Az ítélt dolog (res iudicata) jogintézménye és érvényesülése a polgári peres és választottbírósági eljárásokban
A res iudicata (ítélt dolog) jogintézménye egy alapvető eljárásjogi elv, amely a jogállamiság egyik alappillérét, a jogbiztonságot szolgálja. Ebből kifolyólag a res iudicata olyan jogintézmény, amelynek érvényesülése az egész jogrendszeren belül kiemelt hangsúllyal biztosítandó.
A polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) értelmében a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék.
Az anyagi jogerő terjedelme és a bírói gyakorlat
A jogalkalmazásban gyakran merül fel vitatott körülményként, hogy meddig is terjed a res iudicata, azaz az anyagi jogerő terjedelme. Kardinális kérdés, hogy az ítélet mely részéhez kapcsolódik e rendkívüli jelentőséggel bíró anyagi jogerő: kizárólag a rendelkező részben foglaltakhoz, vagy az indokolásban tett megállapításokhoz is.
A bírói gyakorlat szerint az ítélet indokolása és az indokolás eredményeként levont jogi következtetésként megjelölt rendelkező rész közötti logikai kapcsolat szükségképpen olyan szoros, hogy a rendelkező rész önmagában, indokolás nélkül értelmezhetetlen volna. Az alaki jogerő bekövetkezése anyagi jogerőhatást eredményez, amelynek van egy negatív és egy pozitív oldala: a határozat végleges (negatív joghatás) és minősített kötőerővel rendelkezik (pozitív joghatás).
A res iudicata érvényesülése a választottbírósági eljárásokban
Nem csupán a rendes bíróságok által hozott ítéletek, de a választottbíróságok előtti eljárásokban megszületett döntések is relevanciával bírnak. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, és a jogerő jogintézményének alkalmazása a választottbírósági eljárásban is alkotmányos követelmény. A Kúria több jogesetben is kimondta, hogy a res iudicata a jogrend alapja, annak választottbírósági eljárásban történt megsértése a felek relatív jogviszonyán keresztül is a közrend sérelmét jelenti.
Az anyagi jogerő negatív hatása és a keresetlevél visszautasítása
A Pp. értelmében az anyagi jogerő hatása (res iudicata) hivatalból figyelembe veendő, feltétlen perakadály. Annak érdekében, hogy a jogerő negatív hatása beálljon, három konjunktív (egyidejűleg fennálló) feltételnek kell teljesülnie:
- Félazonosság: azonos felek állnak egymással szemben.
- Tényazonosság: ugyanazon történeti tényálláson alapul az igény.
- Jogazonosság: ugyanazon jogigény érvényesítése történik.
Ha e feltételek közül akár csak az egyik nem áll fenn, a res iudicata hatás nem érvényesül. Fontos hangsúlyozni, hogy ha a fél azonos tényekre, de más, újonnan megjelölt, korábban el nem bírált jogalapra helyezi a keresetét, az anyagi jogerő nem akadályozhatja a per elbírálását. Emellett a fizetési meghagyás is ítélet hatályú határozatnak minősül, így ahhoz is kötődik anyagi jogerőhatás.
| Jogerő hatása | Leírás |
|---|---|
| Pozitív hatás | Az ítélet tartalmának kötelező irányadó volta a felek és hatóságok számára. |
| Negatív hatás | Az újabb per indításának tilalma azonos jogalap és felek esetén. |
tags: #itelet #dolog #futball #eljarasban
