A Fradi szurkolói kultúrája és a futballtörténet emlékei
A Ferencvárosi Torna Club (FTC) labdarúgócsapata évtizedek óta a magyar sportélet meghatározó alakja, melynek szurkolói kultúrája éppoly gazdag és sokszínű, mint maga a klub történelme. A zöld-fehér drukkerek szenvedélye, a „Fradi-szív” sokszor jelentett extrát a csapat számára, de a szurkolói élet velejárói a rivalizálások és a néha elszabaduló indulatok is.
A szurkolói megnyilvánulások sokfélék lehetnek, ahogy azt az alábbi idézetek is mutatják: „Büdös, paraszt fradista” - hangzott el egy alkalommal, míg mások büszkén hirdetik: „Csak a Fradi!!!!!!!”. A drukkerek közötti kommunikáció sokszor heves, mint például: „Most itt szídod a fradit-csak arra lennék kíváncsi ha 2 veled szemben állna ugyan ezt mondanád-e nekik?”
A Ferencváros szurkolói szolidaritása is megmutatkozik: „Ha vki tud küldeni Fradi indulót, bármelyik Fradi "számot", az lécci küldjön erre a címre”. A klub iránti elkötelezettség határtalan, ahogy azt a „Ferencváros!!!! A világ legjobb csapata! Csak a FRADI!!!!!!” mondat is kifejezi.
A múlt nagy alakjai és emlékezetes pillanatok
A Fradi történelme tele van legendás játékosokkal és felejthetetlen mérkőzésekkel. Sárosi István, a régi sportlapok újságírója, aki még a Kinizsi korszakból datálódó rajongását a Fradi iránt, gyakran osztott meg anekdotákat a régi időkről. Ezek a történetek elevenítik fel a múlt nagy alakjait, mint például Deák Róbertet, alias Buci, aki „született showman” és Puskás Öcsi egykori samesza volt.
A labdarúgás keménységét és humánumát is megmutatják az anekdoták. Sándor Csikar például az 1954-es osztrákok elleni mérkőzésen egészen lehetetlen helyzetből is képes volt gólt szerezni. Az Aranycsapat tagjai, mint Puskás Ferenc, Lóránt Gyula, Czibor Zoltán, Kocsis Sándor és mások, mind hozzájárultak a magyar futball dicsőségéhez. Emlékezetesek a játékosok közötti rivalizálások, mint például a Puskás és Czibor közötti viszály, vagy a Lóránt és Sándor közötti kemény párharcok a pályán.
A mérkőzések szorítása és az emberi drámák sem maradtak el. Az 1954-es svájci világbajnokság döntője utáni öltözőfolyosói összecsapások vagy a római győzelem előtti küzdelmek mind erről tanúskodnak. A politikai beavatkozás sem volt ritka, mint ahogy az intertelefonhívás is bizonyítja: „Ezt a mérkőzést minden körülmények ellenére meg kell nyerni!!”
Klubtulajdonosi és szurkolói viták
A Ferencváros történetében nem csak a pályán zajló események, hanem a klub körüli viták is jelentős szerepet játszottak. Az FTC Pártolói Egyesületének nyilvánosságra hozott adatai rávilágítanak a 2006-os kizárás körüli kérdésekre. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) licencadó testületének döntése és az azt követő pereskedések komoly vihart kavartak a magyar futballban.
Az MLSZ fellebbviteli licencadó testületének tagjai, akik döntöttek a Ferencváros NB I.-ből való kizárásáról, sokáig titokban maradtak. Az egyesület szerint az MLSZ elégedett volt a munkájukkal, hiszen a tagok továbbra is szerepet kaptak a labdarúgás különböző bizottságaiban.
A 2006. május 10-i elsőfokú licencadó testületi döntés, amely nem adott rajtengedélyt többek között a Ferencvárosnak sem, komoly visszhangot váltott ki. Az MLSZ elnöksége rendkívüli ülésén ugyan hatályon kívül helyezte a döntést és visszahívta a testület tagjait, a vita és a bizonytalanság továbbra is fennmaradt.
Európai Szuperkupa: Ferencváros–Pro Recco 15–14 | összefoglaló
A Ferencvárosi Torna Club Pártolói Egyesülete végül keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, hogy megtudhassa, kik alkották azt a licencadó testületet, amelynek döntése nyomán kizárták a csapatot a labdarúgó NB I.-ből. Ez az eset rávilágít a magyar futballban zajló hatalmi és gazdasági játszmákra, valamint a szurkolói érdekek érvényesítésének fontosságára.
