A játékos nevelés szerepe és módszertana a gyermekek fejlődésében

A szakdolgozatok témaválasztása során gyakran felmerül a gondolat, hogy milyen különbözőségeket és hasonlóságokat lehet feltárni a különböző nevelési környezetek, mint például egy vidéki, hátrányos helyzetű gyermekek óvodája és egy városi intézmény között. Vizsgálható, hogy a más agglomeráció és szociális közeg milyen módon fejti ki hatását a gyermekek játéktevékenységében, illetve hogyan hathatnak ezen tényezők a játék kommunikációs tartalmára. A kutatások célja gyakran többsíkúan a gyermeki játéktevékenységen alapszik.

Egyrészről feltárható a szülők motiváltsága, pontosabban az, hogy otthonaikban milyenek a játéktámogató attitűdök, és milyen tudatos döntéseket hoznak annak érdekében, hogy gyermekeik fejlődését segítsék. Másrészt a bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők játékmódszertani tapasztalatainak vizsgálata is kiemelt jelentőségű, hiszen a játék fontossága a gyermek életében már születéstől kezdve nagyon fontos hatással bír.

A dolgozatok központi témája gyakran a részképességek játékos fejlesztése az óvodai környezetben, különös tekintettel a fejlesztőpedagógia szerepére és fontosságára. Vizsgálható, hogy a szülők mennyire ismerik a fejlesztőpedagógusok kompetenciáit, milyen mértékben elérhetők ezek a szakemberek az óvodákban, valamint hogy a fejlesztések milyen hatással vannak a gyermekek fejlődésére. Az eredmények általában azt mutatják, hogy a szülők jellemzően ismerik a fejlesztőpedagógusok szerepét, de a hozzáférhetőség országosan egyenlőtlen. A kutatások megerősítik, hogy a rendszeres fejlesztés kedvezően hat a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek részképességeire.

A játék alapvető szerepe a gyermek fejlődésében

A játék a kisgyermekek elsődleges, meghatározó tevékenysége, mivel nincs semmi olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére. A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban önmagában van. Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot.

Azok a kisgyermeknevelők, akik a bölcsődében napi nyolc órát vannak a kisgyermekekkel, igyekeznek megteremteni azt a megfelelő légkört és azt a megfelelő eszköztárt, mely szükséges a potenciális fejlődésükhöz. A kisgyermeknevelőknek meghatározó személyiségük van a kisgyermek személyiségfejlődésében, ezért elengedhetetlen a helyes minta nyújtás a gyermek játékához. A szakdolgozatok célja rávilágítani arra, hogy a játék mennyire fontos a kisgyermekek mindennapjaiban, és milyen játszóképességeket kell birtokolniuk a nevelőknek, valamint pontosabb vázlatot adni a bölcsődei játékeszközök, játékszerek használatáról.

A játék és a tanulás kapcsolata

Ha pszichológiai értelemben közelítjük meg a tanulást, azt látjuk, hogy a tanulás megelőzi a játékot, majd pedig a játék lesz az a színtér, ahol a leghatékonyabb lesz a tanulás. Ez a meghatározás az óvodás korra akkor alkalmazható igazán, ha a tanulás minden mozzanatában játékos jellegű. Minden játék, de különösen a szabad játék a gyermek szabad elhatározásából születik és abban is ér véget. Az óvodapedagógus szerepe mindkét tevékenységi formában meghatározó. Az óvodapedagógus az általa teremtett tanulási helyzetekben nem feledkezhet meg a tanulás játékos jellegéről, a tanulásban is érvényesülő gyermeki igényekről, szükségletekről.

A játéknak és a tanulásnak egyaránt szervezeti kerete az óvoda (csoportszoba, udvar, az óvoda közeli és távolabbi környezete). A játékosság az óvodai életnek és benne a tanulásnak is olyan szinguláris elve, amelynek célja a gyermek játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele a tanulás folyamatában. Ez egyfelől jelenti az óvoda egész légkörének, mint a különböző tanulási formák színterének játékos hangulatát, másfelől jelenti azoknak a belső és külső feltételeknek a megteremtését, amelyek révén a játékban megnyilvánuló képességek fejlődnek.

Utánzás, megfigyelés és problémamegoldás a játékban

Az utánzás az óvodás korban döntő meghatározója a játéknak és a tanulásnak. A két tevékenységbeli utánzás között néha nehéz különbséget tenni. Három éves korban megkezdődik a nemi szerepek utánzása, az identitás erősödése. Öt éves korban a gyermekek már kizárólag nemi hovatartozásuknak megfelelő szerepet vesznek fel. A fiúk új szerepekben jelennek meg: hősöket, kalandvágyókat, ismert személyeket utánoznak. Mindkét nem szívesen veszi át a pedagógus játszó szerepét, és szívesen vállalkozik tudatos szerepcserére, valamint szívesen játszik jellemeket. A fiúk elsősorban a konstrukciós játékokat, az utazásos felfedezéseket kedvelik, amihez alkalmanként a lányok is csatlakoznak. A játékbeli utánzások egyben a tanulás alapjai is.

Ezen kívül vannak a tanulással összefüggő utánzások is. Ezek nem játékok, de játékos jellegűek. Problémamegoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátíthat el a gyermek akár a felnőtt, akár kortársai tevékenységének megfigyelésével, utánzásával. A megfigyeléses tanulás lehet önálló tanulási forma, az utánzásos tanulás előzménye és kísérője, és a gyakorlati tevékenység része. A megfigyelés képességének fejlődése, fejlesztése több tényezőtől függ, ezek mindegyikének helyet kell adni az óvoda mindennapi életében.

A gyermekek sokat és szívesen szemlélődnek. A kisgyermek kérdései révén is kap választ és segítséget a környezetéből szerzett benyomásai, tapasztalatai megértéséhez, kérdései segítségével rendeződnek az őt ért tagolatlan környezeti hatások. A kérdések legtöbbször játék közben és a megfigyelések eredményeként fogalmazódnak meg. A kérdésekben a gyermeknek a kérdezett iránti bizalma fejeződik ki. Válaszaink közben rendkívül fontos a kapcsolat megőrzése és elmélyítése. A derűs légkörre a társakhoz intézett kérdések megfogalmazásához is szükség van.

Mindenfajta játék során előfordulhat problémamegoldásra váró szituáció. A felmerülő problémahelyzetek megoldásához néha szükség van az óvodapedagógus segítségére, ugyanakkor a problémahelyzetek kívánják meg a legtöbb önállóságot és a legnagyobb erőfeszítést a gyermektől. Ezért a gyermekeknek nyújtott segítés nagy szakértelemet és türelmet igényel az óvodapedagógustól. A gyakorlás szintén lehet egyfajta tanulási forma, amely a játék megnyilvánulási formája is egyben. Az óvodáskorú gyermekek közismerten a játékukba építik be az érdeklődésükre számot tartó élményeiket, tapasztalataikat - gyakorolva ezzel meglévő és alakuló képességeiket.

Képességfejlesztő játékok és spontán tanulás

Az úgynevezett képességfejlesztő játékok esetében abból indulunk ki, hogy az adott játékok is játékok, és nem olyan játékfeladatok, amelyek a játék alapvető jellemzőinek híján vannak (a játék az szabad, önkéntes, variálható, többféle megoldást tesz lehetővé, interaktív, kapcsolatra épül, örömszerzés a célja stb.). A különböző képességfejlesztő játékok is belső tartalmukkal és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre. A képességfejlesztő játék is játék, éppen ezért a játszás folyamatában meg kell elégednünk azon spontán tanulási hatásokkal, amelyeket ezek a játékok önmagukban hordoznak, mellőzve ezzel minden további szándékos tanulási mozzanatot. Higgyük el, éppen elég tanulási lehetőség az, ami az örömmel végzett képességfejlesztő gyakorlás közben éri a gyermeket. Ezeknél a játékoknál sem beszélhetünk játékba szervezett tanulásról.

A játékon belüli tanulás az is, amikor kialakul az egyéni vagy az óvodapedagógus által szervezett tapasztalatokra épülő közös játék. Ilyenkor a gyermekek minden változtatás nélkül fogadják el egymás ötleteit, az új játékot, vagy közös megegyezéssel hoznak létre közös játékot. Az ilyen játékokban több (spontán) tanulási elem, mozzanat is felfedezhető, mint pl.: a kezdeményező gyermek élménybeszámolója, mint motiváció, a cselekmény, esemény részekre bontása, majd transzformálása, csoportos vagy egyéni problémamegoldás, gyakorlás stb., vagy ott van pl. a késleltetett utánzás vagy begyakorlás is, mint tanulási forma. De a pszichikus és motoros tanulási alkalmak mellett a szociális tanulásnak is a legszélesebb és legintenzívebb színterei a képességfejlesztő játékok.

Klasszikus példa erre az énekléshez és a mozgáshoz kapcsolódó játék. A külső világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódó játékok elsősorban szabályjátékok, azok közül is inkább az értelemfejlesztő játékok, de sikerrel alkalmazható szimulációs játék is. A gyermekek által kezdeményezett játékok (gyakorló-, szerep-, építő-, szabályjátékok) igen sokoldalúan járulnak hozzá tanulásukhoz (tapasztalataik bővüléséhez, viselkedésformáik alakulásához, képességeik fejlődéséhez). A gyermek által megteremtett játékhelyzetek önmagukban - minden külső "megtámogatás nélkül" - hordozzák a tanulás lehetőségét. A nevelő által kezdeményezett játékok tanulási funkciója az elmúlt években felértékelődött. A kezdeményezett játékok azon csoportja, amelyben az óvodapedagógus részéről tanulási cél is megfogalmazódik, tartalmukat tekintve közelítenek vagy teljesen megegyeznek a tanulási tartalommal. Ezek a játékok adják a foglalkozások egy részét. Esetleg több játék ki is tölthet egy egész foglalkozást. A harmadik variációban a játék a tanulásban csupán elemeiben van jelen. Ez a játékosság keretein belül érvényesülő játékjellemzők jelenléte és a derűs, vidám hangulatos légkör feltételei mellett lehetséges.

Kutatási módszerek és az eredmények értékelése

Az óvodai intézmények a közeljövőben elkezdik áttekinteni és értékelni saját óvodai programjukat a helyi programhoz kidolgozott minőségbiztosítási szempontok alapján. A vizsgálathoz több módszert érdemes együttesen alkalmazni. A leghatásosabb és legeredményesebb módszer a megfigyelés lehet, amely kiegészül a kérdőív, az interjú, az attitűdskála készítésével, valamint a dokumentum elemzés módszerével.

A vizsgálat célzottan egy-egy óvodai csoport óvodapedagógusára, óvodapedagógusaira vagy akár az egész óvodai testületre kiterjedhet, amennyiben a helyi program játék- és tanulásfelfogása érvényesülésének áttekintését tűztük ki célul. A gyermekek megkérdezése, ill. megfigyelése, továbbá a szülők megkérdezése lehet teljes körű vagy mintavételes. Mintavételes vizsgálat során célszerű a kiválasztásnál a véletlenszerűség szempontját betartani.

Megfigyelés és kérdőívek alkalmazása

A megfigyeléshez célszerű időtervet készíteni, s a megfigyelés részterületeihez témasorrendet felállítani. Az időpont tekintetében ajánlatos a délelőtt preferálása, tekintettel arra, hogy az ún. szervezett, irányított tanulás inkább a délelőtti időszakra esik, továbbá a gyermekek is fogékonyabbak, jobban aktivizálhatóak. Fontos a megfigyelés előre eltervezett időtartamának rögzítése is. A megfigyelés helyszíne lehet mind a csoportszoba, mind pedig az óvoda udvara, sőt a kirándulás, séta és egyéb élményszerzés alkalmával az óvodán kívüli környezet is.

Attól függően, hogy a vizsgálat kiterjed-e az egész óvodára vagy csak egy-egy óvodapedagógusra, a kérdőívet vagy az egész óvodai testület vagy csak a kiválasztott óvodapedagógus(ok) tölti(k) ki. A kérdőív az önértékelés lehetőségével párosulva vizsgálja elsősorban az óvodapedagógusok játék és tanulásfelfogását, a játékosság értelmezését, a játék és tanulás kapcsolatának az országos, ill. helyi program szerinti érvényesülését. A vizsgálatba érdemes a szülőket, mint fogyasztókat is bevonni. Érdekesek és fontosak lehetnek azok az információk, amelyeket ezen kérdőív segítségével szerezhetünk a vizsgálat során.

Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tétele nagyban függ a két intézmény kapcsolatától. Az óvoda külső kapcsolataiban így jelentős az az információáramlás, pedagógiai konzultáció és tapasztalatcsere, amely az óvoda és az érdekeltségi körébe tartozó iskola között kialakul. A tanítóknak összeállított kérdőív többek között arra keresi a választ, hogy a tanítók hogyan vélekednek az óvodai nevelőmunkáról, mit preferálnak, milyen igényeket fogalmaznak meg az iskolába lépő gyermekkel szemben stb.

Interjúk és adatértékelés

A gyermekek megkérdezése lehet teljeskörű vagy mintavétel szerinti. Az interjú helyéül nyugodt, csendes, ismerős helyet válasszunk. Fontos, hogy ismerős személy vegye fel az interjút (óvodavezető, másik csoport óvodapedagógusa stb.), segítve ezzel a biztonságos környezeti feltételek megteremtését a gyermek megnyilatkozásához. A felsorolt és ismertetett módszerek mintául is szolgálhatnak újabb vizsgálati kérdéssor, szempontsor stb. összeállításához. A spontán játék tanulásértékét a kérdezett területen az előbb felsorolt számokkal lehet jellemezni.

A tanulási formák megvalósulásáról és jellemző előfordulásukról a megfigyelés alkalmával gyűjtött adatokat vessük össze az óvodapedagógus önértékelésével. Ezzel a módszerrel felderíthetjük a megegyezéseket és az eltéréseket. Az instrukció szerint a tanulási folyamatról, illetve a tanulási helyzetekről készítsünk feljegyzéseket a felsorolt gyermeki jellemzők megfigyelésével, amelyek figyelembe vételét az 5 fokozatú skálán minősítsük. A megfigyelés adataival összevetve megállapítható, hogy mennyire reális az óvodapedagógus önértékelése.

Az óvodapedagógus lehetőleg félévenként egyszer minden gyermeket megfigyel a táblázatban szereplő szempontok szerint. A megfigyelés mellett megjelölt igen, nem, részben vagy néha válaszok az adott jellemző meglétét, hiányát, ill. részleges meglétét jelentik. Az egyes tanulási formákról összegző értékelést is tudunk készíteni a részmegfigyelések adatainak felhasználásával. Az összegzésből kitűnik a tanulási formák jellemző jelenléte, s néhány szempont alapján megvalósulásuk sikere. A téma természetéből adódóan az adatok akkor hitelesek, ha folyamatos (napi pedagógiai tevékenység) és többszöri megfigyelés során gyűjtöttük azokat.

Az alábbi táblázat egy példát mutat be a gyermekek játékos tevékenységének megfigyelésére és értékelésére:

tags: #jatekos #nevelessel #kapcsolatos #szakdolgozat

Népszerű bejegyzések:

• A vízilabdakapus Csák Marcell
• Friss futballmérkőzés eredmények
• Kattints ide a kapuskesztyű kiválasztásához és ápolásához kapcsolódó szakértői tippekért.
• Technikai képzés a labdarúgásban
• Labdarúgó döntetlenek esélyei és elemzése