A pszichomotoros fejlesztés átfogó megközelítése és jelentősége
A pszichomotoros fejlesztés egy általános, komplex folyamat, amely nem korlátozódik kizárólag a gyógypedagógia egyetlen szakterületére. Ez a megközelítés létfontosságú, mivel egyre inkább észrevesszük az eltérő fejlődés jegyeit már a bölcsődés- és óvodáskorú gyermekek között. Napjainkban egyre elterjedtebbé válik az a szemlélet, hogy a szenzo-pszichomotoros fejlődés enyhébb, vagy súlyosabb fokú eltéréseiben gondolkodunk, a terápiát, facilitációt, reedukációt pedig ennek a szemléletnek mentén ajánlatos megválasztanunk és alkalmaznunk.
Kiemelten fontos a korai felismerés és fejlesztés szükségességét vallani, hiszen a mozgásfejlődés egy és oszthatatlan folyamat. Nem különböztetünk meg fontos vagy kevésbé fontos szakaszokat, hanem egy olyan komplex rendszerről van szó, melyben a harmonikus fejlődéshez minden fázisnak megvan a szerepe. A kisebb mozgásegységek egymásra épülésével alakul ki az egyén mozgáskultúrája.
A mozgásfejlődés alapjai és a kritikus időszakok
A mozgásfejlődés egy folyamat, mely evolúciós szempontból is jelentős. Az idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés szorosan összefüggnek. Az első három év kritikus szerepet játszik kisgyermek agyának fejlődésében. Ebben az időszakban a külvilággal való kapcsolatai és interakciói határozzák meg, hogy milyen erősségű hálózatok alakulnak ki idegrendszerében. Minden képesség elsajátításának megvan a legalkalmasabb időszaka.
Kezdve a feje emelésétől a járásig, mialatt az izmai erősödnek gyermeked olyan fontos alapköveket tesz le, amelyek később a sikeres tanulást is befolyásolni fogják. A mozgáskultúra alapelemeinek döntő többsége a születéstől a 10-12 éves korig alakul ki. A személyiség fejlődésében nem mindig a direkt, a közvetlen hatás vezet célhoz, hanem sokkal inkább akkor érünk el eredményeket, ha érdeklődést ébresztünk és a gyermek kezdeti gátlásait feloldjuk.
Az öröklött tulajdonságok (adottságok) alapvetően meghatározzák a fejleszthetőséget, ám a személyiség minden komponensét tekintve nem egyformán fejlett és fejleszthető. Mindezek ellenére, ha a megfelelő feltételeket teremtjük a fejlődő gyermek számára, akkor a mozgásfejlesztéssel van lehetőség a maximális fejlődés elősegítésére.
Gyermeked idegrendszere könyörög 🙏🏻 ezekért a tevékenységekért
A pszichomotoros fejlődés elemei és a fejlesztés módszerei
Minden információ, amelyet gyermeked a testével a környezetéből érzékel a látás, hallás, tapintás, ízlelés és szaglás által, fejlesztik az észlelési és figyelmi készségeit. Miközben reagál ezekre az ingerekre, egyre több idegi kapcsolódás alakul ki, amely által gyorsan fejlődik az értelme. Ez teszi lehetővé gyermeked számára, hogy gondolkodjon, problémákat oldjon meg és megértse a világot maga körül. Ahogy az agya és idegrendszere fejlődik, úgy válik képessé a múltbeli tapasztalatait az aktuális információkkal vegyíteni, hogy minden helyzetben a legjobb döntést hozza meg.
A mozgás- és az ehhez szorosan kapcsolódó motorikus képességek fejlődését számos tevékenység segíti. A tárgyak megfogása, később gyurmázás és a gyöngyfűzés segítenek megerősíteni kis kezének és az ujjainak izmait. Rajzolás közben fejlődik a szem-kéz koordináció, amely lehetővé teszi számára, hogy pontosan irányítsa kezének mozgását, miközben a szemével követi azt. A mesehallgatás, mondókázás hatása hosszú távon mutatkozik meg igazán. Azzal, hogy hozzád bújik és olvasol neki esti mesét nemcsak a biztonságérzetét erősíted, hanem egyben a szókincsét is bővíted.
Amikor gyermeked látja, hogy a barátja sír, és megpróbálja megvigasztalni, vagy amikor büszke magára, mert sikerült tornyot építenie a kockákból, az mind az érzelmi fejlődésének a jele. Így érti és tanulja meg kezelni a saját és mások érzéseit, és teszi neki lehetővé, hogy megfelelően reagáljon a különböző érzelmi ingerekre. Eljön az az idő, amikor már mindent egyedül szeretne csinálni. Ha türelmesen hagyod, hogy felöltözzön, felhúzza a kabátja cipzárját, vagy igyon a poharából, azzal támogatod az önállóság és önellátás készségeinek fejlesztésében.
Kiemelten fontos a teljes képernyőmentesség ebben az életkorban. A „általánostól a speciális felé” gondolatok iránymutatása szerint kell kialakítanunk a fejlesztési folyamatokat. Így elkerülhető a fejlődést gátló negatív hatások kialakulása. A gyermek aktív résztvevője is nevelésének ahhoz, hogy az adottságának megfelelő képessége kialakulhasson.
Tudjuk, hogy agyunk mozgatja a testünket. Testünk mozgása nem tudja-e bekapcsolni agyunk egyes részeit? Kutatók az integratív tanulás alapelvei között említik a harmóniába hozás elvét. Ennek során a tanulóknak magukba kell építeni mindazt, amit különböző szinteken, különböző módokon tanultak. Ez a megközelítés az intellektuális és a mozgásos oldalakat egyaránt aktivitásba hozza, termékenyítve meg fokozatosan az óvodai és iskolai oktató-nevelő munkát. A kárhoztató szemléltetés helyett a mozgásos aktivitást alkalmazza. Csak az a szerkezet fejlődik, amely funkcionál, és a fejlettebb szerkezet magasabb szinten képes a funkcióját megvalósítani.
A mozgásfejlődés szakaszai
A mozgásfejlesztést célszerű kronológiai szakaszokra bontani, hogy a gyermekek életkorának és fejlődési szintjének megfelelő programot alakíthassunk ki. Fontos, hogy az egymásra épülő mozgásrendszereket figyelembe vegyük, hiszen a pszichikai folyamatok hatással vannak a személyiség kialakulására.
| Életkor | Fő cél | Jellemzők és tevékenységek |
|---|---|---|
| Születéstől 7 éves korig | A mozgáskultúra megalapozása, tanulási és viselkedési problémák megelőzése. | Ez a legszenzitívebb időszak. A mozgáskultúra megalapozása és a sportágak előkészítése folyik. A kúszás, mászás, járás, ugrás, dobás, hordás elsajátítása, mint az írás-, olvasáskészség tökéletességéhez szükséges előfeltétel. Fontos a minél több mozgásforma elsajátítása. |
| 7 és 10-12 éves kor között | A mozgáskultúra megerősítése, sportági előkészítés, mozgásszeretet kialakítása. | Ekkor a mozgáskultúra megalapozása és a sportágak előkészítése folyik. A tanulók tudatos részvétele és a mozgás szeretetének kialakítása kiemelten fontos. A sportágak elemi mozgásai mélyen rögzüljenek a gyermekekben, anélkül, hogy különösebb erőfeszítést kellene tennie. |
| 10-12 éves kor felett | Sportági technikai elemek elmélyítése, amatőr versenyzésre való felkészülés. | Ebben a szakaszban az alappilléreknek rendelkezésre kell állniuk. A sportág elemi mozgásai rögzültek, így a bonyolultabb technikák elsajátítására kerül a hangsúly. Különösen fontos az egyéni képességek figyelembevétele és a differenciálás. |
A mozgásanyag és sportági technikák lebontása a fejlesztésben
A mozgásfejlesztésben a „általánostól a speciális felé” gondolatok iránymutatása szerint kell kialakítanunk a mozgásanyagot. A sportágak deduktív úton történő elemzése adja az alapot. A sportági technikákból indulunk ki, és ezek elemzésén keresztül jutunk el az elemi mozdulatokhoz. Az első három szakaszban (0-10/12 év) kerülnek a mozgásformák közé a bonyolultabbá vált mozdulatok és elemi cselekvések. Ezek a mozdulatok tökéletesen megfelelnek az iskolába kerülő gyermekek képesség- és készségszintjének.
Az egymást követő mozgásfejlődési szakaszokhoz különböző módon juthatunk el, amely során az egyestől haladunk az általános felé, majd erre támaszkodva általánosítunk. A kisgyermekek mozgásának megfigyelése születéstől 6-7 éves korig alapvető. Egy széles skálát kapunk, melyhez a gyermek fejlődését már viszonyíthatjuk. Az egymásmellettiség, egymásutániság következetes biztosítása elengedhetetlen a fejlesztési szintek meghatározásakor. Bizonyos mozgásformák mellérendeltségi, mások alá-, fölérendeltségi viszonyban vannak egymással, mint például a labdás és atlétikus jellegű dobások.
A közoktatás rendszerén kívül tevékenykedő fejlesztő munkájának sikerét az határozza meg, hogy mennyire képes differenciáltan, a gyermekek egyéni fejlődési szintjéhez igazodva megtervezni a folyamatot. A sportági jellegű mozgásfejlesztés fontosságát aláhúzza, hogy a rendszeres sportfelkészítésben részesültek jobb eséllyel rendelkeznek a sportági mozgások elsajátításához is. Az idegrendszer plaszticitása nagy ebben az életkorban, ami lehetővé teszi a gyors és hatékony alkalmazkodást.
Kihívások és modern fejlesztési módszerek
Napjainkban gyakran érzi úgy az ember, hogy a gyereket nem tekinti partnernek az általános pedagógia, és sajnos néha a gyógypedagógia sem. A tananyag közlésében nincs mód figyelembe venni az egyéni különbségeket, differenciálni. A ma olvasható „szakvélemények”, fejlesztési javaslatok között annyi téves diagnózissal, semmit-, illetve ellentmondó véleménnyel és fejlesztési tanáccsal találkozhatunk, hogy - különösen az egyedül dolgozó, igényes szakembernek - nem jön rosszul valamiféle támpont. Ezt a támpontot a gyógypedagógiai szakma és a rokon szakmák neves hazai és külföldi szerzői nyomán, a szakirodalom alapján állították össze.
A Steps & Play módszere a fejlődési ablakokra és az ismétlés fontosságára koncentrál, 12 korosztály, mindig életkorra szabva. A feladatok egymásra épülve hatnak a mozgásra, beszédre, figyelemre, érzelmi biztonságra. A szakértők közreműködésével kidolgozott módszertan segítségével támogatni tudják a gyermekeket, hogy minden készséget az arra legalkalmasabb időben sajátítsanak el.
A modern fejlesztési módszerek között szerepel az egyéni vizsgálat, terápia és fejlesztés (pedagógiai, pszichológiai), a komplex tanulásfejlesztés (óvodásoknak, iskolásoknak, felnőtteknek). A technológia fejlődése révén ma már számos eszköz áll rendelkezésre, mint a CogniPlus számítógépes képességfejlesztő tréning, a Rehacom rehabilitációs és kognitív fejlesztő program, vagy a különböző biofeedback tréningek (HRV tréning, HEG tréning, EMG Biofeedback, Légzés Biofeedback, Bőrhőmérséklet Biofeedback, Bőrellenállás Biofeedback, StressControll Biofeedback) és az EEG Biofeedback/Neurofeedback tréningek (Amplitúdó tréning, ILF tréning, Alfa-theta tréning, Synchrony tréning, SCP Neurofeedback, Z-score Neurofeedback).
Külön említést érdemel a Pataki-Kolláth féle Hallásébresztés és az AGYTRÉNING (BrainRx, AccelerateRx) programok. A Neurocoaching és Csúcsteljesítmény tréning (Peak Performance) diákok, sportolók, menedzserek és előadóművészek részére is elérhető, célja az egyéni teljesítménynövelés. Ezek a módszerek segítenek a tanulási nehézségek, figyelemzavarok, fejlődési rendellenességek kezelésében, valamint a szorongásos zavarok és stresszmenedzsment terén is hatékonyak lehetnek.
Az igényes szakember számára a kínálat széles, és lehetővé teszi, hogy a rábízott, fejlesztésre szoruló gyerekeknek mik a valódi szükségleteihez igazodó segítséget nyújtson. A pszichomotoros fejlesztés gyakorlati kézikönyveinek célja a gondolkodásban, a jobb megértésben és továbbgondolásban való segítségnyújtás.
tags: #jatekos #pszichomotoros #fejlesztes
