A Jégkorong: Története, Szabályai és A Nemzet Sportja Magyarországon
A sportágak, amelyek egy nemzethez kötődnek, éppoly sokszínűek és változatosak, mint az adott ország kultúrája. A jégkorong, avagy hoki, egy dinamikus és izgalmas sport, amelynek gyökerei mélyen a múltba nyúlnak, és amely a világ számos pontján, így Magyarországon is, kiemelkedő népszerűségnek örvend.
A Jégkorong Eredete és Fejlődése a Világban
A jégkorongozás pontos eredetét tekintve csak különböző feltevésekre alapozható. Már a rómaiak is játszották az indiai eredetű gyeplabdát, amely valószínűleg e játék őse. A XVI-XVII. században, Hollandiában a jégkoronghoz hasonló játékot már játszottak a jégen, erről festmények és rézkarcok tanúskodnak. A jégkorongozás közvetlen ősének a sinty nevű gael játékot tartják.
A mai értelemben vett játék hazája minden kétséget kizáróan Kanada, azon belül is az Ontario-tó vidéke. 1870 táján Québec City melletti William katonai erőd lövészszakasza a jégen seprűvel űzte a mai hoki ősét. Kimondott szabályok ekkor még nem voltak, a felek a mérkőzések előtt állapodtak meg, minek alapján küzdenek. Érdekesség, hogy a jégkorong ősét már a XIX. század végétől a hölgyek is előszeretettel művelték.
1881-ben Montrealban alakult meg a sportág történetének két első csapata: a McGill Főiskola és a Victória. Kezdetben még kilenc, majd hét játékos szerepelt klubonként egy 34 × 18-as pályán, és a mérkőzések kétórásak voltak. Maga a játék eleinte nagyon hasonlított a labdarúgásban használt elnevezésekre. A Kanadai Amatőr Szövetség 1891-ben írta ki az első nemzeti bajnokságot. Az első válogatott mérkőzést Kanada és az Egyesült Államok csapata vívta 1897-ben.
1892-ben, Kanadában megalakult a jelenlegi legnagyobb és legerősebb liga, amely 1917. november 22. óta viseli a National Hockey League, NHL (Észak-amerikai Profi Jégkorongliga) elnevezést. 1893-tól mindmáig az októbertől júniusig tartó rivalizálás első helyezettje a Stanley Kupát emelheti magasba.
A LIHG 1910-ben írta ki az első Európa-bajnokságot. 1920-tól a jégkorong olimpiai sportág, igaz ekkor még az Antwerpenben a nyári olimpia műsorán szerepelt, majd 1924-ben a téli olimpia keretén belül rendezték meg. Az első önálló világbajnokságot 1930-ben rendezték. 1990-től az amatőr világbajnokságot négy csoportban rendezik (A, B, C, D). Az NHL legjobbjai csak 1998-tól vehetnek részt ebben a küzdelemben. A jégkorongot magas szinten művelő országokban, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején elkezdődött a női jégkorongozás. Az első női csapatok az 1998. évi olimpiai játékokon mutatkoztak be. A legeredményesebb jégkorongozó nemzet Kanada - a legtöbb világverseny megnyerésével büszkélkedhet ebben a sportágban -, bár egyre több ország próbálja rontani ezt a statisztikát, például az USA, Oroszország, Svédország, Szlovákia és Finnország.
A Játék Alapvető Szabályai
A jégkorong egy téli ütős, korongos „labdajáték”, amelyben a tömörgumiból készült korongot speciális ütők segítségével az ellenfél kapujába kell juttatni. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg többször, mint az ellenfél. A játékosok egy ütő segítségével irányítják a korongot a jégen.
A jégkorongcsapatok általában 20 mezőnyjátékosból és 2 kapusból állnak, ebből 1 kapus és 5 mezőnyjátékos lehet egyszerre a jégen. Mivel a jégkorong egy nagyon gyors és intenzív játék, az 5 játékosból álló úgynevezett sorok általában 45 másodpercenként váltják egymást a jégen. Érvényes gólt csak az ütővel lehet szerezni, valamint akkor, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan. A szándékos rúgó vagy dobó mozdulat nem érvényes, és a test bármely részével a korongot kezelni, irányítani tilos.
A Jégkorong Sport Magyarországon
A Kezdetek és az Első Lépések
Magyarországon az 1900-as évek elején, a tengerentúlról hozott hoki és az európai futball keverékét, a jéglabdát (bandy) űzték. 1908-ban már mérkőzéseket is rendeztek ebben a műfajban. Európa első műjégpályájával Magyarország büszkélkedhet, 1926-ban adták át a napjainkban szépen felújított városligeti létesítményt.
1925-ben tartották az első hokimérkőzést, amelyen a Budapesti Korcsolyázó Egylet és egy bécsi gárda csapott össze. Magyarország első alkalommal 1927-ben szerepelt a Nemzetközi Szövetség által rendezett tornán, az Európa Bajnokságon Bécsben, ahol a csak BKE játékosokból álló csapat az utolsó, hatodik helyen végzett. A magyar válogatott első mérkőzést január 24-én játszotta Ausztria ellen, melyen 6-0-s vereséget szenvedett el.
Fejlődés és Eredmények a Korai Években
A következő évtized elsősorban a klubok európai túráiról és a válogatott nemzetközi szerepléséről szólt. A nemzeti csapat 1938-ig részt vett minden EB-n, világbajnokságon és az 1936-os téli olimpián, és sikerült egy-egy jobb eredményt is elérni. Így 1931-ben 7. lett a csapat, 1937-ben 5. helyezést sikerült elérni, vagy 1938-ban döntetlen eredménnyel végezni a kanadai válogatott ellen.
A magyar klubok külföldi túrái miatt képtelenség volt megszervezni a bajnoki küzdelmeket, hiszen egyszerre igen ritkán voltak itthon a csapatok. 1937-re végül sikerült útjára indítani az első magyar bajnokságot. A szereplést három gárda vállalta: az esélyes BKE, a BBTE és a Ferencváros. Az FTC végül visszalépett, mert kanadai légiósát, Staplefordot nem nevezhette be. Helyére a BKE II. csapata indulhatott. Január 15-én dobták be első alkalommal a korongot a bajnoki címért a BKE I - BKE II mérkőzésen. A bajnokságot a BKE csapat nyerte, amely 1944-ig két alkalom kivételével - ekkor a BBTE lett a bajnok - mindig megszerezte az elsőséget. 1940-től csatlakoztak a bajnoksághoz a visszacsatolt területek csapatai is elsősorban Kassa környékéről, valamint Erdélyből.
Az 1941-ben alakult Magyar Országos Jégkorong Szövetség helyébe, 1957-ben a Magyar Jégsport Szövetség lépett, melynek különböző szakbizottságai látták el a sportági feladatokat, területi szövetségek nélkül. Ebben az időben a sportolók többsége csak kirándulni járt át ebbe a sportágba, mivel ekkor még elsősorban nyári sport-szenvedélyeiknek hódoltak. A jégkorong a szabadtéri pályák miatt sokáig csak idényjellegű sportág maradt, ami meglátszott az eredményeken is. Magyarországon az első fedett jégpályát csak 1982-ben adták át. A pályagondok enyhítésére elsőként a fehérvári jég kerülhetett fedél alá, amely sokáig az egyetlen maradt.
A nyolcvanas évek első bajnoksága új fejezetet nyitott a magyar hoki történetében. A Székesfehérvári Volán (Alba Volán SC) az első vidéki csapatként lett magyar bajnok, melyet hat újpesti és két ferencvárosi elsőség követett. A dekád végét egy újabb vidéki győzelem zárta le. A Jászberényi Lehel, amely a magyar csapatok közül elsőként szerződtetett minőségi légiósokat, szerezte meg a bajnoki címet. A magyar csapatokhoz ekkor több, elsősorban szovjet játékos érkezett, akik között számos korábbi válogatott játékost találni, így pl.: Alekszandr Malcev (kétszeres olimpia-, kilencszeres világbajnok), Szergej Szvetlov (olimpiai bajnok), Szergej Kapusztyin (olimpiai és világbajnok), Vlagyimir Repnyev (világbajnok).
A Magyar Férfi Jégkorong Válogatott
A magyar jégkorongsport legnagyobb sikerét 2008-ban érte el, amikor kivívta az A csoportban való szereplés jogát. Jelenleg a magyar férfi jégkorong-válogatott a Világbajnoki Divízió I/A osztályban szerepel. Számos tehetséges játékos képviselte már a nemzet színeit, akik közül Bikár Péter válogatott jégkorongozó, olimpikon neve is kiemelkedő, életének 81. esztendejében, rövid, súlyos betegség után hunyt el.
A Magyar Női Jégkorong Válogatott
Magyarországon a kilencvenes évek elején alakult meg az első női csapat. A magyar női válogatott eddig kétszer szerepelt világbajnoki selejtezőben, azonban egyszer sem került fel a B csoportba. Olimpiai kiküldetést még egyik csapatunk se tudott kiharcolni.
A közelmúltban Delaney Collins szövetségi kapitány együttese sikeresen szerepelt egy tornán. Csütörtökön 2-0-ra verte a februári olimpiára készülő japánokat, majd pénteken este szétlövésben maradt alul 3-2-re a szintén ötkarikás résztvevő franciáktól. A zárókörben az eddig pont nélkül álló, biztos utolsó szlovákok következtek, akik a jövő évi divízió I/A vb-n is ellenfelek lesznek.
Ugyan két emberhátrányt is ki kellett védekezni az első harmadban, elöl viszont nem maradtak el a gólok, így 3-0 volt a magyarok előnye. A folytatásban sem volt kérdés, a következő harmadban megint három gólt kaptak a szlovákok, mindet fórból. A záró felvonásban, annak is az utolsó előtti percében szépíteni tudott a rivális, de ennek a találatnak nem volt nagy jelentősége. Az esti francia-japán mérkőzésen a japánok hosszabbításban nyertek, ami azt jelentette, hogy a magyarok megnyerték a tornát.
A Tornagyőzelem Végeredménye:
| Helyezés | Csapat | Pontszám |
|---|---|---|
| 1. | Magyarország | 7 |
| 2. | Franciaország | 6 |
| 3. | Japán | 5 |
| 4. | Szlovákia | 0 |
Legjobb pillanatok: Norvégia - Magyarország | 2026 #NőiVilágbajnokság 1A #IIHF
