Gödöllői Röplabda Club

Antiszemita incidensek és szélsőséges megnyilvánulások a Hidegkuti Stadionban

2026.06.06

A magyar labdarúgópályákon tapasztalható erőszak és gyűlöletkeltés újabb fejezeteként, a közelmúltban a Hidegkuti Stadionban is súlyos incidensek történtek. A beszámolók szerint a mérkőzésen vendégszurkolók már „Gág-gá-gá, buzi MTK”-ztak, amire a hazai közönség tapssal és visszakiabálásokkal reagált. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a rasszizmus és a szélsőséges retorika továbbra is jelen van a sporteseményeken.

Több néző egybehangzó állítása szerint néhányan a vendégek közül karlendítéseket mutattak be, miközben a hungaristák köszöntését, a „Kitartás”-t kiáltozták. Az ügy nem maradt következmények nélkül, hiszen a portál értesülése szerint az MTK az MLSZ-hez fordul az ügyben, továbbá rendőrségi feljelentés jogi lehetőségét vizsgálja a stadion előtt történtek miatt. Ami a benti, többek által jelentett hungarista skandálást és mutogatást illeti, a klub megvizsgálja a meccsről készült videókat, illetve azt, hogy az ellenőri jelentésbe ez bekerült-e.

Szélsőséges szurkolói csoportok és transzparensek a magyar stadionokban

A jelenség történelmi gyökerei és a „futball fogyasztása”

Ez a cikk nem a futballról, hanem - ahogyan Nick Hornby írja a maga Focilázában -, a „futball fogyasztásáról" szól. Negyven­kettedik éve járom hétről-hétre a magyar labdarúgópályákat, s az ott történő eseményeket „szakmai ártalomból" is immár jó két évtizede történeti eseményekként is szemlélem. Megérintenek. 1989-ben a saját pályánkon, a Hungária úton el kellett hagynom a helyemet, a helyünket: az erőszak, a rasszizmus, a kendőzetlen fasizmus kényszerített rá bennün­ket.

A 80-as években azonban már Budapesttől Debrecenig, Miskolctól Szombathe­lyig szinte minden pályán büntetlenül folyt a tömeges zsidózás, ahol csak az MTK pályára lépett. A tömeges zsidózás emlékezetem szerint 1987-1989-ben emelkedett képtelen színvonalra. Akkor hallottam futballpályán először a „csontot, szappant!” üvöltözést. A „mocskos zsidók!” több ezer ember szájából is akkor tájt hangozhatott el először.

A Verebes-korszak és a módszeres hergelés

Amikor 1986-ban Verebes József lett az MTK edzője, a „minőségi fordulat” manifeszt jelenségekben öltött testet. Cigány származása miatt Verebes már korábban is a sajtó és a kollé­gák egyes számú ellenségének számított. Azután, hogy éppen az MTK-ból csinált Verebes bajnokcsapatot, a sajtó egyszerűen mértéket veszített, nem bocsájtották meg neki a sikert. Ebben az időszakban keletkeztek az olyan rigmusok, mint:

  • „Ess eső ess, buzi Verebes”
  • „Mocskos cigány”
  • „Cigány vezet zsidókat”
  • „Gá-gá-gá, Buzi MTK”

Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar stadionokban előforduló legjellemzőbb provokációkat az elmúlt évtizedekből:

Időszak Esemény / Jelenség Érintett felek
70-es évek eleje Liba bedobása kék szalaggal (fasiszta ízű provokáció) Videoton - MTK mérkőzés
80-as évek vége Nyilas szimbólumok és náci zászlók megjelenése Szélsőjobboldali szurkolói csoportok
90-es évek Tömeges „cigányozás” és rasszista rigmusok Országos jelenség minden pályán
Napjaink Karlendítések, „Kitartás” kiáltások, „huhogás” Radikális szurkolói csoportok

Társadalmi okok és a „szabad erőszak” kultusza

A rasszizmus jelensége nem a futballpályákon született és születik. A szurkolók „csak" annyit érez­nek, hogy elveszítették munkahelyüket, megszűnt korábbi lét­biztonságuk, s a régi politikai korlátozások lebomlásával szabad utat kapott az „ösz­tönös fasizmus”, a rasszista propaganda is. A neoliberális fordulat mel­léktermékeként a szabad piac hozta meg az erőszak igazi kul­tuszát, melynek legmélyebb üzenete: A SZABAD PIAC - SZA­BAD ERŐSZAK.

Kelet-Európában a régi állami tulajdon széthordása útján egy bűn­ben fogant „újpolgárság" keletkezett, amely általános morállá emelte az erő kultuszát. Így tehát a probléma többé nem rendszerimmanens okokkal magyarázódik, hanem etnikai momentumokkal: zsidókkal, cigányokkal vagy éppen románokkal. A lényeg, hogy az ellenség a közöttünk lévő idegenek legyenek. A sajtó és a hatalom felelőssége természetesen nagyobb a szurkolókénál, hiszen a hatalom nemcsak a futballpályákon nem lépett fel határozottan ezen események ellen.

A gyűlöletbeszéd elleni kampány vizuális elemei a sportban

Napjainkban az angol és német hatásra terjedtek el a rassziz­mus legsértőbb megnyilvánulásai, mint például a „huhogás”. A lumpenfasiszta közeg természetesen nemcsak ferencvárosi, hanem jóval kiterjedtebb jelenség, az újpesti „roham­osztagosok" nem különbek a ferencvárosi társaiknál. A rasszizmus tömeges és radikális jellege napjaink futballmérkőzésein a magyar történelemben példa nélkül áll.

tags: #hidegkuti #stadion #szurkolok #zsidoztak

Népszerű bejegyzések:

GRC