Idegenlégiósok a Magyar Kézilabda Klubokban: Kihívások és Hatások

A sportágak fejlődése és a nemzetközi versenyképesség kérdése régóta foglalkoztatja a magyar sportélet szereplőit. Különösen igaz ez a kézilabdára, ahol az idegenlégiósok jelenléte folyamatos viták tárgya. Miközben a klubok a nemzetközi sikereket hajszolják, a hazai tehetségek játékideje és fejlődése kompromisszumot szenvedhet. A helyzet komplex, és számos szempontból érdemes megvizsgálni a külföldi játékosok szerepét a magyar kézilabdában.

A légiósok kérdése a magyar sportban: Általános áttekintés

A külföldi játékosok számának szabályozása a magyar sportban széles körben tárgyalt téma. „Még nem találkoztam olyan vezetőkkel, akik ne támogatták volna a 6+5-ös szabályt, de mindig elhangzott az is, hogy ez jogszabályokba ütközik.” - hangzik el a vélemény a labdarúgásban, de ez a dilemma a kézilabdában is megfigyelhető. A szabály célja nem titkoltan egyfajta kiegyenlítődés lenne, azt segítené elő, hogy ne csak a pénz számítson, ne az döntsön, mely klub képes többet költeni a legnagyobb sztárok megvételére. Így nagyobb hangsúlyt kapna, hogy a kluboknak milyen színvonalú az utánpótlásuk. Ugyanezen alapelvek mentén zajlanak a viták a kézilabdában is, ahol a nemzetközi siker érdekében gyakran külföldi játékosokra építenek a csapatok.

A magyar kézilabda múltja és az idegenlégiósok megjelenése

Az 1980-as években a magyar férfi kézilabdázás még egészen más képet mutatott. Iváncsik Mihály, az akkori Rába ETO legendás játékosa szerint: „Akkoriban azért volt hét-nyolc csapat, amelyik a bajnoki címre hajtott, ma van kettő. Sokkal keményebb volt a magyar kézilabda magja. Nem voltak még légiósok, szerintem sokkal jobban éreztük magunkat, mint a maiak.” Az akkori csapatok, mint a Rába ETO, hazai tehetségekre építve értek el kimagasló sikereket, például az IHF-kupa megnyerését 1986-ban. „A válogatottal 1985-ben még B-világbajnokságon játszottunk, a következő évben meg már a vb-döntőt vívtuk a nagy jugoszlávok ellen, amit ugyan elveszítettünk, de az egy nagyon szép eredmény volt.”

A rendszerváltás után azonban a sportág anyagi alapjai átalakultak, és a pénz szerepe megkerülhetetlenné vált. „Itt azért megkerülhetetlen a pénz szerepe. Ahogy a legtöbb sportágban, úgy a kézilabdában is kiemelkedő szerepe van a pénznek. Jöttek az idegenlégiósok az én gyerekeimet meg talonba tették.” - mutat rá Iváncsik. Ez a folyamat ahhoz vezetett, hogy a hazai tehetségek egyre nehezebben jutottak szerephez a topcsapatokban. „Nézzünk meg egy Veszprémet vagy egy Szegedet, ahol a magyar játékosok nagyon-nagyon talonba vannak rakva. És előbb vagy utóbb ez biztos, hogy vissza fog ütni.”

Az idegenlégiósok hatása a hazai játékosokra és az utánpótlásra

Az idegenlégiósok beáramlása, különösen a belső posztokra, jelentős hatással volt a magyar kézilabdára. A kétezres évek elején kezdődött az idegenlégiósok beözönlése a belső posztokra. Ennek eredményeként a hazai utánpótlás-képzés gyengeségei is megmutatkoztak. „Jó tíz éven át a férfi utánpótlás-képzésünk botrányosan gyenge volt, és a női sem túl jó.” A klubok, mint a Veszprém és a Szeged, a nemzetközi sikerek érdekében gyakran tapasztalt külföldi játékosokat igazolnak, ami a fiatal magyar tehetségeknek kevesebb lehetőséget ad. Például Kasparek igazolása kapcsán felmerült, hogy: „ha a statisztikáknak hinni lehet akkor ebben a szezonban mindössze a hazai Celje elleni meccsen (ahol már félidőben 10-zel ment a Szeged) lőtt gólt a BL-ben - igaz akkor kettőt. És ő már 23 éves. Azt akarom ezzel mondani, hogy Kasparek előrébb járt tavaly, mint a kis Rosta most, szóval én is tartok attól, hogy nem túl hamar fog sok játékpercet kapni a Szegedben.”

Ugyanez a helyzet a női kézilabdában is. A Fradi célja egy magyar válogatott létrehozása klubszinten, de még így is felmerül a kérdés, hogy a fiatal magyar játékosok elegendő játékidőt kapnak-e a sztárok mellett. „Győrben 30 perceket kell játszania bajnokságban és a BL-ben. Ezt aki oda igazol tudja.” - utalva arra, hogy a topcsapatokban nagy a konkurencia. A szakértők kiemelik, hogy azokból a fiatalokból lesznek klasszis játékosok, akik mentálisan erősek és elbírják, hogy sztárolják őket. „Csak annyit tennék hozzá, hogy aki mentálisan erős, elbírja, hogy sztárolják. Belőlük lesznek a klasszis játékosok. Lásd Neagu.” Azonban a fejlődéshez játéklehetőség is szükséges.

Szabályozási kísérletek és akadályok

A magyar sportvezetés igyekezett tenni a légiósok számának korlátozása érdekében, de a próbálkozások gyakran akadályokba ütköztek. Bár a labdarúgásban „Hiába nyilatkozik rendszeresen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor arról, hogy túl sok a külföldi játékos az NBI-ben, és készülnek tervek arra, hogy több magyar kapjon lehetőséget, a jelek szerint letette a fegyvert a légiósok korlátozására készülő MLSZ.” Ennek oka az, hogy „A játékospolitikáját minden klub saját maga határozza meg, beleértve az idegenlégiósok alkalmazását is. A klubok felelőssége, hogy milyen arányban foglalkoztatnak saját nevelésű vagy más hazai játékosokat.”

A klubok gyakran azzal érvelnek, hogy „sok légióssal lehet elérni az Európa-liga csoportkört”, ami a nemzetközi eredmények szempontjából kulcsfontosságú. „„Van egy presszió, nem biztos, hogy feladatunk az, hogy magyar játékosokkal legyen tele a klub. Természetesen nagyon szeretnénk, de nekünk teljesítményt kell felmutatni”- mondta a legnépszerűbb magyar klub vezetője. „szeretnénk, ha minél több magyar játékos szerepelne a Ferencvárosban, de jelen pillanatban nekünk azt kell szem előtt tartanunk, és ez az ország érdeke is, hogy jól szerepeljünk a saját szintünkön.” Ez a szemlélet azonban ellentmond annak a célnak, hogy az utánpótlás-nevelésbe pumpált jelentős közpénzből nemzetközi szintű magyar játékosok kerüljenek ki. Ráadásul „A légiósoknál pedig óriási trükközések mentek. Magyarnak számított ugyanis nagyon sok ukrán, szerb játékos, akiknek hirtelen a felmenői között találtak magyart. Így ők már EU-n kívülinek sem számítottak hirtelen. De sokan kaptak magyar állampolgárságot olyanok is, akiknek nincs magyar felmenője.”

Nemzetközi szereplés és a válogatottak helyzete

A klubszintű légiósoktatás, valamint az utánpótlásképzés hiányosságai kihatnak a magyar válogatottak teljesítményére is. A kézilabda kifejezetten európai játék, ezért „A kézilabdában toronymagasan az Európa-bajnokság a legerősebb világverseny.” Bár a közvélemény sokszor túlzott elvárásokat támaszt a magyar férfi kézilabdával szemben, a valóság az, hogy „a magyar férfi kézilabda a sportágat űző országok száma és azok játékereje alapján inkább tartozik a világ (Európa) erős középmezőnyébe, mint annak élvonalába.” A külföldi szakemberek, mint például a válogatottak élén dolgozó edzők, őszintén rávilágítanak a problémákra. „Egyszerűen nem megfelelő a magyar bajnokság minősége. Vannak dolgok, amiken utólag változtatnék, de a srácok fizikai állapota olyan, amilyen. Elmondtam már korábban, sokkal erősebbeknek kell lennünk. Amikor idejöttem, nem tudtam sokat a magyar kézilabdáról. Volt egy gyengécske válogatott, én meg kimondtam: el kell kezdeni a játékosok fizikumán dolgozni. Sok játékosom nem játszik a klubcsapatában kétirányú játékot.”

Az alábbi táblázat bemutatja a magyar férfi és női kézilabda válogatottak eredményeit az elmúlt évtizedekben, rávilágítva a teljesítménybeli ingadozásokra és a nemzetközi élmezőnyben való helytállás kihívásaira:

A női kézilabda esetében „a hőskorban teljes joggal, 1995-2005 között okkal pályáztunk bármely világversenyen éremre, tehát akkor valós szurkolói megközelítés lehetett a világelithez tartozás.” Azonban az elmúlt évek eredményei vegyesek, bár „ahol látható már az alagút vége (és a fény nem a szembejövő vonat világítása)”.

Játékosok és klubok dilemmái

A magyar játékosok számára nehéz döntést jelent, hogy mely klubhoz igazoljanak, és hogyan tudnak elegendő játékidőhöz jutni a légiósokkal teli keretekben. „Menjen szépen ő is külföldre, a Füred és a Veszprém/Szeged között még van egy, de inkább 2 lépcsőfok.” - javasolja valaki Máthé Dominik esetében. A fiatal tehetségek gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy a klubok nem tudnak nekik kellő játéklehetőséget biztosítani. „Én azt hittem a tavalyi Kasparek igazoláskor, hogy ő nagyobb szerepet fog kapni idén, hiszen mind a Füredben, mint a cseh válogatottban lőtte rendesen a gólokat”. Azonban a topcsapatok elvárásai és a nemzetközi porondra való felkészülés miatt gyakran előrébb helyezik a már bevált, tapasztalt külföldi játékosokat.

A klubok filozófiája is eltérő lehet. Míg a Fradi „terve egy magyar válogatott létrehozása klubszinten”, addig más csapatok a BL-siker érdekében sok légióst alkalmaznak. „Mindenki szeretne többet keresni, BLt nyerni.” A magyar játékosok, mint Bíró vagy Schatzl, esetleg elgondolkodhatnak egy győri ajánlaton, de sokan inkább külföldre mennének, ha szintet akarnak lépni, ha a Fradi vezetősége nem lép. „Ha a Fradival két-három év múlva Final Four-ba kerülnek, akkor aligha mennek tovább az ETO-ba.”

Győr és a férfi kézilabda jövője

Győrben, ahol a női kézilabda az Audi ETO révén rendkívül sikeres, régóta felmerül a kérdés a férfi kézilabda jövőjével kapcsolatban. Iváncsik Mihály szerint: „Miért tűnt el mégis a férfi kézilabda erről a palettáról? Egyrészt a pénz miatt, másrészt pedig azért, mert olyan döntést hoztak egyesek, hogy a férfi kézilabdát hanyagolni kell, és inkább a lányok kerüljenek előtérbe. És ez azóta is így van.” Ennek ellenére „Természetesen! Győrött ma is óriási igény van a férfi kézilabdára. Biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy telt ház lenne, mint Veszprémben és Szegeden van.”

A feltámadáshoz azonban jelentős anyagi háttérre lenne szükség. „Véleményem szerint egy olyan nagy céget, mint az Audi mindenképpen be kell csempészni, mert stabil háttér nélkül nem menne. Az Audi nagyon sok mindent támogat, de cserébe elvárja a minőséget, legyél ott az első háromban, de még inkább legyél te a legjobb. Ezért is hozunk kész játékosokat, mert nincs idő kinevelni a fiatalokat.” A döntéshozók azonban egyelőre a női kézilabdában látják a nagyobb lehetőséget. „Kellene egy olyan vezetőség, amelyik azt mondja, hogy jó, akkor nézzük meg a férfi vonalat is. Egyébként a foci is hasonló helyzetben van.”

tags: #idegenlegiosok #a #magyar #kezilabdaban

Népszerű bejegyzések:

• Jegyvásárlási információk a döntőre
• Részletek Németh András szerződéséről és debütálásáról
• A Veszprém-Szeged rivalizálás története
• A Győr-Békéscsaba kézilabda összecsapás részletei
• többet is megtudhat a stadiondiplomácia hátteréről