Az Észak-macedóniai II. Fülöp Stadion: Sportesemények és Nemzeti Identitás
Az Észak-macedón Köztársaság fővárosa, Szkopje, otthont ad az ország egyik legfontosabb sportlétesítményének, a II. Fülöp Stadionnak, amely számos kiemelkedő nemzetközi eseménynek adott már otthont, és nevével Macedónia gazdag történelméhez is kapcsolódik.
Fontos Nemzetközi Sportesemények
A stadion egyik legjelentősebb pillanata az európai Szuperkupa-mérkőzés volt. Kedden este a Bajnokok Ligája-címvédő Real Madrid 2-1-re legyőzte az Európa Liga-győztes Manchester Unitedet az európai Szuperkupa-mérkőzésen, Szkopjéban. Az Európai Szuperkupa-mérkőzés, ahol a Real Madrid és a Manchester United csapott össze, a II. Fülöp Stadionban zajlott.
Az Európai Szuperkupa 2017
- Esemény: Európai Szuperkupa-mérkőzés
- Dátum: 2017. augusztus 8.
- Helyszín: Szkopje, II. Fülöp Stadion
- Csapatok: Real Madrid (Bajnokok Ligája-győztes) vs. Manchester United (Európa Liga-győztes)
- Eredmény: Real Madrid-Manchester United 2-1 (1-0)
- Gólszerzők: Casemiro (24.), Isco (52.), ill. Lukaku (62.)
- Játékvezető: Gianluca Rocchi (olasz)
- Real Madrid vezetőedző: Zinédine Zidane
- Manchester United vezetőedző: José Mourinho
A négyszeres aranylabdás Cristiano Ronaldo csak a kispadon kapott helyet a Real Madridban, míg a Manchester United három nyári sztárigazolását, a svéd Victor Lindelöföt, a belga Romelu Lukakut és a szerb Nemanja Maticsot is a kezdőbe nevezte José Mourinho.
A II. Fülöp Stadion emellett európai selejtezőmérkőzéseknek is otthont ad. A Rabotnicskitől kapott tájékoztatás szerint eldőlt, hogy pontosan mikor és hol rendezik az Európa-liga első selejtezőkörének első mérkőzését. Eszerint a Honvéd július 11-én, 17:30 órától lép pályára Szkopjéban. Bár kezdetben volt némi bizonytalanság a pontos helyszínről, egy hozzávetőleges cím szerint „A stadion Szkopjéban az Asnom Bulevaron található.”, ami azt jelenti, hogy nagyon valószínű, hogy az általunk tippelt helyen játszanak.
A Stadion Neve: II. Fülöp és a Történelmi Kapcsolat
A stadion a nevét II. Fülöp makedón királyról kapta, aki az ókori Macedónia egyik legmeghatározóbb uralkodója volt. A Macedón királyság II. Fülöp alatt (ie. 359-336) érte el legnagyobb kiterjedtségét, lefedve a mai görög Macedónia, bolgár Macedónia és vardar Macedónia (mai Észak-Macedónia) területeit. II. Fülöp fia, Nagy Sándor (ie. 356-323) hódításai során számos új várost alapított és egész birodalmában elterjesztette a görög nyelvet és kultúrát.
Az antik gyökerek korábban sosem váltak állami ideológiává Macedóniában, egyfelől a nyilvánvaló szláv gyökerek megléte miatt, másfelől az ország államnélküli történelme miatt. 2006-ban azonban, amikor a szélsőjobboldali párt hatalomra került, Macedónia rögtön beállt a Nagy Sándor örökségéből részesedni kívánó nemzetek sorába, ezzel megfogalmazva azt a célt is, hogy egyesíteni szándékszik minden valaha élt macedónt, legyen az ókori, vagy szláv gyökerekkel bíró. A Nagy Sándorhoz való szellemi kapcsolódás azonban egy mély identitásbeli ellentmondást rejt magában, mivel Görögország ellenségnek bizonyult abban a névhasználati mizériában, ami Jugoszlávia felbomlása után kialakult, és amely a macedónokra kényszerítette a nemzetközi közösség által használt megalázó FYROM (Former Yugoslav Republic of Macedonia) nevet. Ezért kapott egy - ironikusan ugyancsak az identitását álcázó - fedőnevet Nagy Sándor szobra. A „Lovas harcos" megnevezés viccelődés tárgya is lett a közösségi médiában, ahol az újonnan átnevezett II. Átmárkázás: A földrengés utáni városképi beavatkozásokkal szemben a Szkopje 2014 célja nem egy fejlődésre nyitott városépítkezés, hanem egy politikai ideológia, a szuperállam és egy újfajta nemzeti identitás - vagy nevezzük inkább márkának? - a bemutatása.
Szkopje 2014 Projekt: Városkép és Politika
Szkopjéban az elmúlt évtizedben jelentős városképi átalakulás zajlott, amely a „Szkopje 2014” projekt néven vált ismertté. A projekt célja volt, hogy a városnak „új arculatot ad, egy európai metropolisz stílusában”, hogy az „használhatóvá, felismerhetővé és vonzóvá váljon a turisták számára”. A nagyívű tervet, amely mintegy húsz új épület és negyven történelmi alak emlékművének, szobrának megalkotásával kecsegtetett, 3D vizualizációval és látványtervekkel mutatták be az állami televízióban és az interneten. Többek között neobarokk és neoklasszikus stílusú kulturális intézményeket, kormányzati épületeket, hidakat és múzeumokat terveztek a belváros szívében.
A munkálatok a Macedón Köztársaság állami finanszírozásával valósultak meg, a kormányzó párt, VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért) ideológiáját képviselve. Az ideológia mögött Nikola Gruevski miniszterelnök, az úgynevezett „Nagy Vezér" állt. 2015 végére már 136 építményt érintett a projekt, ezen belül mintegy 100 régi épület homlokzatát alakították, azaz „barokkizálták" át. Az „arculati ránckezelésre" azért volt szükség, hogy beleolvadjanak az új látványba. Így csomagolták új neoklasszikus stukkó homlokzatba a Központi Telekommunikációs épület nyersbeton és üveg falait, és öltöztették át szintén neoklasszikusba a főtéren álló, 1956-ban épült modernista áruházat. A beígért nemzetközi várostervezési pályázat sosem valósult meg, az összes tervezési és kivitelezési munkát helyi - többnyire addig ismeretlen - alkotók és vállalkozások nyerték el.
The Politics Behind Skopje's Statues and Faux-Classical Architecture
A Szkopje 2014 Projekt Költségei
A projekt költségei jelentősen eltértek a kezdeti tervezetektől:
| Költségtétel | Összeg (Euró) |
|---|---|
| Tervezett költség (2010-es hivatalos kommunikáció) | 80 millió |
| Ténylegesen elköltött közpénz (2014 Uncovered adatbázis szerint) | Több mint 637 millió |
Szkopje Történelme és Újjáépítése
A történések megértéséhez érdemes felidéznünk a macedónok és jelenlegi fővárosuk történelmét. A szlávok 695-ben foglalták el a mai fővárost, a törökök a 14. századtól uralták Macedóniát egészen az 1912-13-as Balkán Háborúig, melynek következményeként az ország területét felosztották Bulgária, Görögország és Szerbia (később Jugoszlávia) között. Az irodalmi macedón nyelv az 1940-es években fejlődött ki és akkor alapították meg a független Macedón Ortodox Egyházat. Ezzel Szkopje megkezdte átalakulását és egy elmaradott vidéki kereskedelmi központból Jugoszlávia harmadik legnagyobb városává nőtte ki magát.
Szkopje épületállományának több mint 60%-át pusztította el az 1963-as hatalmas földrengés, melyet követően a város újjáépítését nemzetközi összefogással valósították meg, így az a szolidaritás jelképévé vált. A nyertes urbanisztikai pályázatot a japán Kenzo Tange készítette, terve, amely egyfajta progresszív, 20. századi építészeti kísérlet volt, nyitottságot és dinamizmust hordozott magában, végül csak részben valósult meg. A futurista terv egyébként is további fejlődésre adott lehetőséget. A modern építészet első Balkán példájaként elismert, újjáépített várost a brutalista építészet dominálta, jellemző nyersbeton felületeivel és geometriai formáival.
A Projekt Fogadtatása és Az Építészet mint „Álhír”
A tervek bemutatása után készült felmérések szerint a macedónok nagy többsége ellenezte a Szkopje 2014 projektet. Nagy a különbség a macedón és egyéb etnikumú lakosok hozzáállásában is, ennek oka, hogy a Nagy Terv teljesen figyelmen kívül hagyta a népesség több mint 30%-át kitevő, növekvő albán kisebbség jelenlétét. A projekt bemutatása után az ellenzők fő érve az volt, hogy a tervek megvalósulásával a város olyan lesz, mint Disneyland vagy Las Vegas.
Nyilvános szakmai vagy lakossági fórumok hiányában a tervek bemutatása után nem sokkal megalakult egy építészhallgatók által kezdeményezett tiltakozó mozgalom, az Archibrigadiers csoport. Olyan kreatív szlogenekkel tiltakoztak az elképzelés ellen, mint „Skopje - best before: 2014" vagy „Skopje 1963 Earthquake - Skopje 2014 Mindquake". A csoport számos építészeti, urbanisztikai érvet sorakoztatott fel a projekt ellen. A Színes Forradalom-nak elnevezett mozgalom ellenállásának jeléül az emlékműveket festékpisztolyokkal lőtte. Számos jelentős formátumú értelmiségi, köztük építész, várostervező, de még politikus is hangot adott a projekt által felvetett problémáknak, azt fogalmazták meg, hogy az jogellenes, a folyamat korrupt, egyféle etnikum felől képviseli a történelmet, elfedi a korábbi építészeti örökséget, veszélyezteti a kollektív emlékezet és etnikai feszültséget kelt.
Slavoj Žižek szlovén szociológus és kultúrakritikus szerint „amiről a hivatalos ideológia nem beszélhet nyíltan, arról az épületek némán mesélnek". Ha Szkopje esetét a tévhitek pszichológiája szempontjából vizsgáljuk, az épületek néma üzeneteit álhíreknek tekinthetjük, melyek bizonyos emberek vagy csoportok számára valóban hihetők és ezáltal az identitásukat megerősítő hatásúak lehetnek. A nagyszámú új épület, emlékmű, szobor, az egyfajta stílusban átalakított épületek egy térben kiterjedt, mindenütt jelen levő, ismétlődő állításként értelmezhetők, amelybe nap mint nap belebotlik az ott élő. Addig-addig nézi ezt a külső világot, míg végül belsővé téve azt, tényleg elhiszi annak sugallt jelentéseit.
tags: #ii #fulop #stadion #szkopje
