegyesi református iskola anyakönyvébe és a túrkevei iskola jegyzőkönyvébe is Bulyovszky nyers fordítása került bejegyzésre. Mind a két dokumentumból kiderül, hogy a császár március 27-i rendelkezését követően egy június 3-án kelt superintendensi rendelet határozott úgy, hogy „az úgy nevezett új Néphymnuszt, melynek dallama a régi Haydn féle áriára van jelenleg is alkalmazva […] ezentúl minden ünnepélyek alkalmával, mellyek a fens. Császári család üdveért tartatnak e’ néphymnusz énekeltessék.” A kéziratokban megjelent az a pótló versszak is, amelyet kifejezetten Ferenc József és Erzsébet (Sissi) közelgő egybekelésének alkalmára írt Seidl. Az uralkodó és Erzsébet 1854. április 24-én kelt egybe. A császárhimnusz biztosan felcsendült ezen a napon, hiszen arról a Hölgyfutár című divatlapból is értesülhettek a kortárs olvasók. Azt azonban nem tudjuk biztosan, hogy Magyarországon már az új változatot énekelték-e az emberek. A Nemzeti Színház színészei biztosan énekelték az új himnuszt a császári menyegző alkalmából.

Az átdolgozások és a „hóhérnóta”

A Gotterhalte gyorsan elkészült, nyers fordítása nem sokáig maradt érvényben. 1854. április 4-én ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia közbenjárásával pályázatot hirdettek a császárhimnusz nemzeti nyelvekre való lefordítására. Nagy Ildikó kutatásai szerint legalább 12-en megpróbálkoztak magyar nyelvre átültetni a szöveget, pályaműveiket pedig Bécsben egy szakértői testület bírálta el szeptember 23-án. A magyar fordítások közül az Érhalmi Gerő álnéven beküldött pályázat nyert. Érhalmi Gerő mögött az első nyers fordítást elvégző Bulyovszky Gyulát és munkatársát, a szintén a Budapesti Hírlapnál publikáló Nádaskay Lajost kell értenünk. Az ő szövegüket fogadta el a bírálóbizottság, de csak egy harmadik személy, Kecskeméthy Aurél „módosításaival”, így a forgalomba kerülő hivatalos fordításnak valójában három szerzője volt. A későbbiekben azonban a magyar nyelvű szövegen is végeztek kisebb, ám nemzeti szempontból annál fontosabb módosításokat. A kiegyezést követően a magyarok például fontosnak tartották a császár szó felcserélését királyra, hiszen Ferenc József a magyaroknak nem császára, hanem királya volt. Az a túrkevei református iskola jegyzőkönyvében is jól látszik, hogy a második sorban olvasható „császárunk” szót utólag ceruzával áthúzták, elképzelhető, hogy éppen ebből az okból.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mire a Gotterhalte szövege kikristályosodott és magyar fordítása is elkészült, meglehetősen gyűlölt melódiává vált a Magyar Királyság területén. 1848 előtt a magyar közönségnek jóformán semmilyen kifogása nem volt a császári himnusz ellen, 1797-ben például a derék jászok is elénekelték, amikor József nádort fogadták Jászberényben. A szabadságharcot követően azonban az önkény és az elnyomás jelképe lett a mindennapokban csak „hóhérnóta”-ként emlegetett műdal. E gúnynév abból az egyébként hamis legendából eredt, hogy a 13 tábornok kivégzése közben a Gotterhalte szólt az aradi várban. Bármennyire is gyűlölték, a magyaroknak sokáig el kellett tűrniük a császárhimnuszt. Elsősorban a hadseregben, az iskolában és a templomban csendült fel gyakran a nemzeti büszkeséget mélyen sértő himnusz. Ám a leleményes kortársak megtalálták a módját, hogy ne feltétlenül kelljen a Gotterhaltét énekelni. A reformátusok és az evangélikusok például gyakran énekeltek Haydn zenéjére más szöveget, legtöbbször vallásos énekeket. A kiegyezés után bár a császárhimnusz kikerült az iskolai tankönyvekből, mégis számos alkalom maradt még arra, hogy a magyar közönség találkozzon vele. A közös hadseregben a Monarchia fennállásáig használni kellett, azokon a rendezvényeken pedig, ahol katonazenekar játszott, rendre fel is csendültek a gyűlölt dallamok. Ezek az események a magyarok heves reakciói miatt általában botrányba fulladtak.

A Himnusz elfogadása és a Gotterhalte hanyatlása

A magyarok hosszú ideje vágytak saját himnuszra, s ez a vágy 1849-től érthetően felerősödött. Az viszont egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Kölcsey költeménye lesz a nemzeti himnusz, erre ugyanis más alkotások is esélyesek voltak, például a reformkorban a Himnusznál sokkal népszerűbb Szózat vagy a Rákóczi-induló. Az önkényuralom éveiben viszont a magyarság lelkiállapotát egyre inkább a korábban mellőzött Himnusz szövegvilága fejezte ki, amely lassan elfogadott himnuszunkká vált. Ebben az a körülmény is közrejátszott, hogy a Rákóczi-indulót az 1850-es években egyszerűen betiltották. A kiegyezés után egyre többször csendülhetett fel Kölcsey Himnusza, Erkel Ferenc zenéjével, amely Nyáry Krisztián megfogalmazása szerint politikai barométerként is felfogható, amikor ugyanis az uralkodó - saját politikai érdekeit szem előtt tartva - engedményeket kívánt tenni a magyarok felé, akkor engedett a Himnusz nyilvános használatát illetően. A 19. század végén és a 20. század elején már nyílt politikai csatározások témája lett a Himnusz és a Gotterhalte kérdése.

A Gotterhalte 1918. október 23-án csendült fel utoljára Magyarországon, a debreceni egyetem avatási ünnepségén, aminek köszönhetően ez az esemény is botrányba fulladt. Az Osztrák-Magyar Monarchia néhány nappal ezután összeomlott. Horthy Miklós 1920. január 27-én kelt új szolgálati szabályzatából véglegesen kikerült a Gotterhaltét jelentő néphymnus szó, s bekerült helyette a Hymnus, amely alatt már végérvényesen Kölcsey és Erkel művét értették. „A Himnusz vitathatatlanul a Horthy-korszakban vált első számú zenei jelképpé, ám törvény továbbra sem szentesítette.” Erre majd csak 1989-ben került sor, amikor a XXXI. tv. 36. §-a kimondta, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című műve Erkel Ferenc zenéjével.”

A korabeli iskolai dokumentumok tanúsága

A levéltári Források jelzete: MNL JNSzML VIII. 132. A kunhegyesi református iskola anyakönyve 1840-1898. MNL JNSzML VIII. 159. a. Iskolai jegyzőkönyv 1848-1832. A könnyebb olvashatóság kedvéért a forrásokat gépelve is közreadjuk:

A Nagy Kun Kunhegyesi reform. fiu oskolában tanítók és tanulók neveit, némelly Egyházkerületi, Egyházvidéki és Egyházi oskolát illető rendelvényeket magában foglaló könyv készíttetett 1840.Junius 3. 1854ről tudatja NS Esperes Úr, hogy felsőbb helyről azon rendelet érkezett, miszerint Márt. 27. 1854. ő Cs. K. Apost. felsége által is helyben hagyott új néphimnust az isk. tanítók mind magok megtanulván, növendékeiknek melódiával is megtanítsák. ’S előfordulandó alkalommal a templomban mellőzhetlenül énekeljék. - A himnus újan dolgozva Seidl J. Gábor által Hayden dallamára így hangzik:

1. Isten tartsd meg Isten védjed - Jó Császárunk és Honunk
2. A hitből erőt merítve - Legyen ő bölcs gyámolunk.
3. Védjük ősi koronáját - Érje bár honnét a vész
4. Ausztriával Habsburg trónját - Egyesíti égi kéz.
5. Nyílt őszinte jámbor szívvel - Tartozás és jog ha hív
6. Bátran és derült reménnyel - szállunk a csatára ki.
7. A sereg - mit annyiszor font - nem felejtve a babért
8. Császárunkért vért és vagyont - vért és vagyont a honért.
9. Mit a szorgalom megérlel - védje hün a hősi kéz
10. Győzzön égi fegyverével - a művészet és az ész
11. Mint az áldás hassa által - A dicsőség e hazát
12. Égi béke fénykorával - Bóldogítsa Austriát.
13. Tartsunk öszve mind egy szivvel - Egyetértés ad erőt
14. Hatva egyesült erővel - Bármi gát legyőzhető.
15. Mint testvérek öszve tartva - Legyen egy a honfi cél
16. Üdv a Császár és hazára: - Austria örökkön él.

Pótló versszak ő Cs. K. felségének egybekelésére vonatkozólag a Néphymnus hiteles szövegéhez:

5. Ott ragyog a Császár mellett - vele sziv és törzs rokon
6. Bájjal a melly el nem tünhet - Császárnénk kegy-gazdagon.
7. Árassza az ég kegyelme - Legmagasb ajándékát
8. Ferenc Jósef s Ersébetre - Éljen a Habsburg-család!

Iskolai jegyzőkönyv a Túrkevei helv. hitv. iskolákat és Tanítókat érdeklő események és rendeletek bejegyzésére készíttetett az 1848-ik évben Kovács József Tanársága és Hajdú Bénjámen Egyház-Gondnoksága alatt.

1854. junius 14én érkezett körlevél tartalma: Felsőbb helyrül megkapta Superint, ö. Kga egy Leirat mellett az úgy nevezett új Néphymnuszt, melynek dallama a régi Haydn féle áriára van jelenleg is alkalmazva - rendeltetik tehát, hogy ezentúl minden ünnepélyek alkalmával, mellyek a fens. Császári család üdveért tartatnak e’ néphymnusz énekeltessék. - A’ superintendensi levél következő szavai különösen figyelembe veendők: „nem lehet kétkednem a’ felől, söt biztosan reménylem ’s elvárom, hogy szolgatársaink ez úton is jobbágyi legmélyebb tiszteletöket és hűségöket bebizonyítandók, helykörűlményekhez képest minden lehetöt elkövetnek arra nézve, hogy az itt kijelentett magas kivánat a’ lehető legdíszesebb és legillendőbb módon teljesítve legyen gyülekezetünkben mindenütt; nevezetesen az iskolatanítók igénybe veendő közremunkálása útján eszközlendik azt, hogy épen maguk a’ tanítók betanulván előbb és haladék nélkül az illető melódiát, tanítványaikkal is megösmertessék és betanultassák azt, és aztán ezekkel - még pedig kivált a’ nagyobb gyülekezetekben harmóniával - énekeljék és énekeltessék a’ szó alatti ünnepélyek’ alkalmával az itten közlött Néphymnuszt; énekeltessék pedig mindenkor egész terjedelemben az utolsó pótlék stróphát sem hagyván el.” /: Ezt rendeli 1854. Jun. 3. Sz. P. L.

Új Néphymnusz Haydn’ dallamára írta Seidl J. Gábor /: Ő Cs. Kir. Ap. Fge 1854. márt. 27én kelt legfelsőbb kézirata által hitelesnek nyilvánított szöveg magyar forditásban.:/

1. Isten tartsd meg, Isten védjed
2. Jó Császárunk és Honunk’,
3. A’ hitből erőt merítve
4. Légyen ő bőlcs gyámolunk!
5. Védjük ősi koronáját
6. Érje bárhonnét a’ vész,
7. Ausztriával Habsburg trónját
8. Egyesíté égi kéz.

-Nyílt, őszinte, jámbor szívvel

Tartozás és jog ha hí,

Bátran és derűlt reménnyel

Szállunk a’ csatára ki.

A’ sereg, mit annyiszor font,

Nem felejtve a’ babért

Császárunkért vért és vagyont,

Vért és vagyont a’ honért. -

-

Mit a’ szorgalom megérlel,

Védje hűn a’ hősi kéz,

Győzzön égi fegyverével

A’ müvészet és az ész;

Mint az áldás hassa által

A’ dicsőség e’ hazát

Égi béke fénykarával

Boldogítsa Ausztriát! -

-

Tartsunk öszve mind egy szívvel,

Egyetértés ád erőt;

Hatva egyesűlt erővel

Bármi gát legyőzhető,

Mint testvérek öszvetartva,

Légyen egy a’ honfi czél,

Üdv a császár és hazára!

Ausztri...

tags: #hertha #himnusz #nemet #szovege

Népszerű bejegyzések:

• Az izgalmas WWE kaland részletei
• A Puskás Aréna környékének gasztronómiája
• Újpest FC címer- és tulajdonosi konfliktusai
• Nemzetközi labdarúgás élőben
• Ismerje meg Szalai Zoltán elhivatottságát