Horváth György FTC örökös bajnoka

Horváth György egyike a Ferencváros legendás alakjainak, aki mély nyomot hagyott a klub és a magyar labdarúgás történetében. Pályafutása során nem csupán tehetségével, hanem elhivatottságával is kiemelkedett, és a szurkolók szívébe zárta magát.

Horváth György pályafutásának kezdetei és a válogatottban

Horváth György 1929. március 7-én született. Szombathelyen ismerkedett meg a labdarúgó kapus-poszttal. A szombathelyi vasutascsapatban védett, amelyet az 1950-es évek elején - szovjet mintára - Lokomotívnak hívtak.

„A Szombathelyi Lokomotív kapusa 1952-ben 1 találkozón játszott a válogatott csapatban. Magas termetű, gyors mozgású, bátor kapus volt. Reflexei kitűnően működtek. 1952. október 12-én, a Megyeri úton, 48 ezer néző előtt védte a nemzeti 11 hálóját, amely érintetlen maradt. Kocsis három, Hidegkúti és Egresi 1-1 góljával 5:0-ra győztek Csehszlovákia ellen.”

Álom a Fradi kapujában

Gyermekkori vágya volt, hogy a Fradi kapusa legyen, de ez csak negyedszerre, 1957-ben sikerült. 1957. augusztus 3-án a Ruch Chorzow elleni 2:0-s győzelemmel zárult mérkőzésen mutatkozott be a Ferencvárosban.

Ebben az évben bonyolították le az Esti Kupát, amelyre a Fradi a tartalékcsapatát nevezte, mivel az első csapat az egyesület leghosszabb külföldi túráján vett részt Ausztráliában. Az Esti Kupában az ún. kis Fradi derekasan helytállt. A többi között kiverték Horváth György korábbi, akkor már Szombathelyi Haladás néven szereplő csapatát. Az 1:0-s győzelemmel végződött találkozón Horváth remekelt, s megérezhette a Fradi-szurkolók szeretetét, a nézők vállán hagyta el a játékteret.

Horváth György 1957 és 1962 között összesen 112 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 66 volt bajnoki. A Gulyás Géza utáni és a Géczi István előtti időszakban volt az első számú kapus, bár voltak riválisai, Virág József és Landi Ferenc. 1958-ban tagja volt az MNK-győztes csapatnak, majd - szinte pályafutása zárásaként - az 1962/63. szezonban is hozzájárult a csapat sikereihez.

A Varga Zolival készült interjúban olvashattuk, hogy a fiatal játékosok az öltözőbe lépve - a nagy korkülönbség miatti tisztelet okán - „Csókolom”-mal köszöntötték Horváth Györgyöt. Csak tartós bizonyítással lehetett kiérdemelni a pertu-ivást.

Mucha József, egy másik örökös bajnok a Fradi történetéből

A Ferencváros története tele van legendás játékosokkal, akik a klub örökös bajnokává váltak. Horváth György mellett, egy másik kiemelkedő alak, Mucha József is viselte ezt a tiszteletbeli címet.

Mucha József nagyszerűen, technikásan futballozott, de a kulimunkát is elvégezte. A Fradi-szurkolók rigmust is gyártottak róla, pedig egy időben kikerült a zöld-fehérek keretéből. Mucha József jelenleg az FTC Baráti Kör titkára. Szívfájdalma, hogy nem jutott ki az 1982-es világbajnokságra.

Mucha József adatlapja és eredményei

• Született: 1951. október 25., Máza
• Sportága: labdarúgás
• Posztja: középpályás
• Klubjai: Dorog (1968-1970), FTC (1970-1981), Waregem (belga, 1981-1983)
• Válogatottsága/góljai: 6/0 (1974-1981)
• Kiemelkedő eredményei:
  • 2x magyar bajnok (1976, 1981)
  • 4x MNK-győztes (1972, 1974, 1976, 1978)
  • KEK-döntős (1975)
  • UEFA-kupa-elődöntős (1972)
  • Belga Kupa-döntős (1982)
  • az FTC örökös bajnoka (1981)
  • az FTC-ben 425 meccsen 64 gólt szerzett
  • Pályafutása befejeztével edzősködött, 1996-ban és 1999-ben rövid ideig az FTC-t is irányította
  • Jelenleg MLSZ-ellenőr

Mucha József a Fradiban és a válogatottban

Mucha József a Fradi öltözőjébe lépve azt mondja, elkezdődött az élete. A Komárom megyei legjobbakat Farsang Ferenc edzette, az országos döntőben pedig felfigyelt rá Mészáros József, aki korábban az 1965-ben VVK-győztes Fradi trénere volt, ő ajánlott be a zöld-fehérekhez. Csanádi Ferenc edzősége idején került a szélre, de nem vonalszélsőnek, hanem a négy-kettő-négyes és a négy-három-hármas felállásban is kapott védekező feladatot. De megharcolt a posztért Rákosi Gyulával, Katona Sándorral, Füsi Jánossal.

A legendás Frutti-árus, Kalap, azaz Zöllei János találta ki a szurkolói rigmust: „Itt a Mucha, lesz nagy ruha!” Hamar megkedvelték a szurkolók. Jól futballozott, rengeteget futott, az elterjedt kifejezéssel szólva, cipelte a zongorát. Kényelmetlen volt neki, amikor Kalap odaállt az édesapja mellé, és ordította a rigmust tízezer bányász szurkoló előtt Komlón, vagy Salgótarjánban.

Válogatott kihívások és a '82-es világbajnokság

Bár a Wikipédián többek között ez áll önnel kapcsolatban: „Jelentős része volt az 1982-es spanyolországi világbajnokságra való kijutásban.” Mucha József szerint bár a Wikipédián vannak fals adatok rá vonatkozóan, ez az állítás igaz. Viszont nem volt ott a vb-n, pedig 1981-ben pályára lépett a válogatott felkészülési mérkőzésein, sőt két selejtezőn is.

Játszott az Austria Wien ellen a Népstadionban kettő egyre, a FC Bruges-zsel szemben idegenben egy nullára megnyert mérkőzésen, ezt követően pedig ott lehetett a pályán a spanyolok három nullás legyőzése során. Ez a siker óriási lökést adott a felkészülésre, a vébéházigazdát verték meg Valenciában. A középpályássor mindhárom találkozón így állt fel: Müller Sándor, Nyilasi Tibor, Mucha József. Mészöly Kálmán volt a szövetségi kapitány, Mezey György segítette a munkáját.

Mucha iszonyú balszerencsés volt, amikor a tatai edzőtáborban egy szögletrúgás után meghúzódott, s mind a románok elleni hazai meccs, mind az oslói norvégok elleni találkozó elúszott. Később az angolok ellen a Népstadionban már kezdett, de a magyar-angolt követően többször már nem játszott a legjobbak között. Harmincéves múlt, voltak nehézségei az átállással, mert a belga foci egy daráló volt, mi technikailag, taktikailag képzettebbek voltunk. De most is azt mondja, helye lett volna a keretben. Három csoportmérkőzés, azt gondolta, jó, nem kezd, de csereként talán tud segíteni, ráadásul Belgium is az ellenfeleink között volt. Kinti klubjából, a Waregemből ketten is ott voltak a vébén, a Millecamps testvérpár, Marc és Luc.

Külföldi légiósévek és emlékezetes mérkőzések

Mucha József külföldi szerződése jó példa arra, hogyan működött akkoriban a futballvilág, főleg úgy, hogy nem volt menedzsere. Tulajdonképpen a véletlennek köszönheti a szerződtetést. Popovics Sándor Belgiumban élt és ő lett a Waregem edzője 1981-ben, s eljött egy kettős mérkőzésre a Népstadionba, hogy megnézze a kiszemeltjét, de nem tetszett neki, viszont az ő játékára felfigyelt. Belga Kupa-döntővel - amelyet Martos Győző együttese, a Waterschei nyert meg kettő-nullára - a háta mögött hazajött.

Emlékezetes meccsek Mucha Józseffel a pályán

A Fradi stadion és további legendák

A Ferencváros történelme során számos kiváló játékos fordult meg a klubnál. Ötven éve, 1965. Keller 1984-ben került a Ferencvároshoz, előtte a másodosztályú nagykanizsai csapatban szerepelt egy rövid ideig. A Ferencvárosnál töltött 18 év alatt 4 bajnoki- (1992, 1995, 1996, 2001) és 5 kupagyőzelmet (1991, 1993, 1994, 1995, 2001) szerzett, ezenkívül játszhatott a csapattal a Bajnokok Ligájában is. A válogatottban 1986 és 1994 között 29 alkalommal szerepelt.

Steinmetz Ádám emlékeztetett rá, a korábban az állam tulajdonában és kezelésében, majd az állam tulajdonában, de a Ferencváros kezelésében működő Népligeti sporttelepen is van egy régi és egy modern sportcsarnok, amely a kézilabdát szolgálja. Fónagy János felidézte, két éve megszületett a törvény, amely szerint az új multifunkciós csarnok egy fővárosi sportegyesület vagyonkezelésébe kerül.

tags: #horvath #gyorgy #ftc #orokos #bajnoka

Népszerű bejegyzések:

• Kihívások és célok a brazil női fociban
• részletes infók a kézilabdapályáról
• A legfrissebb kosárlabda hírek Rostockból és Hamburgból
• EB és versenykiírások a taktikai lövészetben
• Top futballklubok