Gimnáziumi felvételi feladatok matematikából: Átfogó útmutató a sikeres felkészüléshez
A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9. évfolyamra való felvételi során a matematika vizsga komoly kihívást jelenthet a diákok számára. A matematika felvételi nagyobb akadálynak tűnhet, mint amilyen valójában. A felvételi feladatsorok visszatérő típusfeladatokból állnak. A matek felvételi feladatok megoldása nem pusztán matematikai tudást mér, hanem logikai gondolkodást, szövegértést, időgazdálkodást és precizitást is. A központi írásbeli vizsgán minden perc számít, ezért a legjobb felkészülés a rendszeres gyakorlás.
Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatsorok minden mellékletükkel (pl. képanyag, szövegek stb.) és a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatókkal együtt szerzői művek, és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartoznak. Gyűjteményes műként szerzői jogi védelemben részesülnek, jogtulajdonosuk az Oktatási Hivatal. A szerzői művek felhasználásához a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges. Az Szjt.-ben meghatározott szabad felhasználás körében és annak szabályai betartásával a jelen honlapon közzétett szerzői művek szabadon felhasználhatóak.

A matematika felvételi főbb témakörei
A sikeres felkészülés alapja a feladattípusok alapos ismerete. A kurzus 31 szekcióból áll, melyek lefedik a vizsgán előforduló legfontosabb területeket.
Számelmélet és műveletek
Az alapvető számolási készségek elengedhetetlenek.
- Hatványozás, normálalak: A hatványozás a szám önmagával vett szorzatait rövidíti. Ha azonos alapú hatványokat szorzunk, akkor a kitevők összeadódnak. Ha azonos alapú hatványokat osztunk, akkor a kitevők kivonódnak. Hatvány hatványa a kitevők szorzata. Minden nem nulla szám nulladik hatványa 1. Egy nem nulla szám negatív egész kitevőjű hatványát úgy számolhatjuk ki, hogy a reciprokát a kitevő ellentettjére emeljük. Ha egy szorzat mindkét tényezője ugyanarra a hatványra van emelve, akkor a hatványt leírhatjuk csak egyszer zárójellel. Ha egy törtnek a számlálója és nevezője is ugyanarra a hatványra van emelve, akkor a hatványt leírhatjuk csak egyszer zárójellel. A túl nagy vagy éppen túl pici számok leírására találták ki a normálalakot.
- Negatív számok, abszolútérték, számegyenes: Egy szám abszolútértéke a nullától való távolságát jelenti.
- Műveleti sorrend, zárójelek: A zárójel egy fontos matematikai szimbólum, ami a műveleteknél a műveletek sorrendjét befolyásolja. A zárójelben szereplő műveleteket mindig előbb kell elvégezni, mint a többi műveletet. Ezt követik a szorzás és az osztás.
- Törtek, műveletek törtekkel és tizedestörtek: A törtekkel és tizedestörtekkel való precíz számolás kulcsfontosságú.
- Helyiértékes számírás, római számok: Egy számban maguk a számjegyek másnéven az alaki értékek. Egy szám helyiértékeit a helyiérték-táblázatának felírásával kapjuk meg. Ezek lehetnek egyesek, tizesek, százasok, ezresek, stb. Egy szám valódi értékét az alaki értéke és helyiértéke határozza meg. Az alaki és helyiértékeket össze kell szorozni, aztán összeadni. A helyiértékes számíráshoz számjegyeket (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) és helyiértékeket (egyes, tizes, százas, ezres, ...) használunk. A kettő együttes alkalmazásával lehet megérteni, hogy mekkora is egy szám valódi nagysága. A helyiértékes számírás nagy előnye, hogy elég véges sok számjegy (0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9) bármekkora szám felírásához. A hármas csoportosítás vagy másnéven ezres tagolás lényege, hogy a nagyobb számok is könnyen kiolvashatóak legyenek. Ha egy számot így akarsz felírni, akkor jobbról kezdve kell hármasával csoportosítani a számjegyeit. A rómaiak minden számot úgy építettek föl, mintha építőkockákat használtak volna. Az építőkockáik az I, V, X, L, C, D, M betűkkel jelölték, amelyek 1-et, 5-öt, 10-et, 50-et, 100-at és 1000-et jelentenek.
- Számrendszerek: A tizes számrendszerbe való átváltás lépései, és a kettes számrendszerbe átváltáshoz elkezdjük a számot 2-vel maradékosan osztogatni, amíg már csak a 0 marad.
- Számelmélet: Magában foglalja a számokkal kapcsolatos mélyebb összefüggéseket és tulajdonságokat.
Mértékegységek és statisztika
Az adatok értelmezése és a mértékegységek pontos használata gyakori feladattípus.
- Mértékegységek: A mértékegységátváltásokat úgy a legkönyebb megjegyezni, ha az előtag neveket jegyezzük meg, mint deci, centi, milli, stb. Ide tartoznak a négyzetméter, négyzetdeciméter, négyzetcentiméter, négyzetmilliméter, valamint a köbméter, köbdeciméter, köbcentiméter, köbmilliméter átváltások. Fontos a mágikus átváltás liter és köbdeciméter között, valamint a hét, nap, óra, perc, másodperc átváltásai.
- Sorbarendezéses feladatok, kombinatorika: Ezek a feladatok a logikai gondolkodást és a lehetőségek felmérését igénylik.
- Statisztika, gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség: A módusz a leggyakoribb érték. A medián a növekvő sorba rendezett adatsor középső értéke. A diákoknak meg kell tanulniuk adatokat értelmezni, összehasonlítani és következtetéseket levonni.
Mértékegységek 1. Hosszúság átváltása | Matematika - 5. osztály
Algebra és függvények
Az egyenletek és arányosságok alapvető részei a felvételinek.
- Egyenes arányosság, fordított arányosság: Tipikus példa egy vonatjegy ára és a megtett távolság. Hogyha például a jegy 0,4 euróba kerül kilométerenként, akkor 1 kilométer 0,4 euró, 2 kilométer kétszer annyi, vagyis 0,8 euró, 3 kilométer háromszor annyi, vagyis 1,2 euró és így tovább. Egy másik tipikus példa a munkavégzéses feladatok. Tipikus példa fordított arányosságra a munkavégzéssel kapcsolatos kérdések. Ha egy adott munkát egy gép 12 óra alatt tud megcsinálni, akkor két ugyanolyan géppel 6 óra alatt lehet végezni, három egyforma géppel pedig 4 óra alatt. Vagyis a 12-t osztjuk a gépek számával. Egy másik tipikus példa, hogy egy rakományt 10 fordulóval tudnak teherautóval elszállítani.
- Egyenletek megoldása, mérleg elv: A mérleg elv lényege, hogy amikor megoldunk egy egyenletet, az egyenlőségjel mindkét oldalán ugyanazokat a műveleteket kell elvégeznünk. Az egyenlet mindkét oldalához ugyanazt a számot hozzáadhatjuk, vagy az egyenlet mindkét oldalából ugyanazt a számot kivonhatjuk. És az egyenlet mindkét oldalát ugyanazzal a nem nulla számmal megszorozhatjuk, vagy mindkét oldalt ugyanazzal a nem nulla számmal eloszthatjuk. Elsőfokú egyenletek megoldása a mérlegelv segítségével. Ha törtet látunk az egyenletben, akkor az az első lépés, hogy megszabadulunk attól, mégpedig úgy, hogy beszorzunk a nevezővel.
- Arányos osztás, szöveges feladatok arányos osztással, könnyebb és nehezebb szöveges feladatok: Ezek a példák vizsgálják a diákok matematikai modellezési képességét: hogyan tudják a valós problémákat egyenletekké, arányokká vagy műveletsorokká alakítani. Ezek nem mindig nehezek számolás szempontjából, de sokszor ravasz gondolkodást igényelnek.
- Százalékszámítás: A százalékalap az a szám, amihez a százalékszámítás során viszonyítunk. Ez jelenti mindig a 100%-ot. Ha például egy osztályba 20 gyerek jár és közülük 8 lány, 12 fiú, akkor a 20 gyerek lesz a 100%, aminek valahány százaléka lány és valahány százaléka fiú. A százalékláb a százalékszámításos feladatban a százalék. Ennyi százalékát kell kiszámítani a százalékalapnak. A százalékérték a százalékalap és a százalékláb szorzata, tehát a végeredmény. A százalékértéket megkapjuk úgy, hogy a százalékalapot és a százaléklábat összeszorozzuk. A százalékalap a százalékérték és a százalékláb hányadosa. A százalékláb a százalékérték és a százalékalap hányadosa. Fontos tudni, hogyan írjuk fel, ha egy értéket x %-al növeltünk, vagy csökkentettünk.
- Függvények, függvények grafikonja és lineáris függvények: A függvények ábrázolása és elemzése szintén része a tananyagnak.
Geometria
A matek felvételi feladatok témakörönként egyik legfontosabb része a geometria. Területszámítás, kerület, szögek, testek felszíne és térfogata - mind előfordulhat.
- Koordinátarendszer, pontok koordinátái: Az alakzatok helyének meghatározása síkban és térben.
- Szögszámolós feladatok: Két pont távolsága a pontokat összekötő szakasz hossza. Ha az egyenesek különböző síkokban futnak, úgy hívjuk őket, hogy kitérő egyenesek. Két ponttól azonos távolságra lévő pontok halmaza. Három ponttól azonos távolságra lévő pontok halmaza. Két metsző egyenestől azonos távolságra lévő pontok halmaza. Ha két szögben a szögszárak egymással párhuzamosak és egyforma irányúak is, akkor ezeket a szögeket egyállású szögeknek nevezzük. Ha két szögben a szögszárak egymással párhuzamosak, de irányuk ellentétes, akkor ezeket a szögeket váltószögeknek nevezzük. Ha két váltószöget a csúcsuknál összeillesztünk, akkor ezeket a szögeket csúcsszögeknek nevezzük. Ha két szög szárai párhuzamosak és az egyik száruk közös, akkor ezeket a szögeket kiegészítő szögnek nevezzük. Ha két szög 90 fokra egészíti ki egymást, akkor pótszögeknek hívjuk őket.
- A kör: A kör tulajdonságainak és számításainak ismerete.
- Háromszögek, háromszögek területe: Az egyenlőszárú háromszögben van két egyforma hosszú oldal. Szabályos háromszögnek minden oldala és minden szöge egyenlő (tehát a szögek 60°-osak). Azok a háromszögek, amelyeknek van 90°-os szöge. A hegyesszögű háromszögek minden szöge hegyesszög. A tompaszögű háromszögek azok, amelyeknek van egy tompaszöge. A háromszög egyenlőtlenség szerint minden háromszög bármelyik oldalának rövidebbnek kell lennie, mint a másik két oldal összege. A magasságvonal a háromszög egy csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőleges. A magasságvonalak metszéspontja a magasságpont. A háromszög súlyvonala a csúcsot a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakasz. Ezek metszéspontja a súlypont. A háromszög köré írható körének középpontja az oldalfelezőmerőlegesei metszéspontja. A háromszög belső szögfelezőinek metszéspontja a háromszög köré írható körének középpontja. Ha egy háromszög oldalfelezőpontjait összekötjük, akkor a háromszög középvonalait kapjuk.
- Négyszögek, négyszögek területe: A legszabályosabb négyszög a négyzet. A négyzet oldalai egyenlő hosszúak és minden szöge derékszög. Téglalap olyan négyszög, aminek minden szöge derékszög. Vagyis az oldalak nem feltétlen egyenlő hosszúak. Rombusz egy olyan négyszög, amelynek minden oldala egyforma hosszú. Vagyis egy rombusznál az oldalak egyenlő hosszúságúak, de a szögeknek nem kell derékszögnek lenniük. A paralelogramma olyan négyszög, aminek van két párhuzamos oldalpárja. Nagyon sok ilyen tulajdonságú négyszög van. Ilyenek a négyzetek, a téglalapok és a rombuszok. A trapéz olyan négyszög, aminek van legalább egy párhuzamos oldalpárja. A deltoid az a négyszög, amelynek átlói merőlegesek egymásra és legalább az egyik átló szimmetriatengely.
- Sokszögek, konvex/konkáv, átlók, szögek: Síkidomnak nevezzük a sík zárt vonalakkal körülhatárolt részét. Azokat a síkidomokat, amelyek határoló vonalai csak egyenes szakaszok, sokszögeknek nevezzük. A konkáv síkidom az, amelyikben el lehet bújni. A konvex síkidom az, amelyikbe nem lehet elbújni. Egy sokszöget szabályosnak nevezünk, ha minden oldala és minden belső szöge egyforma. Sokszögnek nevezzük azokat a síkidomokat, melyeket véges sok, egymáshoz csatlakozó egyenes szakaszból álló zárt görbe (töröttvonal) határol. Ezeket az egyenes szakaszokat nevezzük a sokszög oldalainak. Sokszögnek nevezzük azokat a síkidomokat, melyeket véges sok, egymáshoz csatlakozó egyenes szakasz alkotta zárt görbe határol. Ezeket a szakaszokat oldalaknak, vagy másként oldaléleknek nevezzük, és azokat a pontokat, ahol az oldalélek találkoznak, a sokszög csúcsainak hívjuk. A sokszögek nem szomszédos csúcsait összekötő szakaszokat a sokszög átlójának nevezzük.
- Építkezés kockákból és téglatestekből, hasábok térfogata és felszíne: A térbeli gondolkodás és a testek geometriai tulajdonságainak ismerete is fontos.

Sikeres felkészülés a matematika felvételire
Ha átrágja magát gyermeked ezen a feladatsoron, akkor a felvételin lévő feladatok nem okoznak számára meglepetést. Ha tudja, hogy mire számíthat, akkor értékes perceket fog nyerni a felvételi vizsgán. A matek felvételi feladatok megoldásában a siker kulcsa az ismeret + gyakorlat + tudatosság hármasa. A 2026-os vizsga felé vezető út nem kell, hogy stresszes legyen.
- Nyomtasd ki gyermekednek az első féle típusfeladatokat. Ne aggódj, nem lesz több, mint 10 oldal.
- Nézzétek meg, hogy az adott feladatnál hol hibázott, hol rontotta el?
- Beszéljétek át azt, amit nem értett.

Online felkészítő lehetőségek és tapasztalatok
A Jójegy.hu a matek felvételi előkészítő tanfolyammal kínál modern, digitális tanulási lehetőséget az általános iskolásoknak. A „Skill-up” gyakorlótesztek minden fontos témakörhöz elérhetők, a rendszer pedig véletlenszerűen állítja össze a témazárókat és próbafelvételiket, így soha nem kapsz két egyforma matek felvételi feladatsort. A Jójegy matek felvételi előkészítő teljesen online működik, és ugyanazokra a készségekre épít, mint a hivatalos vizsga: logikus gondolkodás, szövegértés, figyelem és precizitás.
Hallgatói visszajelzések és sikertörténetek
Számos szülő és diák számolt be pozitív tapasztalatokról az online felkészítőkkel kapcsolatban.
- S. szülő: "Rengeteg szolgáltatót néztem végig, mire a Kisiskola mellett döntöttem. Azon felül, hogy rendszerezett a feladatsor óriási nagy segítség a feladatok videós levezetése. Ami alatt a feladatokból való adatgyűjtést, összefüggésekre való rámutatást, a turpisságokra való figyelemfelhívást, a csavarok felismerését, a logikus gondolkodás menetét és nem utolsósorban a számítások részletes menetét értem. Na, ilyen a Kisiskolai anyagban nincs, náluk az utolsó számítást is bemutatják a gyerekeknek."
- Egy másik szülő: "Szeretnék visszajelezni, hogy nagyon meg vagyunk elégedve mind a feladatgyűjteménnyel, mind pedig a videótárral, óriási segítséget jelent a felkészülésnél. Olyannyira logikusak és szájbarágósak a magyarázatok, hogy egy hét után azt vettem észre, hogy a kisfiam elkezdett gondolkodni, egyre ügyesebb és ügyesebb, és ami a legfontosabb gyorsabb is lett. Köszönjük ezt a rendkívüli lehetőséget, így már van értelme az itthoni gyakorlásnak!"
- Egy anyuka így vélekedett: "Sokat tépelődtem, hogy Önöket válasszam-e vagy a drága előkészítőket, ahová személyesen kell elmenni. Végül mégis ezt az online verziót választottam, és hihetetlenül elégedett vagyok! Fiam minden nap leült matekozni, volt mit bepótolnia. De megértette, sőt, megszerette! A félévi jegye 5 lett, a felvételin pedig 30 pontot írt. Nagyon hálás vagyok érte!"
- Egy további visszajelzés: "SNI-s gyermekem eddig maximum 4 pontot tudott összehozni a felvételi feladatlapok kitöltésekor és most, hogy használtuk a feladatsort és a videótárat, 19 pontot írt. Nagyon hálás vagyok a tananyagért!"
- Egy másik sikertörténet: "Nagyon jól sikerült a matek felvételi. 49 pont, azt hiszem valóra vált álom! Igaz a fiúnk alapvetően jó matekos, de sokat segített a videós feladatmegoldás a felvételi feladatok levezetésében. Máshogy áll mostanában a matematikához. Tanórákon jóval aktívabb, szaktanári dicséretet kapott értelmes kérdései, jó ötletei, ügyes megoldásai miatt decemberben."
Korábbi felvételi feladatsorok
Ezen az oldalon összegyűjtve találod az utóbbi évek gimnáziumi matematika felvételi feladatsorait letölthető formában, amit a 9. évfolyamra készülő 8. osztályosok, valamint a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők is hasznosíthatnak.
| Év | Feladatsorok | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 2025 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2024 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2023 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi feladatok |
| 2022 | 1. feladatsor, 2. feladatsor, 3. feladatsor | Matematika központi felvételi feladatok |
| 2021 | 1. feladatsor, 2. feladatsor, 3. feladatsor | Matematika központi felvételi feladatok |
| 2020 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2019 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2018 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2017 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2016 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2015 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2014 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2013 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi |
| 2012 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi, Tehetséggondozó felvételi |
| 2011 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi, Tehetséggondozó felvételi |
| 2010 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi, Tehetséggondozó felvételi |
| 2009 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi, Tehetséggondozó felvételi |
| 2008 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi feladatok |
| 2007 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi feladatok |
| 2006 | 1. feladatsor, 2. feladatsor | Matematika központi felvételi feladatok |
tags: #jatekos #felveteli #feladatok #matematika





