Játékos feladatok és módszertani megújulás a történelemtanításban

A modern oktatás egyik kulcskérdése a diákok aktív bevonása és a történelmi gondolkodás fejlesztése, melyhez innovatív és játékos feladatok szükségesek. Az utóbbi évtizedekben számos kutatás foglalkozott a történelemtanárok tanítási gyakorlatával és a digitális pedagógiával kapcsolatos nézeteikkel. Az új fejlesztésű okostankönyvek és a megújuló Nemzeti Köznevelési Portál keretrendszere is módszertani lehetőségeket kínál a tankönyv szerepének változásával. A problémaorientált történelemtanítás koncepciója, valamint a diákok gondolkodásának fejlődése a történelemtanulás eredményeként kiemelt figyelmet kap.

A tartalmi szabályozás hazai változásai és a történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján is arra ösztönzik a pedagógusokat, hogy új, hatékony módszereket keressenek. A jól strukturált és rosszul strukturált problémamegoldó tanulási eredményekre vonatkozó oktatási tervezési modellek is hozzájárulnak ehhez a folyamathoz.

A méhsejt-ábra módszer: Interaktív feladatok a történelemórákon

A méhsejt-ábra egy kiváló példa arra, hogyan lehet játékos és interaktív feladatokat bevezetni a történelemórákba, elősegítve a diákok önálló gondolkodását és a tananyag mélyebb megértését. Ez a módszer nem csupán a tudás elsajátítását segíti, hanem a kapcsolatteremtési és rendszerezési képességeket is fejleszti.

A méhsejt-ábra elkészítése és használata lépésről lépésre

A méhsejt-ábra alkalmazása a tanórán több fázisból áll, amelyek a diákok fokozatos bevonását célozzák:

1. Az ábra megrajzolása: A tanóra elején a diákok egy sablon segítségével megrajzolják a méhsejt-ábrát a füzetükbe. Az ábra fölé kerül a füzetben a cím, az egyes hatszögekbe az órára tervezett lecke tematikus egységei - általában hat részre szoktam darabolni.
2. Címek és altémák megadása: A felső középső hatszögbe írjuk az első címet, majd az óra járásával megegyezően mind a hat altémának egy rövid, találó címet ad a tanár, amelyet mindenki beír a hatszögekbe - úgy, hogy maradjon még hely 3-4 másik kulcsszónak.
3. Előzetes tudás felmérése: Ezután a tanulók kapnak néhány percet, hogy a jelrendszer segítségével megbecsülje, hogy az egyes témákról milyen előzetes ismeretekkel rendelkezik.
4. Tartalmi feldolgozás: Az egyes "méhsejtek" témáihoz tatozhat tanári elbeszélés, magyarázat, önálló feladat, interaktív feladat.
5. Kulcsszavak rögzítése: Ennek elvégzése, megoldása után az osztály közösön meghatározza, hogy melyik az a 3-4 kulcsszó (évszám, név, fogalom stb.), amelyet emlékeztetőül beírunk az egyes méhsejtekbe. Fontos, hogy a letölthető hexagon-ábrák középső részében olvasható tantervi elemek szerepeljenek valamelyik mezőben - ezeket a gyerekeknek nem kell beírniuk a saját méhsejt-ábrájuk közepébe - oda más fog kerülni...
6. Összefüggések keresése: Az óra végén a teljes hexagon-ábránk ki van töltve. Az utolsó néhány percben a diákok újra önálló (vagy páros) feladatként a diákok összefüggéseket, ellentéteket, kapcsolatokat keresnek az egyes altémák illetve az altémákhoz tartozó kulcsszavak között, és ezt nyilakkal jelölik (az jelmagyarázatnak megfelelően). Elég 1-3 összefüggést mutató jelet berajzolni.
7. Magyarázatok és megbeszélés: Ha van időnk, akkor a gyerekek beszámozzák a nyilakat, és rövid (1 mondatos) magyarázatot írnak hozzájuk. Néhányat megbeszélünk közösen.

Kivetíthető ábra a kiegyezés témájához - letölthető és szerkeszthető ppt formájában is elérhető, ami tovább könnyíti a módszer alkalmazását a gyakorlatban.

Pedagógiai háttér és kapcsolódó kutatások

A fenti módszer illeszkedik abba a pedagógiai irányzatba, amely a kritikus gondolkodás és a problémamegoldó képességek fejlesztését célozza. A történelemtanítás területén számos tanulmány és kutatás foglalkozik az oktatás megújulásával, a tanárképzés kérdéseivel, a digitális eszközök integrálásával és a tankönyvek szerepének változásával. Ezek a kutatások alátámasztják az aktív, diákközpontú módszerek, mint például a méhsejt-ábra, létjogosultságát.

Szakirodalmi hivatkozások a történelemtanítás módszertanához

Az alábbi szakirodalmi hivatkozások további betekintést nyújtanak a történelemtanítás aktuális kihívásaiba és módszertani lehetőségeibe:

• Albert B. Gábor (2004): A történelmi tudat alakulása a Kádár-korszak egyes általános és középiskolai tankönyveiben. In: Tudatformálás vagy tudattorzítás? Kölcsey Füzetek IX., Kölcsey Intézet, Budapest, 7-64.
• Albert Gábor (2011): Historiográfiai akciókutatás a Rózsakertben. In: Ladányiné Sütő Tünde (szerk.): "Tiszteld a múltat...": 30 év a Rózsakertben, Budapest. 91-94.
• Assmann, Jan (2004): A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest.
• Báthory Zoltán (2001): Maratoni reform: a magyar közoktatás reformjának története 1972-2000. Ökonet, Budapest.
• Bloch, Marc (2006): A történész mestersége I. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történelemelmélet I. Osiris Kiadó, Budapest, 32-33.
• Boronkai Szabolcs - Csapodi Zoltán - Farkas Katalin - Kovács Örs - Tamásiné Makay Mariann (szerk.): A történelemérettségi nagykönyve I-II. (2016). Bölcselet Egyesület, Budapest.
• Bölcsek Tanácsa (szerk.): Szárny és teher (2009): A magyar oktatás helyzetének elemzése, háttéranyag. Budapest, 5-40.
• Chambliss, Marilyn J. - C. Calfee, Robert (1998): Textbooks for Learning Nurturing Children's Minds. Blackwell Publishers. Wiley & Sons.
• Csapó Benő (2012) (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 289-326.
• Dahn, Thomas C. (2017): A korszerű történelemtanítás feladatai, nehézségei és kihívásai. Történelemtanítás, (LII.) Új folyam VIII. évf. 1-2. sz. tortenelemtanitas.hu/2017/10/thomas-c-dahn-a-korszeru-tortenelemtanitas-fel-adatai-nehezsegei-es-kihivasai-08-01-04/ (Letöltés: 2020. okt. 10.)
• Dárdai Ágnes, F. (2007): A problémaorientált történelemtanítás koncepciója. Új Pedagógiai Szemle, 57. évf. 11. sz. 49-59.
• Deák Máté - Erostyák János - Fischer Ferenc - Gerner Zsuzsanna - Kaposi József (szerk.) (2013): A tanárképzés jövőjéről. I. kötet. OFI-PTE BTK-PTE TTK, Pécs. 65-84.
• Diversität im Geschichtsunterricht. Inklusive Geschichtsdidaktik. Barsch, Sebastian - Degner, Bettina - Kühberger, Chrisitan - Lücke, Martin (2019) (Hrsg.). Wochenschau, Frankfurt/M.
• Einhorn Ágnes (2012): Pedagógiai kultúraváltás a feladatkultúra megváltoztatásával, avagy miben fejleszti a tanárt a feladatfejlesztés? In: Kozma Tamás - Perjés István (szerk.): Új Kutatások a neveléstudományokban. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága-ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Engel Pál (1990): Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. (Magyarok Európában). Háttér Lap-és Könyvkiadó, Budapest.
• Florescano, Enrique (1994): The Social Function of History. Diogenes, vol. 168., 41-50.
• Gazsó Ferenc (1988): Megújuló egyenlőtlenségek. Társadalom, iskola, ifjúság. Kossuth Kiadó, Budapest.
• Gyáni Gábor (2016): A történelem mint emlékmű. Kalligram, Budapest.
• Gyertyánfy András (2014): Gondolatok történelemtanításunk helyzetéről. Történelemtanítás, (XLIX.) Új folyam V. évf. 2-4. sz. okt. 10.)
• Györgyi Zoltán (2016): Közoktatás-irányítási változatok. Új Pedagógiai Szemle, 66. évf. 5-6. sz. 18-39.
• Halász Gábor (2001): A magyar közoktatás az ezredfordulón. OKKER, Budapest.
• Halász Gábor (2005): Demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a 21. században. Új Pedagógiai Szemle, 55. évf. 7-8. sz. 65-70.
• Halász Gábor (2006): Előszó. In: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia, kihívások és értelmezések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 7-13. oh.gov.hu/tudastar/kompetencia/eloszo (Letöltés: 2020. okt. 10.)
• Halász Gábor (2007): Képességfejlesztés, iskolavezetés és pedagógiai paradigmaváltás. In: Kiss Éva (szerk.): Pedagógián innen és túl. Zsolnai József 70. születésnapjára. Pannon Egyetem BTK -Pécsi Tudományegyetem BTK, 366-387. hu/download/Iskolavezetes_tanulas.htm (Letöltés: 2020. okt....)
• Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1994): Vorlesungen über die Philosophie der Weltgeschichte. Bd. 1: Die Vernunft in der Geschichte. Hrsg. von Johannes Hoffmeister, Meiner, Hamburg. (1994): The Historian between the Quest for the Universal and the Quest for Identity. Diogenes, vol. 168., 54-55.
• Herber Attila (2010): A történelemi tudat formálásának eszköztára a rendszerváltás előtti tankönyvekben. Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I. évf. 4. sz. nov. 20.)
• Horváth Zsuzsanna (2003): Az érettségi és az érettségizők. In: Mindenki középiskolája. Középfokú képzés az ezredforduló Magyarországán. Szerk.: Nagy Mária. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.
• Horváth Zsuzsanna - Lukács Judit (2005): A kétszintű érettségi vizsga. Új Pedagógiai Szemle, 55. évf. 4. sz. 53-70.
• Hoskins, Bryony - Crick, Ruth Deakin (2008): Learning to learn and civic competences: different currencies or two sides of the same coin? Centre for Research on Lifelong Learning (CRELL), Ispra. 3.
• Huddleston, Ted-Rowe, Don (2002): Állampolgárságra és demokráciára nevelés az angol iskolákban. Új Pedagógiai Szemle, 52. évf. 3. sz. 31-40.
• Hunyady György (2009): A Bologna-rendszerű tanárképzés hazai vitapontjai: a kilengő mérlegelés. Educatio 18. évf. 3. sz. 317-334.
• Iskola/Erkölcs/Tudás (2009) A köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszer újjáépítése. Barankovics István Alapítvány, Budapest.
• Jakab György (2000): A történelem tanítása az ezredfordulón I. Új Pedagógiai Szemle, 50. évf. 6. sz. 36-51.
• Jakab György (2000): A történelem tanítása az ezredfordulón II. Új Pedagógiai Szemle, 50. évf. 7-8. sz. 27-39.
• Jakab György (2003): A csökött kistestvérek panaszai. A modultárgyak helyzetéről. Új Pedagógiai Szemle, 53. évf. 2. sz. 41-51.
• Jelentés a magyar közoktatásról (1995). Szerk.: Halász Gábor - Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996. 13-19.
• Jelentés a magyar közoktatásról (1997). Szerk.: Halász Gábor - Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1997. 17-31.
• Jelentés a magyar közoktatásról (2000). Szerk.: Halász Gábor - Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2001. 19-23.
• Jelentés a magyar közoktatásról (2003). Szerk.: Halász Gábor - Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2004. 23-26.
• Jelentés a magyar közoktatásról (2006). Szerk.: Halász Gábor - Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2007. 23-26.
• Jelentés a magyar közoktatásról (2010). Szerk.: Balázs Éva - Kocsis Mihály - Vágó Irén. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2011. 17-32.
• Jonassen, David H. (1997): Instructional design models for well-structured and ill-structured problem-solving learning outcomes. Educational Technology Research and Development, 45. 1. sz. 65-94.
• Jordan, Stefan (2005): Einführung in das Geschichtsstudium. Reclam, Stuttgart.
• Kamp Alfréd (2019a): A történelemtanárok tanítási gyakorlatának és a digitális pedagógiával kapcsolatos nézeteinek felmérése. Online országos kérdőíves kutatás történelemtanárok körében.
• Kamp Alfréd (2019b): Az új fejlesztésű Okostankönyv módszertani lehetőségei a megújuló Nemzeti Köznevelési Portál keretrendszerében. Történelemtanítás, (LIV.) Új folyam X. évf. 3-4. sz. nov. 20.)
• Kaposi József (2006): Változás az állandóságban - az új történelemérettségi. In: Új érettségi Magyarországon - Honnan, hová, hogyan? Egy folyamat állomásai. Szerk. Horváth Zsuzsanna - Lukács Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 11-38.
• Kaposi József (2010): Széljegyzetek a történelemtanítás gyakorlatának alakulásáról. Új Pedagógiai Szemle, 60. évf. 3-4.sz. 69-92.
• Kaposi József (2010): Történelmi gondolkodás fejlesztése. In: Bencéné Fekete Andrea (szerk.): Lehetőségek és alternatívák a Kárpát-medencében: Módszertani tanulmányok. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara, 2011. 357-366.
• Kaposi József (2012): Értékek és tartalmak, avagy a tartalom értékei. Új Pedagógiai Szemle, 52. évf. 1-2-3. sz. In.: Válogatott tanulmányok II. 69-110.
• Kaposi József (2012): A tankönyv szerepének változásai. Iskolakultúra, 22. évf. 12. sz. okt. 10) In: Kaposi József (2015): Tanulmányok II. Tanterv. Történelem. Módszertan. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest. 113-131.
• Kaposi József (2013): A tartalmi szabályozás hazai változásai. Új Pedagógiai Szemle, 63. évf. 9-10. sz. 14-37. In.: Válogatott tanulmányok II. 88-109.
• Kaposi József (2015): Válogatott tanulmányok I. Történelem-érettségi-megújulás. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest, 133-157.
• Kaposi József (2015a): Válogatott tanulmányok I. Történelem-érettségi-megújulás. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest.
• Kaposi József (2015b): Válogatott tanulmányok II. Tanterv. Történelem. Módszertan. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest.
• Kaposi József (2015c): A kísérleti tankönyvek és a Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése. In.: Bencze Lóránt (szerk.): Polgári nevelés - digitális oktatás. Magyar Nyelvstratégiai Intézet, 21-27.
• Kaposi József (2016): A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján. Történelemtanítás, (LI.) Új folyam VII. évf. 1-2. sz. nov. 20.) In.: Válogatott tanulmányok II. 167-200.
• Kaposi József (2016): A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján. Történelemtanítás, (LI.) Új folyam, VII. évf. 1-2. sz. okt. 10.)
• Kaposi József (2018): Történelemtanítás és tanárképzés. In: Szőke-Milinte Enikő (szerk.): Pedagógiai küldetés - a küldetés pedagógiája. Tanulmányok a katolikus terv-valtozasai-a-tortenetmeselesetol-a-reflektiv-tortenelemszemleletig-05-01-02/ (Letöltés: 2020. 11. 20.)
• Kaposi József - Dárdai Ágnes (2006): Merre tovább történelemérettségi? Javaslatok az új történelemérettségi továbbfejlesztésére. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf. 10. sz. 21-35.
• Katona András (1997): A tantárgypedagógia kérdéséhez - a történelemtanítás felől szemlélve. Új Pedagógiai Szemle, 47. évf. 6. sz. 99-111.
• Katona András (2012): A megőrizve változtatás jegyében az új történelem-kerettantervekről. Történelemtanítás, (XLVII.) Új folyam III. évf. 2-4. sz. folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/01/katona-andras-a-megorizve-valtoztatas-jegye-ben-az-uj-tortenelem-kerettantervekrol-03-02-09/ (Letöltés: 2020. okt. 10.)
• Keller Tamás (2013): Értékek 2013. Bizalom, normakövetés, az állam szerepéről és a demokráciáról alkotott vélemények alakulása Magyarországon. TÁRKI, Budapest.
• Kereszty Orsolya (2005): Egy európai összehasonlító felmérés tanulságai a történelemdidaktika hazai értelmezéséhez. Új Pedagógiai Szemle, 55. évf. 11. sz. 49-57.
• Kocka, Jürgen (1986): Sozialgeschichte: Begriff - Entwicklung - Probleme. Vandenhoeck and Ruprecht, Göttingen.
• Kojanitz László (2007): A tankönyvek minőségének megítélése. Iskolakultúra, 17. évf. 6-7. sz. 114-126.
• Kojanitz László (2014): A kerettanterv változásai - a történetmeséléstől a reflektív történelemszemléletig. Történelemtanítás, (XLIX.) Új folyam V. évf. 1. sz. okt. 10.)
• Kojanitz László (2014b): Az újgenerációs tankönyvek fejlesztésének koncepcionális háttere. Új Pedagógiai Szemle, 64. évf. 5-6. sz. 45-67.
• Kojanitz László (2015): A diákok gondolkodásának fejlődése a történelemtanulás eredményeként. Iskolakultúra, 25. évf. 11. sz. 44-52.
• Kojanitz László (2017): A kauzális történelmi gondolkodás fejlesztése és értékelése. Eruditio - Educatio, 12. évf. 4. sz. 13-30.
• Kosáry Domokos (1990): Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. (Magyarok Európában). Háttér Lap-és Könyvkiadó, Budapest.
• Kotschy Beáta (2009): Új elemek a tanárképzés rendszerében, Educatio, 18. évf. 3. sz. 371-378.
• Kozma Tamás (1990): Kié az iskola? Educatio Kiadó, Budapest.
• Kozma Tamás (2004): Kié az egyetem? A felsőoktatás nevelésszociológiája. Új Mandátum Kiadó, Budapest.
• Laczkovich Miklós (2009): Bologna és a tanárképzés. Fizikai Szemle, 59. évf. 6. sz. 218-22.
• Mártonfi György (2016): A szakképzés intézményrendszerének átalakulásai, Educatio, 25. évf. 1. sz. 46-57.
• Mátrai Zsuzsa (1990): Az amerikai társadalomtudományi nevelés története: Értékek, eszmék, reformok, tantervek. (Közoktatási kutatások) Akadémiai Kiadó, Budapest.
• McNeill, William (1986): Mythistory, or Truth, Myth, History, and Historians. American Historical Review, vol. 91, no. 1. 1-10.
• Molnár Gyöngyvér - Pásztor-Kovács Anita (2015): A számítógépes vizsgáztatás infrastrukturális kérdései: az iskolák eszközparkjának helyzete és a változás tendenciái. Iskolakultúra, 25. évf. 4. sz. 49-61.
• Nagy Erzsébet (1981): A történelemtanítás időszerű kérdései Franciaországban. Tankönyvkiadó, Budapest.
• Nagy Péter Tibor (2012): Oktatás, -történet, -szociológia. Iskolakultúra-könyvek sorozat 44. Gondolat Kiadó, Budapest.
• Pálfi Erika (szerk.) (2015): Nemzeti stratégiák. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
• Pellens, Karl - Szabolcs, Ottó (1991): Történelemtanítás Németországban (Közoktatási kutatások). Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Polónyi István (2019): Az életpálya bevezetése után. Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 115-129.
• Radnóti Katalin - Király Béla (2012): A bolognai rendszerű tanárképzés tanulságai. Iskolakultúra, 22. évf. 3. sz. 105-112.
• Ranschburg Ágnes (2004): Történelem. In: Tartalmak és módszerek az ezredforduló iskolájában. Szerk.: Kerber Zoltán. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 116-141.
• Sági Matild (szerk.) (2015): A pedagógushivatás megerősítésének néhány aspektusa. Kézirat. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 8-89.
• Seeley, John, Id. Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.) (2006): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris Kiadó, Budapest.
• Sothen, Hans Becker von (2013): Bild-Legenden Fotos machen Politik: Fälschungen - Fakes - Manipulationen. Ares Verlag, Graz.
• Southgate, Beverly (2005): What is History for? Routledge, London and New York.
• Stearns, Peter (1998): Why Study History? okt. 10.)
• Tomka Béla (2015): A jelenkortörténet kutatása: kinek az eszköze? In: Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): A történész műhelye. Komp-Press, Kolozsvár, 227-242.
• Tosh, John (2010): The Pursuit of History: Aims, Methods, and New Directions in the Study of Modern History. Longman, London.
• Vágó Irén - Vass Vilmos (2006): 5. Az oktatás tartalma. In: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Szerk. Halász Gábor - Lannert Judit. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 197-278.
• Wirth, Laurent (2000): Facing Misuses of History. In: Iggers, Georg G. - Wirth, Laurent (eds.): Learning and Teaching about the History of Europe in the 20th Century. Council of Europe Publishing, Strasbourg, 23-56.

tags: #jatekos #feladatok #horvath #peter #hetedikes #tankonyvehez

Népszerű bejegyzések:

• Friss hírek a magyar jégkorongról
• A Győri Audi ETO KC legendája
• Tippek a sikeres iskolakezdéshez
• Az M4 Sport szerepe a Bajnokok Ligája közvetítésében
• Egyedi magasságmérők