Gödöllői Röplabda Club

Jégkorong Szabályzat és Játékos Információ: Az Alapoktól a Fejlesztésig

2026.05.29

A jégkorong egy dinamikus sport, ahol két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással a palánkkal körbekerített jégpályán. A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amellyel a vulkanizált gumiból készült korongot igyekeznek az ellenfél kapujába beütni. Ahhoz, hogy a játék gördülékenyen és biztonságosan zajljon, számos szabályt és előírást kell betartani, amelyek korosztályonként is eltérőek lehetnek.

A Játék Alapvető Célja és a Fiatalok Nevelése

A jégkorong alapvető célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák. Azonban különösen a legfiatalabb korosztályokban, mint a szupermini, mini és előkészítő kategóriákban, nem az eredmény számolása a fontos, hanem az, hogy a gyerekek megszeressék a játékot, szeressenek jégkorongozni és meccsekre járni, miközben a lehető legjobb teljesítményre törekednek. Ebben a korban még nem a győzelem a cél, hanem a sportág iránti szenvedély kialakítása.

Különleges Szabályok a Gyermek Korosztályokban

Az U8 és U10 korosztályokban a mérkőzések kuparendszerben, hétvégi tornákon zajlanak, a pályán keresztben, 1-1 harmadban, 1-1 bíróval. A pályán így egyszerre 3 mérkőzés folyik, amelyeket a kékvonalakon elhelyezett pályaelválasztó elemekkel osztanak szét. A cserejátékosok az elválasztó elemek között pihennek. Az U8-as korosztályban 1*18 perc, U10-ben 2*12 perc, U12-ben 3*18 perc a játékidő.

Fiatal jégkorongozók edzésen, keresztpályás felállásban

Az U8-ban és U10-ben 3 mezőnyjátékos és 1 kapus van egyszerre egy csapatból a pályán, és a mezőnyjátékosoknak még nincsenek konkrét posztjaik. Ezekben a korcsoportokban tilos a testjáték. A gyerekek fokozatosan, U14-től sajátítják el az ütközések technikáját. Szabálytalanság esetén szupermini és mini korcsoportban nem kiállításos büntetést oszt ki a játékvezető, hanem rávezetéses büntetőlövést ítél a szabálytalanságot elszenvedő csapatnak. Szupermini és mini korcsoportban a mérkőzések során teljes sorcsere van. A percenkénti sorcserét dudaszó jelzi, ekkor a fent lévő játékosok lejönnek a pályáról, az újak pedig rástartolással hozzák játékba újra a korongot. A buli helyett a korong sarokba dobásával indul újra a játék.

A Jégpálya és a Felszerelés

A jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban, a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal. A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5 cm, a kapu magassága 122 cm, szélessége 183 cm. A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több mint 100 cm, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm.

Jégkorong pálya elrendezése a vonalakkal és bedobópontokkal

Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik, átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén lévő kék színű. Egy csapat 6 játékosból áll: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső. A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet. A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. Sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia.

Az Ütő és Korcsolya

Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek. Az ütő maximális méretei: a külső saroktól a nyél végéig 135 cm, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. (A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél nem lehet szélesebb.) A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat. A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja.

A Játék Menete és a Korong Játékba Hozása

A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta játékidő. A jégkorong mérkőzéseken a korongot a bedobó pontoknál a játékvezetők bedobással hozzák újra játékba, ekkor indul újra az óra is. Ezt hívjuk bulinak, vagy faceoff-nak.

Jégkorong bedobás egy mérkőzésen

A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell. Ha szabálysértés történt a támadó harmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik. Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett. Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre. A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni (természetesen, amennyivel kisebb a pálya, annyival csökken a méterek száma).

A Korong Kezelése és a Gól Érvényessége

Az ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa. A játékos nyújtott kézzel megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa felé nem.

Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja. Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni. Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba. Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba. Ha a korong elhagyja a pályát, vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette.

Szabálytalanságok és Büntetések

A jégkorongban számos szabálytalanság létezik, amelyek büntetéseket vonnak maguk után, a játék súlyosságától függően. A büntetését letöltő játékos csak akkor mehet vissza a jégre, ha a büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott.

Kis Büntetések

A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető. Kis büntetés, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik. Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen. Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették. Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná. A korongot vezető játékos ütőjére adott könnyű ütés, mint védelmi akció, megengedett. Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni.

Nagy Büntetések és Fegyelmi Büntetések

A mérkőzés folyamán az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. A második esetben is 5 perc a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés + fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható. A fegyelmi büntetés minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll.

Kapusra Vonatkozó Speciális Büntetések

Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. Kapust nem lehet kis, nagy vagy fegyelmi büntetésért kiállítani. A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót.

Végleges Kiállítás és Büntetőlövés

Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli. A játék teljes hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni.

A büntetőlövést a következőképpen kell végrehajtani: a korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni s gól elérését megkísérelni. A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani. Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon. A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni.

Les és Tilos Felszabadítás

Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van. A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia, és csak utána mehet be a támadójátékos. Az egyik zónában levő játékos a saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a korongot, de ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadó harmadban saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti.

A "hosszú les" vagy "tilos felszabadítás" szabálya szerint a korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. A védekező harmadból a korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostárs. Kivétel, ha a játékos magát szökteti, vagy ha a harmadból jött a játékostárs és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig, ha a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították.

A harmadik lesszabály a kapu előterében előforduló leshelyzet. Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen. Ha valamelyik csapat egyik játékosa a korongot a piros vonal mögül az ellenfél csapatának gólvonalán túl lövi, a játékot meg kell szakítani és a korongot a hibázó csapat közelében lévő alapbedobó pontok valamelyikéről kell bedobni. Ha a korong az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné, tilos felszabadítás nem történt. Ezt a szabálytalanságot a csapatok időhúzás érdekében követik el. Szorongatott helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel - igaz, hogy csak pillanatokra - felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől.

A Játékosfejlesztés Fontossága

A jégkorong nemcsak fizikai képességeket, hanem szellemi és szociális készségeket is fejleszt. A sebesség növelése, az egyensúly, valamint a korcsolyázás folyékonyabbá és hatékonyabbá tétele kulcsfontosságú. Még ha már jó korcsolyázó is vagy, akkor is érdemes ezen tovább dolgozni. A világ legjobb korcsolyázói még a legmagasabb szinteken is folyamatosan fejlesztik a képességeiket.

A csapatmunka, az, hogy mennyire tudsz közel jutni a koronghoz, és hogyan kerülhetsz olyan pozícióba, amiben támogatni tudod a társaid, nagyon fontos tudás. Amikor az egyéni készségek fejlesztéséről áttérünk a csapatsporthoz, nagyon fontos, hogy megértsük a tér- és időkoncepciókat. Ebben a játékban rétegekről beszélünk: lehet, hogy átjutsz egy emberen, de mi lesz a második vagy a harmadik réteggel? Fontos, hogy a gyerekek megértsék a sikerhez vezető gondolkodásmódod. Amikor U6, U8 és U10 szinteken a játékbiztonságról beszélünk, alapvetően azt tanulják meg, hogyan legyenek a játékosok stabilak a jégen, hogyan tartsák meg az egyensúlyt és mi a helyes testhelyzet. Amire 14 évesek lesznek, tudniuk kell, mi számít ütközésnek, és hogyan használhatják a bodicsekkelést.

Az utolsó szokás, amelyen dolgozni érdemes: hogyan legyél jó csapattárs? Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy hangosnak vagy merésznek kell lenni. Nem csak a fizikai készségeket kell fejleszteni, hiszen ezek a képességek életkészségek is. A jégkorong nem könnyű sport, de olyan dolgokat ad, amelyek egész életeden át elkísérnek.

tags: #jatekos #kozvetito #szabalyzat #jegkorong

Népszerű bejegyzések:

GRC