A Fradi név eredete és a Ferencvárosi Torna Club öröksége
A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC, egy budapesti sportegyesület és futballcsapat a Ferencvárosból, a főváros IX. kerületéből. Hosszú évtizedek óta Magyarország legnépszerűbb futballcsapata. A teljes nevének, azaz a Ferencvárosi Torna Clubnak a használata a köznyelvben ritka; sokkal gyakoribb az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, azonban még gyakrabban hallani a „Fradi” becenevet. Ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése, amely mélyen gyökerezik a klub és a kerület történelmében.
A „Fradi” és „Ferencváros” név eredete
Aki ismeri Budapest és Ferencváros történelmét, azonnal tudja, hogy korábban Franzstadtnak is hívták a főváros ezen részét. A kerületet 1792-ben, az éppen trónra kerülő I. Ferencről nevezték el. Ebből a német névből, a Franzstadtból alakult ki a köznyelvben a mára ikonikussá vált „Fradi” becenév, amely az egyesület és a szurkolók számára egyaránt a hovatartozás szimbóluma lett.
A Ferencvárosi Torna Club alapítása és kezdeti sikerei
A Ferencvárosi Torna Clubot 1899. május 3-án alapították, első elnöke dr. Springer Ferenc lett. A klub színei a zöld és fehér lettek, a jelmondat pedig az Erkölcs, Erő, Egyetértés lett. Az emblémában a három E jelentése: Erkölcs, Erő, Egyetértés, míg a zöld-fehér az egyesület színeit jelképezi. Az öt zöld és a négy fehér sáv a kilencedik kerületre utal. Az első szakosztályok az atlétika, kerékpár, labdarúgás, torna és úszás voltak, és már 1900. december 3. óta van az egyesületnek „Football”-szakosztálya.
A klub hosszú évtizedek óta Magyarország legnépszerűbb futballcsapata. A Medián felmérése szerint 2006-ban is a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon. A Ferencvárosi Torna Club Magyarország legeredményesebb csapata, melyet az alábbiakban összegezhetünk a labdarúgás tekintetében:
| Eredmény | Alkalmak száma |
|---|---|
| Magyar Bajnoki Cím | 30 |
| Magyar Kupa Győzelem | 20 |
| Vásárvárosok Kupája | 1 |
A labdarúgáson túl is számos kiemelkedő sikert ért el a klub története során.
Olimpiai és Világbajnoki dicsőségek
- 1912-ben, a stockholmi olimpián már Fradi-sportolók is képviselték Magyarországot.
- 1928-ban szerezte első olimpiai bajnoki címét a Ferencváros: ökölvívónk, Kocsis Antal a könnyűsúly aranyérmese lett.
- Ahogy Magyarország, úgy a Ferencváros számára is kiemelten sikeres volt az 1952-es helsinki olimpia. Szőke Katalin úszó két aranyérmet nyert, a győztes 4x100-as váltónak pedig Novák Éva és Novák Ilona is tagja volt. Szilvásy Miklós birkózásban lett olimpiai bajnok. A győztes labdarúgó-válogatottban Dalnoki Jenő, a szintén aranyérmes vízilabda-együttesben Fábián Dezső, Szittya Károly és Kárpáti György szerepelt.
- 1957-ben az asztaliteniszező, Mossóczy Lívia női párosban szerezte az FTC történetének első világbajnoki címét.
- 2000-ben Kósz Zoltán és Székely Bulcsú is tagja volt az olimpia bajnok vízilabda-válogatottnak, míg Farkas Ágnes, Kirsner Erika, Kökény Beatrix, Pádár Ildikó, Siti Eszter és Sugár Tímea Eb-aranyat nyert.
A klubfutball legnagyobb sikerei és más szakosztályok eredményei
- 1965-ben labdarúgóink a magyar klubfutball legnagyobb sikerét aratva megnyerték a Vásárvárosok Kupáját. A csapat vezéregyénisége Albert Flórián volt, aki 1967-ben egyetlen magyar labdarúgóként megnyerte az Aranylabdát.
- Az 1950/51-es idényben szerezte első bajnoki címét jégkorongcsapatunk, majd 1956-ban férfi kézilabdázóink is a csúcsra értek.
- 1964-ban férfi és női tekecsapatunk is megszerezte első bajnoki címét. Az 1980-as évek nagy sztárja Csányi Béla volt, tekézőnk összesen 7 világbajnoki címet szerzett 1980 és 1988 között.
- Az 1970-es években a vízilabdázók érték el a legtöbb nemzetközi sikert: háromszor nyerték meg a KEK-et, míg kétszer az Európai Szuperkupát.
- Női kézilabdacsapatunk 2011-ben és 2012-ben is megnyerte a Kupagyőztesek Európa-kupáját.
Nehéz idők és a visszatérés a csúcsra
Az FTC történetében voltak nehéz időszakok is. A sztálinista terror szomorú éveiben nem FTC néven szerepelt az egyesület, és zöld-fehér színösszeállítását sem tarthatta meg; ekkor ÉDOSZ SE lett a neve. Czibort és Kocsist például arra kényszerítették, hogy hagyják el a Ferencvárost, és a Honvédban játsszanak, mivel a Fradi népszerűsége szálka volt a kommunista uralom szemében. Később, a demokrácia sem volt áldás a Fradinak, egy sor botrány sok pénzbe került, és a szurkolók is nehéz időket éltek át. A csapatot 2006-ban - a bíróság megállapítása szerint jogszerűtlenül - kizárták az első osztályból, majd az NB II-ben három idényt töltött el.
Az 1990-es években azonban ismét visszatalált a honi csúcsra jégkorong- és labdarúgócsapatunk is. Utóbbi gárda 1995-ben bejutott a Bajnokok Ligája 16-os főtáblájára. Labdarúgóink is visszatértek a csúcsra: a 2015/16-os idényben rekordot jelentő, 21 pontos különbséggel szerezte 29. bajnoki címét a férfi csapat. Labdarúgócsapatunk az NB I 2018/2019-es szezonjában megszerezte 30. bajnoki címét, ezzel felkerült a harmadik csillag a Ferencváros címere fölé. A magyar bajnokcsapat hihetetlen sikereket ért el az elmúlt években, már a nemzetközi kupaporondon is minden évben ott vannak a legjobbak között. A Ferencvárosi Torna Club 2019. május 3-án ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját.
Az Üllői úti „Szentély”
Az első Fradi-pálya a Soroksári úton működött, de azt viszonylag hamar kinőtte a csapat és közönsége. Az Üllői úti új pálya első hivatalos mérkőzésére 1911 februárjában került sor. A kezdeti építkezés is jelentős összegbe került, ezért részvényeket lehetett vásárolni, amely bevétellel járt a Clubnak és a részvényesnek is. A ferencvárosi közönség jelentős segítséget nyújtott a részvényvásárlással. Ebben a szellemben született meg tehát az Üllői úti Fradi-pálya, mely ma már a „Szentély” néven él a köztudatban. Az évek során fokozatosan jött létre a stadion szerkezete, A, B és C fatribünök létrehozásával.
A „Fradi-érzés” - Több mint egy klub
Nos, nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné a futball szcénában Magyarországon az FTC nevét vagy a Ferencvárost. A Fradi minden emberből kivált valamit, ez a klub az évek során nem csak ismertté, de fogalommá vált. Az FTC történelméről a leggazdagabb irodalom Nagy Béla nevéhez fűződik, több mint száz kiadvány készült a Ferencváros életéről.
A Fradi a szurkolók számára nem csupán egy sportegyesület, hanem egy mélyen gyökerező életérzés. „Haza, Család, Fradi! Mindent!” - vallják sokan. „Az életet jelenti.” Fradistának lenni egy életforma, egy vallás, egy szerelem. „Egy ajándék a Jóistentől, egy olyan ajándék, ami végigkíséri az életem.” Olyan mély érzelmeket vált ki, amit szinte semmi vagy senki sem tud. Létfontosságú, olyan mint a levegő.
Amikor a Szentélybe lépnek, úgy érzik, otthonukra leltek. „Ha meglátod a szerelmed, megdobban a szíved. Ha belépsz a Szentélybe, szintén. Ezt nem lehet megmagyarázni, ez belülről jön, nem te döntöd el, mit érzel.” A Fradi az identitás része, hiszen ahogy Magyarnak, úgy Fradistának is tartják magukat a szurkolók. Ez egy életérzés, amire büszkék, mert részesei lehetnek egy történelmi viharokat átszelő, nagymúltú klubnak, ami nem csak a sportról, hanem eszmékről, erkölcsről és összetartozásról is szól.
„Ez nem csak egy Club! …de nagyon nehéz egy “idegen” embernek elmagyarázni… lehetetlen, mert ő vagy ők úgysem tudják ezt felfogni. Csak mi tudjuk!” Az elfogadott tény, hogy ilyen érzelmek csak a Fradi szurkolói között vannak. Ezért léteznek a következő fogalmak: fradizmus, fradista, Fradi-szív. „Nem véletlen, hogy csak nálunk van ilyen.” Sok fradista vallja: „Én Fradistának születtem és Fradistaként is fogom elhagyni ezt a földi létet!” Ezért mindegy, hogy ki a tulajdonos, vagy kik és hogy játszanak a Fradiban, mert „A Ferencváros, mi, szurkolók vagyunk, és ezt nem vehetik el a szívünkből.”
tags: #honnan #ered #a #fradi #nev
