Miért érdekli Leisztingert a diósgyőri foci?
A magyar labdarúgás helyzete rendkívül összetett, tele ellentmondásokkal és rejtett összefüggésekkel. Az elmúlt években a magyar élcsapatokat működtető cégek papíron szinte varázsütésre váltak nyereségessé, miközben a csapatok nemzetközi szinten továbbra is súlytalanok maradtak. A jelenség mögött elsősorban az állami és államközeli cégek, valamint az önkormányzatok milliárdos támogatásai állnak, nem pedig a Bajnokok Ligája sikeres szereplése vagy a szurkolók tömegeinek megjelenése az új stadionokban.
A magyar klubfutballban évek óta tartó válság egyik legszembetűnőbb tünete, hogy a csapatok gazdasági adatai sokszor titkolózóak, nehezen hozzáférhetőek. A 2015 nyarán történt változás, amikor 16 helyett 12 csapatosra csökkentették az NBI-t, több klub csődjének vagy licencmegtagadásának volt köszönhető. Ezekben az időkben olyan figurák vezettek klubokat, mint a hatalmas adósságot maga után hagyó Tarsoly Csaba, vagy a Matyi Dezső.
A magyar foci pénzügyi anomáliái
A magyar csapatok jelentős pénzösszegeket kereshetnének a nemzetközi kupákban, ám ez a lehetőség kevésbé motiválja őket, ha az állami cégek és a közbeszerzéseken sikeres vállalkozások így is jelentős forrásokat biztosítanak a kluboknak. A Székesfehérvár által támogatott Videoton árbevétele 3,7 milliárd forint volt, ebből mindössze egy százalék származott jegyértékesítésből. A tao-pénzekből jelentős összegeket felvevő Tállai András Mezőkövesdje pedig egyetlen 21 év alatti játékost sem léptetett pályára a szezonban, annak ellenére, hogy a tao-pénzek elvileg utánpótlásra mennének.
A nemzetközi klubfutballban Magyarország továbbra is lemaradóban van. A tavalyi bajnok Ferencvárosnak még az albán bajnokság második helyezettje is soknak bizonyult. Magyarország a klubcsapatok nemzetközi eredményei alapján Európában a 33. helyen áll, Liechtenstein is megelőzi.
A magyar élcsapatokat működtető cégek többsége azonban a megjelent mérlegek alapján nyereségessé vált. Ez a javulás azonban nem a nemzetközi sikereknek, az UEFA-tól kapott pénzeknek, a stadionok nézőinek tömegének vagy a tehetséges játékosok eladásának köszönhető. A bevételi források között szerepel a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) érkező támogatás, a sportba terelt társasági adó (tao) pénzek, az önkormányzatok támogatása (pl. Székesfehérvár 120 millióval, Diósgyőr 77 milliót ad a fociklubnak), valamint zömmel állami vagy közbeszerzéseken sikeres cégek jelentős, szakmai helyett gyanúsan politikai indíttatású támogatása. A Videoton például 1,8 milliárd forintos támogatást számolt el tavaly.
Ennek a finanszírozási modellnek köszönhetően, az elmúlt évek masszív veszteségei és a csapnivaló szakmai teljesítmény ellenére, a klubok papíron nyereséget termelnek. Idén egyetlen élvonalbeli vagy másodosztályú csapat sem ment csődbe.
A Ferencváros és a Videoton helyzete
A Ferencváros gazdasági adatai továbbra sem publikusak, ám 2015-ben már négymilliárdos bevétele volt a klubnak, tavaly valószínűleg ennél is több. A gyalázatos nemzetközi kupaszereplés után minimális bónusz járt, de 300 milliót kapott az UEFA-tól az Európa-bajnokságon játszó válogatottak után, és játékoseladásból is származott bevételük (Nagy Ádám, Ramirez). A jegybevétel is itt lehet a legjelentősebb, bár pontos adatok nincsenek.
A Videoton nettó árbevétele és egyéb bevétele 3,7 milliárd volt tavaly, míg a Honvédé 1,4 milliárd. A Videoton 2,2 milliárdot fordított bérköltségekre, a Honvéd 870 milliót. A székesfehérvári klub, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök is kiemelt figyelmet szentel, jelentős szponzorokkal rendelkezik, mint a Mol, a Strabag, a Market és az ESMA (a tulajdonos Garancsi István érdekeltségei). Az UEFA-tól 130 millió forintot kaptak az Európa-bajnokságon szereplő válogatottak után, és bár játékoseladásból is bevételük származott (Lang Ádám), ez eltörpül a támogatóktól befolyó 1,8 milliárd mellett. Az önkormányzat is 120 millió forinttal támogatja a klubot, és 103 millió forint tao-támogatás is érkezett.
A nézőszámtól totálisan elrugaszkodott működésre példa, hogy a Videoton Felcsúton játssza a meccseit, miközben Székesfehérváron egy 14 ezres stadion épül, még pénz nélkül is. A klub 2015-ös 1,1 milliárdos veszteségét tavaly 133 milliós nyereséggé fordította át, köszönhetően a bőkezű támogatóknak és a tulajdonosnak.
Leisztinger Tamás és a Diósgyőr
Leisztinger Tamás, Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozójának cége, az Arago Zrt. érdeklődött a nyáron kiesett diósgyőri labdarúgóklub iránt. Leisztinger évtizedek óta aktív az üzleti életben, vagyonkezeléssel és ingatlanbefektetésekkel foglalkozik, de jelentős érdekeltségei vannak a médiaiparban és a sportban is.
Leisztinger 2010 körül szállt be a diósgyőri futball finanszírozásába, amikor a klub nehéz anyagi helyzetbe került és kiesett az élvonalból. Saját vagyonából több mint 5 milliárd forintot invesztált a DVTK-ba, és emellett jelentős tao-forrás is érkezett a klubhoz a kapcsolati rendszerén keresztül. A felvetődött vásárlási szándékok és tárgyalások ellenére a pontos tulajdonosi háttere és a jövőbeli tervek sokszor homályosak maradtak.
A diósgyőri futballklub gazdasági helyzete rendkívül hektikusan alakult Leisztinger tulajdonlása alatt. Hol tetemes veszteséget termelt, hol nyereséget könyveltek el. 2019-ben 1,4 milliárd forint árbevételből 370 milliós nyereség maradt. A klubnak azonban jelentős, több mint egymilliárd forintos rövid távú tartozásai is voltak.
Leisztinger Tamás kiszállása a diósgyőri futballból és a klubot működtető gazdasági társaság eladása több okra vezethető vissza. Ismerősei szerint a kereslet és a kínálat most végre szerencsésen találkozott: Leisztingernek már kevésbé okozott örömet a sport, megunta a finanszírozást, míg a keresleti oldalon mindig akadnak "friss és hirtelen jól menő vállalkozások", amelyek szívesen beszállnak a magyar klubfociba. Miskolc esetében a Fidesz által elveszített önkormányzati választás után a kormányoldalon erős szándék volt arra, hogy a várost a DVTK révén is befolyása alatt tartsa.
A diósgyőri futballklubot működtető gazdasági társaságban Leisztinger érdekeltségébe tartozó Borsodsport Invest Kft. 51,6 százalékos üzletrészt szerzett. Az önkormányzat továbbra is támogatja a klubot, és a befektető havi 8 millió forintos támogatása mellett az önkormányzat is hozzájárul a klub működési költségeihez. A DFC Kft. megkapta a Diósgyőri Sportligetként ismert terület használatbavételi jogát 50 évre, hogy infrastruktúrafejlesztéseket hajtson végre.
Leisztinger Tamás szerepvállalása a diósgyőri fociban rávilágít a magyar labdarúgás finanszírozási rendszerének sajátosságaira, ahol az üzleti érdekek és a politikai befolyás szorosan összefonódik.
tags: #itok #miert #erdekli #a #diosgyori #foci
