Jakab Lajos és a Rába ETO: Emlékezés Kádár Zoltánra és az Utánpótlás Nevelésének Fontossága
A magyar kézilabdasport közösségét megrázta a hír Kádár Zoltán, a Rába ETO egykori válogatott kézilabdázójának tragikus haláláról. Életének alakulását és pályafutását Jakab Lajos, a klub egykori kapusa, majd szakosztályvezetője szemszögéből is bemutatjuk, kitérve az utánpótlás-nevelésben alkalmazott edzői filozófiájára.
A Rába ETO legendája, Kádár Zoltán tragikus halála
Munkahelyi balesetben hunyt el Kádár Zoltán, a Rába ETO egykori válogatott kézilabdázója. A kisalföld.hu úgy értesült, hogy a Nemak győri gyárában szerdán munka közben veszítette életét Kádár Zoltán, a hengerfejöntöde munkatársa. Az esettel kapcsolatban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen indított büntetőeljárást.

Kádár az ETO nyolcvanas évekbeli aranycsapatának elismert játékosa volt: háromszoros bajnok, négyszeres kupagyőztes, IHF-kupa-győztes. A magyar válogatottban 1986 és 1988 között 23 mérkőzésen szerepelt és ezeken 15 gólt szerzett. Ő volt az első magyar férfi kézilabdázó, aki Norvégiában játszott. Ha jól tudjuk, alig tíz hónap múlva ment volna nyugdíjba.
Kádár Zoltán pályafutásának főbb állomásai és eredményei:
| Éra | Eredmény / Megjegyzés |
|---|---|
| Rába ETO | Háromszoros magyar bajnok |
| Négyszeres MNK-győztes | |
| Egyszeres IHF-kupa-győztes | |
| Válogatott | 23 mérkőzés (1986-1988), 15 gól |
| Nemzetközi karrier | Az első magyar férfi kézilabdázó, aki Norvégiában játszott |
Megrázó emlékezések: Jakab Lajos, Iváncsik Mihály és Csicsay Ottó
Halálhírére korábbi csapattársai, Csicsay Ottó és Iváncsik Mihály, valamint Jakab Lajos is reagáltak, mély megrendüléssel emlékezve a sportemberre.
Jakab Lajos emlékezése Kádár Zoltánra
Jakab Lajos, a klub volt kapusa, majd szakosztályvezetője így emlékezett: "Ő volt az első magyar férfi kézilabdázó, aki Norvégiában játszott. Ezt szerintem kevesen tudják róla. A TF befejezése után egy-másfél évet játszott a skandináv országban. Győrben az ETO-ban a játékostársa, később pedig a főnöke lehettem. A nagycsapatunk alapembere, ikonikus egyénisége volt. Legendás áthúzós cselével szerzett hírnevet magának. Kiváló bal keze volt, a tehetsége alapján talán többre is vihette volna. Ha szabad így fogalmaznom: jó ember volt, nagyon sajnálom a halálát."
Iváncsik Mihály és Csicsay Ottó gondolatai
Iváncsik Mihály, kétszeres világválogatott csapattársa így szólt: "Az ismert cseléről - ez volt a legnagyobb erénye - Sapka volt a beceneve a csapatban. Ikonikus egyéniségnek, csupa szív sportembernek ismertük meg. Sajnálom, mint családapát, mint volt játékostársat."
Csicsay Ottó, 67-szeres válogatott balszélső felzaklatva mondta: "Le vagyok sújtva. Néhány napja futottunk össze az utcán, pár szót beszélgettünk, mert akkor is munkába sietett. Mondta, hogy már csak néhány hónapja van a nyugdíjig, azt kibírja valahogy. Sajnos nem sikerült neki. Segítőkész, jó ember volt."
Jakab Lajos edzői filozófiája és az utánpótlás nevelése
A Magyar Edzők Társaságával együttműködésben január elején indított, Mesterfogások című sorozatunkban az utánpótlás-edzői szakmát szeretnénk közelebb hozni olvasóinkhoz. A fiatalokkal foglalkozó neves szakemberek elemeznek egy-egy, a mindennapi munkájukban felvetődő problémás szituációt, és elmondják, azok megoldására milyen praktikákat alkalmaznak.
Jakab Lajos elmondása szerint a győri évei alatt utánpótlásedzőből vált felnőttedzővé. Akkoriban általános iskolában is tanított és edzősködött, azokat a gyerekeket pedig próbálták minél többször elvinni a felnőttcsapat meccseire. Jakab Lajos felidézi, hogy kezdetben még más nézőpontból tekintett erre a programra: azt járta a fejében, hogy elmarad az edzés, így pedig hiányos lesz a felkészülés a fiatalokkal. Az akkori szakosztályvezetője, Jakab Lajos viszont azt mondta neki, higgye el, hogy azon a kimaradt tréningen nem múlik semmi - az évek során ezt ő is megértette.
Minden állomáshelyén azt tapasztalta, hogy rendkívül hatékony, ha a klubon belül az utánpótláscsapatok fölött áll egy példaképként szolgáló együttes, vagyis a piramis csúcsa, a felnőttcsapat. Ebből következett az ötlet, hogy a lehető legtöbbször igyekezzenek bevonni a mérkőzéslátogatásba a gyerekeket, akik közül többen akár már a bevonulásnál is szerepet kaphatnak. Ez a mai napig meghatározza az edzői felfogását, ezért próbált hasonló módszert bevezetni a Vasasnál is. A végén pedig várják a pacsit, az aláírást, a közös képet. Ez biztos, hogy erősíti a kicsikben a közösséghez tartozás érzését, hosszútávon pedig segíthet abban, hogy a gyerekek egyszer - ezzel a motivációval felvértezve - akár a felnőttcsapatig is eljussanak.
A meccslátogatás folyamatának kialakulásához persze idő kell és logisztikai oldala is van, de amint ezt megtervezték, szokássá, sőt várva várt eseménnyé vált. A gyerekek szívesen jönnek a nagyok mérkőzéseire. Természetesen a Fradi vagy a Győr vendégszereplése többeket mozgat meg, hiszen világsztárok, klasszisok érkeznek hozzánk, a legfiatalabb korosztályok képviselői viszont ellenféltől és eredménytől függetlenül lelkesek.

A következő szint az olimpia, amelyhez még a felnőttcsapat is igazodott. Úgy tervezték meg a nyári időbeosztást, hogy a magyar válogatottak meccseit közösen tudják majd nézni. Ekkor Balatonbogláron lesznek edzőtáborban, ráadásul az ifjúsági csapattal együtt, így közösen szurkolhatnak az olimpikonoknak. Biztosak benne, hogy ez is jót tesz majd a morálnak, és az összetartozást erősíti.
tags: #jakab #lajos #eto #kezilabda





