Jászai Csongor elismerése és a magyar röplabdasport kiemelkedő pillanatai

A sportvilágban elért teljesítmények elismerése hosszú múltra tekint vissza, különösen a Magyar Távirati Iroda (MTI) Sportszerkesztőségének éves összeállítása, amely 1964 óta minden esztendőben összegyűjti, kik sportágukban az év legjobbjai. A hazai szövetségek felkérésre évről évre eldöntik, kik érdemlik meg ezt a rangos címet. Idén rekordszámú, 64 sportág szövetsége válaszolt az MTI megkeresésére, az asztalitenisztől egészen a vízisíig.

Az első, hatvan éve készült összeállításban az MTI munkatársai húsz sportág legjobbjairól szavaztak. Az első lista óta a menetrend módosult, már az egyre növekvő számú sportszövetségek választanak minden évben egy férfi és egy női sportolót. A voksolás történetében az abszolút csúcstartó Portisch Lajos sakknagymester, aki 23-szor lett első 1964 és 1994 között.

Jászai Csongor: A jet-ski bajnok

Ami vármegyénket illeti, idén két sportolónk került fel a listára, a jet-ski versenyző Jászai Csongor, valamint az ökölvívó Kovács Richárd. Jászai Csongort és Kovács Richárdot is a legjobbjának nevezte sportágának szakszövetsége. Jászai Csongor is felkerült az MTI listájára. Jet-skiben Jászai Csongor (Aktív SC Szabadidő és Extrémsport Sportegyesület) végzett az élen, sorozatban harmadszor érdemelte ki az elismerést.

Az idei győztesek között Győr-Moson-Sopron vármegyéből egyetlen egyéni versenyzőt találunk, a férfi tornászoknál Mészáros Krisztofer (Győri AC) harmadik alkalommal győzött. Baseballban Laffer Benedeket (Jánossomorja Baseball Egyesület) először választották a legjobbnak. Labdarúgásban a Liverpool magyar válogatott játékosa, Szoboszlai Dominik érdemelte ki ismét az év legjobbja címet.

Az év sportolói díj története és kiemelkedő alakjai

Az MTI által gyűjtött "Év Sportolója" díj története során számos kiemelkedő sportoló kapott elismerést. Alábbi táblázatban néhány példa látható a többszörös győztesek közül, akik a magyar sport meghatározó alakjai:

Buzek László: A „röplabda Puskás Öcsije”

A hatvanas, hetvenes években a legjobb magyar röplabdázónak számított Buzek László, akit fénykorában a röplabda Puskás Öcsijének becéztek. Buzek László a magyar válogatottban 266 alkalommal lépett pályára, Európa-bajnokságon 4. helyezett volt, és tagja volt a Csepel aranycsapatának. Tíz magyar bajnoki és tizenegyszer Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhettek. Pályafutása végén Németországban játszott, majd edzőként a Moers csapatával CEV-kupát nyert. Huszonöt éve költözött haza, azóta is Csepelen él, ugyanabban a lakásban, ahol felnőtt. A Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett legendás sportoló október 8-án lesz nyolcvan éves, ami sem külsőre, sem az életvitelén nem látszik meg. Buzek László neve és élete is egybeforrt Csepellel és a Csepel SC-vel.

Csepeli gyökerek és a sport szeretete

„Csepel és a Béke tér, a Csepel SC sportközpontja - Buzek László ha nem is ide született, de ez az igazi otthona már hetvennégy éve.” - mondta. A csepeli sportélet kiemelkedő volt akkoriban: „Nemcsak a röplabdások. Itt marha jó sportélet volt akkoriban. Mindenki ismert mindenkit legalább látásból, szinte nem volt olyan fiatal, aki ne sportolt volna valamit.” Buzek László kiemelte, hogy később, amikor a röplabdacsapat sorra nyerte a bajnokságokat, akkor a labdarúgók jöttek a meccseinkre, és az nagyon jó érzés volt. Ismerték és kedvelték egymást.

Ma is Csepelen él, sőt ugyanabban a lakásban, ahol felnőtt. „Az igazság az, hogy én csepelinek vallom magam, pedig Erzsébeten születtem, és hatéves koromig ott laktam. Azóta én itt vagyok otthon. Elmentem ide, elmentem oda, de az otthon az Csepel volt.” Mesélt arról, hogy bár a világ megváltozott, még ma is megismerik az utcán: „Ma kimegyek a piacra, megismernek, én is megismerem az embereket, de ez már nem ugyanolyan. Nemrégiben Hévízen voltunk egy fürdőben, és odajön hozzám egy fiatalember, hogy ő ismer engem, és hogy én vagyok-e én. Mondom, igen. Ő elmesélte, hogy a Csepelben focizott gyerekként, és amikor vége volt az edzésnek, és mi edzettünk a teremben, akkor bejöttek nézni, hogy én mekkorákat ütök.”

Emlékezetes mérkőzések és nemzetközi kihívások

Buzek László számára örök emlék a csepeli aranykorból egy ötvenöt évvel ezelőtti BEK-elődöntő az akkori Szovjetunió bajnokával, az Alma Atával. „Kimentünk az első meccsre, hatalmas, hatezres csarnokban játszottunk, tele volt a lelátó. Olyan csapat ellen léptünk pályára, amilyet addig még csak nem is láttunk.” Az első mérkőzést 3-0-ra elveszítették, de a visszavágón, a csepeli Béke téren, a zsúfolásig megtelt csarnokban 3-0-ra nyertek. „Az, hogy végül nem mi jutottunk be a BEK-döntőbe, az két ponton múlt, összesítésben ennyivel volt jobb az Alma Ata. Ez eszembe szokott jutni, hogy itt mi milyen meccset játszottunk.”

Többször is hívták külföldre, de nem engedték ki. „Greminger János, a hivatal elnöke azt mondta, nem mehetek külföldre játszani. Mire megkérdeztem, hogy a labdarúgók akkor miért mehetnek? Greminger elvtárs azt mondta, hogy »Buzek elvtárs, Magyarországon a labdarúgás más elbírálás alá esik«.” Végül 1980-ban, egy hamburgi tornán, a német másodosztályú Nordstedt csapata megkereste, és Antalpéter Tibor, a röplabdaszövetség elnöke segítségével megvalósult a légióskodás. „A válogatott bő keretének is tagja voltam, de hiába ajánlott az edzőm, Antalpéter Tibor a szövetségi kapitány, Porubszky László figyelmébe, ő azt mondta, hogy enyém a jövő, és majd a következő olimpia az enyém lesz már.” Azonban 1964 óta a magyar válogatott nem jutott ki olimpiára. „Látja, az olimpiához korábban kellett volna születnem egy-két évvel, a többihez meg később.” Hangsúlyozta, hogy őket nem a pénz vitte a pályára, hanem a sport, a meccs, a csapat és a játék volt az életük, és a focisták fizetésének a töredékét keresték.

A röplabda utáni élet és a család

Buzek László régóta nem röplabdázik már: „Nagyon régen. Kiment az érzés a kezemből. Régen megpörgettem a labdát, és az hosszú percekig pörgött az ujjamon.” A mozgás azonban megmaradt az életében. „Sétálni nem szerettem soha, ezért elkezdtem úszni, magammal versenyeztem, mellben úsztam, mert fájt a vállam. Tíz éve úsztam át utoljára a Balatont, és bár ilyen hosszú távra már nem vállalkozom, hetente kétszer járok ide, a csepeli uszodába. Emellett biciklizem is rendszeresen.”

Már kétszeres dédnagyapa. Egészségéről így nyilatkozott: „A nyolcvan év az nyolcvan év, és nem laza volt, hanem mozgalmas volt ez a nyolcvan év. De tulajdonképpen rendben vagyok. Fáj a csípőm, fájnak a térdeim, észreveszem magamon, hogy már nem úgy megyek, de ezen nincs mit csodálkozni, amennyit én ugráltam a meccseken.” Lányai nem szerették a röplabdát, amit érthetőnek tartott, hiszen születésüktől fogva látták a szülei sport iránti elkötelezettségét. Dédunokáinak azonban „lesz mit mesélni a pályafutásáról. Nem volt unalmas, az biztos.”

Buzek László nevéhez fűződik a felugrásos nyitás bevezetése Magyarországra, amit a japánoktól lesett el, és ezzel korszakos jelentőségű újításokat honosított meg az európai röplabdasportban is.

A magyar röplabdasport további kiemelkedő alakjai és egyetemi sikerek

A magyar röplabdasportban számos tehetséges játékos képviseli hazánkat külföldön és itthon egyaránt. Teremröplabdában Keen Cameron a román Rapid Bucuresti, Németh Anett az olasz Perugia csapatában játszik, míg strandröplabdában Dóczi Domonkos nevét érdemes megemlíteni.

Az Európai Egyetemi Játékokon a magyar egyetemisták röplabda sportágban is érintettek voltak. A Debreceni Egyetem férfi csapata a horvát University of Zagreb ellen szoros négy szettet játszott, ahol 3:1-es (25:22, 26:24, 23:25, 25:23) győzelmet aratott. A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem férfi csapata pedig a norvég Western Norway University of Applied Sciences-t győzte le 3:0-ra (25:17, 25:17, 25:23). A TF (női) csapata az 5-8. helyért játszott a német Sport University Cologne ellen, ahol 0:3-as (14:25, 20:25, 14:26) eredménnyel zárt, így a 7. helyen végzett. Az Országos Röplabda Diákolimpia országos döntőjében a KIDS röplabda V-VI. korcsoportjában 1. és 2. helyezéseket értek el.

A nemzetközi röplabda csillagai: Zehra Güneş

A nemzetközi profi röplabdázás világában is felbukkannak olyan sportolók, akik kivételes tehetségükkel és eredményeikkel hívják fel magukra a figyelmet. Zehra Güneş még csak 26 éves, de már rendkívül sok eredményt tud felmutatni a profi röplabdázás világában. Az olimpikon sportolónő világbajnoki ezüstérmes lett a török válogatottal 2025-ben, korábban pedig Európa-bajnokságot is nyert a nemzeti csapattal. Zehra Güneş 1999. július 7-én született a törökországi Isztambulban, a török női röplabda egyik legfontosabb alakja, aki középső blokkolóként vált rendkívül eredményes játékossá. Az 1,97 méter magas Güneş meghatározó tagja lett a klubcsapatának, a VakıfBank Isztambulnak, valamint a török válogatottnak is. A számtalan nemzetközi versenyen elért érmek és egyéni díjak mind azt bizonyítják, hogy az olimpikon sportolónő igazi világsztár lett a sportágban. A VakıfBank számos győzelmét köszönheti többek között a játékosnak, a teljesség igénye nélkül vele együtt nyert a klub török szuperkupát, török kupát és bajnokságot is, valamint CEV-Kupát és klubvilágbajnokságot a nemzetközi szinten.

Társadalmi felelősségvállalás és a röplabda: A BGE Sport Iroda kezdeményezése

A sport iránti elkötelezettség nemcsak a versenyeken, hanem a társadalmi kezdeményezésekben is megnyilvánulhat. A Budapesti Gazdasági Egyetem az ünnepek alkalmával gyűjtési akciót szervezett, amelyhez az BGE Sport Iroda is csatlakozott. A Wesley János Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium gyermekei számára gyűjtenek új és használt sportszereket, mint például focilabda, kosárlabda, röplabda, tollas, ugrálókötél, hullahopp karika. Az adománygyűjtés november 28. és december 9. között zajlott.

tags: #jano #csongor #roplabda

Népszerű bejegyzések:

• A Pest megyei labdarúgás játékvezetői
• tudj meg többet az Aranycsapatról
• Zoran Abramović BL-bemutatkozása
• az NFL legendáról, John Maddenről
• Spalding kosárlabda részletek