A Tokiói Olimpiai Stadion: Építészet, Fenntarthatóság és Innováció az Olimpiai Játékokon
Egy év halasztás után rendezték meg a tokiói olimpiát, amellyel kapcsolatban nemcsak a sportrajongóknak voltak nagy várakozásai, hanem a szakembereknek is, hiszen várhatóan a technológiai fejlődésben is mérföldkő lett. A japánok egy fenntartható és gazdaságos olimpiát kívántak megvalósítani, ugyanakkor a 2021-es tokiói olimpia technológiai szempontból a történelem legfejlettebb sporteseménye lett, ahol robotok vezetik majd a résztvevőket, mesterséges intelligencia irányítja a tömegek ellenőrzését, és a biztonsági ellenőrzéseket a legújabb arcfelismerő technológiával végzik. Az idei olimpia végső soron annak a tesztje lett, hogy az intelligens technológia mennyire tud megfelelni az elvárásoknak. Ennek az eseménynek a központi eleme volt a Tokiói Olimpiai Stadion.
A Nemzeti Stadiont, amelyet a tokiói olimpia legfontosabb létesítményének szántak, adta otthont mind az olimpia, mind pedig a paralimpia során a megnyitó- és záróünnepségeknek, illetve az atlétikai versenyeknek is.
Az Új Ikon Megépítése: A Bontástól Kuma Víziójáig
Tokióban 1964-ben már rendeztek egy olimpiát, amikor számos létesítmény épült. Az 1964-es játékok központjaként eredetileg épített stadiont, korábbi nevén Nemzeti Stadiont, 2015-ben lebontották. Amikor Tokió pályázott a 2020-as olimpia megrendezésére, még nem volt egyértelmű, hogy az előző, az 1964-es olimpiára épült Nemzeti Stadiont csak átalakítják, vagy lerombolják és új épületet húznak fel. Végül 2012 februárjában, tehát majdnem másfél évvel az olimpiát Tokiónak ítélő NOB-közgyűlés előtt döntöttek úgy, hogy teljesen új stadiont építenek.
Az év novemberében jelent meg az első terv, amelyet az iraki-brit sztárépítés, Zaha Hadid jegyzett. Ezt a tervet aztán 2015-ben a várható költségek miatt megnyirbálták, elvetették például a behúzható tetőt, csökkentették az egész beruházás alapterületét, és a székek számát is. Viszont a revidiált terv is nagyjából 300 milliárd yennel (kb. 820 milliárd Ft) számolt várható költségként. Egy hónappal később aztán Shinzo Abe miniszterelnök bejelentette, hogy teljesen elvetik az eredeti tervet.
2015 augusztusában bejelentették, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az új tervpályázaton induló stadionoknak: 68 ezer fős fix lelátó, ami 80 ezerre bővíthető, ha az atlétikapályára mobil lelátókat helyeznek, kivették a tervből a VIP páholyok egy részét, a sétálóutcát, a sportmúzeumot és a légkondicionálást is. Zaha Hadid nem talált megfelelő kivitelezőt a tervéhez, így ő kiszállt a versenyből. Végül a Taisei vállalat építette meg a stadiont Kuma Kengo tervei alapján.
Kengo Kuma Terve és a Fenntarthatóság
Az új Nemzeti Stadion modern multifunkcionális aréna a Shinjuku városrészben, az 1958-as régi stadion helyén épült. A stadiont Kengo Kuma japán építész tervezte, és Japán mind a 47 prefektúrájából származó fa felhasználásával épített, többrétegű ereszek jellemzik. A stadiont a természettel való harmonikus integráció, a bőséges zöldterület és a hagyományos anyagok, például az összes japán prefektúrából származó fa felhasználása jellemzi.
A végeredmény jelentősen olcsóbb lett, mint amibe a Zaha Hadid által tervezett eredeti stadion került volna, de így is igen komoly összegről beszélünk: 157 milliárd yenbe, azaz nagyjából 430 milliárd Forintba került a stadion felépítése. Az új aréna 68 ezer ember befogadására lesz alkalmas - a székek számát az olimpia idejére 80 ezerre emelik. A befejezést követően ez lett a japánok új nemzeti stadionja, leváltva az 1964-es olimpiára épült arénát.
| Jellemző | Zaha Hadid eredeti terve | Kengo Kuma végleges terve |
|---|---|---|
| Tervező | Zaha Hadid | Kengo Kuma |
| Várható költség (becslés) | ~300 milliárd jen (~820 milliárd Ft) | 157 milliárd jen (~430 milliárd Ft) |
| Befogadóképesség | nem specifikált (csökkentették) | 68 000 fő (80 000-re bővíthető) |
| Tető | Behúzható tető (elvetve) | Többrétegű ereszek |
| Egyéb elvetett elemek | VIP páholyok egy része, sétálóutca, sportmúzeum, légkondicionálás | - |
| Felhasznált anyagok | - | Fa Japán mind a 47 prefektúrájából |
A fenntarthatóság jegyében az Olimpiai Stadionban tetőre szerelt napelemeket is használnak, amelyek nemcsak a stadiont látják el energiával, hanem a stadiont körülvevő növények és zöldövezetek öntözőrendszerét is. A Tokió 2020 szervezőbizottsága a játékok fenntarthatósági koncepcióját a következőképpen határozta meg: „Legyünk együtt jobbak - a bolygóért és az emberekért”.
Építkezés és Átadás
A japán főváros üzleti negyedének számító Sindzsuku városrészben épülő létesítmény munkálatai 2016 decemberében indultak, így a 36 hónaposra tervezett beruházás a második felébe lépett. A terveknek megfelelően haladva, két évvel a játékok kezdete előtt 40 százalékban már készen állt a 2020-as tokiói olimpia központi stadionja. Egy hónappal az építési munkálatok befejeződése után hivatalosan is átadták a tokiói Olimpiai Stadiont. Az építtetők átadták az üzemeltető Japán Sporttanácsnak (JSC) a jövő nyári tokiói olimpia legfontosabb létesítményét, a Nemzeti Stadiont. Ugyan a hivatalos megnyitóra december 21-én került sor, a stadionban megrendezendő első sportesemény a labdarúgó Császár-kupa döntője volt január elsején. A 14 hónapos csúszás azonban azt jelentette, hogy az építmény nem készült el az idei rögbi világbajnokságra, pedig már ott is szerették volna használni a szervezők.
Okos Technológiák és Fokozott Szurkolói Élmény
Az NTT legmaradandóbb projektjének a célja az olimpiai szurkolói élmény fokozása, az intelligens stadionok fejlesztése. Az intelligens rendszereket vezeték nélküli összeköttetéssel látják el, amely kiváló minőségű streaminget és valós idejű méréseket tesz lehetővé a sportolók és a szurkolók számára egyaránt. A stadionalkalmazással rendelkező nézők okostelefonjukon azonnali visszajátszásokat nézhetnek, több szögből pásztázva a pályát, hogy valós időben nagyobb betekintést nyerjenek a játékba. Ugyanez az alkalmazás képes a boltok, vendéglátó egységek és a mosdók forgalmát is mérni, így a szurkolók korlátozhatják a helyüktől távol töltött időt, és akár előre is rendelhetnek ételt az ülésre történő közvetlen kiszállítással. A kiterjesztett valóság segítségével a szurkoló ráközelíthet egy játékosra, hogy megnézze a statisztikáit és az aktuális játékteljesítményét.
Tokió: Kész az olimpiai stadion
A Toyota Human Support Robots és a Delivery Support Robots a kerekesszékkel közlekedő nézőket segíti az Olimpiai Stadionban. Ezek a robotok több mint 1000 kerekesszékkel közlekedő nézőt segítettek az Olimpiai Stadionban az ételek és egyéb áruk szállításával, az emberek helyükre vezetésével és az eseményekkel kapcsolatos információkkal.
A Pályán Segítő Robot egy önjáró funkcióval ellátott robot, amely az olimpiai stadionban megrendezett dobósport (pl. gerelyhajítás) eseményeken működött, összeszedte és elszállította az elhajított sporteszközöket.
Az arcfelismerő technológiát az olimpia helyszínein használták a sportolók, a személyzet tagjai és más személyek biztonsági szűrésével kapcsolatos feladatokra, amely gyorsította az egyes folyamatokat, és hatékonyabb biztonságot nyújtott. Bár eredetileg biztonsági céllal tervezték, a világméretű COVID-19 járvány kitörése után az arcfelismerésen alapuló érintésmentes biztonsági szűrési folyamat valóban hasznos és kifizetődő lett a koronavírus terjedésének megakadályozásában.
Az Üres Stadion Megnyitó Ünnepsége
A pénteki nyitóünnepség végén fellobbant az olimpiai láng, így hivatalosan is kezdetét vette a tokiói olimpia. Az olimpiai megnyitó általában az egész esemény leggrandiózusabb mozzanatait szállítja, idén azonban a járványügyi félelmek miatt ezt is nézők nélkül bonyolították le Tokióban. Ez rá is nyomta a bélyegét az egészre, furcsa volt nézni, ahogy a teljesen üres stadionnak adták elő a kortárs táncos előadásokat, a szokásosnak számító sztárvendégek pedig természetesen teljesen ki voltak lőve az idei megnyitón. Az meg pláne érdekes volt, amikor a szervezőkön, VIP-vendégeken és újságírókon kívül teljesen üres lelátókat kértek arra, hogy álljanak fel, és a tűzijátékot se sokan nézhették a helyszínről. Nem sokkal a megnyitó előtt az is kiderült, hogy Tokióban és a környező három prefektúrában a belföldi szurkolókat sem engedik be a stadionokba, így a megnyitóra sem. A romló járványadatok miatt Tokió hetekkel az olimpia előtt vészhelyzetet hirdetett, amelyet a játékok végéig fenn is tartottak.
A megnyitó nonfiguratív animációkkal, meg egy kis múltidézéssel kezdődött arról, hogy hogyan kapta meg Tokió a rendezés jogát. Ezután egy rendkívül látványos drónos performansz jött, 1800 drón rajzolt ki egy földgömböt a stadion fölött.
A bevonulás viszont nézők nélkül is meglepően szórakoztató volt, nem kis részben azért, mert végig népszerű japán videójáték-sorozatok zenéje szólt alatta. A stadionba megérkező lánggal is elszórakoztak még egy jó darabig, szó szerint mindenki vitte a stadionban, aki vihette, de végül csak odaért a négyszeres Grand Slam-győztes japán teniszezőhöz, Ószaka Naomihoz, aki meggyújtotta az olimpiai lángot a tokiói olimpia megnyitóján.
tags: #japan #olimpiai #stadion
