A horvát honosítás hatása a magyar sísportra és Farkas Norbertre
A magyar alpesi síéletben jelentős változást hozott Samsal Dalibor, egy korábbi horvát válogatott síző honosítása. Ez a lépés, miközben potenciális előnyökkel járhat a magyar sísport számára, komoly aggodalmakat és kihívásokat is felvet, különösen az olyan fiatal és tehetséges magyar síelők számára, mint Farkas Norbert.

Samsal Dalibor érkezése a magyar válogatottba
Október elején jelentette be a Magyar Sí Szövetség, hogy honosítottként a horvát Samsal Dalibor ezentúl Magyarországért fog versenyezni alpesi síben. Samsal, aki korábban viszonylag sikeres volt a világkupákon, jó eredményeket hozhat a magyar csapatnak. Habár nem tartozik a világ legjobbjai közé, néhányszor már sikerült világkupákon pontot szereznie szuperkombinációban és szlalomban, és a szocsi olimpián ebben a számban a 18. helyen végzett. Bár volt olyan horvát edző, aki szerint a 29 éves sportoló már kifutotta magát és nem lesz képes kiugró eredményre, az Ivica Kosteliccsel is készülő Dalibor még így is sokkal jobb bármelyik magyar síelőnél, és a szövetség erre próbál építeni.
Kaszó Klára, az MSSZ ügyvezető elnöke szerint Dalibor egy magyar lány miatt került képbe, és nyáron ő vette fel a kapcsolatot a szövetséggel. Tudta, hogy Horvátországban a gyengébb eredményei miatt nehezebben érvényesülhet. Felmenői miatt könnyen lehetett volna montenegrói is, de mégis Magyarországot választotta. A horvát szövetség korrekt módon kiadta, és engedélyezte, hogy a síelők közötti sorrendet meghatározó FIS-pontjait is megtarthassa.
Aggodalmak a magyar síszakmában
Dalibor érkezése azonban nem aratott osztatlan sikert a hazai síszakmában. Egyik forrásunk szerint eredményesség szempontjából még jó választás is lehet Dalibor, mert „még összekaphatja magát, és a kisebb nyomás alatt sikeres lehet”. A fő gondnak azt tartja a sísportban dolgozó beszélgetőpartnerünk, hogy Dalibor érkezéséről nem tájékoztatták korábban a szakmát. Állítása szerint az alpesi bizottság nem tudott a horvát honosítási folyamatáról. „Mindenki a Nemzeti Sportból tudta meg, hogy itt van egy versenyző, holott a bizottságok ajánlhatnak bárkit a válogatottba.” Kaszó Klára cáfolta ezt, állítása szerint a szövetségi kapitány és az elnökség több tagja is tudott Dalibor érkezéséről.
„Elvertem, elszórtam, szégyelltem – de ma már élek”
Hatás Farkas Norbertre és a fiatal magyar síelőkre
Mivel Dalibornak bármelyik magyar síelőnél több pontja van, a világkupákon automatikusan az övé az induló hely. Ez jelenti az egyik fő gondot, hiszen az itthon évek óta jellemzően családi támogatással készülő versenyzők elesnek attól a lehetőségtől, hogy világkupákon kipróbálják magukat. Farkas Norbert, az eddigi legjobb szlalomos, edzés közben, egy szlovén edzőtől tudta meg, hogy hirtelen lett nála előrébb rangsorolt síelő.
Farkas Norbert édesanyja, Farkas Zsuzsanna így nyilatkozott:
„Nagyon buta szituáció lett ebből. Még jó dolog is lehetne, hogy Dalibor idejön, de a kommunikáció eddig rosszul sikerült. Nehéz úgy versenyezni, hogy úgyis hoznak elém egy jobbat.”

Farkas Dalibor miatt nem fog alanyi jogon a főfutamban indulni a világbajnokságon, a kvalifikáción az első 25-be kell ehhez kerülnie. Ez óriás-műlesiklásban elvárható, de szlalomban nehezebben. „Norbi eddig el tudott menni világkupafutamra, neki ez még a tapasztalatszerzésről szólt, tanulnia kell a közeget, a pályatűzést, a hangulatot” - mondta Farkas Zsuzsanna. Most ettől elesik, és a felkészülési időszak végén azzal is szembesülnie kellett, hogy a versenyprogramját is át kell alakítania. Világkupa nélkül szponzorokat is nehezebben szerezhet, miközben a versenyzés anyagi hátterét eddig is nehéz volt előteremteni.
Stratégiai megfontolások és jövőkép
A Magyar Sí Szövetség érvelése szerint ha Dalibor sikeres, tehát világkupapontot szerez, azzal automatikusan újabb helyet szerez Magyarországnak, és a FIS (világszövetség) állja a második versenyző költségeit. Azonban név nélkül nyilatkozók szerint rossz stratégiai elképzelés, hogy felülről építkezik a szövetség, amíg nincs igazi bázis, addig nincs is igazán olyan, aki ki tudná használni a világkupára vagy a világbajnokságra szerzett extra helyeket.
„Több edző is fel van háborodva, a fiatalok jövőképét rombolják ezzel. Mi garantálja ezek után, hogy a szövetség nem fog berakni eléjük valaki jobbat?”
A sísport kiürülésének veszélye
Szöllős Péter, aki apaként és menedzserként is érintett az alpesi síben, attól tart, hogy hasonló folyamat indulhat el, mint az 1980-as évek végén, amikor ő versenyzett. Akkor „Svájcból, Franciaországból érkeztek a válogatottba, majd egy erdélyi síelő is jött, kiürült a magyar sísport, sokan abbahagyták. Ha most kinyílik egy kapu, elvehetik a helyeket előlünk.” Hozzátette, hogy Ausztriában százával vannak olyan síelők, akik nem jutnak ki világkupára, de nálunk jobbak. Ma négy-öt fiatal versenyző olyan szinten van, amit korábban meg sem közelítettek a magyar síelők. „Úgy tűnik, végre elindult valami, ezt nem szabadna most lerombolni.”

Kaszó nyilatkozata, miszerint „több, a hazájában meg nem értett tehetség is Magyarország felé tart, mert úgy érzi, pályafutása szempontjából az országváltás az ideális döntés”, tovább növelte a síszakemberek aggodalmát. Kaszó elmondta, hogy hamarosan erdélyi női alpesi síelő érkezhet még, és hallottak elismert sífutóról is, aki országváltáson gondolkodik. Többen attól tartanak, hogy az eddig sem agyontámogatott szövetség még kevesebbet fog majd áldozni a többi versenyzőre, és ennél nagyobb sérelemnek érzik, hogy figyelemből is kevesebb jut majd.
Forrásaink arról számoltak be, hogy eddig is szinte teljesen magukra voltak utalva a versenyzők, alig érdeklődött utánuk a szövetség. Szerintük Dalibor már most annyi segítséget kapott, mint mások évek alatt sem. Kaszó elmondta, hogy Dalibor költségeit a szövetség fogja fedezni, de a vele utazó edzőkét nem.
Tudásátadás és elfogadtatás
A horvátok nálunk jóval fejlettebbek a sísportban, és Daliborral két trénert is kapott a magyar szövetség, akikkel jelentős tudás is érkezhet. Dalibor mellett az egyik érv az, hogy sokat tanulhatnak tőle a hazai versenyzők, de ezzel kapcsolatban több edző is szkeptikus. Világkupaszezonban alig van idő közös edzésekre, és szerintük akkora a különbség a magyarok és Dalibor között, mintha százméteres síkfutásban egy másodpercet verne mindenkire. Így nincs értelme igazán vele készülni. Kaszó elmondta, egyelőre még nem látják pontosan, mikor lehetnek közös edzések az exhorváttal, de néhányan már mentek vele, és február-márciusban már tervezett felkészülések is lehetnek.

Felmerül a kérdés, lehet-e örülni egy horvát-magyar sikerének? Az olimpián 7. helyen végző Miklós Edit pár éve még Romániáért versenyzett, az ő országváltását magyarsága miatt a közvélemény is elfogadta, ám hogyan reagálnak majd az emberek egy horvátra? Kaszó szerint: „Sokat gondolkoztam, hogy Dalibort hogyan fogadná el a magyar mezőny, de azt hiszem, ha megkapjuk az emelt kvótát és néhány versenyző vele készülhet, akkor más színbe kerül a leigazolása. De könnyebb is lehet az elfogadtatása, mert Edit révén a közvélemény már megismerte a sísportot. Ők ketten is jól járhatnak, Editen kisebb lehet a nyomás, hogy már nem csak tőle várják az eredményeket, miközben Dalibor felé sem lesznek akkora elvárások, mint a horvátoknál.”
Samsal Dalibor honosításának lehetséges hatásai a magyar sísportra
| Előnyök | Hátrányok |
|---|---|
| Jó eredményeket hozhat (pl. világkupa pontok) | Elveszi az indulási helyet magyar síelőktől (pl. Farkas Norbert) |
| Újabb világkupa helyeket szerezhet Magyarországnak | Rossz stratégiai elképzelés a felülről építkezés |
| Tudásátadás (edzők, tapasztalat) | Demotiválhatja a fiatal magyar versenyzőket |
| Pénzügyi támogatás a FIS-től a második versenyzőre | Kevesebb figyelem és támogatás a hazai síelőknek |
| Miklós Edit révén a sísport ismertsége nőhet | Nehezebbé válhat a szponzorszerzés a magyaroknak |
tags: #horvat #valogatott #norbert #farkas





