Plinko és más szerencsejátékok: Valódi nyerési esélyek vagy átverés?
A szerencsejátékok világa évtizedek óta vonzza az embereket - a kockázat, a remény és az azonnali nyeremény ígérete egyszerre izgalmas és veszélyes. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk egy „új” játékkal az interneten: ez a Plinko, amely egyesek szerint szinte „garantált bevételt” hoz. A valóság azonban egészt más. A Plinko játék eredetileg egy szórakoztató televíziós játékelem volt, amelyet a legendás „The Price is Right” című amerikai vetélkedő tett híressé az 1980-as években. A játék lényege, hogy egy kis korongot (vagy golyót) egy szögekkel teli táblán ejtenek le, amely lefelé haladva különböző irányokba pattan, majd valamelyik, az alján elhelyezett rekeszben landol. Ma már számos online kaszinó kínál digitális Plinko játékokat, ahol a korongok számítógépes grafika formájában pattognak, és a végeredményt egy véletlenszám-generátor (RNG) határozza meg.
Az internetes szerencsejáték robbanásszerű terjedésével együtt a Plinko is megtalálta a helyét az online kaszinók kínálatában. Mivel látványos, egyszerű és gyors játék, hamar népszerűvé vált a játékosok körében. Több neves szolgáltató is kínál ilyen típusú játékot. Fontos megérteni: a Plinko alapvetően egy valódi szerencsejátékról van szó, amely fair módon működik, ha megbízható, engedélyezett online kaszinó kínálatában találjuk.
A Plinko és a csalások
Az interneten terjedő Plinko játékokkal kapcsolatban gyakran jelennek meg megtévesztő hirdetések. Ezekben a videókban gyakran ismert emberek, például Majka arcképét, hangját vagy stílusát utánozzák, hogy hitelesebbnek tűnjön az ajánlat. A csalók ezzel azt a hamis illúziót keltik, hogy a Plinkó vagy más játék, például a mostanában terjedő Chicken Road garantált pénzkereseti lehetőség. A Chicken Road nevű játék újabban lett felkapott a csalók körében.
Technikailag igen - ahogyan a lottón is lehet nyerni. De ez teljes egészében a szerencsén múlik, és hosszú távon a játékos szinte mindig veszít. Nem. A legtöbb „stratégia” csak illúzió, vagy szimpla szerencsére épít. Ha lenne egy garantált módszer, akkor az már nem lenne elérhető a nyilvánosság számára, hiszen a kaszinók azonnal bezárnák azt a kiskaput. Nem. Több példa is volt már arra, hogy Majka arcképét, nevét és hangját használták fel engedély nélkül csalásokhoz. Ezeket deepfake technológiával vagy mesterséges intelligenciával készítik, és teljesen hamisak. Az emberek könnyebben elhisznek valamit, ha egy ismert arc mondja. Ezért a csalók sokszor politikusok, zenészek vagy influenszerek nevét használják fel.
Nem, és aki mást mond, az hazudik. A szerencsejáték soha nem volt, és soha nem is lesz biztos megélhetés. Ne dőljünk be a „garantált nyereségnek”! Mindig ellenőrizzük az oldalt, ahol játszani szeretnénk. Ha baj van, kérjünk segítséget. A Plinko egy izgalmas, vizuálisan vonzó szerencsejáték - de nem több, mint az. Aki szórakozásként kezeli, és felelősséggel játszik, annak ez egy jópofa kikapcsolódás lehet.
A szerencsejáték-függőség mint betegség
A szerencsejáték-használati zavar elnevezés arra utal, hogy akkor beszélhetünk betegségről, ha a játéktevékenység olyan mértékűvé és jellegűvé válik, hogy az problémát okoz a személy viselkedésében. A zavar kifejezés a függőséggel szemben egyrészt arra utal, hogy a szerencsejáték nem szükségszerűen problémás viselkedés, hanem lehet rendezett, problémamentes viselkedés is, de szenvedhet zavart is. Másrészt pedig arra is utal, hogy nem egy minden vagy semmi típusú döntésről van szó, nincs éles határ a betegség és a nem betegség között. Ellenkezőleg, adott egy viselkedés, amelyet lehet teljesen problémamentesen is végezni, de előfordulhatnak - különböző mértékű - problémák.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott DSM-5 (a kézikönyv hivatalos neve: A mentális zavarok statisztikai és diagnosztikus kézikönyve) legújabb kiadása 2013 májusában jelent meg. A könyv a szerencsejáték használati zavart az egyéb (azaz nem a kémiai szerekhez kapcsolódó) addikciós zavarok között tárgyalja és kilenc lehetséges tünetet sorol fel, amelyek közül 4-5 tünet teljesülése a megelőző egy év során enyhe mértékű, 6-7 tünet teljesülése közepes mértékű, míg 8 vagy 9 tünet teljesülése súlyos mértékű szerencsejáték használati zavart feltételez. Nem kell tehát valamennyi tünetnek teljesülni, már 4 tünet is enyhe mértékű zavart feltételez, sőt 1-2 tünet megjelenése is azt jelzi, hogy a személy érzékeny a probléma irányába és az átlagosnál nagyobb kockázatnak van kitéve.
A szerencsejáték-függőség tünetei
- A kívánt izgalom eléréséhez egyre nagyobb pénzbeli tétekkel szükséges játszani.
- A személy nyugtalan vagy ingerlékeny, ha megpróbálja csökkenteni vagy abbahagyni a szerencsejátékot.
- A személy ismételten sikertelen próbálkozásokat tesz a szerencsejáték kontrollálására, visszaszorítására vagy abbahagyására.
- Gyakran minden gondolatát a szerencsejáték tölti ki (pl. a korábbi szerencsejátékkal kapcsolatos élmények ismételt átélésével, a következő kockáztatás tervezésével kapcsolatos tartósan fennálló gondolatok vagy a szerencsejátékhoz szükséges pénz megszerzésén való gondolkodás).
- Gyakran játszik szerencsejátékot, ha rosszul érzi magát (pl. depressziós, szorongó, bűntudata van, vagy más negatív érzelmeket él át).
- A személy gyakran visszatér játszani, miután pénzt vesztett, hogy „ledolgozza” veszteségeit.
- A személy hazudozik a szerencsejáték-használat mértékéről a családtagoknak, terapeutáknak vagy másoknak.
- A személy veszélyezteti vagy elveszíti a fontos kapcsolódásait, munkahelyét, tanulmányait vagy karrierlehetőségeit a szerencsejáték miatt.
- A személy másoktól várja el, hogy pénzt adjanak neki a szerencsejáték-problémák finanszírozásához.
A szerencsejáték-függőség kialakulásának okai
A szerencsejáték-függőség kialakulásához biológiai, pszichológiai és társas-társadalmi-kulturális okok egyaránt hozzájárulnak. A kutatások egyértelműen igazolták, hogy bizonyos genetikai tényezők fokozott kockázatot jelentenek az addikciós zavarok (azaz függőségi zavarok), s köztük a szerencsejáték-függőség kialakulásában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen tényezők egyike sem meghatározó, azaz nincs olyan genetikai faktor, amely biztosan szerencsejáték problémához vagy bármilyen más addikcióhoz vezetne, csupán a sérülékenység, a kockázat nagyobb azoknál, akik ilyen génvariációkat hordoznak.
Azért sem lehet a géneknek döntő szerepük, hiszen ezek hatását a fejlődés, a nevelés, a környezeti hatások a legkisebb kortól módosítják, alakítják. Ily módon a kialakuló személyiségnek meghatározó szerepe van a viselkedés alakításában. Az is jól látható, hogy bizonyos személyiségjegyek valószínűbbé teszik a kockázatosabb viselkedések keresését, s ezek között az akár függőséget is okozó magatartások preferálását. Így például az impulzívabb személyek esetében magasabb a szerencsejáték-probléma megjelenésének a kockázata, tekintve, hogy ők azok, akik hajlamosabbak előbb cselekedni, mint gondolkodni, nem mérlegelik a cselekedeteik a következményeit, különösen nem a hosszú távú következményeket. Az izgalmas élmények keresői szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik jobban tűrik az unalmasabb helyzeteket. A személyiségjellemzőkön túl a társas környezet is meghatározó lehet, akár a szülői minta, akár a baráti kör alakulása szerepet játszhat a szerencsejátékok kipróbálásában, s a rendszeressé váló használatban is.
A "vesztési vágy" és az intim kapcsolatok
Hallani olyat, hogy valamilyen tudatalatti „vesztési vágy” hajtja a szerencsejátékost. Igen, van igazság ebben a megközelítésben. Sok esetben úgy tűnik, hogy a szerencsejátékos tudat alatt valamilyen korábbi veszteségét és az ehhez kapcsolódó meghatározó traumáját ismétli, játssza el tulajdonképp újra és újra. Itt kora gyermekkori veszteség-élményekre kell gondolni, azaz érzelmi, kapcsolati veszteségekre, s nem valamilyen tárgyi vagy anyagi veszteségre. Első hallásra furcsának tűnhet a két történés összekapcsolása, de mégis úgy látjuk, hogy a kora gyermekkori traumák gyakran nagyon mélyen bevésődnek az ember működésébe, s az ember hajlamos - a tudattalanja által vezérelt módon - újra és újra „eljátszani” ezeket. Ez egyfajta ismétlési kényszer, amely arra irányul, hogy az emberben felidéződjön az eredeti, koragyerekkori trauma élményvilága. Az ismétlés tehát nem magára az egykori eseményekre irányul (hiszen arra nem is tud irányulni), hanem az élményre, ami viszont felnőtt korban már egészen más események kapcsán hívható elő. Ez teremtheti meg tehát az alapot ahhoz, hogy valaki a szerencsejátékban megélt veszteségeken keresztül élje meg újra és újra egy korábbi traumatikus veszteség-élményét.
Igen, valóban gyakori tapasztalat, hogy a szerencsejáték-függők problémákat élnek meg a párkapcsolataikban, intim kapcsolataikban. Ez ugyanakkor nem csak a szerencsejáték-függők, hanem tulajdonképp minden szenvedélybetegség esetében jellemző. Az intimitással kapcsolatos problémáknak fontos szerepük lehet a szenvedélybetegség kialakulásában. Az intimitás megélése az egyik legfontosabb örömforrás, s a közvetlen örömökön túl, alapvető szerepe van abban is, hogy az ember fontosnak, jónak, szerethetőnek tudja megélni saját magát. Ez pedig nagyon fontos, nagyon alapvető szükségletünk, az önértékelésünk egyik alapja. Az intim kapcsolatok, pontosabban a jutalmazó értékű intim kapcsolatok hiányában, azok nem megfelelő működése esetén az önértékelés, az önmagunkkal való elégedettség megélése nagyon könnyen sérül. Ily módon, az intim kapcsolati élet nem megfelelő alakulása gyakran jár együtt különböző lelki vagy akár testi problémákkal, depresszióval, szorongással, alvászavarral vagy akár szenvedélybetegségekkel. A szerencsejáték-függő a játék közben „kilép” a mindennapi problémák világából, átmenetileg megfeledkezhet a nehézségeiről, így a párkapcsolati problémákról is. A szenvedélybetegsége ilyen módon elfedi az eredeti problémát. Az örömszerzésre, az önbecsülés az önértékelés megerősítésére irányuló törekvések is ilyenkor a szenvedély tárgya, a játék felé tolódnak el, mintegy behelyettesítve az intimitás iránti igényt.
A szerencsejáték, mint módosult tudatállapot
Igaz, hogy a szerencsejáték lehet olyan, mint a drog vagy az alkohol? Igen, nagyon hasonló jelenségekről van szó. A szerencsejátékos is egyfajta módosult tudatállapotot keres és talál a játékban, és annak ellenére, hogy nem kerül kívülről semmilyen kémiai anyag a szervezetbe, az élmény, mégis sok tekintetben hasonló, mint, amit egy alkoholfogyasztó vagy egy droghasználó él át. Az agyban bekövetkező változások egy része is nagyon hasonló ezeknél a jelenségeknél. A szerencsejátékos a viselkedése révén kerül módosult tudatállapotba, amely sok tekintetben hasonló a drogok keltette állapotokhoz. Ez a tudatállapot mindazonáltal többféle komponensből áll össze. Ilyen a belefeledkezés élménye, ami arra utal, hogy a játékos a játék során annyira belemerül a játékba, hogy minden más megszűnik létezni körülötte. Az egyéb dolgok, a külvilág, a zavaró problémákkal együtt elveszítik a jelentőségüket, háttérbe szorulnak, a konfliktusok keltette feszültség megszűnik; a játék élménye tulajdonképp átmenetileg minden mást kiszoríthat a tudatból. Ez nagyon hasonló állapot, mint, amiről a droghasználók számolnak be; egyfajta „kilépés a valóságból”. A köznyelv többnyire „menekülésként” értelmezi ezt, s bár a szakirodalom nem ezt a kifejezést használja, valóban lényegében arról van szó, hogy az alkohol, a drog vagy a játék „segítségével” a személy eltávolítja magától, kizárja a tudatából a való élet konfliktusait. Nem csak a feladatokkal, kötelességekkel, elvárásokkal és konfliktusokkal teli hétköznapi világból, a „való világból” történő kilépés jellemzi azonban ezt az állapotot, hanem a „belépést” is egy másik élményvilágba, ahol az izgalmak, a veszteségek és nyereségek traumája és öröme borítja el a játékost.
A szerencsejáték-függőség tudományos háttere - Dr. Tessényi Judit | egyetem tv | Tandem
A "nagyzási hóbort" és az omnipotencia
Igaz, hogy a szerencsejáték-függők problémája egyfajta „nagyzási hóbort”? Az állításnak van igazságtartalma, ugyanakkor a köznyelvben használatos „nagyzási hóbort” kifejezés nem megfelelő. A játékos célja alapvetően nem a nagyzolás, a felvágás vagy az erőfitogtatás. De a játék mégis kielégít egyfajta omnipotencia szükségletet, és ez a képessége nagyon alapvető szerepet tölt be a szerencsejátékos életében. Az omnipotencia azt az élményt jelenti, hogy az ember úgy érzi, hogy mindenre képes, mindent meg tud tenni, bármi elérhető a számára. Egyfajta teljhatalom-élmény ez, amelyben megszűnnek a korlátok és a határok. Ez a „nincsenek korlátaim”, a „mindent megtehetek és mindent képes vagyok megtenni” élménye ez, amit a maga teljességében pici gyermekként él meg utoljára az ember, abban az időszakban, amikor képessé válik a helyváltoztató mozgásra és arra, hogy hatni tudjon a tárgyakra. Ekkor jelenik meg, illetve pontosan ez a környezetre való hatás omnipotens öröme, aminek persze aztán hamar gátat szab a környezet. A szülői kontroll nyomán megjelennek a szabályok, a korlátok és felismeri a gyermek a saját belső korlátjait is. A vágy azonban később is erős lehet ennek a teljhatalom-érzésnek a visszahívására, az illúzió újbóli átélésére. A szerencsejáték-függőt is ez kísérti tulajdonképp, s egy-egy irreális tét megkockáztatásánál valóban megélheti ezt omnipotens érzést, azt, hogy ő bármit megtehet, nincsenek határok, semmi sem állhat az útjába. Nem nagyzásról van tehát szó, hanem a korlátok nélküliség, az omnipotencia élményének a megéléséről. Egy sajátos eufórikus állapot ez, amelynek a megélésére valamennyi felnőtt vágyhat különböző mértékben.
A szerencsejáték-függőség és a depresszió
A szerencsejáték-függőség az esetek igen jelentős részében együtt jár valamilyen más pszichés tünettel, betegséggel. A leggyakoribb ilyen társuló probléma a hangulatzavar, elsősorban a depresszió. A depresszió vagy a depressziós tünetek előzményét is jelentetik a szerencsejáték-problémának, azaz lehet, hogy valaki azért kezd játszani, mert a játék „segít” neki abban, hogy átmenetileg (!) „elkerülje” a negatív hangulati állapotot, feldobódjon. Egyfajta öngyógyítási kísérlet ez, amely azonban hosszú távon inkább a depresszív tünetek elmélyüléséhez vezet. De fordítva is történhet, azaz a szerencsejáték probléma vezet el fokozódó nehézségekhez, a hangulat ingadozásához, levertséghez, depresszióhoz. Jellemzően előfordul az is, hogy erősítik egymást a tünetek, azaz egy kezdeti hangulatzavar hozzájárulhat a szerencsejáték-probléma elindulásához, majd a játékfüggőség kialakulásával megjelenő konfliktusok, problémák, nehézségek tovább erősítik a depressziós tüneteket. Hasonló a helyzet a szorongásos tünetekkel is.
tags: #igazi #jatekos #gyakori #kerdesek
