Gödöllői Röplabda Club

Játékos Kémiai Feladatok és Kísérletek Gyerekeknek: Fedezd fel a Kémia Izgalmas Világát Otthon!

2026.06.21

A kémia mint tantárgy nagyon fontos szerepet játszik minden gyermek oktatásában. Természetes, hogy bármely más tantárgyhoz hasonlóan, amelyeket a gyermeked jelenleg az iskolában tanul, kémiából is szeretnéd, hogy a lehető legjobb tanulmányi eredményt érje el. De miért az egyik legnehezebb tantárgy a kémia?

Általános iskola 7. osztályig szinte semmi szó nem esik a kémiáról és annak fontosságáról. Pedig egy kíváncsi gyerkőc rengeteg kérdést tesz fel kisebb korában, amit kémiából tanulnak meg később. Felnőttként sokszor nehéz is válaszolni ezekre a kérdésekre: Hogyan készül az üveg? Hogyan készítettek régen kardot? Miért van több fajta benzin? Mi az a benzingőz, és miért veszélyes körülötte dohányozni? Ám amint elkezdődik az első tanóra, a gyerekek hirtelen bonyolult képletekkel, kifejezésekkel találkoznak.

2 év alatt, 7. és 8. osztályban kell az elejétől a végéig megtanulniuk mindent, ami a tantárgyhoz tartozik. A tanítóknak sincs könnyű dolguk, hiszen a tanterv szerint mindent át kell venniük a megadott óraszámban, így kevés idő marad a kedvelt kísérletezésekre és egy-egy anyag bővebb, részletesebb átbeszélésére. Ráadásul kevés tankönyv segíti úgy a megértést, hogy a gyerek ne veszítse el a fonalat már rögtön az első órán, és továbbra is érdeklődéssel vegye elő a leckéket.

Miért kulcsfontosságú az otthoni tanulás kiegészítése?

A jó tanulmányi eredményekhez és a kémia elveinek alapos elsajátításához nagyban hozzájárulhat, ha a gyereked kémiai ismereteit otthon is kiegészítitek. Különösen igaz ez, ha fogékony az iskolában a kémiára mint tantárgyra, érdeklődést mutat a kémia mint lehetséges karrier iránt, vagy ha a múltban nehézségekbe ütközött a kémiaórák során, és szüksége van a kémia jegyeinek javítására.

A kémia egy széleskörű és bonyolult tantárgy, amely lehetővé teszi a tapasztalt tanulók számára, hogy a kémia különböző aspektusait tanulmányozzák, többek között a környezetkémiát, biokémiát és anyagkémiát. A gyerekeket már fiatal koruk óta ösztönözni kell és fel kell kelteni a figyelmüket a természettudományokra, hogy a későbbiekben szórakoztatást nyújtó tantárgyként tekintsenek rájuk. Ahhoz azonban, hogy bármilyen területen átfogó ismeretekre tegyenek szert, elengedhetetlen a kémia alapjainak ismerete. Ezért a kémia alapjainak otthoni elsajátítása remek kiindulópont lehet, ha gyermeked érdeklődést mutat a kémia iránt, vagy akár ha a jövőben a kémiával kapcsolatos karriert képzel el magának.

A legfontosabb, hogy felmérd, hogy melyik tanulási módszer elégíti ki legjobban a gyermeked igényeit, amelynek megfelelően alkalmazni fogod az otthoni tanulási technikákat. Érdemes például figyelembe venned a gyermeked életkorát, ugyanis bizonyos kísérletek kevésbé alkalmasak a fiatalabbak számára.

Hogyan fejleszthetjük a gyermekek kémiai tudását otthon?

Az alábbiakban 6 különböző tippet adunk arra vonatkozóan, hogy hogyan bővítheted gyermeked kémiaórákon szerzett tudását az otthonod kényelmét élvezve.

1. A gyermek otthoni tanulásának kiegészítése

Hogy pontosan hogyan is egészítheted ki gyermeked meglévő kémiai ismereteit, azt nagyban befolyásolja a gyerek életkora és jelenlegi tudásszintje. Ha például gyermeked már iskolába jár, akkor már van némi elképzelése a kémiáról. Emellett ha úgy tűnik, hogy motivált a témában való mélyebb elmerülést illetően, akkor többféle módon is fejlesztheted tudását a témában:

  • Tölts egy kis időt azzal, hogy segítesz a gyermekednek a kémia házi feladatban, és bizonyosodj meg róla, hogy teljesen megértette a lecke és a hozzá tartozó házi feladat tartalmát.
  • Ösztönözd gyermeked arra, hogy többet tudjon meg a kémiaórán érintett tananyagról, például olyan tudományos témák megtekintésével, amelyekkel a következő órákon foglalkoznak majd, vagy azzal, hogy segítesz neki a korábbi órák témáinak részletesebb tanulmányozásában.

Hasonlóképpen, ha gyermeked még nem jár iskolába - vagy már iskolás, de még nem tanul kémiát - más módon is felkeltheted az érdeklődését az alapvető kémia iránt, például az interneten talált különböző kémiai reakciókról készült videókkal, a konyhakémiába való gyors bevezetéssel a sütésen keresztül, vagy tudományos játékokkal.

2. Különféle tudományos csatornák megtekintése

Nem menekülhetünk az elől a tény elől, hogy ma már a digitális korban élünk. Ennek eredményeképpen a gyermekek túlnyomó többsége már ismeri a táblagépeket, laptopokat, televíziókat és mobiltelefonokat mint információforrásokat. A technológia egyik nagyszerű tulajdonsága, hogy oktatási célokra is felhasználható. A természettudományos ismeretterjesztő tévéműsorok nagyszerű módja lehet annak, hogy a gyerekek érdekességeket tudjanak meg a kémia és a tudomány világából.

A kissé régebbi műsor, a Bill Nye, a természettudós is érdekes tényekre taníthatja a gyerekeket a tudományról, méghozzá lebilincselő módon.

4 lenyűgöző tudományos kísérlet egy napra bent | Összeállítás | SciShow Kids

3. Különféle kémia készletek gyerekeknek

Az egyik legszórakoztatóbb módja annak, hogy a gyerekeket rávegyük a kémia világával való foglalkozásra, ha arra ösztönözzük őket, hogy próbáljanak ki néhány kísérletet a saját kémiai készletükkel. A kémia készlet kiváló módja annak, hogy a gyerekek játszhassanak, miközben segít nekik többet tanulni a kémia alapelveiről és a kémiai folyamatokról.

Ráadásul nem feltétlenül kell sok hely a házban ahhoz, hogy a gyerekek számára kémiai készletet vagy egy „kémiai kísérleti állomást” állíts fel, mindössze egy kis íróasztal is megteszi. Ezáltal a cél nem egy teljes tudományos laboratórium létrehozása, így nem szükséges mikroszkóp, főzőpoharak vagy kémcsövek megvásárlása ahhoz, hogy szórakoztató tanulási környezetet teremts gyermeked számára. Néhány háztartási alapanyaggal is érdekes kémiai kísérleteket próbálhatunk ki.

Mint minden kémiával kapcsolatos dolog esetében, mielőtt bármilyen kémiai kísérletre vagy tudományos projektre vállalkoznál, győződj meg arról, hogy a kísérlethez használt összetevők biztonságosak a gyermek számára. Ezzel összefüggésben érdemes figyelembe venni az alábbi tényezőket:

  • kész kémiai készlet megvásárlása, vagy saját készítésű használata
  • a gyermek életkora és hogy attól függően mennyi felügyeletre lehet szüksége az olyan feladatoknál, mint az alapanyagok kimérése
  • milyen fajta kísérleteket szeretnétek elvégezni, illetve kipróbálni
Otthoni kémia kísérletező készlet

4. Szórakoztató kémiai kísérletek otthon

Egy kémiai készlet beszerzése vagy összeállítása rendkívül hatékony módja annak, hogy megmutasd gyermekednek, hogy milyen izgalmakat és érdekességeket rejt a kémia világa. Ezzel együtt arra is bátoríthatod, hogy egyszerű kísérleteket végezzen otthon. Az otthon elvégezhető kísérletekhez mindössze néhány háztartási alapanyag szükséges, ráadásul gyorsan és könnyedén elvégezhetők.

Az ilyen kísérletek megfigyelése megtaníthatja gyermeked arra, hogy hogyan reagálnak egymással bizonyos kémiai elemek és anyagok. Összefoglalóul tehát ez egy remek tanítási eszköz minden kezdő kémikus vagy tudós számára. A kémiai kísérletek akár több órán keresztül is szórakoztathatják gyermeked, aki ezalatt megfigyelheti azokat a furcsa és csodálatos folyamatokat, amelyekre a tudományos kísérletek rávilágítanak.

Kémiai jojó

Ez egy látványos és szórakoztató kémiai kísérlet. Nem kell hozzá sok minden, a kivitelezése 1-2 percet vesz igénybe. A kísérletet az áttetsző folyadékban felemelkedő, majd alábukó színes buborékok miatt nevezik kémiai jojónak. Üvegpohárba öntjük a szódabikarbónát. A tetejére finom mozdulatokkal - úgy, hogy a szódabikarbónát ne kavarjuk fel - ráöntjük az étolajat. A színezett ecetből patikában olcsón beszerezhető pipettával, vagy fecskendővel apró cseppeket csepegtetünk a szódabikarbónás, olajos pohárba. Mivel az ecet sűrűbb az olajnál, az ecetgömbök süllyedni kezdenek. A szódabikarbónához érve szén-dioxod fejlődik.

A "Tej tűzijáték"

A külföldi oldalakon "tej tűzijátékként" elnevezett kísérlet nagyon látványos. Öntsünk egy kis tejet egy tányérba. Cseppentsünk rá különböző színű ételfestéket. A fülpiszkálót mártsuk be folyékony mosogatószerbe, majd egyszerűen merőlegesen a tányérra, a közepén "szúrjuk" bele a tejbe. A színek hirtelen "szétrepülnek". Mi történik? A tejbe cseppentett ételfestéket a tej felületi feszültsége tartja egyben.

A vulkán kitörés

Mindannyian láttunk már kémiai vulkán-kísérletet, amelyet szódabikarbóna és ecet kombinációjával, esetleg egy csipet ételfestékkel hoznak létre. Ez egy kitűnő lehetőség a gyermeked első kémiai kísérletekének elvégzéséhez. Hozzávalók: papír és cellux vagy gyurma (lehet só-liszt gyurma is), festék, nagy tálca amire rakjuk, befőttesüveg vagy műanyag palack. A papírt fesd be úgy, hogy egy vulkán hegy oldalának nézzen ki (az is jó, ha csak simán barnára befestitek). Ragasszátok rá a befőttesüvegre úgy, hogy kúp szerű alakot öltsön, mint egy vulkánhegy. Mi a papír közepén vágtunk egy lyukat a befőttesüveg száját körberajzolva, és így ragasztottuk rá. Ezután jön a láva: Tegyél két-három evőkanál szódabikarbónát a befőttesüvegbe. Keverd el ételszínezékkel, vagy ketchuppal. Most jön a "durranás" :-) Önts kb. fél-egy deciliter ecetet a befőttesüvegbe, a láva elindul kifelé és szépen lefolyik a hegy oldalán. Biztonsági figyelmeztetés: Csak szülői felügyelettel végezzétek a kísérletet!

A dínótojás kísérlet

1 db kis dínó figurát rejts a következő összetevőkből álló masszába: szódabikarbóna, ételfesték, víz. Vegyél fel egy védőkesztyűt és védő szemüveget (védd a bőröd és a szemed). Önts a tojásra (tál vagy mosdó felett) ecetet és várd a csodát!

A lebegő narancs kísérlet

Kérdezd meg a gyerekeket, szerintük mi történik, ha egy narancsot vízbe tesznek. Nagy valószínűséggel azt fogják mondani, hogy ami nehéz az süllyed, ami könnyű az lebegni fog. Most hámozzuk meg jó alaposan, eltávolítva a fehér héjat is (itt megbukhat a dolog, ha nem vagyunk elég alaposak). Tegyük fel újra a kérdést! Figyelmeztessük a gyermekeket, hogy a héja nélkül csökken a citrus súlya.

A bors a vízen - felületi feszültség

Tegyünk egy tálkába vizet. Szórjunk rá borsot. Figyeljük meg mi történik! A bors szépen egyenletesen elterül a víz felszínén. A folyadékok felszínén kialakul egy rétegnyi részecske, amely úgy viselkedik, mintha egy hártya lenne. Ennek az u.n. felületi feszültségnek következménye, hogy bizonyos tárgyak a vízben nem süllyednek el, a víz felületén maradnak, bár a sűrűségük nagyobb, mint a folyadéké.

Hullámok a palackban

Életkortól függetlenül mindenkit elbűvöl a hullámok játéka. Töltsünk egy fél literes műanyag palackba 2,5 dl vizet. Cseppentsünk bele 10 csepp kék ételfestéket vagy tintát. Csavarjuk rá a kupakot, és rázzuk össze! Ezután öntsük bele az 1 dl étolajat. Arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogy a kevésbé sűrű, azaz a kisebb sűrűségű folyadék úszik a nagyobb sűrűségű tetején. Például az étolaj a víz felszínén. Ha az olaj egyszer felfeküdt a felszínre, onnan nem mozdul. Miközben csak finoman döntögetjük, nagy „buborékok” alakulnak ki, és keverednek a kék folyadékkal. Ha összerázzuk erősen, egy homogén világoskék folyadékot kapunk. Amikor elkezdjük finoman keverni az olajat a vízzel, a víz nagyobb gömbökre szakítja szét az egységes olaj réteget. Minél hevesebben mozgatjuk, rázzuk a palackot, annál apróbb golyókra választja szét a víz a másik anyagot. Erőteljesebb összerázáskor úgy tűnhet, mintha elkevertük volna az olajat a vízzel, amint egy picit békén hagyjuk a rendszert, az apró olaj golyók összeállnak egyre nagyobbakká, és felúsznak a felszínre, és újra kialakul a víz tetején az olaj réteg.

A hő terjedése fémben

Próbáljuk elmagyarázni a gyerekeknek, hogy a minket körülvevő anyagok apró részecskékből állnak. Kérdezzünk rá, hogy milyennek képzelik ezeket a nem látható alkotó elemeket! Formáljunk 3 apró gömböt a méhviaszból. Fűzzük fel a drótra, egymástól egyenlő távolságra úgy, hogy a 3 golyó 4 egyenlő részre ossza a drótot. Kezdjük el melegíteni az egyik végét a huzalnak beletartva a lángba. A viasz gömbök szépen egymás után leesnek a drótról, ahogy megolvad a közepük. Először a lánghoz legközelebbi pottyan le. Mondjuk el a gyerekeknek, hogy a fémben is apró alkotó elemek mocorognak. A melegítés hatására a részecskék egyre jobban fészkelődnek és lökdösik a mellettük levőket tovább adva a lángtól kapott energiát. Így jut el szépen lassan a gyertyától távolabbi végre is az energia, azaz a meleg.

A cukor karamellizálása

Tegyünk kis mennyiségű kristálycukrot egy evőkanálba. Engedjük a gyermekeknek, hogy a kanalat tartsák egy teamécses lángjába. Ehhez a kísérlethez türelem kell. Buborékok jelennek meg. Majd megváltozik a folyadék színe. Figyelem! A folyamat a cukor hevítésével kapott bomlás. A reakcióban új anyagok keletkeznek, hiszen a végén már nem kapjuk vissza a cukrunkat. A melegítés elején megolvad a cukor, és a karamellizáció folyamán már elindul a gőz fejlődés, látjuk a buborékokat. Ha ilyenkor egy hideg üveg tányért, vagy üveg fedőt tartunk a kanál fölé, láthatjuk hogyan csap fel a gőz. Ha magasabb hőmérsékleten folytatnánk a hevítést, akkor szén keletkezne. Nyilván a kanálban a gyertyaláng felett se hőfok, se a türelem hiánya nem vezet szénhez. Tipp: nézzük meg a kanál alját is, hiszen ez is izgatni fogja Őket. Beszéljünk róla, hogy minél közelebb kerül a lánghoz a kanál, annál kormosabb lesz a felület.

Az ecetes tojás

Azt is tudják, hogy valamit csinál az ecet a héjával, pezseg, és oldja. Tegyünk egy nyers tojást 12 órára egy pohár ecetbe, lepje el! 12 óra múlva cseréljük friss ecetre a pohárban lévőt. A tojás, ahogy bekerül az ecetbe elkezd pezsegni. 24 óra elteltével vegyük ki a tojást, öblítsük le vízzel. Vizsgáljuk meg az eredményt. Óvatosan pattogtassuk meg az asztalon. De milyen lehet belül? Az ecet 24 óra alatt leoldja a kalcium tartalmú héjat a tojásról. Megmarad a belső lágyhéj, ami összefogja még a folyékony belsőt. Ha megpróbálunk belevágni, kilyukasztani a lágyhéjat, egy pukkanás kíséretében előbukkan a teljesen nyers tojás.

A "Kinyíló virág" kísérlet

Rajzolj meg, majd vágj ki (itatós) papírból egy virágot. Színezd ki zsírkrétával az egyik felét. Hajtogasd be a virágszirmokat, majd tedd vízre (a NEM zsírkrétás fele találkozzon a vízzel). A virág szirmai lassan kinyílnak.

Festék terjedése meleg és hideg vízben

Töltsünk az egyik pohárba hideg, a másikba forró vizet (ez utóbbit óvatosan, nehogy elpattanjon az üveg). Cseppentsünk festéket mindkét pohárba. A forró vízben, mint egy tűzijáték, szétáramlik a festék. A forró vízben a víz részecskék mozgása sokkal intenzívebb, ezért a festék darabkákat felkapva „elszaladnak” a pohár távolabbi helyei felé. A hideg vízben a részecskék mozgása sokkal lassabb, ezért is figyelhető meg jól, hogy hogyan zajlik le a folyamat.

5. A gyerekek tudásának fejlesztése kémia könyvekkel

Bár a könyvből való tanulás a kémia elsajátításának egy hagyományosabb módja, mégis sok minden szól amellett, hogy a gyerekek kémiai könyveket olvassanak. A kémia iskolában való tanulását otthoni kísérletekkel és rendezvényeken való részvétellel tehetjük érdekesebbé. A kémia könyvek, akárcsak a biológia és a fizika könyvek, nem feltétlenül száraz információkkal elárasztott és unalmas szövegek összessége.

Valójában ma már rengeteg olyan ismeretterjesztő könyv kapható, amelyek célja, hogy az olvasó számára szórakoztatóbbá tegyék a tanulást, akár a kémiai változásokról és reakciókról, a különböző szórakoztató tudományokról, vagy a savak és lúgok közötti különbségekről tanítják a gyerekeket. Ha tehát a gyermeked szeret olvasni és érdeklődést mutat a kémia iránt, akkor a kettő könnyedén kombinálható. Természetesen az ismeretterjesztő könyvek, beleértve a kémia könyveket is, gyakran különböző korosztályok számára íródnak, így érdemes körülnézni és megbizonyosodni, mely könyvek ajánlottak a gyermeked korosztályában.

6. A gyerekek kíváncsiságának felébresztése

Cikkünk utolsó tippje a gyerekek otthoni kémia tanulásának serkentését illetően nem különösképpen az otthoni tanulásra fókuszál. Mindazonáltal ez egy csodálatos módja lehet annak, hogy gyermeked kémiai ismeretei az iskolán kívüli környezetben is fejlődjenek. Az utolsó tipp ugyanis konkrétan arról szól, hogy ha van rá lehetőség, akkor látogasd meg gyermekeddel a helyi tudományos múzeumot, vagy esetleg egy tudományos vagy kémiával kapcsolatos rendezvényt.

A múzeumlátogatás, egy tudományos kiállítás megtekintése és a más hasonló rendezvényeken gyűjtött tapasztalat számos előnnyel jár:

  • segíthet a gyermekednek megismerni a kémia különböző aspektusait, amelyekkel korábban nem volt tisztában
  • megmutatja, hogy a kémia nem csak elméleti tudomány, hanem a gyakorlatban is jelen van
  • gyermeked remélhetőleg személyesen is láthat néhány tudományos kísérletet vagy bemutatót, ami kiegészítheti az osztálytermi tanulást
Tudományos múzeumi kiállítás gyerekeknek

Digitális tanulási segédletek: A Tantaki kémia programja

NÁLUNK GYEREKJÁTÉK A KÉMIA ELSAJÁTÍTÁSA! A Tantaki kémia programja a 7. és 8. osztályos kémia anyagát úgy dolgozta fel oktatóprogramjában, hogy a gyerekek számára az végig érdekes maradjon, és a gyakorlófeladatok révén könnyen megjegyezhessék, megtanulhassák a tananyagot.

Hogy hogyan? A program a következőket biztosítja:

  • Játékos gyakorlást biztosítanak: Rengeteg játékos, életszerű példát illesztettünk bele az elméleti részbe, hogy a gyerek folyamatosan lássa a gyakorlati hasznát, el tudja képzelni, hogy amiről beszélünk, az mire vonatkozik.
  • Hangalámondással készült az oktatóprogram: Így sokkal könnyebb haladni az anyagban, mert nemcsak olvassa, hanem hallja is a gyerek a szöveget és a feladatokat.
  • Könnyed és érthető az elméleti rész: A tantárgy legalapvetőbb szavait definíció szinten magyarázzuk el minél egyszerűbben, úgy, hogy azt tényleg megértse a gyerek.
  • Dicséret és oklevél vár a fejezetek végén: Mert fontos, hogy sikerélményt adjunk a gyerekeknek, így egyre nagyobb kedvvel tanulnak.
  • Önálló feladatvégzésre és önellenőrzésre ösztönöz: A gyakorlati feladatok interaktív formában segítik, hogy a gyerek újra és újra megnézhesse, mit csinált jól, vagy mit rontott el, és miért. Így ismételni is tud, és korrigálni tudja saját hibáit.
  • Korlátlan ismétlésre és rengeteg gyakorlatra ad lehetőséget: Az iskolai körülmények nem adnak elég teret és időt arra, hogy elmélyítsék a tudást egy-egy témakörben, oktatóanyagaink segítségével viszont bátran ismételhet! Az oktatóprogramok interaktívak, így az elméleti részeket a tanuló annyiszor hallgathatja meg újra és újra, amennyiszer csak kedve tartja. Valamint a feladatokat többször is megoldhatja.

A KÉMIÁBÓL ÖTÖS 7. OSZTÁLY és KÉMIÁBÓL ÖTÖS 8. OSZTÁLY programokban a teljes évfolyam tananyaga megtalálható. A rengeteg képletet színes képekkel, rengeteg magyarázó ábrával, és több száz gyakorlófeladattal segítjük megérteni és elsajátítani. Felzárkózáshoz, vagy épp kedvtelésből, szórakozáshoz is szívből ajánljuk. A 8. osztályban minden tárgy egyre nehezebb, és kevés idő jut elmélyíteni egy-egy témakört. Ezzel a kémia oktatóanyaggal időt és energiát spóroltok, ráadásul szórakoztató módon sajátíthatja el gyermeked az egész évfolyam tananyagát, benne több száz játékos feladattal.

Interaktív kémia oktatóprogram képernyőképe

Tantaki Kémia Tananyagok Témakörei (7. és 8. osztály)

Osztály Témakörök
7. osztály
  • Kémiai alapismeretek, Az anyagok tulajdonságai
  • Halmazállapotok és halmazállapot-változások, Endoterm és exoterm változások
  • Az oldatok, Az oldatok töménysége, Tömegszázalék
  • Az atom felépítése, Az anyagmennyiség, Tömegszám, Az atomok elektronszerkezete
  • Az atomszerkezet és a periódusos rendszer összefüggései, A periódusos rendszer felépítése, Főcsoportok, Mellékcsoportok, Az atomok elektronvonzó képessége
  • Kémiai kötések: Kovalens kötés, A molekulák moláris tömegének kiszámítása, A kovalens kötés és az atomrács, Ionos kötés, Fémes kötés
  • A molekulák polaritása: Hidrogén-klorid molekula, Hidrogénmolekula
  • Másodrendű kötések: A diszperziós és a dipólus-dipólus kölcsönhatás, Hidrogénhíd-kötés
  • Néhány fontosabb anyag tulajdonságai, előfordulásuk: Hidrogén, klór, Jód, oxigén, Nitrogén, kén, Hidrogén-klorid, ammónia, Víz, Metán, Szén-dioxid
  • Kémiai átalakulások
  • A kémiai reakciók csoportosítása: Redoxireakció, Sav-bázis reakciók, Az oldatok kémhatása, indikátorok
  • Gyakorlati kémia alapfokon: Égés, tűzoltás
  • A kémia eszközei
  • Alapvető elválasztási módszerek
  • Szójegyzék
8. osztály
  • A kémia tárgya, jelentősége
  • A kémia története
  • Akik hozzájárultak a kémia fejlődéséhez
  • A periódusos rendszer
  • Nemesgázok
  • A hidrogén
  • Halogének: Fluor, Klór, A klór fontosabb vegyületei, Szervetlen tisztítószerek, Hidrogén-klorid, Hypo, Bróm, Jód
  • Oxigén és ózon
  • A víz és ami benne van: A víz fizikai tulajdonságai, A víz kémiai tulajdonságai, A víz kémhatása, A pH skála
  • Kén és vegyületei: A kén fontosabb vegyületei
  • Nitrogén és vegyületei: A nitrogén fontosabb vegyületei
  • Foszfor és vegyületei
  • Növénytermesztés
  • Vízszennyezés
  • A levegő és ami benne van: Levegőszennyezés
  • A szén és fontosabb szervetlen vegyületei
  • Műanyagok
  • Szilícium és vegyületei
  • Az üveg
  • Földünk kincsei: A fémekről általában, Létfontosságú anyagok, Nátrium, Kálium, Alkáliföldfémek, Magnézium, Kalcium, Mészégetés, mészoltás, Az építkezés anyagia, Alumínium, Vas, Korrózióvédelem, Réz, A nemesfémek általános jellemzése, Ezüst, Arany, Higany, ón, ólom
  • Laboratóriumi eszközök: Bemérésre és tárolásra szolgáló eszközök, Tulajdonságok mérésére használható eszközök, Műveletek végrehajtására szolgáló eszközök, Kémiai reakciók végrehajtására szolg. eszközök, Egyéb eszközök

A Kémia Mobillabor - Kísérletek videón

A Kémia Mobillabor kísérleteit videó formájában hozzáférhetővé tettük minden diák és tanár számára. Minden kísérlet saját oldalt kapott a honlapon. Ezeken a kísérlet videója mellett megtalálható a kísérlet leírása a hagyományos „Kísérlet-Tapasztalat-Magyarázat” (KTM) szempontok szerint, valamint a tanári Kézikönyv megfelelő oldala, elsősorban a tanárkollégák számára. A feladatlapok a videók alatt találhatóak és a 7-8.-os korosztály számára készültek, általános iskolai tudást igényelnek. A feladatlapok tetszőlegesen használhatók az oktatásban, bátorítjuk is a kollégákat arra, hogy töltessék ki őket a diákjaikkal!

tags: #jatekos #kemiai #feladatok

Népszerű bejegyzések:

GRC