A Játékos Zeneoktatás és a Digitális Eszközök Szerepe a Korszerű Pedagógiában

A zeneoktatás folyamatosan fejlődik, és a digitális eszközök, valamint a játékos módszerek egyre inkább kulcsszerepet kapnak abban, hogy a tanulás élvezetesebb és hatékonyabb legyen. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan integrálható a digitális technológia a zeneórákba, milyen eredményeket hozhat, és milyen pedagógiai megközelítések segítik a diákok fejlődését.

Személyes Út a Digitális Zeneoktatásban

Az első találkozásom a számítástechnikával, a ’80-as években egy Commodore 64 „szerelmével” kezdődött. Gyermekként elsősorban sokat játszottam, de elkezdtem apró programokat, köztük zenei programokat is BASIC-ben kódolni. Aztán néhány év kihagyás után, főiskolásként vettem meg az első PC-met és azóta nincs megállás. Fuvolaművész-, tanárként sok éven át „csak” digitális kottázásra, hangfelvételek készítésére használtam a digitális eszközöket, az oktatásba való integrációt akkor kezdtem csak el, amikor már megjelentek az első táblagépek és könnyű, hordozható eszközökkel lehetett a tanteremben dolgozni. Hangszeres tanárként egy tanulóval foglalkozom egyszerre, így az először digitális kottatatartónak használtam a táblagépet. Folyamatosan kutattam és kutatom azokat a szoftveres és hardveres újdonságokat, amelyek a zenetanulást még élvezetesebbé, az oktatást még hatékonyabbá tehetik. Ez a kutatómunka aztán kiegészült zenei applikációk, digitális mérőeszközök fejlesztésével is.

Zenesziget: Egy Hatékony Applikáció az Ének-Zene Órán

Akkor engedd meg kérlek, hogy ott folytassam, ahol befejeztem és az ajánlást a Zeneszigettel, illetve azokkal a módszertani útmutatókkal kezdjem, amelyeket az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoportban dolgozó kollégáimmal hoztunk létre. Az applikáció osztálytermi és otthoni gyakorlati tapasztalatai nagyon kedvezőek. A tanítók azt jelezték vissza, hogy egy hatékony digitális segédeszközt kaptak, a tanulók pedig nagyon kedvelik a program grafikai-, hangi világát és élvezik a játékos zenei feladatokat. A program kiegészítéseként kollégáim elkészítettek több módszertani kiadványt is, amelyeket a Kutatócsoport oldalán megosztottunk és folyamatosan frissítünk.

Digitális eszközök használata az ének-zene órán: első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei címmel jelent meg nemrég egy tanulmányotok. Kutatásunkban a Zenesziget ének-zene órai felhasználásának eredményességét vizsgáltuk első osztályos tanulók körében. A digitális oktatási környezetbe helyezett tanulás hatásait vizsgáltuk a kottaolvasás, a hangszerismeret, valamint az éneklés fejlődésére. Eredményeink alapján a Zeneszigetet használó kísérleti csoport szignifikánsan magasabb fejlettségét mutattuk ki mind a kottaolvasás összevont mutatója fejlettségében, mind az egyes résztesztekben. A hangszerek ismeretét szintén a kísérleti csoport tanulói sajátították el alaposabban. Az énekreprodukció a kísérleti csoportban jelentősen nagyobb mértékben fejlődött. Applikációnk éneklést támogató tartalmai és az ezek használatához kapcsolódó módszerek alkalmasnak bizonyultak az éneklés fejlesztésére. Az ének-zene órák iránti pozitívabb attitűdszintén kimutatható volt a kísérleti csoportban. A hozzánk eljutott visszajelzések alapján a szülők örömmel vették azt, hogy a gyermekeik otthon is játszanak egy olyan programmal, amivel egyébként az énekórán ismerkedtek meg.

A Zenesziget Kutatás Eredményei

Az alábbi táblázat foglalja össze a Zenesziget alkalmazásának főbb hatásait első osztályos tanulók körében:

További Online Eszközök és Platformok

De hogy ne csak a saját portékánkra hívjam fel a kollégák figyelmét, mindenkinek nagy szeretettel ajánlom a Musicators online szolgáltatásait, de a Learningapps tankockái vagy Kahoot! is kiválóan használhatóak. Az Okos Doboz is egyre népszerűbb, megsokszorozta látogatói számát. A gyerekek visszajelzései alapján megállapítható, hogy ez a játszva tanulás egyik nagyszerű módja, amit még a középiskolások is szívesen elvégeznek. A tanári regisztráció/belépés után a Tanár modul segítségével irányítottan alkalmazhatóak az Okos Doboz tartalmai gyakorlásra és számonkérésre. Tanulóim gyakorlásként használták az oldalt. Változatosan, többféle megközelítésben találkozhattak az eddig tanultakkal.

Digitális Oktatás a Gyakorlatban: Pandémia és Adaptáció

Főállásban a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban dolgozom. A teljesen digitális platformra helyezett oktatás, bár bennünket is váratlanul ért, de szerencsére nem teljesen felkészületlenül. Már 2018-ban regisztáltam iskolánkat az Office365 szolgáltatásaira, ami azt jelentette, hogy minden tanulónak és tanárnak volt már kész fiókja a digitális oktatásra való átállás pillanatában, de a rendszer által kínált szolgáltatásokat addig csak én használtam a növendékeimmel. A kritikus pillanatban három nap alatt minden kollégának létrehoztuk a digitális térben az osztálytermeket és célirányos képzésekkel felkészítettem őket azok használatára. Digitális mesterpedagógusként 5 éves programom második évében jött a pandémia. Ebből a szempontból nem tervezett feladatok jöttek, de ezek mind csak mesterprogram relevanciáját igazolták és tovább bővült a portfólió. A tanulók szempontjából, bár külső „kényszer hatására”, de még több digitális platformmal megismerkedtünk meg, még aktívabban használtuk a digitális kottákat, még több videó- és hangfelvétel készült, amiről a diákok is azt mondták, hogy nagyon hasznos volt számukra.

Játékos Módszerek és Digitális Eszközök az Ének-Zene Órán

A zene iránti szenvedély és a tanári hivatás

A zene iránti érdeklődésem egészen kiskoromra nyúlik vissza, hiszen mindkét szülőm pedagógus, édesapám biológia-énekszakos tanár. A történet valójában ott kezdődik, amikor gyerekek voltunk. Apukám rengeteget zongorázott nekünk, így otthon mindig minőségi zene szólt. A zene iránti érdeklődésem igazán tizenöt éves korom körül erősödött meg, amikor már több időt töltöttem a YouTube-on. Ekkor nyílt ki számomra a világ, és láttam, ahogyan mások dalokat vesznek fel, énekelnek és zenélnek. A tanári pálya iránti elköteleződésem ezt követően alakult ki. A gimnázium után jazzéneket tanultam a Kodolányi János Egyetemen, viszont mindig is szükségét éreztem egy biztos szakmának. Ezért döntöttem úgy, hogy a jazzénekkel párhuzamosan továbbtanulok és megszerzem a tanári képesítést is.

Nagy öröm számomra azt látni, hogy zeneiskolás, középiskolás vagy éppen a tanárképzésben résztvevő tanulóim, hallgatóim, miután kirepülnek tőlem, később sem felejtik el ezeket a kompetenciákat, sőt, tovább is fejlesztik azokat. A projektem címe „Hangszeroktatás 2.0” volt. Az ebben a projektben résztvevő középiskolás növendékem azóta a Szegedi Szimfonikus Zenekar tagja, ahol magam is 17 évet töltöttem el, valamint azóta már diplomás fuvolatanárként maga is aktív digitális eszköz használó, digitális tartalom gyártó és felhasználó pedagógus. Az oktatásban való aktív részvétele, ahol a hagyományos zenei képzést egyesíti a modern platformok adta új lehetőségekkel, nem csupán a tudás átadását jelenti számára, hanem eszközként is szolgál a fiatalok motiválására. A tanári pálya mellett énekes vagyok. Elvégeztem a jazz­ének szakot és a pedagóguskarrier mellett próbálom ezt egyensúlyban tartani. Mára pedig addig dolgoztam az ügyön, hogy valóban megjelenik életem első saját zenei albuma - várhatóan 2025 februárjában. Saját dalaimmal debütálhatok Spotifyon, ami motiváló a fiatalok körében. A gyerekeknek ez érdekes dolog, hiszen a tanárnőjük valójában énekes, és ez inspiráló legtöbbjük számára. Legalábbis a saját osztályomban biztosan. Ők nagyon várják a zenémet, mindig kérdezik, hogy mikor jelennek már meg a dalaim.

A játék, mint módszer és a zenei műfajok sokszínűsége

A játék a legjobb módszer. Bármilyen játékot is játszunk az órán, az mindig hatásos. Nevettünk, játszottunk és szinte észrevétlenül tanultak. Még az ilyen egyszerű játékok is nagyon jó eszközök középiskolában. Mindenképpen arra törekszem, hogy a modern zenét is bevonjam az oktatásba, különösen a könnyűzenét. Ha csak népzenét vagy klasszikus zenét tanítanék, egy idő után a gyerekek elveszítenék az érdeklődésüket. Fontos, hogy mindenféle műfajt megismerjenek, hogy élvezzék a zenét, mert szerintem az énekóra célja az, hogy a gyerekek szeressenek és merjenek is énekelni. Szerencsés vagyok, mert tudok gitározni, így be tudom vinni azt is az órákra. Ez nagyon sokat hozzáad, hiszen a gyerekek máshogy kapják meg a zenét, nem csak ének vagy karaoke formában. Fontos a dolgok összekapcsolása is. Például, ha már Amy Winehouse neve szóba került: megmutatom a gyerekeknek, hogy hova vezet vissza a zenei világa. Egész életében jazzt tanult, és ettől lett az, aki. Innen már el is indulhatunk a jazz irányába. Bár csak a 20. sz. zenéjében jelenik meg, én mégis szeretek nagy hangsúlyt fektetni rá, hiszen közel áll hozzám a műfaj.

A zene hatása a diákok fejlődésére

A zene, a jó minőségi zene, legyen szó akár klasszikus zenéről, akár a Beatlesről, szerintem rendkívül jó hatással van a gyerekek érzelmi intelligenciájára, mivel ma a kortársaikkal - hacsak nem a szülők vannak rájuk valamilyen hatással - inkább csak a mainstream zenét hallgatják. Nem nagyon ismerik a többi stílust, pedig lehet, hogy szeretnék azokat. Amikor az év során, amikor elkezdjük ezeket a zenéket hallgatni, és beépítem őket a tananyagba, mindig látom, hogy idővel, amikor Chopint, Beethovent és a többieket tanuljuk, rájönnek, hogy ezek a darabok valójában jók. Így hatással lehetek rájuk. A klasszikus zenét is játékkal is szoktam tanítani. A zene az önbizalmat és a magabiztosságot is erősíti, ezenkívül pedig olyan alapvető dolgokat is fejleszt, mint a ritmuskészség, a koncentráció, az egymásra és önmagunkra figyelés. A közös ének segíti, hogy egymás előtt ne szégyenlősködjenek. Én jó hangosan szoktam énekelni, hogy ezáltal ők is merjenek énekelni. A rajzot nagyon jól lehet párosítani az énekkel. Az éneket egyébként az irodalomba és a történelembe is jól lehetne integrálni. A gyerekek mindig meg szoktak lepődni, amikor elkezdjük a zenetörténeti korszakokat, hiszen az ősemberekkel kezdjük, és elmesélem, hogyan fejlődött a zene a történelem során. A zene motiváció lehet. Van egy tanítványom, aki úgy tud igazán koncentrálni, ha zene szól a fülébe.

Digitális eszközök és applikációk az ének-zene órán

7 éve dolgozom pedagógusként. Ének-zene szakos pedagógusként ez a mai világban olykor igazi kihívást jelent. Munkám során törekszem a minél gyermekközpontúbb, könnyen megfogható és motiváló oktatásra. Ennek fényében született meg a gondolat, hogy a tanórákba bevonjam a digitális eszközöket a tananyag átadását segítvén. Feltérképeztem, hogy az adott korosztályok milyen digitális eszköz- és -alkalmazás-ismerettel rendelkeznek. Mi az, amit a mindennapokban is szívesen használnak, ami érdekes lehet számukra, ami elérhető mindannyiuknak. Lényeges volt megértetni a gyerekekkel, hogy nem játékról szól a dolog, tanulás a cél, az órákon továbbra is figyelemmel és fegyelemmel kell dolgozni. Elmondtam, hogy mindezzel szeretném érdekessé és izgalmassá tenni számukra az olykor kevésbé kedvelt témákat. Az általam választott munkaforma végül a csoportmunka lett, motiváló jelleggel, illetve ezáltal kívántam lehetőséget adni a szerepelni kevésbé szerető diákoknak az érvényesülésre ezen a tantárgyon belül is. Az eszközöket, használatukat a tanórák során fokozatosan vezettem be, ismertettem meg a diákokkal. Korosztályonként és óratípusonként más-más eszközt és applikációt választottam.

Alsó tagozatban nagy sikert aratott a Code & Go robotegér, amely egy gombok segítségével, az irányokat (előre-hátra lépés, jobbra-balra fordulás) betáplálva navigálható kisegér. Egy feladat során az irányokat egyes ritmusokhoz kapcsoltuk, és az általam letapsolt ritmusképlet alapján kellett az útvonalat betáplálni. A feladat menete módszertanilag teljesen megegyezik egy ritmusdiktálás menetével. Helyes megoldás esetén - egy másik tanórai feladat során elkészített pályán - a kisegér eljutott a sajtig, ez szolgálta az önellenőrzést. A másik kedvelt robot az idősebb korosztálynál az Ozobot volt, amely színkódokkal és programozva is irányítható. A robot lehetőségeit sikerült elég széles körben kihasználni, az egyszerű feladattípusoktól az egészen bonyolultakig. Például rendszerező, illetve ismétlő jellegű órán a kis robothoz kiegészítőket készítettünk egyes zeneszerzőkhöz, korszakokhoz, hangszerekhez kötve, és az életútjukat ábrázoló labirintuson, egy világtérképen vagy egy korábban tanult dal sorait helyes sorrendbe állítva kellett végignavigálni, táncoltatni.

Felsőbb évesek körében a visszajelzések alapján a QR-kódos feladatok, rejtvények, saját szerkesztésű szófelhő, az általuk tanórán készített videók voltak kedveltek. Készítettünk riportot zeneszerzőkkel (életrajz-összefoglalás), klipet tanult dalokhoz (feleletjelleggel), rövid filmet időutazásról a zenei korszakok között. Érdekes volt megfigyelni, hogy a gyermekek mennyire szívesen vettek részt ezekben a feladatokban, örömmel énekeltek egymással és egymás előtt, ami korábban a csodával ért fel ebben a korosztályban. Hatalmas sikert aratott a szinte csak fiúkból álló osztályban, mikor egy ilyen jellegű órán lehetőség nyílt számukra egy rapper szerepébe bújni és koncertet adni a tanult dalokból.

Hagyományos Játékok és Módszerek a Zenetanításban

Kérésre osztom meg veletek az általam használt ötleteket, praktikus dolgokat. Bizony nehéz összeszedni, mivel (bár 1988 óta tanítok) nem írtam le, hogy az évek során miket használtam. Annak idején nem sok szó volt a tanítási órákon a játékosságról. Még főiskolás voltam (1987 körül), amikor megjelent Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak című kiadványa. Később (1990-ben) Ezer játék néven jelent meg szintén Esztergályos Jenő szerkesztésében egy újabb kiadvány. Ez a játékokat gyűjtötte össze témák szerint. Ezekből a könyvekből meríthettünk ötleteket, amivel egy kicsit feldobtuk az órákat, valamint az idősebb pedagógus kollégák adták tovább jól bevált módszereiket. Most előszedtem az óravázlataimat, és kikerestem az akkori ötleteket, játékokat.

Példák játékos feladatokra

Hang- és Szótagfelismerő Játékok

• Szótagolás tapsolással: tapsolunk ahány szótagból áll a szó. Megbeszéljük, hogy hányfelé törtük a szót.
• Robotnyelv: robotnyelven. Megbeszéljük, hogy hányfelé törtük a szót.
• Magánhangzók felismerése: csak a magánhangzókat mondjuk ki, pl. á-a (váza).
• Hang helyének meghatározása: A gyerekeknek az adott mondatban vagy szóban szereplő hang helyét kellett felismerniük. Például, a hang helyét a szó elején, belsejében vagy végén.
• Betűk párosítása: nehézséget okozott a nyomtatott és írott betűk egyeztetése, de utána tudták összekötni a nyomtatott betűt az írott párjukkal.

Tapintásos Tárgyfelismerés

• Érzékelő zacskóval: Ki kellett tapogatni, hogy mit, milyen gyümölcsöket, zöldségeket. Minden ismeretet elmondunk róla, de nem nevezzük meg a tárgyat. A többieknek a leírás alapján kell kitalálni, hogy mi lehet társuk kezében.
• Mi változott meg?: Kezdetben 3-4, később növekvő elemszámmal. Ezalatt én megváltoztatok valamit (pl. vagy felteszek).

Ritmus-, Tánc- és Mozgásjátékok

• Zene - tánc - ritmus - mozgás… nekem az energikusság, életerő, jókedv, felszabadultság! Ezért azt javaslom, ha már nagyon szürkék és unalmasak a napok, ha a téli sötét esték hosszúra nyúlnak, ha a bezártság miatt sok a feszültség mindenkiben, kezdjetek el zenélni, énekelni, táncolni!
• Zseblámpás mozgásjáték: Akinél a zseblámpa van, időnként rávilágít valakire, akinek ekkor mozdulatlanná kell válnia. Amikor a lámpa fénye kialszik, vagy máshová fordul, akkor újra mozoghat.
• Utánzó tánc: Valaki mindig a középpontban van, és mindenki az általa mutatott táncos mozdulatokat igyekszik utánozni. Minél kisebb gyerekekkel játsszuk, annál egyszerűbbek legyenek a mozdulatok.
• Koreográfia kártyák: Ki kell találnotok annyi táncmozdulatot, ahányan vagytok. Rajzoljátok fel a mozdulatokat egy-egy papírlapra, vagy jegyezzétek meg, hogy melyik színű lap mit jelent. A lapokat helyezzétek a tánctér különböző részeire.
• Karikákba lépdelős játék: Karikákat rakok egymás mellé a földre. Olyan mondatot kell mondani, hogy minden karikára jusson egy szó. Pl. O A bácsi eszik. Ahogy mondják a mondatot, úgy lépnek bele az egyes karikákba.
• Élő mondatok: El lehet játszani rövid, könnyen eljátszható mondatokat. Két-három gyereket szólítunk ki, akik kiválasztanak egy-egy hívóképet, és eljátsszák az általa kiválasztott mondatot.

Story-alapú Tanulás (például a "Macska és egér" mese)

Ez a játék egy történetet használ fel a hangok, szavak és térbeli elhelyezkedés felismerésére. A történet elmondása után kerül fel a táblára egy házikó, pincével és padlással. A cica a kamrában kergetett egy egeret, amely elrejtőzött az üvegek, a kosár vagy a seprű mögött, végül egy kabát ujjába ugrott. A mesét eljátszva a gyerekek nemcsak a szavak értelmét, hanem a térbeli elhelyezkedést és a hangok szerepét is jobban megértették. Például az egér cincogása a "Rejtsetek el, üvegek! cincogott a kis egér." mondatoknál segített a hangok asszociálásában, míg a cica "Most megfoglak!" kiáltása a feszültséget növelte. A játék végén a cica megszorult a kabát ujjában, míg az egér egy csizma talpán lévő lyukon át menekült el.

Pedagógiai Reflexiók és Kihívások

A tanórákat rengeteg tervezés és előkészület előzte meg, ezek voltak talán a legfontosabb mozzanatai az egész munkának. Kiválasztani a megfelelő eszközöket, a feladatokat az egyes tananyagokhoz igazítani úgy, hogy azok érthetőek, könnyen átláthatóak legyenek a gyerekek számára, mégis megvalósuljon a tanóra feladata. Igyekeztem úgy tervezni, hogy az óra mondanivalója ne szoruljon háttérbe, kezdetben ez okozta a legtöbb nehézséget. A tanórák mindig felszabadult, jó hangulatban, mégis szervezetten zajlottak. A gyerekektől kapott visszajelzések pozitívak voltak. Lelkesen dolgoztak még a máskor kevésbé aktív tanulók is, maguk is rengeteg ötletet adtak. A tanórák végén mindig jutott idő az értékelésre, a tapasztalatok megbeszélésére, ami rendkívül sokat segített a továbbiak tervezésében. Sikerült arról is megbizonyosodnom, hogy a játékosítás ellenére az óra mondanivalója nem veszett el, hanem épp hogy magasabb szinten sikerült átadni.

Kollégáim hozzáállása kezdetben vegyes volt. A vezetők támogatták az elképzeléseimet, emellett lehetőséget adtak az informatikaterem használatára, ezzel segítve munkámat. Néhányan joggal kételkedtek a sikerben, kezdetben én is bizonytalan voltam abban, mi is lesz a kimenetele az újításnak. Látva azonban a tanórák sikerét és a gyerekek lelkesedését, eredményeit, végül olyan is volt a kollégák közt, aki vett át ötletet, tanácsot kért tőlem egy-egy eszköz használatának lehetőségeiről. Sokat jelentett az a támogatás, hogy kollégáim megosztották, hol tartanak az egyes tantárgyakon belül a tananyagban, így sikerült kapcsolatot teremteni más tantárgyakkal. Az előkészületek során tájékoztattam a szülőket is, hogy ne érje őket váratlanul, ha a gyermek arról számol be otthon, hogy telefont, laptopot használunk az órán. Biztosítottam őket, hogy kizárólag tanuláshoz használjuk az eszközöket. Úgy gondolom, a mai digitális világban felnövő gyerekek számára egy olyan tantárgyat, mint az ének-zene - és persze minden mást is -, nem egyszerű feladat érdekessé és könnyen befogadhatóvá tenni. Ezek az eszközök, feladattípusok segítettek kézzelfoghatóbbá és izgalmassá tenni az órákat. Az eszközök anyagi vonzatai nehézséget okozhatnak, de szerencsére egyre több ingyenesen elérhető applikáció van már az interneten, illetve az országban több eszköz is vándorol az intézmények közt, elérhetőek különböző pályázatok, melyeknek érdemes lehet utánajárni. Jelenleg is szemmel tartom, követem a lehetőségeket, tervezve a későbbiekre.

tags: #jatekos #ora #enek

Népszerű bejegyzések:

• Dabas kézilabda jegyvásárlás
• A büntetés-végrehajtás világa
• Kiemelkedő brazil focisták
• Bundesliga statisztikák
• A Fisher-Price tanuló focilabda