Iskolai kosárlabda bajnokság 1976
A sportágak sokszínűsége lenyűgöző, és mindenki megtalálhatja a hozzá illőt. A labdajátékok közül kiemelkedik az asztalitenisz, amelynek története egészen a XVII. századig nyúlik vissza. Ekkoriban már népszerűek voltak a labdajátékok, de az asztalitenisz, mint elkülönült sportág, csak később alakult ki.
Az asztalitenisz eredete egészen a XVII. századig nyúlik vissza, amikor is a labdajátékok már meglehetősen népszerűek voltak. A labdajátékok két alapvető típusa kezdett elkülönülni. Az egyik a labdákhoz úgy ütögettek oda-vissza, hogy külön-külön térfélről ütögették egymásnak a labdát. A másik irányzat pedig az volt, hogy zárt helyiségben, például szobában is lehessen teniszezni. Ezen előzmények után egészen 1884-ig kellett várni, amikor is a sportcikkek katalógusában kezdtek szerepelni a különféle asztalitenisz cikkek. A versenyszabályait 1891-ben az angol Baxter szabadalmaztatta. A pingpongláz 1899-1904-es angliai időszakában vált népszerűvé, amikor is az angol Baxter szabadalmaztatta a versenyszabályokat. A két szövetség 1903-ban egyesült. Az ITTF 1926-tól 1957-ig évente, 1959-től kétévente világbajnokságokat írt ki. A világbajnokságokat Londonban rendezték meg 1926. december 6-11. között öt számban. Csapatban 1935-től rendeznek világbajnokságot.
Az asztalitenisz rendkívül változó játék, a pálya viszonylag rövid, a labda kicsi és gyors. Itt minden a reflexeken múlik. Ez a sportág elsősorban koordinációs képességet, gyorsaságot, állóképességet fejleszt. A játékot alapfokon viszonylag rövid idő alatt el lehet sajátítani, és nem kell hozzá sok technikai tudás. Nemcsak magas, sem az erős emberek űzhetik, hanem mindenki számára elérhető, aki szeretne egy gyors és izgalmas sportágban részt venni. A látványossá teszik a játékot a nézők számára is.
Hazánkban 1902-ben ismerték meg az asztaliteniszt, és először az MTK és a MAC karolta fel. A Magyar Országos Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) 1924. december 23-án alakult meg, majd a név 1962-től Magyar Asztalitenisz Szövetségre (MATSZ) változott. Hazánk legjobbjai sokáig uralták a sportágat.
Az Atlétika Története és Gyakorlata
Az atlétika sportági kialakulása az ókorra tehető. Már az ókori görögök is versenyeztek különféle futó-, ugró- és kőhajító számokban. Az újkori atlétika, mint egy mai értelemben vett sportág, Angliából származik. Az 1860-as években itt jelentek meg a fogadásból futva, gyalogolva versengő pedesztriánok, akik egyre jobban felkeltették az atlétika iránt érdeklődők figyelmét. Az első atlétikai szövetség, az Amateur Athletic Association (AAA), 1880-ban alakult meg.
Az újkori olimpiai játékok tovább népszerűsítették az atlétikát. Sorra alakultak az egyesületek, egymást érték a versenyek. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 1912-es létrejötte jelentős mérföldkő volt a sportág fejlődésében. A szövetség székhelye Monacóban van. A legrangosabb eseményei közé csak 1928-ban, Amszterdamban került a női atlétika. Az atlétika sportág vezető nemzete az Egyesült Államok.
Az atlétika versenyszámait többféle csoportba sorolhatjuk: futószámok (sprint, középtávfutás, hosszútávfutás, akadályfutás, maratoni táv, illetve szuper hosszútávfutás), gyaloglás, ugrószámok (távol-, magas-, rúd- és hármasugrás), dobószámok (diszkoszvetés, gerelyhajítás és kalapácsvetés). A súlyemelést és az ökölvívást együtt nehézatlétikának nevezték.
A Baseball Rövid Története
A baseball egy kisebb labdával és ütőfával játszott csapatsport, amely lényegében a krikett egyik változatából alakult ki. A játék eredetét kutatva több elmélet is kialakult, de leginkább Amerikához kötik. A XIX. század elejére tehető a létrejöttének dátuma, és itt is terjedt el és vált széles körben népszerűvé. Az első baseball játékosok természetesen amatőr játékosok voltak, de hamarosan már a csapatok pénzt és állást ajánlva igyekeztek jobb játékosokat szerezni.
A Nemzetközi Baseball Szövetség (IBA) 1921-ben jött létre. A baseball sokáig kizárólag amerikai sportág volt, de az első és második világháború után már a világ más részein is baseballoztak. Magyarországon a baseball kezdetét a ’80-as évek végére tehetjük, de valódi érdeklődés csak évtizedekkel később merült fel a sportág iránt. A Baseball és Softball Szövetséget öt klub alapította 1992. június 26-án, és még ebben az évben kiírták az első hazai bajnokságot.
A baseballt két kilencfős csapat játssza. A pálya egy 175 × 125 méteres negyed körcikk, a belső tér egy 27,5 m oldalú rombusz. A mérkőzés nem időre megy, hanem kilenc játszmából áll. A pontot csak a támadó csapat tud szerezni, a védekező csapat pedig ezt igyekszik megakadályozni. A csapatok helyet cserélnek, ha a védekező csapat minden játékosa elvégezte a feladatát.
A Biatlon: Sífutás és Lövészet Ötvözete
A biatlon sífutásból és kisöbű sportpuskával végrehajtott lövészetből áll. A versenyzőknek meghatározott számú célra kell lőniük. A sportág a skandináv országokban alakult ki, és eredetileg katonai kiképzés részeként űzték. A biatlon 1960-as téli olimpián debütált.
Az elmúlt évtizedben a sílövészet igazán ismertté vált, és a televíziós közvetítések a sportág eladhatóságát bizonyították. A versenyeken indulóban nincs hiány, és a legjobb helyezettek jelentős pénzdíjban részesülnek. Magyarországon az első kimagasló eredményt Sajgó Pál érte el 1960-ban, aki a biatlon versenyen 26. lett. A ’80-as években a hazai sísport fokozatosan gyengült, és a biatlon is háttérbe szorult.
A biatlon versenyeken a sífutás távja 12,5, illetve 10 km. A versenyzőknek négy alkalommal kell teljesíteniük a lövészetet, fekvő és álló testhelyzetben. Elvétett cél esetén büntetőkört kell futni a versenyzőnek. A tömegrajt versenyen a rangsor szerinti 30 versenyző egyszerre rajtol el.
A Birkózás Évezredes Története
A birkózás az emberiség egyik legrégebbi sportja, amely az évezredek során számos kultúrában és civilizációban jelen volt. Két fő fogásnem alakult ki: a szabadfogás és a kötöttfogás. A birkózás már az ókori olimpiákon is szerepelt.
Az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában és Kínában is találtak utalásokat a birkózás gyakorlására. A középkori Japánban a szumó, míg Európában a lovagi vetélkedők keretében űzték a birkózást. A modern birkózás szabályait a XIX. században dolgozták ki, és azóta is a világ egyik legnépszerűbb küzdősportja.
Azért feszül mindened, és vagy enervált mert ezt még nem ismered! 5 perc nyirokserkentő mozgássor!
A birkózóversenyeken a sportolók súlycsoportokban, két ágon, kieséses mérkőzéssorozaton juthatnak a döntőbe. A cél, hogy a vetélytársat vállra fektesse, vagy több értékesebb fogást alkalmazzon, és így győzze le. A győzelmet a két vállra fektetés jelenti.
tags: #iskolai #kosarlabda #bajnoksag #1976
