A Stadler Stadion: egy juhász álma és a magyar futball öröksége Akasztón
Novemberben lesz hat éve, hogy Stadler József, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legkülönlegesebb vállalkozója elhunyt, s idén 25 esztendeje, hogy az általa alapított Stadler FC elképesztő története véget ért. A Bács-Kiskun vármegyei Akasztón, egy 3000 fős községben épült 22 ezres stadion - amely számos emlékezetes mérkőzés helyszíne volt - ma már romosan áll, az egykori futballisták és szurkolók bánatára. Az egykor pompával fogadó létesítmény, ahol 1995-ben 22 ezren izgulták végig a lelátókon a Ferencváros vendégjátékát, máig áll, mint egy lusta, szundító, vénségesen vén, fogatlan óriás az apró, falusi házak között.
Stadler József: a juhászból lett milliárdos látnok
Stadler József nevéhez több különleges üzleti húzás fűződik, például, hogy megszerezte a feloszlatott Munkásőrség vegyvédelmi készletét, majd nem kis leleménnyel - és vélhetően egy jó magyar kapcsolat közreműködésével - továbbértékesítette a jugoszlávoknak. Sokak számára azonban a saját magáról elnevezett focicsapat miatt vált ismertté a neve. Stadler József egyszerű juhászként kezdte életét, de a rendszerváltás utáni gazdasági lehetőségeket gyorsan felismerte. Hús- és bőrkereskedelemmel, juhállomány exportjával tett szert hatalmas vagyonra. Az évtized közepére már több tízezer állatot birtokolt, üzletei révén milliárdosként vált ismertté, sőt országos hírnevet szerzett. A legendák szerint sikerei csúcsán tízmilliárdjai voltak, ekkoriban döntött úgy, hogy futballklubot alapít.
A "Főnök", ahogy egykori játékosai nevezték, egy rendkívül értelmes ember volt, bár nagy iskolája nem volt, esze annál inkább. „Csak a legjobbakat tudom mondani róla, nagyon sajnálom, hogy ilyen hamar eltávozott. Az egyik legjobb hely volt Akasztó, ahol dolgoztam” - mondta róla egykori trénere, Sándor István. Stadler József szeretett focizni is, egykori játékosai szerint még öltönyalsóban, mezítláb, félmeztelenül, arany nyaklánccal és karkötővel is futballozott a felkapcsolt villanyfényes pályán. Köztudott volt szenvedélyes műgyűjtése is: az egyik legismertebb történet, hogy állítólag megvásárolta Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményének egy replikáját, amivel hosszú ideig dicsekedett. Ez a gesztus sokak szemében túlzónak, mások szerint bohémnek tűnt - éppen úgy, mint maga Stadler.
A Stadler FC felemelkedése az NB I-be és az akasztói "csoda"
A juhászból lett gazdag nagyvállalkozót 1993-ban érintette meg a futball. Stadler József a másodosztályban vitézkedő Kiskőrösi Petőfinek először névadó szponzora, majd tulajdonosa lett. A klubot, amely akkor még Kiskőrös-Stadler FC néven nyomult, Tellinger Vilmos edző vezetésével az 1993-94-es szezonban NB II-es bajnoki címhez vezette, 2 ponttal megelőzve a Hatvan csapatát. Ezáltal a klub első Bács-Kiskun megyei csapatként jutott fel az NB I-be.
Stadler József jelezte, hogy nem nyerő dolog minden reggel átbiciklizni a szomszéd faluból, ezért a csapat Akasztóra költözött. Mivel nem úgy megy, hogy a pályát 4 csücskénél batyuba kötjük, ezért még egy kackiás kis stadiont is ígért a szomszédos Akasztó kies rétjeinek közepére. A felkészülés a vérprofizmus jegyében telt, fél Ukrajna ide járt próbajátékra. A csapatot főleg kelet-európai játékosokkal erősítették meg, mint Igor Nicsenkó, aki később gólkirály lett, és olyan légiósok, mint Makrickij, Oprisan, Jeremeev. A védelem oszlopaiként a két Csehi tűnt fel, a kapuban Babócsi András állt, és ekkor érkezett Nagy Norbert is, valamint Lehota. Két játékos, Nagy Norbert és Dragóner Attila is bekerült a válogatottba.
A Stadler Stadion: korának legmodernebb arénája
Az akasztói stadion építkezése 1994 februárjában kezdődött. Az 1995-ben átadott aréna az ország legmodernebb sportlétesítménye volt. A 21000, más források szerint 22000 férőhelyes komplexumban szálloda, étterem és nightclub is üzemelt, sőt még kaszinó, 4 füves edzőpálya és merülős medence is helyet kapott. Stadler József „egy falunak munkát, csapatot adott”. Az aréna az ő élete volt, és egy korát meghaladó létesítményt varázsolt a puszta közepére.
A stadion avatójára 1995. március 4-én került sor, ahol a Parmalat FC (a Videoton akkori neve) volt az ellenfél, és egy gól nélküli döntetlennel zárult a derbi. Tízezren voltak kíváncsiak a meccsre, nemcsak a környékbeliek, hanem az ország minden feléből meg akarták lesni az újdonsült stadiont. A Nemzeti Sport beszámolója szerint a stadion még közel sem volt kész, a székek sem voltak mindenhová felszerelve, a villanyvilágítás sem működött. Az első gólt a debreceni Madar Csaba szerezte egy héttel később, a hazaiak első itteni találatát pedig a harmadik itt játszott meccsen lőtte büntetőből az orosz Linnyikov.
Felejthetetlen mérkőzések és a nézőrekord
Az 1994-ben feljutott gárda négy, illetve öt évet töltött az NB I-ben, legjobb eredményként kétszer is a 9. helyen végzett. A klub, története legjobb eredményeként a 9. helyen végzett az 1994/95-ös szezonban. Akasztó büszkesége, a Stadler-stadion egy időben persze pompával fogadta az érkezőt, este még káprázatos fényszőnyeget is terített eléje, hogy el ne tévedjen, no meg a vaksi labda ne keresse hiába a kaput.
A Stadler Stadion nézőrekordját rögtön az első szezon utolsó meccse elhozta: 1995. június 24-én a már bajnok és kupagyőztes Ferencváros elleni, tét nélküli meccsre huszonkétezren voltak kíváncsiak. Már napközben emberek lepték el Akasztót, aztán felhőszakadás következett, egy órával a kezdés előtt így is telt ház volt. Az 1-1-re végződő mérkőzésen a játék olyan volt, amilyet várni lehetett. A mérkőzés attól lett igazán emlékezetes, hogy a ferencvárosi szurkolók nem bírtak magukkal. Már jóval a befejezés előtt leszivárogtak a pálya szélére, és három perccel a vége előtt egy szabadrúgásnál beszaladtak. Leszaggatták a játékosaikról a mezeket, a kapukról meg a hálót. A futballisták bemenekültek az öltözőkbe, majd Simon Tibor kérte a hangosbeszélőn a nézőket, hogy menjenek vissza a lelátóra, mert be kell fejezni a meccset. Huszonhét percig állt a játék, mire visszajöttek a csapatok. Mivel a Fradinak nem volt cseremeze, piros feliratos kék mezben fejezte be a bajnokságot. „Élmény volt itt futballozni. Sehol máshol nem tapasztaltam hasonlót” - emlékeztek vissza az egykori játékosok.
Megnéztünk Egy Elhagyatott Stadiont! [Stadler Stadion]
A Stadler FC bukása és Stadler József sorsa
Ahogy gyűltek a viharfelhők a tulajdonos Stadler József feje fölött adócsalás miatt, úgy esett vissza az együttes teljesítménye is. A Stadler FC korábbi játékosai, Brinkus Csaba, Kertész János és Csehi István máig örömmel emlékeznek az akkori időkre, de elkomorodtak, amikor megérkeztek a Főnök sírjához, és utána sem volt ok nagy örömre a stadionnál. A csapat az 1995-1996-os szezonban még meg tudta ismételni az előző évi 9. helyet, de közben a tulajdonos ellen adóhatósági vizsgálat indult. Az 1996-97-es szezonban a gárda éppen csak elcsípte az osztályozót érő 16. helyet, ahol a Dunaferr-rel szemben maradt bent. A sötét felhők tornyosultak a csapat egén az 1997-98-as szezon előtt, ami már a Stadler FC végét jelentette.
Stadler Józsefet kétmilliárdos adócsalásért és jogosulatlan áfa-visszaigénylésért 1998 áprilisában ítélték el első fokon kilenc évre. A Legfelsőbb Bíróság azonban új eljárást rendelt el, és 2001-ben - ugyancsak első fokon -, öt év nyolc hónapot kapott. Végül 2003. február 12-én jogerősen négy és féléves fogházbüntetésre ítélték. Stadler tizennégy hónapot töltött előzetesben, és jó magaviselete miatt 2005-ben szabadult. Miután Stadlert elítélték, elfogyott a pénz, aki tudott, a téli szünetben eligazolt, és tulajdonképpen becsületből játszották végig a bajnokságot. A csapat megszűnt, a vállalkozó pedig évekre börtönbe került. Az akasztói stadion azonban nem maradt csapat nélkül, az agárdi Gázszer költözött oda egy szezonra, utána még a Dunaferr is használta albérletül a pályát. 2002-ben végleg kiürültek a lelátói.
A Stadler FC NB I-es szereplése
A Stadler FC rövid, de annál emlékezetesebb NB I-es pályafutását az alábbi táblázat foglalja össze:
-
1994-1995-ös szezon
- Elnevezés: Stadler FC Akasztó
- Helyezés: 9.
- Megjegyzés: NB I újonc, történelmi 9. helyezés, nézőrekord az FTC ellen.
-
1995-1996-os szezon
- Elnevezés: Innstadt-Stadler
- Helyezés: 9.
- Megjegyzés: Játékosmozgások a téli szünetben, Nicsenko és Nagy a Fradiba igazolt.
-
1996-1997-es szezon
- Elnevezés: Ecker-Stadler
- Helyezés: 16.
- Megjegyzés: Osztályozón maradt bent a Dunaferr ellen, Stadler ellen vizsgálat indult.
-
1997-1998-as szezon
- Elnevezés: Ilzer-Stadler FC Akasztó
- Helyezés: 18.
- Megjegyzés: Stadler elítélése, anyagi gondok, kiesés, a csapat megszűnése.
Az utolsó mérkőzésre 1998. június 6-án került sor. Hazai pályán 1000 néző előtt búcsúztak az első osztálytól, a csapattól és a szurkolóktól. A búcsú szépre sikerült, a Varga István vezette Haladás ellen 0-2-ről felállva 3-2-re győztek.
A stadion jelenlegi állapota és jövője
Stadler József 2017 novemberében, mindössze 66 évesen elhunyt, miután két hétig kómában feküdt a dunaújvárosi kórházban. Halála után a stadion végképp gazdátlanná vált, állapota azóta is rohamosan romlik. Az egykor nyüzsgő létesítményen, még büszkén vöröslik a Stadler-logó, de körülötte minden megkopott. Huszonhét éve nem használják aktívan, de szigorúan őrzik a stadiont. A stadion jelenleg egy budapesti felszámoló cég, a Bács Holding Zrt. tulajdonában van, amely 1999-ben megvásárolta a Stadler Kft. ellen fennálló követeléseket, majd 2005-től a stadiont is. „Ez a történet egy rémálom nekünk, tíz éve benne áll a pénzünk” - mondja Kocsisné Gulyás Erika, a Bács Holding Zrt. ügyvezetője.
A létesítmény állapota siralmas. Egy másik, szintén idézőjelbe tett jó barát az évek során elhordta a stadionból az evőeszközöket, késeket, villákat, poharakat, mintegy háromezer tányért, egy szóval jószerivel mindent, ami nem volt leszögezve. Manapság már hívatlanul nem lehet bejutni a pusztában őrködő szentélybe, bár, mint megtudtuk, megesett, hogy migránsok, turistafelszerelés nélkül, bemásztak, beköltöztek a szobákba. Ami még önmagában nem lett volna baj, ám a fűtést úgy oldották meg, hogy felaprították a bútorokat, a szellőztetést pedig úgy, hogy betörték az ablakokat. „Szerencsére ez ma már nincs így” - árulta el a Borsnak Gyuris György, a Stadler Alapítvány kezelője. Elkezdték a károk felmérését, takarítják a létesítményt, ami nem egyszerű feladat. A stadion gyepszőnyegét például évente legalább tíz alkalommal nyírják. Ettől még persze siralmas állapotban van, de nem csoda, hiszen az utóbbi években pikniket és illegális motorversenyt is rendeztek itt.
Az elnöki lakosztályban, Stadler József egykori szobájában bevetetlen ágy, szekrényajtók kitárva, üres pohár az éjjeli szekrényen, szexújság a földön. Giccses bútorok, a plafonon tükrök láthatók. A díszburkolat potyog a homlokzatról, az oldalán két óriási repedés éktelenkedik. Az alsó szinten az öltözők mégis meglepően jó állapotúnak tűnnek. A Bács Holding Zrt. évente egy-kétmillió forintot fordít a stadionra, főleg őrzésre és parlagfűirtásra. Maga a pálya viszont tényleg siralmas, a szélén ecetfa, rajta elfáradt, gazos fű, göröngyök. A lelátók - huszonkétezren férnek el rajtuk - jól állják az időt, a székek stabilak, a beton nem repedezik, sok magyar stadionban irigykednének.
Hosszú ideig próbáltak vevőt találni a létesítményre, százmilliókért árulták, ám senkinek nem kellett. A Bács Holding próbálkozik a visszavásárlással, és azon is gondolkoznak, hogy idegenvezetéseket szerveznek, felmerült, hogy idősek otthona legyen a létesítmény, ami nemes gondolat, de inkább arra gondolnának, hogy öregfiúk futballozzanak rajta valamilyen bajnokságban. „Mindenki akkor örülne igazán, ha újra a szurkolók laknák be a lelátókat” - mondják. Brinkus Csaba már-már könnybe lábadt szemmel azt is mondta, hogy nagyon bízik benne, lesz ott még futballmeccs is. Már csak a stadion megálmodójának és egykori tulajdonosának emléke okán is meg kellene menteni a pályát a futballnak.
tags: #hogy #all #a #stadler #stadion
