Horti Dóra: Egy Kiváló Kosárlabdázó Pályafutásának Befejezése és Új Fejezet Családjával

Horti Dóra, a korábbi válogatott center befejezi profi pályafutását. Ősztől már edzőnek tanul, de addig is kiélvezi, hogy ismét főállású anya lehet. A 33 éves sportoló megerősítette a hírt.

„Igen, a hír igaz” - válaszolta megkeresésünkre a 33 éves Horti Dóra, korábbi válogatott center. Hozzátette: „Lehet, hogy az „öreglányokkal” még játszom néha, de az NB I-ben már biztosan nem.” Ezzel egy hosszú és sikeres karrier ér véget a legfelsőbb szinten.

Horti Dóra Névjegye és Eredményei

Horti Dóra kosárlabda pályafutása során számos klubban megfordult és jelentős sikereket ért el. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk legfontosabb adatait és eredményeit.

A Család és a Visszavonulás Oka

A profi kosárlabda és a család összehangolása egyre nagyobb kihívást jelentett Horti Dóra számára. Az életük egy nagy rohanás, folyamatos szervezkedés volt.

„Férjemmel, Szabó Zsolttal, aki ugye élvonalbeli kosárlabdázó, az van a fókuszban, ki megy edzésre, ki kinek és mikor adja át Esztert, a kislányunkat. Az előző két szezonban örökké csak azt néztük, mikor kell a nagymamát ugrasztani, hogyan oldjuk meg a mindjárt hároméves gyerek elhelyezését, amíg mi edzünk, meccset játszunk. Nem beszélve arról, hogy vasárnap két testileg és lelkileg kifacsart szülőt kapott…” Ez a helyzet tarthatatlanná vált Horti Dóra számára.

„Ezt tovább nem tudtuk és nem is akartuk menedzselni” - mondta a játékos, hozzátéve: „Hozzáteszem, ennek semmi köze ahhoz, hogy bajban van a zalaegerszegi női kosárlabda.” A visszavonulás tehát elsősorban a családi élet harmóniájának megteremtéséről szól.

Pályafutásának Kezdetei és Fejlődése

Horti Dóra pályafutása Szarvasról indult, ahol akkoriban nem volt élvonalbeli kosárlabda. Ennek ellenére a sport már gyerekkorában is az életük alapját jelentette.

„Bár sem apu, sem anyu nem volt válogatott sportoló, a sport az életünk alapját jelentette. Mind a ketten a szegedi egyetemen végeztek testnevelés szakon, engem és öcsémet, Bálintot, illetve bátyámat, Balázst is sokat vittek meccsre. Nálunk természetes volt a sportolás” - mesélte Horti Dóra a sport iránti elhivatottságukról. Szolnokon, még a karrierem elején volt egy pillanat, amikor abba akartam hagyni, anya akkor bekeményített, és átsegített a holtponton. Most, hogy én is szülő vagyok, értem és értékelem igazán, amit gyerekkorunkban értünk tettek.

A kosárlabda természetes választás volt számára: „A magasságom és a testalkatom miatt a kosárlabdapálya volt az az hely, ahol komfortosan mozogtam, s mindig szerettem a sportágat. Maguktól alakultak a dolgok, mindig jött egy újabb kaland, egy izgalmas torna, egy remekül sikerült meccs. Nem voltam döntéshelyzetben, nem volt olyan pillanat, amikor el kellett döntenem, hogy márpedig én ebből fogok élni, egyszerűen azért, mert kitöltötte az életemet a kosárlabda.”

Reflexiók egy Gazdag Karrierre

A pályafutása végén Horti Dóra számot vet eddigi útjával. „Azt gondolom, hogy igen - emberileg mindenképpen” - válaszolta arra a kérdésre, hogy kihozta-e magából a maximumot. „Sorsszerű, hogy a férjemet is a sportágon belül találtam meg. Nyilván jó lett volna olimpiai vagy világbajnoknak lenni, de erre nem volt lehetőségem. Megjártam a poklot és a mennyországot is, ez persze azért volt így, mert szélsőségesen éltem meg mindent. Lehettem volna eredményesebb, kereshettem volna több pénzt, de nekem így kerek a történet, s biztos, hogy sokkal rosszabbul is alakulhatott volna a karrierem.”

Volt egy komoly ajánlat, amit később megbánt. „Egyszer igen, amikor a török Galatasaray ajánlott szerződést. Akkor Sopronban játszottam, a semmiből jött a megkeresés, de én már megállapodtam Török Zoltán ügyvezetővel, noha papír nem volt, csak kézfogás. Nem tudom, hogy berezeltem-e vagy miért, de kitartottam a Sopron mellett, s nemet mondtam. Anyagilag nagy lehetőség volt, már a megkeresés is óriási elismerésnek számított.”

Külföldi Tapasztalatok és Válogatott Szereplés

Külföldi pályafutása nem indult zökkenőmentesen. A lengyelországi évek hoztak számára kihívásokat és fontos tapasztalatokat.

• TUDTA-E, HOGY vállsérülése miatt a lengyel Gdyniában egyetlen percet sem játszott fél év alatt?
• TUDTA-E, HOGY 2013-ban a Wislában két ezüstérmet szerzett, csapata a kupában és a bajnoki döntőben is kikapott?
• TUDTA-E, HOGY 2016-ban szinte egymaga nyerte meg a Miskolcon rendezett MK-döntőt a DVTK-nak a Sopron ellen, nem véletlenül lett a finálé legjobbja (MVP)?

„A Gdyniát hagyjuk, mert nem is játszottam, míg Krakkóban sokszor fel akartam adni, s ha nincs a Zsolti által nyújtott támasz, biztosan meg is tettem volna” - emlékezett vissza külföldi éveire. „Az a helyzet, hogy itthon mindig előtted vannak a légiósok, viszont ha külföldön játszol, elő kell lépni, ami nekem nagyon nehéz volt. Ha megingathatatlan önbizalmam lett volna és vagány típus vagyok, talán jobban helytálltam volna.”

A válogatott szereplésre Székely Norbert szövetségi kapitány biztatására tért vissza. „Székely Norbert szövetségi kapitányt azért emelem ki, mert én már nem akartam újból válogatott lenni, de több mély beszélgetés után mégis vállaltam, s ennek egy harmadik Eb-szereplés és egy nagyon szép emlék lett a vége.” A tavalyi nyár a válogatottal kerekké tette, no meg az is, hogy Zalaegerszegen vissza tudtam térni a szülés után.

A Jövő: Edzői Pálya és Főállású Anyaság

Horti Dóra a sportágban marad, de új szerepkörben. „Beiratkoztam Szombathelyen az ELTE- szakedzőire - három év levelezőn.”

Egyelőre azonban a családra koncentrál. „Ám egyelőre élvezem, hogy főállású anya vagyok. Szeretném visszaadni a családnak az elvesztett időt, boldog vagyok, hogy együtt vagyunk Eszterrel, s hogy húsz év után végre nem órára kell kelni vagy időre menni valahová. Remek érzés elengedni magam, hallgatni Zsoltit, hogy milyen nehéz neki…”

tags: #horti #dora #kosarlabda

Népszerű bejegyzések:

• Lemezkezelés jelentősége a vezetői munkában
• Az Arsenal otthona
• A szombathelyi régiós bajnokságok eredményei és sportágai
• A magyar röplabdasport legendás alakja
• Tudjon meg többet a kosárlabdáról