Howard Winstone: Az ökölvívó, aki egy kézen lévő hiányosság ellenére is világbajnok lett – A Mitsunori Seki elleni mérkőzés

Howard Winstone, MBE (1939. április 15. - 2000. szeptember 30.) egy walesi világbajnok ökölvívó volt, aki a walesi Merthyr Tydfilben született. A völgyekből származó fiú, aki 1939. április 15-én született Penydarrenben, a második világháború kitörése előtt, nem származott ökölvívó családból, mégis a brit ökölvívás egyik legtehetségesebb alakjává vált.

Kora amatőr éveiben Winstone kétkezes harcos volt, ám tinédzserként, egy helyi játékgyárban dolgozva, egy baleset során elvesztette jobb kezének három ujjbegyét. Kórházi kezelést kapott, és mindössze 1900 font kártérítést kapott. A balesetből felépülve Winstone, edzőjével, Thomasszal együtt, a sérüléshez igazította harcstílusát. Néhány ökölvívó bennfentes úgy vélte, hogy az a tény, hogy nem tudta ökölbe szorítani a kezét, valójában erősebben ütött. Edzője, Thomas a "tudomány az ütögetés felett" elvet oltotta belé.

Amatőr Karrier és Korai Sikerek

Winstone összesen 86 amatőr mérkőzést vívott, és mindössze hármat veszített el. 1958 különösen emlékezetes év volt a fiatal Winstone számára, mivel ABA és walesi bantam-súlyú bajnok lett, majd még ugyanebben az évben legyőzte az ausztrál Oliver Taylort, amivel Commonwealth aranyérmet szerzett. Fontos megjegyezni az aranyérem jelentőségét, mivel a Commonwealth (Empire) játékokat Walesben rendezték, és Winstone volt az egyetlen walesi versenyző az összes sportágban, aki aranyérmet szerzett, annak ellenére, hogy honfitársai ezüst- és bronzérmek gazdag gyűjteményével tértek haza.

Bár jó esélyes lett volna egy éremre az 1960-as római olimpián, Winstone 17 évesen megnősült, hamarosan apja lett, és élelmet kellett tennie az asztalra. Emiatt feladta az olimpiai álmait, és Thomas edző irányítása alatt profinak állt. "Nagyon fiatalon nősültem, és szükségem volt a pénzre" - mondta egyszer. "Ez ilyen egyszerű."

Professzionális Debütálás és Brit Bajnoki Cím

Winstone 1959 februárjában debütált profiként a londoni Wembley Stadionban, ahol pontozással győzte le Billy Graydont hat menetben. A kényelmes pontozásos győzelemért 60 fontot kapott, majd további 23 győzelmet aratott sorozatban, mielőtt 1961. május 2-án kihívta a Canning Town-i Terry Spinkset az Empire Poolban, Wembley-ben. Spinks 18 évesen olimpiai aranyat nyert 1956-ban, és ekkorra már 39 profi mérkőzést vívott, mindössze négy vereséggel.

Winstone a brit pehelysúlyú címért küzdött Terry Spinks, a címvédő ellen az Empire Poolban, Wembley-ben. Bár Winstone-t sokan nem tartották ütőképes bunyósnak a kézsérülése miatt, ebben az évben kilenc mérkőzéséből ötöt technikai KO-val nyert meg. Ide tartozott két brit bajnoki címvédés Derry Treanor és Harry Carroll ellen. A Carroll elleni győzelem különlegesebb volt, mivel a cardiffi Maindy Stadionban küzdött, és a brit öv második védésével véglegesen megszerezte a Lonsdale övet.

Európa-bajnoki Cím

Első vereségét 1962 novemberében szenvedte el, 35. mérkőzésén 34 egyenes győzelem után. Három hónappal később Winstone nyolc menetben megállította a francia Gracieux Lampertit, ami jelentős győzelem volt, mivel Lamperti korábbi Európa-bajnok volt. 1963 júliusában kihívta az olasz Alberto Sertit a pehelysúlyú Európa-bajnoki címért Cardiffban. 1963. július 9-én Winstone a Maindy Stadionban 10 000 néző előtt győzte le Sertit egy tizennegyedik menetes leállítással, ami a walesi tömeg örömére szolgált. Öt héttel később Winstone Billy Calvert ellen küzdött Porthcawlban, sikeresen megvédve brit és Európa-bajnoki pehelysúlyú öveit. 1965 januárjában ismét megvédte Európa-bajnoki címét a francia Yves Desmarets ellen Rómában.

A Saldivar Trilógia: A Keserédes Küzdelmek

1965 szeptemberében Howard Winstone kihívta a mexikói bal kezes Vicente Saldivart a WBA és WBC pehelysúlyú világbajnoki címekért. Saldivar ekkor mindössze 29 mérkőzést vívott, és csak egyszer szenvedett vereséget. 1965. szeptember 7-én a Kensingtoni Earls Court Arénában, 12 000 fős tömeg előtt csaptak össze, ez volt a "prolific trilogy" első része. Winstone legjobb teljesítménye szinte biztosította a győzelmet, egészen addig, amíg Saldivar bámulatos visszatérése az utolsó három menetben szűken el nem vitte a győzelmet.

Winstone-nak 21 hónapot kellett várnia, mire ismét lehetőséget kapott Saldivar címeire, mely idő alatt háromszor védte meg Európa-bajnoki címét, beleértve egy tiszteletreméltó tizenötödik menetes technikai KO győzelmet az olasz Andrea Silanos ellen hazájában, Sassari-ban, Szardínián. Négy hónappal később, 1967 októberében ismét Saldivar ellen küzdött, ezúttal Mexikóvárosban, de elvesztette a mérkőzést, miután a hetedik és tizenkettedik menetben is padlóra került. 1967. június 15-én Winstone és Saldivar ismét megmérkőzött, ezúttal a cardiffi Ninian Parkban. A kemény mexikói kétszer is padlóra küldte Winstone-t a tizennegyedik menetben, ami döntőnek bizonyult, mivel a bíró, Wally Thom (Winstone edzőjének, Eddie Thomasnak régi ellenfele 1951-ből) 73¼ - 73¾ arányban pontozta a mérkőzést. Mindössze fél pont választotta el őket, ami hatalmas felháborodást váltott ki a jelenlévők és a bokszmédia körében.

1967. október 14-én a páros Saldivar hazai pályáján, az Estadio Azteca-ban, Mexikóvárosban küzdött meg. A mexikói bajnok a hazai közönség előtti teljesítményre ösztönözve, a hetedik és tizenkettedik menetben padlóra küldte Winstone-t, mielőtt menedzsere, Thomas bedobta a törölközőt. Ez 3-0-ra Saldivarnak állt, de a mérkőzés sokat kivett a mexikóiból. Nem sokkal később visszavonult. Azonban két évvel később visszatért, és kétszeres világbajnok lett. Sok bokszoló gondolta volna, hogy 64 mérkőzés után (59-5) szögre akasztja a kesztyűt, különösen két kimerítő 15 menetes világbajnoki vereség után, de Winstone más anyagból készült.

A Seki Elleni Küzdelem és a Világbajnoki Cím

Saldivar legutóbbi sikeres címvédése után bejelentette visszavonulását, így a világbajnoki cím megüresedett. 1968 januárjában Winstone a japán Mitsunori Seki ellen küzdött az üresen álló WBC pehelysúlyú világbajnoki címért a Royal Albert Hallban. 1968. január 23-án vette fel a harcot a japán Mitsunori Seki ellen az üresen álló WBC pehelysúlyú világbajnoki címért. A párosnak volt valami közös: mindketten háromszor próbálkoztak világbajnoki címmel, és sikertelenek voltak. Mindkét harcos tudta, hogy a vereség visszavonulást jelentene.

A londoni Royal Albert Hallban Winstone elérte élete célját, hogy világbajnokká koronázzák. Gyönyörűen bokszolt, és a kilencedik menetben megállította Sekit, miután szörnyű vágásokat szerzett a szemei felett. Így végre megszerezte a világbajnoki címet. Seki később így emlékezett vissza Winstone-ra: „1968-ban, egy hideg, havas januári napon csaptunk össze a ringben a Royal Albert Hallban a világbajnoki címért. Ez a mérkőzés volt a karrierem utolsója, és még mindig emlékszem a zsúfolt csarnokra, ahol a közönség elegáns öltözékben volt. Bokszolóként Winstone nagyszerű technikus volt, kiválóan variálta a baloldali ütéseket.”

Winstone hősként tért vissza Merthyrbe, ahol több mint 5000 ember sorakozott Merthyr Tydfil utcáin, és egy több napig tartó ünnepség fogadta. Saldivar is ott volt a tömegben, amikor Winstone megnyerte a világbajnoki címet, és az elsők között ölelte meg és gratulált a walesi bunyósnak, mielőtt átadta neki a világbajnoki trófeát 6500 néző előtt. Felröppentek a pletykák egy negyedik mérkőzésről is, mivel a mexikói jelezte a médiának egy lehetséges visszatérését a ringbe.

A Világbajnoki Cím Védése és a Visszavonulás

1968 júliusában Winstone megvédte újonnan megszerzett világbajnoki címét a kubai José Legrá ellen Porthcawlban, Walesben. Bár Winstone korábban kétszer is legyőzte Legrát, az első menetben kétszer is padlóra került. Tovább küzdött, de sajnos súlyosan megduzzadt a bal szeme, ami miatt az ötödik menetben le kellett állítani a mérkőzést. Winstone, tudatában annak, hogy sebessége és reflexei már nem a régiek, 29 évesen visszavonult, egy nagyon is elismerésre méltó 61-6-os mérleggel. Önéletrajza tartalmazta, hogy hat éven át birtokolta a brit címet, négy éven át az Európa-bajnoki övet, és a boksz Everestjére ért a WBC pehelysúlyú világbajnokaként.

Howard Winstone Karrierjének Összefoglalása

Az alábbi táblázat Howard Winstone főbb címgyőzelmeit és címvédéseit mutatja be:

Öröksége

1968-ban MBE kitüntetést kapott. Később Merthyr Tydfil díszpolgárává avatták ökölvívó eredményei miatt. Visszavonulása után is Merthyr Tydfilben élt. Winstone 2000-ben hunyt el veseelégtelenségben, 61 éves korában, a Prince Charles Kórházban szeretett szülővárosában, Merthyr Tydfilben. Felesége, két lánya és négy fia gyászolta. 2001-ben, egy évvel halála után, Merthyr Tydfil főterén leleplezték egy bronzszobrot Winstone-ról, amelyet David Petersen walesi szobrász készített. Ez méltó örökségként maradt fenn a kedvenc harcos fiú emlékére.

tags: #howard #winston #seki #meccs

Népszerű bejegyzések:

• A Tiszalúci Labdarúgócsapat és a DVTK edzőtábora
• A magyar kapusiskola sikerei Babos Gábor tükrében
• tekintse meg az U21-es kosárlabda eredményeket Pest Megyében
• Tudjon meg többet a Nyíregyháza FC-ről
• FTC története