A Sándor Károly szobor: „Csikar” hazatérése az MTK pályára
A magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja, Sándor Károly, „Csikar” szobrának felavatása, majd az MTK pályára történő áthelyezése fontos mérföldkő a klub és a magyar sport történetében. Az események egy legendás életpályát ünnepelnek, amely hűségről, kitartásról és a futball iránti mélységes szeretetről tanúskodik.
Sándor Károly, a legendás „Csikar” - Életút és Pályafutás
Sándor Károly, akit a futballvilág „Csikar” becenéven ismert, Szegeden, 1928. november 26-án született. A kiváló labdarúgó, jobbszélső, csatár volt, akit gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres. Szülővárosában, a Móravárosi Kinizsiben kezdett focizni, majd 1947-ben szerződtette az MTK, melyhez egész pályafutása alatt hű maradt.
Klubkarrier és sikerek az MTK-val
Sándor Károly neve egybeforrt az MTK-val, ahol elképesztő sikereket ért el.
- 1951-ben, 1953-ban és az 1957/58-ban magyar bajnok lett.
- 1952-ben Magyar Népköztársasági Kupa-győztes címet szerzett.
- 1955-ben és 1963-ban Közép-Európai Kupa-győztesként ünnepelhetett.
- 1964-ben KEK-döntős volt, amikor az MTK a megismételt, második mérkőzésen alulmaradt a portugál Sportinggal szemben. Ezzel a mérkőzéssel fejezte be pályafutását.
Klubcsapata, az MTK színeiben 379 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezalatt 182-szer volt eredményes. Pályafutása során három bajnoki címet és egy kupagyőzelmet ünnepelhetett, 1964-ben KEK-döntőt játszott, illetve szerepelt az Európa-válogatottban is.
A válogatottban és a „Csikar” becenév eredete
1949 és 1964 között 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben, 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt, hiszen az Aranycsapat idején Budai volt a riválisa a poszton. Mivel Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, Sándor Károly lemaradt az 1952-es olimpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt, és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. A 75-szörös válogatott csatárt hosszabb ideig Budai László mögött csak a második számú jobbszélsőnek számított. Emiatt kimaradt az 1952-ben, Helsinkiben aranyérmes olimpiai csapatból, s egy évvel később nem játszott az évszázad mérkőzésén sem, amelyen a magyarok 6:3-ra legyőzték az angolokat Londonban, illetve az 1954-es vb-döntőt is kihagyta. Ugyanakkor szerepelt az 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Svédországban 10. helyezést ért el a csapattal, utóbbin pedig a legjobb nyolc között estek ki a későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így ott a csapat 5. lett.
1957-től a válogatott csapatkapitánya volt, Puskástól örökölte a karszalagot. Becenevét - saját bevallása szerint - onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni.
Elismerések és örökség
Pályafutása során számos kitüntetést kapott:
- 1951-ben a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet viselte.
- 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója lett.
- 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.
- 1998-ban pedig a Magyar Köztársaság Elnökének arany emlékérmét.
- Magatartása, pályafutása elismeréseként elnyerte a MOB fair play életműdíját.
Sándor Károly nyolcvanöt éves korában, tavaly szeptember 10-én hunyt el. Az MTK utánpótlás-akadémiája 2001 óta az ő nevét viseli, mely 2001-től az Ő nevét viseli az agárdi labdarúgó akadémia.
| Adat | Részletek |
|---|---|
| Születési dátum | 1928. november 26. |
| Halálozási dátum | 2014. szeptember 10. |
| Klub | MTK (1947-1964) |
| MTK bajnoki mérkőzés/gól | 379 / 182 |
| Válogatottság/gól | 75 / 27 |
| Magyar bajnoki cím | 3 (1951, 1953, 1957/58) |
| Magyar Kupa győzelem | 1 (1952) |
| Közép-Európai Kupa győzelem | 2 (1955, 1963) |
| KEK-döntő | 1 (1964) |
Az első szoboravatás Agárdon
Különleges és felemelő napra ébredtek azok, akik részt vettek Sándor Károly szobrának első ünnepélyes avatásán. Felavatták hétfőn Sándor Károly egykori válogatott labdarúgó szobrát az MTK agárdi futballakadémiáján, amely a legendás játékos nevét viseli. Ez 2015. szeptember 14-én történt, halálának első évfordulóján.
Beszédek és leleplezés Agárdon
A leleplezést megelőzően többek között dr. Deutsch Tamás, az MTK elnöke, Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarugó Akadémia vezetője és Boros Péter, a szobor alkotója tartott beszédet.
- Boros Péter, a szobor alkotója kapott szót. Elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és ismertette a szobor elkészültének menetét. Megemlítette, hogy először statikusabb változatban gondolkodott, de végül sokkal dinamikusabb, Csikarra igazán jellemző mozdulatot öntött bronzba. Boros Péter szobrász az egész alakos bronzszoborral kapcsolatban elmondta, hogy egy svéd-magyar válogatott meccsen, Csikar-szögből szerzett gólja előtt, a lövés utáni pillanatban ábrázolta Sándor Károlyt.
- Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarugó Akadémia vezetője szólt arról, hogy az Akadémia tizenöt éves történetének egyik legfelemelőbb pillanata a mostani. Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia igazgatója beszédet mond Sándor Károly egykori válogatott labdarúgó, a klub volt játékosa szobrának felavatásán a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) agárdi futballakadémiáján 2015. szeptember 14-én.
- Végezetül a Magyar Testgyakorlók Köre elnöke, dr. Deutsch Tamás kapott szót. Az elnök szerint a labdarúgó már életében szobrot érdemelt volna, melyet most, halálának első évfordulóján állítottak fel. Említést tett Csikar bácsi csibészségéről, vagányságáról, szerénységéről. Beszélt arról, hogy miként igazolt az MTK-ba, hogy a főváros kezdetben megszédítette a fiatal labdarúgót, de Bukovi Márton segítségével megtalálta a helyét, otthonra lelt a klubban. Deutsch Tamás, az MTK elnöke beszédet mond Sándor Károly egykori válogatott labdarúgó, a klub volt játékosa szobrának felavatásán a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) agárdi futballakadémiáján 2015. szeptember 14-én.
Sándor Károly, „Csikar” szobrának ünnepélyes leleplezésére, a beszédek után került sor. A szobrot dr. Deutsch Tamás, az MTK elnöke, Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarugó Akadémia igazgatója, valamint Kanta József a labdarúgócsapat kapitánya leplezte le. A szobor, közel egy tonnát nyomó, csodálatosan kidolgozott polírozott mészkő talapzaton áll. A talapzaton a felirat: „MINDENT A FUTBALLNAK ÉS AZ MTK-NAK KÖSZÖNHETEK”.
Sándor Károly egykori válogatott labdarúgó, a klub volt játékosának újonnan felavatott szobra a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) agárdi futballakadémiáján 2015. szeptember 14-én Wichmann Tamás egykori kenus és Sándor Károly fia mellett látható.
A szobor „hazatérése” az MTK pályára
A 75-szörös válogatott csatárt a stadion bejárata előtt életnagyságban ábrázoló szobor a népszerű Csikar halálának első évfordulójára, 2015 szeptemberében készült el, és sokáig Agárdon, a róla elnevezett akadémia épülete előtt állt. Azonban az idő előrehaladtával megszületett a döntés a szobor áthelyezéséről. Ez a „hazatérés” szombaton történt meg, néhány nappal az egyesület megalakulásának 128. évfordulója előtt, az MTK Budapest - Debrecen bajnoki mérkőzés előtt.
A szimbolikus áthelyezés és az újabb avató
Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója szerint a szobor áthelyezésében van valami szimbolikus is, hiszen ezzel Sándor Károly visszakerült a régi játszótárs, Hidegkuti Nándor mellé. Tamási Zsolt megjegyezte, hogy mostantól mindennap találkozni fognak az alkotással, Sándor Károly alakjával, ami emlékeztetni fogja őket arra, hogy Csikar szellemében kell nevelni az ifjú focistákat.
Az MTK Budapest - Debrecen bajnoki mérkőzés előtt megtartott avatón Deutsch Tamás klubelnök beszédében hangsúlyozta, Sándor Károly nemcsak az MTK drukkereinek, hanem minden magyar szurkolónak a kedvenc labdarúgója és példaképe volt. Deutsch Tamás, a Magyar Testgyakorlók Köre elnöke a leleplezést megelőző beszédében úgy fogalmazott: Sándor Károlynak az élete volt a futball, szentségként tisztelte, történhetett bármi. Mint mondta, a legendás focista élete végéig hűséges maradt az MTK-hoz, a klubot második családjának tekintette, és évtizedek után játékával csúcsra emelte. „Neve egybeforrt az MTK-val, az MTK ő maga is” - jelentette ki az elnök, hozzátéve, a Csikar becenévvel illetett játékos élete példázata akaraterőnek, alázatnak, klubhűségnek, hazaszeretetnek, szerénységnek, tartásnak és legfőképpen erkölcsnek.
Az MTK színeiben 379 mérkőzésen 182 gólt elért Sándor Károlyt lövés közben ábrázoló szobrot Deutsch Tamás, Stern Péter, Tamási Zsolt és az alkotó, Boros Péter leplezte le.
tags: #holnapi #sandor #karoly #szoboravato #az #mtk
