A Játékos-közvetítői Szabályzatok és a Futballmenedzserek Világa
A labdarúgó-ügynök, vagy játékosügynök (esetleg játékosmenedzser) lényegében az a sportszakember, aki jogi és gazdasági kérdésekkel foglalkozva segíti a hivatásos labdarúgókat sportszerződéseik megkötésében, módosításában vagy jogszerű megszüntetésében. Emellett támogatja őket a kapcsolódó egyeztetési eljárásokban, illetve a pályán kívüli ügyeik intézésében. Röviden összefoglalva, szinte mindent kezel, ami egy játékos életében a pályán kívüli teendőként felmerülhet.
A labdarúgó-ügynök (vagy menedzser) fogalma tágabb kört ölel fel, mint a játékosügynöké, hiszen minden játékosügynök labdarúgó-ügynök, de nem minden labdarúgó-ügynök játékosügynök. Azonban a gyakorlatban e kifejezéseket gyakran használják egymás szinonimájaként, mivel az ügynökök az esetek döntő többségében játékosokat képviselnek.
Nagy kincs, ha a sportolót egy felelősségteljes játékosügynök kíséri az útján. A sportoló és a játékosügynök együttműködése elsődlegesen bizalmon alapul, viszont a köztük lévő jogviszonynak megfelelően szabályozottnak kell lennie. Így dönthetők meg a játékosügynökökről alkotott olyan vélemények, amelyek a tevékenység élősködő mivoltára utalnak.
A Futballmenedzser Szerepe és Szolgáltatásai
Az ügynök a játékos „legjobb barátja”, és tevékenységét a játékos - főként sportszakmai, jogi és gazdasági - érdekeinek elsődleges figyelembevételével végzi. A játékosügynökök által nyújtott legtipikusabb szolgáltatás a klasszikus ügynöki tevékenység. Ennek keretében az ügynök a sportszerződés megkötésére, módosítására vagy esetenként jogszerű megszüntetésére irányuló eljárás során képviseli az ügyfelet.
Az ügynök ellát minden olyan feladatot, ami az ügyfél oldalán teendőként felmerül: egyeztet a játékos helyett, fogadja a klubok részéről érkező megkereséseket és ajánlatokat, felveszi és tartja a kapcsolatot a többi potenciális szerződő féllel, tárgyal a játékos nevében, tanácsot ad számára, és „fogja a kezét” a szerződéskötési tárgyalások alatt és a szerződés megkötése során is, annak érdekében, hogy az ügyfelek jogai és érdekei a lehető legteljesebb körűen érvényesülhessenek.
Emellett számos egyéb, kiegészítő ügynöki szolgáltatásról is beszélhetünk, amelyek a legkülönbözőbbek lehetnek. Tipikusan ide tartoznak:
- A játékos nem sportszerződéssel kapcsolatos tárgyalási és egyeztetési teendői (szponzorációs és merchandising szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés).
- Médiamegjelenésekkel kapcsolatos nyilatkozatok előkészítése.
- Közösségi média profilok és bejegyzések kezelésével, valamint PR-ral kapcsolatos tanácsadás, esetleg a játékos képviselete a médiában.
- Minden olyan további ügyintézés, ami a játékos életében felmerül (például ingatlanvásárlás, -eladás, bérbeadás során történő segítségnyújtás, különböző szakértőkkel történő kapcsolattartás).
- Bármilyen olyan segítségnyújtás vagy tanácsadás, amellyel az ügyfél az ügynököt megkeresi.
A sportolói tudatosság növelése érdekében az ügynök életviteli, jogi, sportszakmai tanácsokat adhat, vagy képviselheti sportolóját különböző ügyekben. Biztosítja a sport üzleti részéhez szükséges munka elvégzését, így a sportoló jobban fókuszálhat sportbéli teljesítményének javítására. Véleményünk szerint elsődlegesen jogi, gazdasági és sportszakmai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki megfelelően el tudja látni a menedzseri teendőket.
A Játékos-közvetítői Tevékenység Szabályozásának Alapjai és Fejlődése
A játékosügynöki tevékenység szabályozása a sportjog rendkívül összetett szabályanyagába illeszkedik, ahol a konfliktushelyzetek megoldása különböző jogági normák bevonásával valósulhat meg. Korábban a játékosügynöki tevékenység szabályozása meglehetősen hiányos volt hazánkban, hiszen csak az MLSZ és az MKSZ építette be szabályzati rendszerébe a menedzsereket. 2021 óta a magyar sporttörvény is tartalmaz alapvető előírásokat a tevékenységre vonatkozóan. Nagy előrelépést jelent, hogy a jogszabály feljogosítja a látványcsapatsport sportágak országos szakszövetségeit a tevékenység folytatásának ellenőrzésére és a szabályszegőkkel szembeni eljárásra, illetve az ügynöki munka regisztrációhoz kötötté vált. Ezek mentén alakítja ki az országos sportági szakszövetség saját szabályzatát, figyelembe véve a sportág nemzetközi szintű követelményeit egyaránt.
A FIFA Szabályozásának Alakulása és a 2015-ös Fordulat
A FIFA közvetítői szabályzatai jelentős változásokon mentek keresztül az évek során. Pár évvel ezelőtt még nagyon komoly feltételrendszernek kellett megfelelnie annak, aki professzionális ügynök szeretett volna lenni. Óriási terjedelmű, magyar nyelven nem elérhető tananyagok, vizsga, komoly anyagi befektetéssel járó felelősségbiztosítás jellemezte ezt az időszakot.
Ezt követően, a FIFA 2015. április 1-jén hatályba lépett szabályzata ("FIFA Regulations on Working with Intermediaries", "FIFA Közvetítői Szabályzat") lehetővé tette, hogy gyakorlatilag bárki, mindenféle előfeltétel nélkül végezhessen ügynöki, menedzseri vagy közvetítői tevékenységet, mint “hivatásos” játékos-közvetítő. Ehhez csupán egy regisztrációra volt szükség a Magyar Labdarúgó Szövetségnél.
A mostohagyermek, ami a videójátékos világ csúcsára jutott - A FIFA-széria történelme
A FIFA Közvetítői Szabályzat célja a labdarúgók átigazolásában résztvevő játékos-ügynökök - új nevükön „közvetítők” - teljes ellenőrzése és a közvetítői jutalékok összegének csökkentése volt. Ezért a hatálya nemcsak természetes személy játékos-ügynökökre, hanem minden olyan természetes és jogi személyre kiterjedt, akik labdarúgókat vagy klubokat képviselnek játékos- vagy átigazolási szerződések megkötése során, vagy ehhez kapcsolódóan bármilyen szolgáltatást nyújtanak. A FIFA kötelezővé tette az egyes nemzeti szövetségek, köztük az MLSZ számára is, a szabályzat nemzeti szinten való átültetését, melynek határideje 2015. április 1-je volt. Továbbá a nemzeti szövetségeknek regisztrációs rendszert kellett felállítaniuk, melyben a közvetítőket minden egyes átigazoláskor regisztrálni kell, illetve évente kötelező közzétenniük a regisztrált közvetítők nevét, az általuk közvetített tranzakciókat és az ezekért kapott díjazásokat, valamint az esetlegesen alkalmazott szankciókat. A FIFA Közvetítői Szabályzat csak a nemzeti szövetségek által átültetendő minimum-előírásokat határozta meg.
A 2023-as Visszatérés a Licencrendszerhez
A FIFA a 2023-as évtől kezdve - gyakorlatilag a 2016-os évet megelőző formában - csupán a megfelelő licenccel rendelkező személyek végezhetnek közvetítői tevékenységet. Az idei évben a FIFA szigorúbb keretek közé tereli a játékosügynöki tevékenységet, így az új szabályokhoz az MLSZ-nek is alkalmazkodnia kell. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy 2023. októberétől FIFA-licenc megszerzéséhez kötik a labdarugó-ügynöki munkát, amely évenkénti képzéseket és vizsgát jelent az érintettek számára. Ez jelentősen változtat a korábbi, egyesek szerint aggályos helyzeten, miszerint a futballmenedzsereknek nem kellett szakmai elvárásoknak megfelelniük. Az új szabályozás - különösen a szakmai sztenderdek szintjének növelése, az ügynökökbe vetett bizalom erősítése, illetve az etikus magatartás FIFA által meghatározott követelményének ügynökökre való kiterjesztése, valamint az átláthatóság növelése jegyében - erőteljesen szigorította a korábbi status quo-t.
A FIFA Licenc Megszerzése
A jogosultsági követelmények közé lényegében olyan feltételek tartoznak, amelyek alapján az ügynököt nem ítélték el meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt, illetve nem esik összeférhetetlenség hatálya alá (például nem munkavállalója a FIFA-nak, valamelyik konföderációnak, szövetségnek vagy klubnak).
A FIFA által kiírt vizsga során a licenszt szerezni kívánó vizsgázóknak a FIFA alapszabályából és fontosabb szabályzataiból (labdarúgó-ügynöki szabályzat, a játékosok státuszáról és átigazolásáról szóló szabályzat, etikai szabályzat, fegyelmi szabályzat stb.) kell vizsgát tenniük angol, spanyol vagy francia nyelven. A vizsga sikeres teljesítéséhez a vizsgázóknak egy óra alatt egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztsort kell legalább 75%-ra teljesíteniük. A vizsga „nyitott könyves”, vagyis a FIFA által - az említett anyagra kiterjedően - rendelkezésre bocsátott anyagot a vizsgázók jogosultak használni, ugyanakkor a bukási arány így is jelentős mértékűnek (átlagban nagyjából 50%-osnak) mondható. Az éves licenszdíj mértéke a FIFA által évi rendszerességgel körlevélben kerül megállapításra, az összege 2024-ben 600 USD.
Ahogy fentebb részben már utaltunk rá - a FIFA által előírt licensz megszerzésén és fenntartásán túl - a jelenlegi szabályozás nem köti kifejezett végzettséghez az ügynöki tevékenység gyakorlását. Habár formális szakmai képesítési előírás - a licensz megszerzését és fenntartását leszámítva - nem kerül meghatározásra a tevékenység végzéséhez, álláspontunk szerint természetesen egy menedzsernek számos olyan területre kiterjedő tudással és tapasztalattal kell rendelkeznie, amelyek ismerete a játékosok számára természetesen nem lehet elvárás, ugyanakkor azok ismerete mégis rendszeresen szükséges lehet a játékosok életében. Értelemszerűen jogi és gazdasági ismeretek szükségesek ahhoz, hogy a szerződések, illetve azok egyes rendelkezései, klauzulái megfelelően kerüljenek értelmezésre és megtárgyalásra a vonatkozó jogi szabályozás által meghatározott keretek között.
Az MLSZ Közvetítői Szabályzatának Átültetési Problémái és Gyakorlati Kérdések
A Magyar Labdarúgó Szövetség (“MLSZ”) játékos-ügynökökre vonatkozó közvetítői szabályzata (“MLSZ Közvetítői Szabályzat”) a FIFA 2015-ös szabályzatának hazai átültetésére szolgált, mely 2015. július 8-án lépett hatályba. Az MLSZ elnöksége 2015. június 1-jén hozott határozatában úgy döntött, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat előírásai érvényesek azon közvetítők vonatkozásában, akik Magyarországon igazolt játékosokat és/vagy magyar sportszervezeteket képviselnek, azaz az MLSZ magyar fordítással szó szerint átvette a FIFA Közvetítői Szabályzatot.
Azonban a 2015. április 1-je és 2015. június 1-je között még hatályban lévő MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat, valamint 2015. június 1-ig érvényben volt licencrendszer 2015. április 1-je óta - azaz két hónapig - kifejezetten ellentétben állt a FIFA Közvetítői Szabályzattal. Ez számos jogi bizonytalanságot szült:
- Mi a jogi sorsa az ezen időszakban kötött képviseleti szerződéseknek?
- Alkalmazhatók-e szankciók azon játékosokkal és klubokkal szemben, akik - a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétben álló MLSZ szabályozás okán - a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétesen jártak el?
- Mi a sorsa az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatályba lépése előtt - azaz az MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat hatálya alatt kötött - és az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálya alatt polgári jogilag érvényes képviseleti szerződéseknek? Szükséges-e azokat módosítani vagy közös megegyezéssel megszüntetni és új szerződést kötni, különösen mivel a korábban kötött szerződéseknek lehetnek olyan előírásai, amelyek ellentétben állnak az MLSZ Közvetítői Szabályzattal? A kérdést az MLSZ Közvetítői Szabályzat 11. §-ának utolsó mondata nem világosan rendezi, azt közvetlenül nem érinti. Az MLSZ honlapján 2015. június 10-én közölt „információ” szerint a szabályzat hatályba lépése előtt kötött képviseleti szerződések hatályosak addig, ameddig a szerződésben meghatározták.
A FIFA Közvetítői Szabályzat 3(1) cikke, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat 3. § (1) bekezdése szerint az MLSZ - mint nemzeti labdarúgó szövetség - nyilvános regisztrációs rendszert működtet. Ez a rendszer azonban 2015-ben nem volt elérhető az mlsz.hu-n. Így ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a jogi sorsa azon ügyleteknek és képviseleti szerződéseknek, amelyek regisztrációja 2015. június 1-je után nem történhetett meg a nyilvánosan elérhető regisztrációs rendszer hiányában?
További ellentmondások merültek fel a szerződések időtartamát és a fiatal játékosok képviseletét illetően:
- Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § (4) bekezdése szerint a szerződés maximum időtartama két év, míg az ahhoz mintaként csatolt „képviseleti szerződés minta” 1. pontja szerint a szerződés határozatlan időre is köthető.
- Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § (8) bekezdése szerint 18 év alatti labdarúgóval nem lehet képviseleti szerződést kötni, azonban a Sporttörvény 7. § (5) bekezdése szerint ez a tilalom csak az amatőr labdarúgókra irányadó.
Összességében látható, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat átültetésével való jelentős késlekedés, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat néhány rendelkezése komoly gyakorlati és jogi problémákat okozott. A közvetítők, a labdarúgók és a klubok mielőbbi érdeke az, hogy ezen kérdéseket illetően valamennyien tisztán láthassanak és legalább a téli átigazolási időszakot egy a gyakorlathoz hozzáigazított és jogi szempontból is megfelelően módosított közvetítői szabályzattal kezdhessék meg. Figyelembe véve az utóbbi időben a magyar labdarúgásba invesztált erőforrásokat és az elért sikereket, valószínűsíthető, hogy a hazai, valamint a nemzetközi piacon egyaránt megélénkül majd a forgalom.
A Játékosügynöki Szerződések Jogi Keretei
Érdemes megismerni a menedzseri szerződés alapjait képező, klasszikus szabályanyagot. A játékosügynök és a sportoló együttműködésére a megbízási szerződés szabályai az irányadók. A szerződéstípus ismérve, hogy egy személy (azaz a megbízó) valamilyen feladat gondos ellátásával bízza meg a másikat (azaz a megbízottat). A megbízottnak rendszerint anyagilag is megéri a feladat elvállalása, hiszen szabadon megállapított megbízási díjban részesül.
A díjazás mellett fontos kiemelni, hogy a felelősségi szabályok is igen kedvezők. Míg a vállalkozási szerződés eredménykötelemnek, addig a megbízási szerződés gondossági kötelemnek minősül. A vállalkozó egy konkrét mű előállításáért felel, viszont a megbízottnak elegendő a tőle elvárható gondosságot tanúsítania ahhoz, hogy a felelősségét ne lehessen megállapítani. Gondossági kötelemben a megbízott vállalása az eredmény elérése érdekében való gondos eljárásban kimerül, a díj önmagában ezért jár. Azonban nem számíthat „munkájának” kifizetésére akkor, ha ő a felelős az eredmény elmaradásáért. A vállalkozási szerződéstől való elhatárolás szempontjából logikai hibát jelent, hogy a megbízási szerződésben sikerdíjban is megállapodhatnak a felek, amely a szerződést eredménykötelem jellegűvé teszi. Ez azonban nem jelent eredményfelelősséget, hiszen a feladatellátás eredménytelen voltának csak a díj iránti igényjogosultságra van kihatása.
A megbízott feladata nagyon sokrétű, de azok ellátásánál mindig szem előtt kell tartania az ügy urának utasításait. Ezektől csak akkor térhet el, ha a Polgári Törvénykönyv és a megkötött szerződés azt lehetővé teszi. Fontos a felek közötti kommunikáció és az együttműködés, hogy a szerződés betöltse funkcióját és kölcsönös elégedettséghez vezessen. A megbízott köteles tájékoztatást adni a tevékenységét érintő lényegi kérdésekről, a feladat állásáról.
A Közvetítői Szerződés Mint Speciális Típus
A megbízási szerződés sajátos típusa a közvetítői szerződés. Elengedhetetlen róla szólni, hiszen a játékosügynöki szerződésben is visszaköszönnek az elemei. Könnyen felismerhető arról, hogy a szerződés megkötésének apropóját mindig egy további szerződés létesítésének szándéka adja. A megbízott elősegíti megbízójának egy harmadik személlyel való szerződéskötését. Lényeges eltérést jelent azonban a klasszikus megbízási szerződéshez képest, hogy főszabályként a közvetítő csak a közvetített szerződés megkötése esetén számíthat díjazásra. Tehát a díjazás feltétele az eredmény, a siker.
A felek igényeik szerint határozzák meg a díjazás részleteit. Lehet egyszeri vagy ismétlődő, előre meghatározott fix összegben álló vagy a közvetített szerződés értékéhez mérten százalékos arányban kifejezett. Különleges esetben a határozott időtartamra kötött tartós közvetítői szerződés átalakulhat határozatlan időtartamúvá. Azonban a polgári jogi szabályokhoz képest az MLSZ tiltja, hogy a megbízási szerződés automatikusan meghosszabbodjon.
A Labdarúgó-ügynöki Szerződés Jelentősége és Tartalma
A menedzseri szerződésben a sportoló a megbízó, a játékosügynök a megbízott. A sportban gyakori a kizárólagos képviseleti szerződés létesítése. Ez azt eredményezi, hogy a sportoló nem bízhat meg más ügynököt az ügynöki teendők ellátásával. A játékosügynök sokféle feladatot elláthat sportolója érdekében, amelyeknek csak egy része a sportoló munkaszerződésének megkötésében való közreműködés. Ebből kifolyólag a menedzseri szerződés nem nevezhető tisztán közvetítői szerződésnek.
Egy labdarúgó-ügynöki szerződésnek mindenképp rendelkeznie kell az alábbi lényeges kérdésekről:
- A felek neve.
- A szolgáltatás köre.
- A jogviszony időtartama.
- A közvetítőnek járó díjazás és a kifizetés általános feltételei.
- A szerződéskötés dátuma.
- A megszüntetés feltételei.
- A felek aláírása.
Ezek hiánya ipso iure érvénytelenséget von maga után, mivel hiányzik a szerződő felek akaratának alapjaiban való egyezése.
Díjazás és Kötbér
A futballmenedzser díjazásánál a közvetítői szerződés szabályai tükröződnek vissza. A menedzser akkor részesül díjazásban, ha közreműködésével a sportoló eredményesen munkaszerződést tudott kötni egy sportklubbal. A fizetését befolyásolja, hogy a klub mekkora alapfizetést biztosít a labdarúgónak munkaszerződésének teljes idejére nézve. Ennek a sportolói alapfizetésnek meghatározott százaléka az ügynöki jutalék. Az ügynöki jutalék megállapításánál az alapfizetésen túl egyéb juttatás nem vehető figyelembe (például gólpénz).
Érdekesség, hogy az új FIFA szabályzat az ügynöki jutalékot maximalizálja. Ennek értelmében a játékos fizetéséhez igazodóan az ügynököknek 5% vagy 3% díjmaximummal kell számolniuk. Az ügynöki díj limitálása különösen kellemetlen lehet azoknak, akiket tevékenységük végzése során leginkább saját haszonszerzésük vezérelt.
A FIFA új szabályzata szerinti ügynöki díjmaximálás:
| Közvetített összeg típusa | Ügynöki díj maximuma |
|---|---|
| Játékos bruttó éves fizetése (amennyiben meghaladja a bizonyos küszöböt) | 3% |
| Játékos bruttó éves fizetése (amennyiben nem éri el a küszöböt) | 5% |
| Átigazolási díj | 3% |
Fontos tudni, hogy a sportoló munkaszerződése és a játékosügynökkel kötött megbízási szerződés elkülönül egymástól. Emiatt érdemes rendezni többek között a következő kérdéseket: Hogyan alakul az ügynöki díjazás, ha a játékos a tervezettnél rövidebb időt tölt el csapatánál? Hogyan alakul az ügynöki díjazás, ha a megbízási szerződés időtartama rövidebb, mint a sportolói munkaszerződés időtartama? A labdarúgásban ugyanis speciális előírás, hogy a menedzseri szerződés legfeljebb 2 évre, a munkaszerződés pedig legfeljebb 5 évre köthető.
Az ügynöki szerződés felmondásának indítéka a másik fél magatartásával szembeni elégedetlenségben keresendő, amely együttműködésük eredményességét hátráltatja. A felek felmondási jogukat a szerződés tartalmának megfelelően gyakorolhatják. Ügynök általi felmondásra adhat okot, ha a sportoló a kizárólagos képviseleti jogosultságot megszegő módon jár el, és az ügynök tudta nélkül köt szerződést egy sportklubbal. A labdarúgó menedzsere semmiképp nem ösztönözheti a sportolói szerződéssel rendelkező játékost arra, hogy a szerződésének lejárta előtt megszüntesse a szerződését, vagy megszegje a szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket. Az efféle magatartást tanúsító ügynökkel szemben a felmondás joga gyakorolható.
A menedzseri szerződések rendszerint kötbérkikötést is tartalmaznak. A kötbér a teljesítési készséget szankció kilátásba helyezésével fokozza, így preventív és represszív célja egyaránt van. A kötbérkikötés eredményeképp a szerződés bizonyos részeinek megsértése - a jogosult kárától függetlenül - meghatározott összegű kötbérfizetési kötelezettséget teremt a szerződésszegő félnek. Szubjektív kötbér esetén a kötelezett akkor tartozik kötbért fizetni, ha a szerződésszegésért felelős. Azonban a szerződési tartalom szabad megválasztásának értelmében a felek objektív kötbér kikötésére is jogosultak, amely felelősségtől független szankciót helyez kilátásba. A sportmenedzseri szerződésekben jellemzően szubjektív kötbér kerül kikötésre. Sportolóként érdemes odafigyelni, hogy a kikötött kötbér mértéke arányos legyen a szolgáltatás értékével. A Ptk. lehetővé teszi, hogy a túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelje a kötelezett kérelmére.
Képzési Lehetőségek a Játékos-közvetítői Pályán
A FEC Magyarországon egyedülálló lehetőséget kínál leendő játékosügynökök számára. Amennyiben érdekel a labdarúgás és a menedzsment közös világa, segítünk elsajátítani ennek az álomszakmának az alapjait, így a tevékenység esetleges gyakorlásának megkezdésekor nem a nulláról, hanem kellő szaktudással a birtokodban indulhatsz. A kurzuson megszerzett tudás segít az elindulásban, illetve érvényesülésben az ügynöki pálya különleges útján.
Cégünk elkötelezett az iránt, hogy a honi labdarúgás jövője, minden aspektusát tekintve a megfelelő kezekbe kerüljön. A fejlesztendő területek között megtalálható - egyebek mellett - a sportág különböző szereplőinek (játékosok, klubok, edzők stb.) érdekképviseletét ellátó személyek/szervezetek szakszerű képzése is. Ennek okán hoztunk létre egy speciális digitális oktatási fórumot, a Játékos-közvetítő tanfolyamot. A digitális kurzus keretein belül tapasztalt szakemberek által összeállított tudáshalmazból tanulhatsz az ügynöki pályát érintő témakörökről, úgy mint sportmenedzsment, sportjog, játékos-kiválasztás, önmarketing, továbbá a nemzetközi és hazai tendenciákról is olvashatsz.
tags: #jatekos #kozvetito #szabalyzat
