Hány játékra van szüksége egy gyermeknek? Minőség a mennyiség helyett és ötletek otthoni játékra

Benned is már többször felmerült a kérdés, hogy mennyi játékra van szüksége gyermekednek ahhoz, hogy a korának megfelelő fejlettségi szintet minél gördülékenyebben elérje? A válasz nem a mennyiségben, hanem a minőségben rejlik! A játék nem csupán szórakozás: segít felfedezni a világot, tanulni és kapcsolatot teremteni. A kisgyermekek játéka örömforrás, készségek, szabályok gyakorlása, de alkalmas különféle indulatok levezetésére, feszültségcsökkentésre is. A játék mégis önmagáért való tevékenység. Nincs a gyerekeknek olyan élménye - akár negatív vagy pozitív - amely ne válhatnánk bármikor egy játék kiindulópontjává. A játék fontossága ismert a gyermek személyiségformálódása, képességei, érzelmi, értelmi fejlődése céljából, ezért mi felnőttek, szülők sokat segíthetünk gazdagításában.

A túl sok játék csapdája - Miért baj a bőség zavara?

Azt, hogy a mai gyerekeknek több játékuk van a kelleténél, már mindenki tudja. Végletekben gondolkodunk, pedig egy apró „meglepi” néha többet jelent, mint egy hiper-szuper önjáró holdautó. Egy 2012-ben végzett tanulmány arra mutatott rá, hogy az amerikai középosztálybeli családok otthonában átlagosan 139 játék látható és hozzáférhető a gyerekek számára.

A túl sok játékkal az a probléma, hogy a kisgyerekek figyelme egészen másként működik, mint a felnőtteké. Képzeljünk el egy kisgyermeket, aki egy játszószobában van, ahol rengeteg játék veszi körül. Némelyiküknek valószínűleg már az is nehézséget jelent, hogy egyáltalán válasszon, mivel játsszon. Az eredmény azt mutatta, hogy amikor sok játék volt egyszerre a gyerkőcök közelében, nem merültek el egyikben sem igazán, ezáltal nem használták kreativitásukat, és figyelmüket sem összpontosították. Ezzel szemben, amikor csak kevés készlet vette körül a gyermekeket, sokkal hosszabban és elmélyültebben játszottak, ráadásul egy-egy darabot többféleképpen is felhasználtak, ezáltal a kreativitásra is ösztönözve voltak. A sok játék eltereli a gyerekek figyelmét, a bőség zavara állhat elő. Emiatt rövidebb ideig játszanak egy játékkal, gyorsan egy másik után nyúlnak, nem vagy kevésbé használják a fantáziájukat, ha nehezebben boldogulnak egy játékkal, egyszerűen félreteszik és elővesznek egy másikat. A bőség zavara fogad bennünket a lakás más részein, vagy akár a kertben is. Nemhiába fakad ki a szülő: „Jó dolgotokban már az sem tudjátok, mivel játsszatok!”

A kutatások és a gyermek figyelme

A játékok száma és a minőségi játék összefügg egymással. Nem könnyű azonban megtalálni az egyensúlyt a túl kevés és a túl sok között. A játékhoz szükség van a figyelem fenntartására. Minél tovább tud figyelni a gyerek, annál tovább és annál kreatívabban tud játszani, hiszen meg tudja tervezni és fejben tudja tartani az általa kreált fantáziavilág történéseit.

A csecsemők is képesek játékra, azonban náluk a tárgy közelsége és újszerűsége fogja meghatározni, hogy figyelnek-e az adott tárgyra és főként a nézés vagy tapogatás jelenti a játékot. A kognitív és motoros készségek fejlődésével egyre ügyesebben használják a tárgyakat és egyre inkább történetszerűvé válik a játék. Így a játék egyre összetettebbé válik, amiben hosszú időre el tudnak mélyedni. Azonban a totyogókat nagyon könnyű kizökkenteni. Három éves kor előtt különösen érzékenyek és nagyon könnyen elvonják a figyelmüket a közel lévő, az új, a szórakoztató és a személyes fontossággal bíró tárgyak, például a legkedvesebb plüss.

Ovis korban kialakul az a képesség, hogy zavaró ingerek ellenére is fenn tudják tartani a figyelmüket és koncentrálni tudnak a céljaikra. Azonban nagyon sok erőfeszítést igényel részükről, hogy legátolják a külső, zavaró ingerek hatását. A tárgyak affordanciája az észlelt tulajdonságait jelenti és az összes lehetőséget, ahogyan a tárgyat használni lehet. Például egy kosarat meg lehet tölteni más tárgyakkal, ki lehet üríteni, bele lehet mászni (ha elég nagy), megfordítva rá lehet állni, a fejünket beledugva belebeszélhetünk és az anyagától függően érdekes hangot adhat ki, a fülénél fogva szállítható és más tárgyakat is szállíthatunk benne.

Ahhoz, hogy egy tárgy tulajdonságait jól megismerjük, részletesen meg kell vizsgálnunk. Amikor a gyerekek először találkoznak a tárggyal, akkor még kevés tulajdonságát ismerik, ilyenkor szimplisztikusabb a játék, de ahogy egyre több tulajdonságot felfedeznek, a játék is komplexebbé válik. Megismerik a környezetüket, a tárgyak egyre több fizikai tulajdonságát felfedezik és ezt a tudás később rengeteg helyen hasznukra lesz. Az affordanciák felfedezése tehát elősegíti a fejlődésüket.

Egy 2018-as kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy a játékok száma befolyásolja-e a gyerekek játékának minőségét. 20-28 hónapos babákat (egyesével) figyeltek meg játék közben, összesen két alkalommal 1 órát, a találkozások között két hét telt el. A szobában minimális bútor volt, néhány gyerek méretű szék, gyerek méretű asztalokkal és néhány polccal. A játékok közül tanító jellegű játékok (elemmel működő játék, ami színeket, alakzatok neveit tanítja a gyerekeknek), kockák, járművek, dobozok, színes alakzatok, bábuk voltak elérhetők. Két csoportra osztották a gyerekeket, a 4 játék csoport tagjainak minden esetben 3 tradicionális játékot és egy elemmel működő tárgyat adtak. A 16 játék csoportnak pedig 4 elemmel működő játékot adtak, a többi egyszerű játék volt. Eredményeik szerint a 16 játék csoportban lévő gyerekek kevesebb időt töltöttek a játékok alapos megismerésével, a figyelmük játékról játékra vándorolt és átlagosan csak a játékok felével játszottak. A 4 játék csoport tagjai közül majdnem mindenki megvizsgálta mind a négy játékot és általában hosszabb időre leragadtak egy játéknál. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a sok játék megzavarja a gyerekek figyelmét és ennek hatására kevesebb időt töltenek a játékok alapos megismerésével.

A fiatal gyerekek nagyon kíváncsi természetűek, ez teszi őket jó tanulóvá és ennek hatására képesek néhány év alatt szinte a nulláról rengeteget megtudni az őket körülvevő világ működéséről. Azonban az agyuknak az akaratlagos kontrollért és gátlásért felelős része (a homloklebeny) még nagyon fejletlen, ezért sok inger jelenlétében akkor sem tudnának elmélyedni egy tárgy megismerésében, ha nagyon erőlködnének.

Hogyan teremtsünk optimális játszó környezetet?

A jó játékhoz minél kevesebb játék kell. Ez persze nem azt jelenti, hogy dobjuk ki az összes játékot a lakásból. Legjobban tesszük, ha rendet teszünk és egy olyan játszó környezetet alakítunk ki, ahol kevés a zavaró tényező. A totyogók polcairól kerüljenek le a kisbabáknak való játékok, amivel már biztosan nem játszanak. Persze az nem reális, hogy otthoni környezetben négy játék legyen elérhető a gyerekek számára. Mivel sok időt töltenek otthon és jól ismerik a játékaikat, ezért valószínűleg ennyi nem kötné le őket órákig. A kutatás eredményeit figyelembe véve azonban érdemes minél kevesebb játékot elérhetővé tenni. Gondoljunk csak bele, magunkon is észrevehetjük, hogy rendezett környezetben jobban tudunk koncentrálni és, ha nincs túl sok teendőnk, akkor kevésbé frusztráltan, nagyobb magabiztossággal kezdjük a napot, mint amikor minden a feje tetejére állt és azt sem tudjuk mihez fogjunk.

Ajánlott játékszám életkor szerint

Egy 2-6 hónapos babának nagy valószínűséggel nincs szüksége négynél több játékra és azokkal hetekig is elvan. Bőven megteszi egy kis fatál, vagy műanyag pohár, bármi kisméretű tárgy, ami a háztartásban megtalálható. Egy 10 hónapos azonban már kellően kreatívan tud játszani és vannak preferenciái. Esetükben a 8-10 játék már elegendő lehet, de még nem számít soknak. Egy 1-2 éves gyerek esetében a 10-15 játékot céloznám meg (maximum).

Ennél több jelenlétében elvesznek a gyerekek és a sok kecsegtető lehetőség hatására nem tudnak elköteleződni egy játék mellett sem. Azt érezhetik, hogy mindennel egyszerre szeretnének játszani, ennek pedig az az eredménye, hogy nem tudnak elmélyülni a játékban. Itt is nyugodtan válogathatunk konyhai eszközökből vagy nagyon jó hangszer lehet egy üres műanyag doboz, amibe egy kis rizst vagy babot töltünk. Nem szükséges drága, zenélő, beszélő játékokra költeni. A gyerekek jobban szeretnek olyan tárgyakkal játszani, amelyeket a szülők kezében is gyakran látnak. Szeretnek minket utánozni és szeretik megvizsgálni a használati tárgyakat.

Tudatos játékválasztás és játékrotáció

Annak érdekében, hogy minőségi időt tudjon tölteni gyermeked egy-egy játékkal, ne legyen előtte több darab, csak az, amivel éppen játszik, így megakadályozhatod, hogy elvesszen figyelme a sok játék között. Ugyan, ha tudatosan elpakolod gyermeked játékait dobozokba vagy a szekrénybe, az sem jelent gondot, ha sok van belőlük, de ha választás elé kerülsz, akkor inkább azt tartsd szem előtt, hogy a kicsit drágább, ámde hasznos ajándékot válaszd ki gyermekednek.

Ahhoz, hogy a lehető legjobb játékkal lepd meg gyermekedet, ismerned kell a fejlettségi szintjét, motivációit, és arra is ügyelned kell, hogy életkorához passzoló darabbal gyarapítsd a készletet. A későbbiekben érdemes a készségfejlesztést a középpontba állítani, ami tanulás útján jön létre, az erre irányuló tevékenység ismétlésével pedig automatizálttá válik, így tudatos felidézés nélkül működik. A vizuális észlelést például formaválogatóval vagy építőjátékkal segítheted, melyek ráadásul a szem-kéz koordinációt is javítják. A mozgáskoordináció és egyensúlyérzék fejlesztéséhez különböző sportszerek, közlekedési eszközök ajánlottak.

Amennyiben az otthoni játékokat felosztottuk 1-2 adagra, azokat bizonyos időközönként cserélgethetjük. Például hetente, havonta, akár 2-3 havonta kicseréljük az összes játékot a játszó területen. Az is megoldás a rotáció kapcsán, hogy csak azokat tesszük el, amivel láthatólag soha nem játszanak és a helyükre újat hozunk, de közben meghagyjuk a kedvenceket. A rendezett környezet, ahol mindennek megvan a helye és nincs túl sok választási lehetőség és túl sok zavaró inger, hívogató a gyerekek számára. Egy ilyen környezetben nem csak szívesebben fognak játszani, de a szabad játék során jobban tudnak tanulni is.

Ajándékozás és családi szabályok

Mindenki ajándékozni akar! Karácsony, születésnap, jeles alkalom? Jeles alkalom elé néztek, és gyermeked az ünnepeltek között van? Kérd meg illedelmesen a nagyszülőket, rokonokat, vendégeket, hogy olyan játékkal lepjék meg a család apró tagját, ami hosszú távon is hasznos számára, esetleg válasszátok ki együtt. A közös vásárlás jó móka! Hozd létre saját rendszeredet, amelyben lefektetsz néhány alapszabályt! Ilyen lehet például az, hogy mesekönyvet csak kéthetente kap ajándékba gyermeked, nagyobb értékű ajándékot csak havonta, bizonyos készleteket pedig csak akkor, amikor már az előző minősége nem kielégítő.

Ne fosszuk meg a gyermeket a különleges napok varázsától. Tudjuk, hogy mindenki szívesen továbbadja a kinőtt hintalovat, a triciklit és a zenélő kasszagépet. Ha elfogadjuk is ezeket, nem kell egyből átadni a gyereknek. Mikor a sok játékba szinte belefulladnak a gyerekek, a szülők kézbe veszik a nagy nejlonzsákokat - és a napköziknek, oviknak ajándékozzák. Régen karácsonykor azt tartották: Tiszta örömet vásárol ilyenkor magának minden ember! Igazából a felcsillanó gyerekszemekre gondoltak, mikor megpillantják a fenyőfa alatt a vágyott játék lovat és játék babát vagy a „christkindlit”, az angyalfiát.

Otthoni játékötletek a minőségi időtöltéshez

A korán sötétedő, őszvégi esték kiválóan alkalmasak különféle közös játékokra otthon. Ki ne ismerné legjobban saját gyermekét, mint a szülei? Így könnyű olyan játékos elfoglaltságot találni neki, amit biztosan kedvel. Kisebb - vagy akár nagyobb - gyerekekkel folytonosan a négy fal között lenni nem könnyű, hiszen a picik mozgékonyak, szükségük lenne a szabad levegőre és arra, hogy szabadon játsszanak. Amire szülőként mindenképpen figyelj, hogy legyen egy napirendje a gyerekeknek - nagyobb gyerekekkel közösen is kialakítható - és a szülőknek is, amiben megvan az ideje a tanulásnak, a csendes pihenőnek/foglalkozásnak, a közös játéknak, az étkezéseknek vagy éppen a házimunkának is, különben szét fognak folyni a napok. Természetesen minden szülő ismeri a saját gyermekét, és pontosan tudja, mivel lehet lekötni a figyelmét akár órákra is, ezért olyan alapdolgokat nem sorolunk fel, mint az építőkockázás, társasozás, kártyázás, szerepjáték vagy éppen rajzolgatás. Életkorilag nem válogattuk szét a listát, ráadásul úgy véljük, egy-egy játék kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel megfelelhet egy kisebb, vagy akár nagyobb gyermeknek is.

Hagyományos és kreatív játékok papíron és a konyhában

Gyakorlati tapasztalatom alapján mondhatom, hogy pl.: a kicsik nagyon kedvelik a ”kitalálósdi” játékokat. Különféle találós kérdéseket, barkochba játékokat, amelyek észrevétlenül nyelvi fejlődésünket is szolgálják. Pl.: elmondunk egy mondókát: ”Kiskanál, nagykanál, erdő szélén kismadár, ez a gyerek így csinál!” és azt mondjuk ”cica”, akkor annak hangját, mozgását utánozzuk és így tovább, amíg csak élvezzük együtt, hogy hány állatot találunk közösen, akit utánozhatunk.

Vannak olyan nyelvi játékok is, amelyek az érthetően, jól beszélő kisgyermek számára is hasznosak és élvezhetőek. A tréfás rigmusok, mint ez: ”Láttam szőrös hörcsögöt, éppen szörpöt szörcsögött. Ha a hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsög görcsök.” Vagy ismételgető mondókák mindig derűt okoznak, mint ez ”Volt egy dongó, meg egy légy, Tovább is van, mondjam még?” Persze igenlő a válasz és folytathatjuk: ”Volt egy dongó, meg egy légy, volt egy asztal meg egy szék, tovább is van mondjam még!” Az is jó játék lehet, ha ”megtornáztatjuk” a szánkat, vagyis játékos hangutánzó kifejezéseket mondogatunk, mint pl. liccs- loccs, bimm- bamm, dirr- durr, csitt- csatt, vagy a ”Liccs- loccs, megjött a kishajó” játék, melyben, ha megkérdezi a kicsi, hogy ”mit hozott?”, mi olyan dolgot mondunk, amely hangját utánozhatjuk. Ezek anyanyelvi játékok, de sok-sok másféle játék is van, amelyek amellett hogy fejlesztőhatással bírnak, jóízű közös időtöltésül szolgálhatnak szülőknek, gyerekeknek egyaránt, hisz nem említettem a keresgélő, zálogosdi játékokat, a mozgásos, érzékfejlesztő és eldugós sorolhatnék még megannyi játékötletet.

Konkrét játékötletek otthonra:

1. Tanulj nyelvtörőket és rendezzetek nyelvtörő-versenyt!
2. Süss egy finom sütit vagy pizzát - keress hozzá receptet az interneten, nézd meg, van-e otthon elég hozzávaló, mérd ki, miből mennyire lesz szükség.
3. Tarts a családdal közös moziestet popcornnal - készíts hozzá jegyeket, szedj belépőt, teremtsd meg a helyszínt.
4. Nézd meg Londont vagy Sanghajt egy óriási felbontású fotón - ha tekered az egeret, bele tudsz nagyítani, bámulatosan részletgazdag - keress rajta embereket és nézd meg, mit csinálnak, találd ki a történetüket.
5. Süss anyukáddal egy finom házi pizzát, reszelj sajtot, nyújtsd a tésztát - utána emlékezetből írd le a munkafolyamatot: mi után mi történt?
6. Tarts befőttesüveg-koncertet. Legalább 8 üres befőttesüveget tölts meg különböző mennyiségű vízzel. Állítsd őket egymás mellé, majd egy faütővel (fakanál) szólaltasd meg a dallamokat.
7. Tanulj meg valamit, amit nem tudsz: cipőfűzőt bekötni, nyakkendőt kötni, szöget beverni, varrni, kötni, fonni, jó móka!
8. Szülőknek, ha vannak testvérek: állíts össze egy mini-vetélkedőt olyan kérdésekkel, amik a lakás alapján megválaszolhatók (pl. sorolj fel 3 dolgot, ami piros; milyen tárgy nincs a konyhaasztalon; hány ablak van a lakásban, stb.).
9. Játssz filmkritikust: nézz meg egy filmet, és utána elemezd.
10. Készítsd ABC-s tornagyakorlatokat (kisebb gyereknél a szülő, nagyobb gyereknél bízd rá az ötletelést) - az abc minden betűjéhez írj egy-egy gyakorlatot.
11. Szereted a szabadulószobákat? Akkor keress rá a "Can you escape the 100 rooms" ingyenes appra, töltsd le a telefonodra, és játsszd végig.

Papíron játszható klasszikusok:

1. Amőba vagy ötödölő: A játékot két játékos játssza négyzetrácsos hálón. A játékosok felváltva rajzolnak egy-egy jelet (X vagy kör) a háló mezőire.
2. Akasztófa játék: Az egyik játékos kitalál egy szót, és annyi vonalat húz egymás mellé, ahány betűből áll a kitalált szó. Mellé akasztófát rajzolunk.
3. „Kockázós” vagy „vonalkázós” néven ismert logikai játék: Kockás lapon kell játszani (2 játékos részére). Mindenki választ egy bizonyos színű tollat. Az első játékos húz egy vonalat (a kocka egyik felén) a papíron, a következő játékos jön, ő is húz egy vonalat. A cél, hogy minél több kockát, pontosabban négyzetet húzzunk össze, vagyis zárjunk be. Ha sikerül egy négyzetet bezárnunk, akkor beleírhatjuk a választott jelünket. Nem kell, hogy a négyzet csak a mi színűnkből legyen, a lényeg, hogy az utolsó vonalat mi húzzuk be, amivel bezárjuk.
4. Ügyességi vonalösszekötős, labirintus játék: Írjunk számokat össze-vissza a papírra 1-től például 30-ig. Két játékosnak két különböző színű tolla vagy ceruzája stb. legyen. A kezdő játékos összeköti az 1-es számnál lévő pontot a 2-es számnál lévő ponttal. Jön a következő játékos, aki összeköti a 3-ast a négyessel. A saját színű vonalunkat keresztezhetjük.
5. Vicces mondatok, hajtogatással: - Ki?- Kivel?- Mikor?- Hol?- Mit csinált? Az első játékos leírja a papírra, hogy Ki? (Például egy kutya), majd behajtja a papírt úgy, hogy ne látszódjon, hogy mit írt (kb. 1-2 cm vastagságban). A következő játékos leírja, hogy kivel? (Például törpével), ő is behajtja és adja tovább, így a további kérdésekre is írnak felváltva valamit: Mikor?Hol?Mit csinált? A végén kihajtogatják a papírt, és felolvassák a mondatot.
6. Vicces képek hajtogatással: Hasonló az előzőhöz, de itt nem szavakat (mondatokat), hanem testrészeket rajzolunk. Először a fejét, majd behajtjuk úgy, hogy a nyaka kicsit kilátszódjon, hogy a következő játékos tudja, hogy hol kell folytatni a rajzot. Majd a törzse és kezeket, lábát, stb.
7. Torpedó: A két játékos elé kétszer egy 10x10-es négyzetrácsokra osztott lap kerül (szélükön bejelölik oldalt 1-10-ig, illetve felül A-J-ig), az egyik lapra helyezik külön-külön a saját flottájuk hajóit. A két játékos nem láthatja a másik két tábláját. A játék során az ellenfél területére adhatnak le felváltva lövéseket a játékosok. Ha a lövés nem talált, akkor a másik ezt közli és a saját lapunkon (nem arra, amelyiken a saját hajóinkat rajzoltuk fel, hanem a másik, üres lapra) egy X-et rajzolunk, jelezve, hogy oda már céloztunk, de nem volt találat. Az ellenfelünk ugyanígy jelzi a lövést, de ő azon a lapon, amelyikre a hajóit rajzolta. Ha talált, akkor egy "o" kerül a saját ellenőrző lapunkra. Ez azt jelzi, hogy egy ellenséges hajó egy darabja az adott mezőn van ellenfelünknél. Ilyenkor érdemes a szomszédos mezőket is végiglőni, hogy a fennmaradó részeket is eltaláljuk.
8. Foci papíron: Rajzoljunk két focikaput a papír két végére. Majd a saját kapunkból vagy felezővonalból kiindulva a ceruza hegyét egy ujjal fogva "meglökjük" a ceruzát, hogy vonalat húzzon a papíron. Ha lehet, minél hosszabb vonalat. Ezután a másik játékos jön. Mindig az előző húzott vonalunk végéhez állítjuk a ceruzát.

Gyermekfelügyelet otthon - Mikortól és hogyan?

A feleségemmel eltérő véleményen vagyunk, hány éves kortól lehet a gyereket otthon hagyni egyedül. Ez a kérdés még szakértő szemmel sem olyan egyszerű, hiszen nagyon sok tényezőtől függ a válasz. Azt talán könnyebb meghatározni, hány éves korig biztosan nem javasolt magára hagyni egy gyermeket. Tíz éves kor után elkezdhetjük tréningezni a gyereket a feladatra. Hogy ezt pontosan mikor kezdjük, az is befolyásolja, hogy gyermekünk milyen habitusú, mennyire megbízható, mennyire önálló. Első időszakban csak rövid időre hagyjuk magára, előtte pedig alaposan beszéljünk át vele, mi fog történni.

Mondjuk el, mikor érkezünk vissza, milyen helyzetekre lehet számítani, kihez fordulhat, ha valami baj van, hagyjunk ott különböző elérhetőségeket, amiket tárcsázhat. Beszélgessünk arról is, milyen aggodalmai vannak a helyzettel kapcsolatban, ha vannak. A lényeg, hogy a gyerek biztonságban érezze magát, illetve, hogy objektív értelemben is teljes biztonságban legyen.

tags: #home #hany #jatekos #van

Népszerű bejegyzések:

• Részletes információk Polgár Kristófról
• az NFL tippjáték részletei
• Bundesliga, szurkolói kultúra és aktuális események
• Adam Sandler amerikai focis filmekben
• Kihívások a Feröer-szigetek ellen