A Magyar Labdarúgás Emlékezetes Gáborjai: Király és Híres Története

Már megszokhattuk, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kulcsemberei külföldi csapatokban játszanak. Légiósként kinek jobban, kinek kevésbé sikerül megmutatni, mire képes az új környezetben, a kiélezettebb versenyszituációban. A magyar futball története számos kiemelkedő alakot jegyez, akik közül több Gábor nevű játékos is méltán vált híressé. Cikkünkben két ilyen legendás alak, Király Gábor és Híres Gábor pályafutását és legemlékezetesebb pillanatait mutatjuk be.

Király Gábor: A Mackónadrágos Legenda Pályafutása

A magyar labdarúgó-válogatott kapuját 108 mérkőzésen védő Király Gábor ötven éves lett. A 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon a csapattal a nyolcaddöntőig jutó, Németországban és Angliában is nagy tiszteletnek örvendő korábbi Haladás-kapus mára világszerte a futballszurkolók emlékezetébe vésődött, főként ikonikus mackónadrágjáról. A 108-szoros válogatott kapus 2019 májusában jelentette be, hogy felhagy a profi labdarúgással.

A hivatalos honlapján megjelent közleményben minden részletre kiterjedően taglalta igen sikeres pályafutását az akkor 43 éves kapus. Király Gábor szavaiból sugárzik az alázat és a hála:

„Köszönöm a labdarúgásnak, hogy mindenre megtanított és általa jobb ember lehettem. Mindennap becsülettel készültem, mindig a maximumra törekedtem és alázatosan alkalmazkodtam minden feladathoz.”

Hozzáteszi: „Köszönöm a családnak és a barátoknak, hogy mindig mellettem álltak és támogattak! Nélkülük nem sikerült volna ez a csodálatos utazás, amely 26 évig tartott. A labdarúgás megtanított győzni-veszíteni, elesni-felállni, csapattársakból-ellenfelekből barátokra lelni.”

A búcsúzó szövegében a következő pontokban köszönte meg a pályafutását:

• hogy 108 alkalommal magamra húzhattam a magyar nemzet válogatott mezét
• hogy magyarként a nemzetközi profi fociélet részese lehettem
• volt klubjaimnak, hogy megélhettem a történelmük egy részét és Európa patinás stadionjaiban pályára léphettem
• volt edzőimnek, akik fejlődésemet segítették és lehetőséget adtak a játékra
• a szurkolóknak, akiktől rengeteg érzelmi töltést kaptam
• volt ellenfeleknek, hogy megnehezítették a dolgomat és ezáltal sokat tanulhattam

„A csodálatos utazás véget ért! 26 éven keresztül 882 mérkőzésen reflektorfényben voltam a labdarúgás színpadán, most meg szeretném nézni, hogy milyen az élet a színfalak mögül... Új és izgalmas kihívások várnak rám, továbbra is becsületes és alázatos munkával állok minden feladat elé...”

Király Gábor gyermek- és ifjúkora

Szombathelyen született és egyedüli gyermeke volt szüleinek. Édesapja, Király Ferenc a Haladás VSE labdarúgója volt. Természetesen Király Gábor is 1982-től a Haladás VSE-ben kezdett futballozni. Már óvodás korában focizott, és az általános iskolát a Bolyai János Gyakorló iskolában végezte. A labdarúgás mellett iskolai szinten kézilabdázott és magasugrásban is jeleskedett. 1985-ben a Haladás csarnokban megrendezett Nagy László teremtornán ő lett a verseny legjobb kapusa. 1988-ban beválogatták a Magyar Labdarúgó Válogatott U12-es csapatába. A Hermann Ottó Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában folytatta tanulmányait, és itt végzett, mint dísznövénykertész. 1993-ban részt vett a Haladás VSE-nél a nyári alapozásnál, ahol Török Péter három edzőmérkőzésre lehetőséget biztosított Királynak a felnőtt csapatban. Még ez évben november 1-jén aláírta első profi labdarúgó szerződését a csapattal. 1994-ben sorkatonai szolgálatot teljesített a szombathelyi Határőrségnél határvadászként.

Németországi és angliai légiósévek

Király Gábor 1997-ben lett a német Hertha BSC játékosa, 100.000 eurónak megfelelő összegért. Bár kezdetben második számú kapusnak számított Christian Fiedler mögött, de hét nyeretlen mérkőzés után ő került a kapuba. 1997. szeptember 28-án a Köln ellen a berlini Olimpiai stadionban debütált, s csapata megszerezte első győzelmét. Ezután Király megragadt a csapatban, s két évig vele kezdődött a Hertha összeállítása, míg 2000 februárjában meg nem sérült, ami miatt hét mérkőzést kihagyott.

Király második szezonja kiválóra sikeredett, 1999-ben harmadik lett a csapat. Így az 1999/2000-es Bajnokok Ligájában is védhetett 10 mérkőzésen. Legemlékezetesebb mérkőzése az AC Milan elleni csoportmérkőzés volt, ahol nagyszerű védéseinek köszönhetően a BL-újonc Hertha 1-1-et ért el a San Siróban. A Gazetta a mérkőzés legjobbjának választotta, míg a Bayern akkori alelnöke, Karl-Heinz Rummenigge a TM3 csatorna élő adásában a következőt mondta Gáborról: "Király a gólvonalon jobb, mint Oliver Kahn. A kifutásoknál pedig már most Európa legjobbja."

2001 januárjában az Arsenal szemelte ki magának Királyt, de a Hertha 7,5 millió euróért engedte volna csak el. Az Arsenal utolsó ajánlata 5 millió euró volt, de a Hertha nem élt a lehetőséggel. Ezen kívül voltak csapatok, akik meg akarták szerezni Gábort (AC Milan, Fiorentina, Real Madrid, Chelsea FC), de a Hertha nem adta kapusát. Ennek ellenére a 2003/2004-es szezon tavaszi idényére a hat évig cserekapus Fiedlert nevezte első kapusnak Meyer edző, ráadásul Király az év végén a válogatott edzésén megsérült. Az szezon végén a Hertha anyagi okokból nem élt kétéves opciójával, de mindenképpen szeretett volna szerződést kötni a kapussal. Király így kihasználta a lehetőséget arra, hogy tovább igazoljon Angliába. Az itt eltöltött hét év után távozott Berlinből. A Hertha vezetői szép gesztusként az utolsó mérkőzésen 13 percre becserélték a Köln ellen, az a csapat ellen, aki ellen első mérkőzését is védte.

2004-ben Ian Dowie javaslatára, próbajáték nélkül igazolta le az angol élvonalba feljutó Crystal Palace. Király Londonban is cserekapusként kezdett az argentin Julien Speroni mögött. A Ligakupában a Hartlepool United ellen mutatkozott be a Crystalban, s mivel Speroni a Premier League mérkőzéseken elég bizonytalan volt, Király a kezdőbe került. Az elkövetkező időszakban nem is termett sok babér Speroni számára, az idény végéig 32-szer a magyar portás állt a kapuban. Az egész szezonban csapata legbiztosabb pontja volt. Év végén a kapusok ranglistáján a második helyen végzett Petr Cech mögött, aki a bajnok Chelsea FC kapusa volt. Ennek ellenére a szezon végén csapata kiesett az első osztályból, de volt rá esély, hogy Gábor mégis maradhat az élvonalban.

Az év végén ugyanis szóba hozták az Arsenallal, de maradt Dowie csapatában. Továbbra is első számú kapusnak számított, 43 bajnoki mérkőzésen jutott szóhoz. Csapatának viszont nem jött össze a feljutás, ezért menesztették Ian Dowiet, s helyére Peter Taylor érkezett. Taylor első igazolása egy kapus volt, Scott Flinders. Ennek ellenére Király maradt az első számú a kapus az első 14 fordulóban, ezután azonban Taylor indoklás nélkül kitette a kezdőből, s Flinders kezdett. Ezek után 2006-ban szezon közben kölcsönadták Gábort az élvonalbeli West Ham Unitednek. November közepétől december elejéig Király nem lépett pályára bajnokin. Épp hogy visszatért a Palacehoz, újra kölcsön adták az Aston Villának. A birminghami egyletnél kezdő kapus volt. 2007 nyara a csapatkereséssel telt, a hírek szerint az olasz Livorno szerződtette volna a távozó Marco Amelia helyére, de végül az olasz kapus maradt, így tárgytalan lett az átigazolás. Mivel a Premier Leagueből nem hívták, a másodosztályból feljutni kívánó Burnleyhez igazolt.

Válogatott karrier és elismerések

Király Gábor 1998 óta szerepel a magyar válogatottban. Bicskeinél, Gelleinél, Matthäusnál és Bozsiknál is alapember volt, viselte a válogatott kapitányi szalagját is. Király Gábor 1998. március 25-én mutatkozott be a magyar válogatottban, méghozzá nem is akárhogy: kivédte Toni Polster büntetőjét. Akkor a magyar csapat a következő összeállításban lépett pályára:

• Király - Sebők V. - Fehér Cs., Hrutka, Mátyus - Lisztes, Halmai, Illés, Korsós A. (Hamar 85.) - Herczeg M. (Kovács Z., 82.), Horváth F. (Tóth N. 88.)

Sok válogatott társával - Torghelle, Dárdai, Szabics - a 2006. október 11-ei máltai vereség óta nem volt tagja a válogatottnak, mivel Várhidi Péter nem számolt vele, egészen 2009. november 14-éig, amikor Erwin Koeman behívta a keretbe, újra játszott a válogatottban a Belga labdarúgó-válogatott elleni 3-0-ás vereség alkalmával. Utoljára pedig 2016. november 15-én öltötte magára a címeres mezt - akkor pedig már teljes más csapattal futott ki a pályára, és búcsúzott el a válogatottságtól:

• Király (Megyeri 29.) - Fiola (Botka 69.), Juhász (Hangya 45.), Pintér Á., Kádár - Vida M. (Berecz 46.), Elek Á. - Lovrencsics (Nagy Do. 76.), Németh K., Stieber Z.

Legnagyobb potyagólját Wales ellen kapta, amikor is Craig Bellamy távoli szabadrúgása a lába mellett vágódott a hálóba, valamint a norvégok ellen 1-4 alkalmával két gólért is hibáztatható. A Sportplusz hetilap összeszámolta, hogy összességében 13 gólt kapott a válogatott, neki is felróható okok miatt. A hibák ellenére kiemelkedő játékra is képes, és ilyenkor a csapat motorjaként sarkallja a többieket a jó eredmény elérésére.

Sikerei között tartjuk számon a 2001-2002-es Liga-kupa győzelmet, ezenkívül számtalan egyéni elismerést is kapott:

• 1998, 1999, 2000 és 2001-ben Magyar Aranylabda díjat kapott.
• 1998-ban a Legjobb Bundesliga Kapusnak nevezték ki.
• 2005-ben a Premier League legjobb kapusa második helyezettje volt.
• 2010-ben kinevezték az évtized legjobb magyar kapusának, és az évtized legjobb magyar játékosa harmadik helyezettje volt.

Híres Gábor és Verebes Mágia: Egy Emblematikus Történet

Sok olyan mára legendássá nemesedett mondás létezik a magyar futballban, amelyet Verebes Józsefnek tulajdonítanak. Az egyik ilyen, amikor a mester azt mondta, hogy Híres Gábor Európa legjobb középhátvédje. Nem is lett volna ezzel a kijelentéssel semmi baj, ha a holland válogatott nem gondolta volna másképpen a dolgokat. Emlékezés egy 33 évvel ezelőtti Eb-selejtezőre, ahol a mágia már kevés volt az üdvösséghez.

Az 1987-es Hollandia elleni Eb-selejtező előzményei

1987. április 29-én jártunk. Még egy év sem telt el a számunkra borzalmas véget érő mexikói labdarúgó-világbajnokság óta, de már ott tartottunk, hogy az 1988-as Európa-bajnokságon való részvételünkről is le kellett mondani. A mexikói Mundial utáni első tétmeccset, a Hollandia elleni hazai Eb-selejtezőt 1-0-ra a vendégcsapat nyerte Budapesten, majd a görögöktől is kikaptunk 2-1-re. A két vereség Komora Imre szövetségi kapitány állásába került, őt váltotta Verebes József, aki az első Eb-selejtezőn, Cipruson győzelemre vezette a csapatot. A három meccsből megszerzett 2 pont semmire sem volt elég, mégis, a magyar válogatott határtalan önbizalommal utazott a rotterdami Eb-selejtezőre.

Verebes Józsefnek tulajdonképpen már a mexikói vb után járt volna a szövetségi kapitányi kinevezés. Az MLSZ azonban óvatosabb volt. A felnőtt csapat élére a bajnok Honvéd edzőjét, az olimpiai bajnok Komora Imrét, az olimpiai válogatott élére (az a csapat az 1988-as szöuli játékokra való kijutásért szállt harcba) Novák Dezsőt ültette. Verebes az NB I-ben pokolian rosszul rajtoló MTK kispadjára ült le, miután a budapesti csapat menesztette Both Józsefet. Mindez 1986 késő nyarán történt.

1987 elején viszont ott tartottunk, hogy a Mágus egyszerre három posztot töltött be. Ő volt az MTK mestere, az olimpiai és az A-válogatott vezetőedzője is. Novák Dezsőt annak ellenére váltották le az olimpiai együttes éléről, hogy a csapat az első, ráadásul idegenbeli meccsét megnyerte Dublinban Írország ellen. Verebesnek a két válogatottnál közös szerepvállalása olyan képtelen helyzetet teremtett, hogy a mester 1987. április 27-én, hétfőn, Budapesten még reggel edzést vezényelt az A és az O-válogatottnak, majd az olimpiai csapat Aix-en-Provance-be repült. Másnap ott rendezték az olimpiai selejtezőt, miközben az A-csapat hétfő este Verebessel ment Hollandiába. Onnan Verebes kedden reggel Amszterdam és Lyon érintésével az utolsó pillanatban esett be az olimpiai csapat meccsére. A Mágus a franciák 2-0-s legyőzése után (a második idegenbeli meccset nyertük meg) repült vissza Rotterdamba és érkezett meg a hollandok elleni Eb-selejtezőre.

Olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés: Franciaország-Magyarország 0-2 (0-1)

• Aix-en-Provance, 8000 néző.
• Vezette: Midglay (angol)
• Franciaország: Olmeta - Kastendeuch, Kombouare, Barret - Paillard (Lopez), Pardo, Bracigliano (Fargeon), Laurey, Fernier - Cubaynes, Paille.
• Magyarország: Gáspár - Farkas, Vörös Cs., Szalai, Keller - Kékesi (Kovács E.), Rubold, Rostás, Szekeres (Dúró) - Plotár, Vincze I.
• Gól: Vincze (14.), Plotár (63.)

A rotterdami összecsapás és Híres Gábor

A hollandok elleni összecsapás előtt Garaba Imre azt fejtegette, hogy a magyar együttes kezdőcsapatából öten játszottak az 1984-es vb-selejtezőn, amikor ugyanebben a stadionban 2-1-re verte Magyarország Hollandiát. „Hatan viszont nem voltak ott és ez nagyon sok” - tette hozzá Garaba, akit Verebes az előző, Ciprus ellen lejátszott és 1-0-ra megnyert limasszoli Eb-selejtezőn kihagyott a csapatból. De most visszatette őt a kapitány. És berakta az együttesbe - a középhátvéd posztjára - azt a Híres Gábort, akinek a hollandiai összecsapás volt a második válogatott fellépése. Viszont az események után több mint negyed évszázaddal Híres Gábor maga idézte fel a történteket.

Híres szerint a mondat majdnem úgy hangzott el, ahogy a legenda tartja. Egészen pontosan így: „Híres Gábor nekem (mármint Verebesnek - a szerk.) Európa legjobb középhátvédje.” A mester mindezt egy újságírónak mondta el Hollandiában. Nem is volt baj ezekkel a kijelentésekkel sok baj, egészen addig, amíg szembe nem jött a valóság. Verebes korábban a Rába ETO-t is úgy vezette kétszer a csúcsra (az NB I-ben), hogy elhitette a játékosokkal: nincsenek náluk jobbak szerte a világon. A mágia addig tartott, amíg el nem érkeztünk a BEK-meccsekhez, de ez most más lapra tartozik. Az „Európa legjobb középhátvédjének” tartott Híres Gábor összesen 4 alkalommal volt válogatott, majd amikor Verebes lemondott, már nem tért vissza a nemzeti csapatba.

Ami a hollandokat illeti, ők ezelőtt a meccs előtt nem álltak valami fényesen, mert hazai pályán csak 0-0-t játszottak a lengyelekkel és 1-1-et a görögökkel. Ráadásul a hazai csapatnál egy érdekes történet borzolta a kedélyeket. Rinus Michels szövetségi kapitány nem van Breukelent, hanem Hielét állította be a holland kapuba. Van Breukelen ugyanis ekkor borzalmasan rossz idegállapotban volt, mert klubjában, a PSV Eindhovenben a második számú kapuvédő a fejére nőtt. Márpedig ezt van Breukelen nehezen viselte. A szövetségi kapitány pedig nem mert kockáztatni - így állt a kapuba Rotterdamban Hiele.

Labdarúgó Eb-selejtező: Hollandia-Magyarország 2-0 (1-0)

• Rotterdam, 55 ezer néző.
• Vezette: Courtney (angol)
• Hollandia: Hiele - van Tiggelen, Rijkaard, R. Koeman, Silooy - Wouters, Gullit, Muhren, Vanenburg - van Basten, van't Schip (van der Gijp)
• Magyarország: Szendrei - Sallai (Végh), Híres, Garaba, Preszeller - Hannich, Kardos, Péter Z (Burcsa) - Détári, Kiprich, Kovács K.
• Gól: Gullit (37.), Muhren (40.)

Ekkor persze még nem sejtettük, hogy az 1988-as NSZK-ban rendezett Európa-bajnokság végső győztese mérte ránk ezt a csapást. (Hollandia másfél évvel később a szovjetek elleni Eb-döntőben 2-0-ra nyert és ezzel aranyérmes lett.)

A mérkőzés utóélete és értékelése

A holland újságok a magyarok legyőzése másnapján még csak arról cikkeztek, hogy a narancsmezes csapat óriási lépést tett az Eb-részvétel felé. Az újságok egy része félretette az udvariaskodást és leírta, hogy Magyarország csupán udvariassági látogatást tett Rotterdamban. A Le Sports című lap úgy fogalmazott, hogy „akik emlékeznek még a magyar futball dicső múltjára, azoknak a szemébe könnyeket csalhatott Détáriék produkciója.”

A magyar szövetségi kapitány, Verebes József ennél sokkal derűlátóbb volt. A mester a hazafelé tartó úton így beszélt a Népsportnak: „Talán sokan furcsállják, de én derűlátó vagyok. Annál is inkább, mert a csapatom most nagyon sok új vonást mutatott fel. A játékosok tulajdonképpen megoldották a feladatot védekezésben.”

„Az már külön pech, hogy a hollandok nagyon jól elkapták az első gól utáni pszichikai pillanatot, amikor még nem rendeztük a sorokat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 1-0 után Péter Zoltánnak hatalmas helyzete volt, ha az bemegy, minden másképpen alakul. A holland válogatott semmilyen meglepetést nem okozott. Hogy mi lehet a jövő? Mindenképpen hozzá kell nyúlni az olimpiai válogatott egyes tagjaihoz. Rostás Sándor nagyon jól játszott a franciák ellen.”

Mint olvasható, a mester mintha más meccset nézett volna, mert a magyar csapat teljesen alárendelt szerepet játszott ezen a mérkőzésen. Történetünk egyik főszereplője, Híres Gábor így értékelt: „Ha nem fejelik a hollandok az első, szerencsés gólt, meggyőződésem, hogy nem kapunk ki. Mindenben felvettük velük a versenyt. Ez a balszerencsés gól megpecsételte a sorsunkat, állítom, hogy nagyon jól játszottunk.”

Ezzel a vereséggel véglegesen eldőlt, hogy Magyarország nem lehet ott az 1988-as Európa-bajnokságon. A hazatérés utáni hétvégén pedig az utolsó kettős rangadóval az NB I is elköszönt a Népstadiontól. Az 1988. május 2-i Újpesti Dózsa-Budapesti Honvéd meccset 25 ezer, a Fradi-Vasas találkozót 30 ezer néző látta az öreg létesítményben.

Király Gábor és Híres Gábor összehasonlítása

Összefoglalva a két legendás Gábor válogatottbeli és klubszintű karrierjének főbb jellemzőit:

tags: #hires #magyar #labdarugok #gabor

Népszerű bejegyzések:

• Minecraft Pocket Edition stadion építés lépésről lépésre
• Fogadási tippek a Real Madrid – PSG mérkőzéshez
• Cole angol focisták karrierjei
• Részletek a Masters Kajak-Kenu Bajnokságról
• Kivásárlási záradékok a labdarúgásban