Az MTK, a magyar sport egyik úttörője: Alapítás, korai sikerek és bajnoki címek

Bár Horváth Zoltán MTK kapus pályafutásának részletei nem szerepelnek az alábbi történeti áttekintésben, az MTK, mint az egyik legrégebbi és legsikeresebb magyar sportklub története elengedhetetlen a későbbi sportolók, így a kapusok kiemelkedő teljesítményének megértéséhez. Ez a cikk az egyesület alapításának és első, úttörő éveinek krónikáját mutatja be, mely során az alapítók lefektették azt a szellemiséget és alapot, amelyre később olyan legendák építhettek, mint Horváth Zoltán.

A Kezdetek és az Alapítás

Kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet (NTE). Az NTE a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE csakúgy, mint a korszak többi - ekkor még csekély számú - magyar sportegylete porosz mintára szerveződött. 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek. Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő.

A viadalt 1888. szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A főrendező tisztét Donáth Sándor töltötte be, a versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. Ők valamennyien az NTE tagjai voltak. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel, belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel, ahogy akkor a fogadást hívták. Ugyanakkor kevés versenyző állt rajthoz és az eredmények sem voltak túl lelkesítőek. Mégis az akkor még nem létező MTK életének döntő mozzanatáról van szó.

A versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől (ma vezető edzőnek hívnánk). A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Bockelsberg Ernő, jegyezzük meg jól ezt a nevet. Egyrészt, mert nélküle vagy inkább begyöpösödött konzervativizmusa nélkül soha nem alakult volna meg az MTK, másrészt mert rövidesen fogunk még találkozni e névvel az MTK történetében.

Az ifjú sportemberek betartották a művezető utasítását, bár ő aligha erre a megoldásra gondolt. De végül is tény, ami tény, többet nem rendeztek szabadtéri versenyeket az NTE kebelében. Az ifjak új egyesület megalapítását tervezték. Donáth Sándor és Klauber Izidor kezdte meg a szervezést és tagok toborzását. November 9-én Leitner Ármin lakásán már a későbbi alapítók nagy része jelen volt, mikor eldöntötték, hogy az 1888-adik év november havának 16. 1888. november 16-án délután 4 órakor Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és az elnöklő id. Weisz Dezső megalakította az új egyesületet. A közgyűlés az elnöki tisztséget nem töltötte be, a tiszti kar azonban megalakult.

Az első választmányi ülés legsürgetőbb teendőnek tagság toborzását, propaganda kifejtését és megfelelő klubhelyiség megszerzését tartja. Az MTK vagy ahogy akkor írták az M.T.K. tagsága gyorsan gyarapodásnak indult. Még 1888-ban túllépte a létszám a 30 főt. Vegyük figyelembe, hogy sportolásra alkalmas teremmel ekkor még nem rendelkezett klubunk, a megalakulást követően a téli időszak viszont szabadtéri sportolásra alkalmatlan volt, a sport népszerűsége pedig ebben az időben még nagyságrendileg elmaradt a maitól.

A Versenyrendszer és az MTK Első Évei

Mielőtt rátérnék az 1889-es év történéseire, szólnom kell néhány szót a magyar sport XIX. század végi versenyrendszeréről, ami meglehetősen idegen a mai kor embere számára. Nem volt még olimpiai bizottság, hiszen talán Coubertin báró álmaiban sem szerepelt még az olimpia terve. Nem voltak sportági szakszövetségek sem. Csapatok is csak alig. A pályák nem voltak szabványosítva, ez különösen az uszodák esetében volt érdekes. Ma már nevetségesnek tűnő távokon voltak versenyek. Például 44 méteren. A szabályok sem voltak egységesek. Később látni fogjuk, szeretett egyesületünk számos sportág szövetségének megalakulásánál bábáskodott, több esetben részt vettünk az egységes szabályok kidolgozásában is.

Ilyen körülmények között az egyesületek házi versenyeket rendeztek saját tagjaik részére, illetve úgynevezett nyílt versenyek is voltak, ahol más egyletbeli versenyzők is elindulhattak. Nem voltak hivatalos országos bajnokságok, nem voltak hivatalos csúcsok. Ámde térjünk vissza az MTK-hoz. Már ebben az első évben is kiderült, az NTE-ből kivált sportolók nem egy kérész életű gittegyletet alakítottak, hanem egy sokra hivatott, nagy jövő előtt álló klub született meg.

Az első nagy jelentőségű esemény a klub elnökének megválasztása volt. Erre a posztra az alapító ifjak Nagybudafalvy Vermes Lajost szemelték ki, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. Vermes Lajos a korszak egyik legismertebb sportolója, de még inkább sportvezetője és mecénása volt. Palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartott fenn, ahol évente lebonyolításra került a korszak legjelentősebb magyarországi sporteseménye, a „Palicsi Olimpia”. Az elnökkel egyidejűleg alelnököt is választottak. E posztot Kükemezey Árpád nyerte el. Nemcsak vezetésében erősödött meg az egylet. Alig pár hónappal az alakulása után már hat sportágban jeleskedtek versenyzőink: atléták, úszók, tornászok, kerékpárosok, birkózók és súlyemelők is voltak az MTK-ban.

1889. április 21-én érkezett el a nagy nap. Az MTK megrendezte első versenyét az Orczy kertben. A kor szokásának megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes Müller Dávid) zárt, azaz házi verseny volt, míg 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angol mérföldes gyaloglásban (győztes Kohn Arnold), távolugrásban (győztes Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek. Totis Lajos az utóbbiban is remekelt, legjobb MTK versenyzőként a második helyet érte el. Ez talán magyarázatra szorul. Az 50 kg nem súlycsoportot jelöl. Ekkoriban a súlyemelő versenyeket nem az nyerte, aki a legnagyobb súlyt tudta a feje fölé juttatni, hanem az, aki egy meghatározott súlyt a legtöbbször tudott egymás után felemelni.

Még ugyanebben az évben megrendezésre került klubunk második versenye, mely szeptember 15-én került sorra és programja már a kerékpározással is kiegészült. Ez az első verseny, melyen juniorok számára is rendeznek futamokat. Az egyesületünk történetének első junior versenyét 100 méteres síkfutásban tartották, Wildmann 13,5 másodperces idővel nyerte. E két verseny hagyományt teremtett, ezután hosszú ideig az MTK minden évben megrendezte tavaszi és őszi viadalát. Egyesületünk még egy éves sem volt, mikor Kohn Arnold szeptemberben 3 angol mérföldes gyaloglásban 27 perc 58 másodperces eredménnyel rekordot ért el, majd októberben 2 angol mérföldön is az addig elért legjobb magyar eredményt gyalogolta 18 perc 22 másodperccel. E csúcsokat sajnos a később megalakult szövetség nem hitelesítette. Az atlétika mellett már ekkor megkezdődtek kerékpárosaink sikerei. Az említetteken kívül még több tucatnyi győzelmet szereztek versenyzőink az 1889-es év különféle versenyein.

Áttörések és Rekordok a Kék-Fehér Színekben

Mint láthattuk, már az első sportos évben is számos győzelmet arattak versenyzőink a különböző versenyeken. A következő 1890-es esztendő eredményei az első év sikereit is nagyságrendekkel haladták meg. Ez volt az az év, melyben a kék-fehér színek megkezdték világhódító diadalukat. A Szabadkai Torna Egylet által rendezett úszóversenyen több számban is érdekeltek voltak versenyzőink. A 3000 méteres számban Tomcsák Géza győzött. Ez önmagában is említésre érdemes eredmény lenne, de nem több egy szép győzelemnél. Csakhogy ennél sokkal több történt. Megszületett az MTK történetének első Európa-csúcsa (az időeredmény: 42 perc). Klubunk ekkor még nem volt két éves. Ám más sportolók, más sportágak is remekeltek. Kohn Arnold újabb gyalogló rekordot állított fel, ezúttal 10 km-en, ezt sem hitelesítették utóbb. Kohn Arnold körül kialakult egy népes gyalogló csapat, amelyik megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tagjai ekkor Domenis Gyula, Fitsch Ferenc, Totis Lajos, Vidor Jenő. Tornászaink közül ismét Müller Dávid emelkedett ki Palicson aratott újabb diadalával. Megszületett az MTK első hivatalos magyar rekordja is. A sportág, melyben megszületett a csúcs, a kerékpározás, a versenyszám pedig az 54 kilométeres országúti verseny.

A krónikák szerint az MTK tagdíjbevétele 192 forint volt, ezzel szemben a sportolók tagdíj tartozása 546 forintot tett ki. De nem az anyagiak okozták a legfőbb nehézséget ekkoriban, hanem az edzéslehetőségek hiánya. Az MTK nem rendelkezett tornateremmel. Emiatt még az éves közgyűlésen is volt javaslat az egyesület feloszlatására. Azonban hamarosan megoldódott ez a probléma is. 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak.

A fiatal egylet eredményeinek elismeréseként gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter még ugyanebben az évben átengedte a Markó utcai főgimnázium tornatermének használati jogát sportolóinknak. Ez hatalmas előrelépés volt a felkészülési lehetőségeket tekintve. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezd el foglalkozni az MTK. Megjelennek egyesületünkben a birkózók, vívók és súlyemelők is. Nincsenek adatok arról, hogy segítette-e korábban edző az MTK sportolókat. Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó, aki 1891-től vezeti a tréningeket. Ő az, aki megszervezi az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére. E tornát egy bankett követte.

A Liberális Szellemiség és az Első Bajnoki Címek

Elérkeztünk az MTK fennállásának negyedik évéhez. Krónikánkban eddig egyetlen hivatalos bajnoki címről sem esett szó. Természetesen már ezeken is születtek MTK sikerek. Most még 1892-nél tartunk. Új elnöke van az MTK-nak Porzsolt Gyula személyében. Az új elnök új szellemiséget hoz magával. Ő teremti meg az MTK azóta is tartó liberális szellemiségét. A nevéhez fűződik, hogy a szokásos tavaszi és őszi viadalok melletti egy-két verseny helyett gazdag sportprogramot bonyolított az MTK. Ebből a gazdag programból is kiemelkedett két esemény.

Az egyik verseny jelentőségét is meghaladta az 1892. június 29-én tartott úszóverseny, amely az első nyilvános úszóverseny volt Magyarországon. Lényegében innen datálhatjuk a versenyszerű úszás létrejöttét Magyarországon. Mai szemmel cseppet sem meglepő, hogy nők és gyermekek részére is szerveztek futamokat ezen a versenyen, akkoriban viszont ez már-már botrányos tettnek számított. Hatalmas (sport)diplomáciai sikert ért el Porzsolt Gyula azzal, hogy egy ilyen forradalmi esemény elnökségében való részvételre olyan személyiségeket tudott megnyerni, mint Szemere Miklós, Zichy, Eszterházy, Hadik és Pállfy grófok, valamint sok más előkelőség. Érdekesség, hogy a klasszikus úszószámokon kívül búvárúszás és műugrás is szerepelt a verseny műsorában. E versenyen tűnt fel a gyermek kategória győzteseként későbbi klasszis úszónk, Deutsch Gyula. Még egy korszakos egyéniség pályafutása kezdődött ekkoriban.

Ismét meg kell emlékeznünk az év sportsikerei között Müller Dávid újabb Palicson aratott győzelméről. Egy - mint utóbb kiderült - nagy jelentőségű személyi változás is történt a klubnál. Új művezető vette át az edzések irányítását: Bockelberg Ede. Ugye ismerős a név? Ő a fia volt ama Bockelberg Edének, aki néhány sportolót az NTE-től elkergetve nagyban hozzájárult az MTK megalakulásához. Bockelberg személyében a korszak legkiválóbb szakembere vette át sportolóink felkészítését.

Ennek az írásnak nem célja tételesen felsorolni sportolóink valamennyi eredményét. Nem is lehet az, már csak terjedelmi okok miatt sem, hiszen hála Istennek, ha klubunk versenyzőinek pusztán a diadalait és dobogós helyezéseit akarnám felsorolni, az is több kötetre rúgna. Tehát ugorjunk. Elég legyen részletezés nélkül annyit megemlíteni, hogy sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Atlétáink 19 csúcsot értek el, melyeken Kohn Arnold, Domenis Gyula, Beszédits Iván, Malcsiner Gyula, Freund Sándor, Grünvwald Márton, Sachs Lipót, Horváth István, Weisz Ármin és Kellner Gyula osztozott. Kerékpárosaink 5 csúcsát Schütz Ferenc, Holéczy István, Naschitz Rezső és Rottenbiller János érték el. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel. Hamarosan mások is követték Malcsiner Gyulát. Külön érdekesség úszóink esete. Előbb értek el Európa- (Tomcsák 1893) és világcsúcsokat (Halmay 1904), mint magyar csúcsot.

Mi szurkolók általában örülünk a csúcsoknak, megtapsoljuk a rekordokat döntő sportolókat. De… De igazán nem ez érdekel minket. Mi izgatja a drukkereket? A bajnoki cím! Szép, szép egy rekord, dagad a mellünk a büszkeségtől, ha elmondhatjuk, hogy egy MTK sportoló a magyar- vagy épp a világrekord tulajdonosa, de igazán akkor vagyunk boldogok, amikor kedvenceink bizonyítják, ők a legjobbak, amikor legyőzik az ellenfeleket. Nincs kedvesebb a szurkoló számára egy bajnoki címnél. Erre se sokat kellett várni a XIX. század végi MTK-istáknak. 1894. szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát (egy angol mérföldes távon). Mégsem ő az MTK első országos bajnoka. Alig pár nappal megelőzte őt Deutsch Gyula, aki szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Őket is megelőzte 1892. július 24. Müller Dávid, aki palicsi győzelmével megkapta a „Magyarország Bajnoka” címet is, de ez nem minősült hivatalos országos bajnokságnak.

1896 - Egy Kiemelkedő Év

1896 kiemelkedő év a magyar sport történetében. Alighanem minden magyar sportkedvelőnek két esemény azonnal beugrik, ha elhangzik ez az évszám. Aligha igényel magyarázatot, miért kell szólnunk az MTK kapcsán az olimpiáról. A millennium felemlítése talán indokolást igényel. Egyfelől az ünnepségek részeként számos sportrendezvény is lebonyolításra került, másfelől az évforduló tiszteletére elkészült...

tags: #horvath #zoltan #mtk #kapus

Népszerű bejegyzések:

• Fedezd fel a vadnyugati fociláz kalandjait
• Így épül fel a BVSC röplabda utánpótlása
• DVTK gasztronómia
• Vojinovic a kézilabdában
• A magyar sport legfőbb kérdései