Játékos tanulás hónapokig: Felkészülés az iskolára és a nyári szünet kihasználása
Az iskolába kerülés a kisgyermek életében nagyon fontos időszak, az egyik legjelentősebb fordulópont. Az indulás meghatározhatja az iskolai éveket, és a későbbi életére is hatással lehet. A játék minden gyermek természetes önkifejező eszköze, mely alapvető fontossággal bír. Szülőként feladatunk a szabad játék lehetőségének megteremtése és a játékra való bátorítás.
A gyermekkor nagy részét a különböző játéktevékenységek teszik ki, a kisgyermekek szinte mindig játszanak, akkor is, amikor ez külső szemlélő számára nem is mindig egyértelmű. A játék a fejlődéshez alapvetően szükséges tevékenység, jótékony hatást gyakorol az értelmi, érzelmi és testi fejlődésre, a felfedezés és tanulás alapvető eszköze. Segíti a világhoz való alkalmazkodást és a szabályok elsajátítását. Megtanít a versenyhelyzetre, de az együttműködésre egyaránt, a másokkal való kapcsolatteremtés alapját képezi. A játék a képzelet és fantázia fejlődésének is egyik legjobb eszköze, továbbá az érzelmi biztonság és kötődés kialakításához is hozzájárul. Ebből is láthatjuk, hogy látszólag milyen egyszerű, mégis milyen fontos témával állunk szemben.
Felkészülés az iskolára játékosan
A szakirodalom a gyermek iskolaérettségét úgy határozza meg, hogy a gyermek teste arányosan fejlett legyen és teherbíró, nagymozgása összerendezett és koordinált, finommozgása fejlett, grafomotorikája jó. Annak érdekében, hogy ebben a tekintetben is felkészítsük a gyermekeket az iskolára, fontos, hogy minél több időt töltsön szabad játékkal a friss levegőn, engedjük őt fára mászni, kúszni, ugrabugrálni és felfedezni.
A finommotorika és figyelem fejlesztése
A kéz izmainak elég erősnek és kitartónak kell lennie ahhoz, hogy az egész napos ceruzafogást, írást, rajzolást bírja. Nagycsoportos óvodásoknál a figyelem-koncentráció fejlesztése, a figyelem időtartamának növelése és terjedelmének szélesítése, a figyelem tartósságának elérése, a megfigyelőképesség fokozása, az auditív- a vizuális - a motoros- és a beszéd figyelem játékos fejlesztése elhagyhatatlan feladatunk.
Nem véletlenül van az, hogy a 6-7 éves gyermekeknek szóló társasjátékok már 30+ perces játékidőt kívánnak. 2-3 éves kortól ki kell tolnunk azt az időt, amit a gyermek egy helyben, egy dologra koncentrálva el tud tölteni. Az iskolapadban is a feladatra, a tanulnivalóra kell majd koncentrálnia 45 percen keresztül. Annak érdekében, hogy a gyermek az iskolába kerüléskor már koncentrálni tudjon a feladatokra és képes legyen a figyelmét irányítottan használni, játsszunk minél több figyelmet és koncentrációt fejlesztő játékot. Az iskolai előkészületek és az iskolára felkészülés segítéséhez két termékcsaládot ajánlunk: a Lük-öt és a Logico-t.
EFOP FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉS
Sorrendiség és térbeli tájékozódás
Beszéd során a hangok sorrendje, vagy a szavak leírásánál a betűk egymásutánisága nagyon fontos. A sorrendiség megjelenhet időben, síkban, térben és persze a zenében. A beszédnek és szövegértésnek is alapvető eleme a sorrend érzékelése, megjegyzése és pontos ismétlése. Jót teszünk, ha olyan játékokkal játszunk, amelyeknél az elemek elhelyezése pontos sorrend alapján történik, vagy a látott képek nevét kell helyes sorrendben felidézni és visszamondani. Bátran adjunk a gyermekek kezébe hangszereket vagy olyan dolgokat, melyekkel dobolhat, hangokat szólaltathat meg.
A téri tájékozódásnak és fejlesztésének is kiemelten fontos szerepe lesz főleg iskolakezdés előtt álló gyermeknél. Az iskolába kerüléshez fontos, a helyes írás- és olvasás kialakulásához a jobb/bal, fent/lent irányok ismerete, hiszen az olvasás és írás folyamata is balról jobbra történik. Jó esetben a gyermek 6 éves korára tisztában van a testrészeivel, a jobb és bal kezét megkülönbözteti és a tükörben látott képével is megismerkedett már. Játékosan ezt a részképességet is nagyon jól tudjuk gyakorolni. Az időbeli tájékozódás összefügg az olvasással és a helyesírással is (hangok időtartama, hosszú-rövid magánhangzók helyes ejtése, szavak írása).
A hónapok és évszakok játékos elsajátítása
Mivel a dátumok írásánál egyébként is szükség van a hónapok sorszámmal való jelölésére, játékosan tudjuk ezt is gyakorolni. Először közösen megnézhetünk egy animációt a hónapokról, majd felragaszthatjuk a táblánkra az évszakórát, és azt is felírhatjuk, hogy hónapok, hogy ismerkedjen a szóval. Utána végigpörgethetjük az évszakóra mutatóját, és felírhatjuk, hogy ez egy év, és az év 12 hónapból áll.
A hónapok neveinek memorizálása
A 12 hónap nevét (kis képpel) felsorakoztathatjuk az asztalra, és közösen végigolvashatjuk a neveket. A hónap-kártyák maradhatnak előtte, és kaphat 12 legót, amire előzőleg ráírtuk a hónapok neveit. Ezeket kell egymásra rakni a megfelelő sorrendben. Közben együtt mondhatjuk a hónapok neveit, és mutathatunk is a kártyákon, épp hol tartunk. A végén megszámolhatjuk: az oszlop 12 legóból/hónapból áll.
A következő feladatban egy olyan órát kaphat, ahol hiányoznak a hónapok nevei, csak a sorszámuk van feltüntetve: 1. hónap, 2. hónap stb. Fa lapokat (Jenga játékból) használhatunk, ezeket címkézhetjük fel a hónapok neveivel, neki kell (sorban haladva) a megfelelő helyre rakni: 1. hónap - január, 2. hónap - február, stb. A kör forma azért jó, mert látja a gyermekünk, hogy a 12 hónap után újból egy év kezdődik - ugyanazokkal a hónapokkal.
Évszakok és hónapok csoportosítása
Utána csoportosíthatjuk a hónapokat évszakokhoz - itt egy kis ügyességi (finommotorika, egyensúly, szem-kéz koordináció) feladatot iktathatunk be: a lapokat kell egymásra helyezni - évszakonként. December-január-február egy oszlop, március-április-május a következő, és így lesz 4 oszlopunk. Ledönthetjük az oszlopokat, picit játszhatunk, építhetünk velük, majd az első hónaptól sorban, egyesével kérhetjük, hogy dobja a lapokat a dobozba: ez már a sokadik ismétlése lesz a hónapok neveinek.
Miután megtanultuk, hogy melyik évszakhoz melyik hónapok tartoznak, játsszuk a következő játékot:
- Minden gyermeknek adjunk egy hónap nevét. Ha többen vagyunk, mint 12, akkor egy hónap nevét több gyermeknek is mondhatjuk.
- Zenére szabadon mozogjanak a teremben, majd adott jelre csoportokat kell alkotniuk évszakok szerint. Tehát például egy csoportba álljanak: december, január, február.
- Üljünk körbe és legyen a kezünkben egy labda. Kezdjük mi a játékot. Mondjuk a következőt: Nekem a nyárról a fagylalt jut az eszembe. Dobjuk valakinek a labdát, akinek szintén így kell kezdeni a mondatot: Nekem a nyárról a …….. jut az eszembe. És passzolja tovább a labdát.
- Mondjunk különböző időjárást kifejező szavakat, mondatokat, és a gyerekeknek ahhoz a képhez kell szaladniuk (ugrálniuk, mászniuk stb.), amelyik évszakra leginkább jellemző.
- Válasszunk ki egy gyermeket, és tegyünk a fejére egy képet, hogy ő ne, de a többiek jól láthassák. Kérjük meg a többieket, hogy mondjanak egy-egy jellemzőt a látott évszakról.
- Különböző gyümölcsök, zöldségek képeit képpel lefelé tegyük le össze-vissza a földre. Alkossunk négy csapatot és mindegyiket nevezzünk el egy évszaknak.
A hónapok és évszakok játékos gyakorlásához a Bartos Erika: Hónapok című versének (és csodálatos, kifejező rajzainak) segítségével újra átismételhetjük a hónapok neveit.
A gyerekeket elnevezhetjük a hét, hónap, vagy az évszakok neveivel. Körben ülünk, egy gyerek középen áll, neki nincs széke. Elkiáltja magát: Cseréljen helyet szeptember a januárral! Úgy is játszhatjuk, hogy több gyerek kapja ugyanazt a nevet. Pl. a 4 évszak esetében, a tanulók negyede tavasz, nyár, stb. Ilyenkor a középen álló csak egy nevet mond, és mindenki, akinek az a neve, megpróbál egy másik üresen maradt székre leülni. Nagyon fontos, hogy ne csak hétfővel, januárral illetve a tavasszal kezdjük a felsorolást, hanem bármelyiktől tudni kell a gyerekeknek folytatni!
A nyári szünet, mint tanulási lehetőség
A nyári szünetet alapvetően pihenésre és kikapcsolódásra kell fordítani, de emellett a gyerekek a legkülönbözőbb élethelyzetekben és tevékenységek közben is tanulnak. Megfigyelik a környezetüket, új készségeket sajátítanak el, mint például az úszás, és persze rengeteg élményt gyűjtenek, amiből egész életük során meríthetnek. Azonban vannak olyan esetek, amikor mégis jó, ha a szünidő alatt is odafigyelünk a tanulásra. Leginkább akkor, ha a gyermeknek komolyabb lemaradásai vannak, vagy hosszabb ideig volt távol az iskolától betegség miatt. Az ismétlés és a célzott tanulás a nyári szünetben ráadásul nem jelenti azt, hogy el kell feledkeznünk a pihenésről és a kikapcsolódásról. Sőt, az a legjobb, ha örömteli, játékos formában végezzük ezt a fajta "nyári felkészülést" a következő tanévre.
Természetesen mindenki a saját gyermeke és családja igényeihez igazíthatja ezt a nyári tanulási folyamatot. Vannak, akiknek elég néhány célzott gyakorlás a kritikus területeken, míg másoknál hosszabb, átfogóbb felkészülésre van szükség. Mert az biztos, hogy a nyári szünet nem csupán a kikapcsolódásról, de a tudás elmélyítéséről, a tanulási motiváció újragondolásáról is szól. Ha pedig kellő odafigyeléssel és kreativitással közelítünk ehhez a kérdéshez, akkor a gyermekeink akár élvezhetik is ezt a fajta "nyári felkészülést" a következő tanévre.
Játékajánló életkor szerint
0-6 hónapos kor
Ebben a korban az érzékszervek élesedéséé, valamint a mozgásfejlődésé a főszerep, így minden olyan játék hasznos, ami ezeket támogatja. Ilyenek például a csörgők, melyekkel a megfogást és elengedést tudja gyakorolni a baba, miközben akusztikus ingerlés is éri őt, valamint a címkék és rongyik, amik a taktilis ingerlést biztosítják. Jótékony hatása van továbbá a babakocsikra vagy a kiságy, pelenkázó fölé akasztható játékoknak is, amik közül azok a leginkább fejlesztő hatásúak, melyeket a kicsi el tud érni és maga tudja mozgásba hozni, fejlesztve ezzel a szem-kéz koordinációt. A babajátékok esetében ideális, ha többféle anyagból készülnek, valamint kontrasztos színűek, ami fejleszti a látást. Nézegessünk együtt puha babakönyveket, meséljünk egyszerű történeteket. Nagy szerepet kap ebben a korai időszakban a fizikai érintés, a simogatás és a babamasszázs. A mozgásfejlesztésre pozitív hatással van a játszószőnyeg, ahol kisbabánk minél több időt töltsön hason, valamint a baba tornaszer és a fekvő hinta is. Énekeljünk, meséljünk, bohóckodjuk, grimaszoljunk minél többet ebben a korai időszakban, utánozzuk a kisbabánk arckifejezéseit, hangadásait, hiszen ők is utánzás útján tanulnak. Játszunk sok kukucs játékot, amit a kicsit nagyon élveznek és ami a tárgyállandóság kialakulásához is segítséget nyújt számukra.
A kisbaba legnagyobb felületű érzékszerve a bőre, ezen keresztül tudja a legtöbb új ingert, információt felvenni és elsajátítani. Legjobb hatást az ellentétekkel tudod elérni. Tegyél egyik kezébe puha, selymes, míg a másik kezébe kemény, érdes tapintású tárgyakat (plüss, tollpihe-fém kanál). Ismertesd meg érdekes tapintású tárgyakkal, például ragtapasszal, alufóliával, papírral, szivaccsal! Formák terén is törekedj a változatosságra! Mutass meg neki egy apró, gömbölyded, sima felületű tárgyat, ezt követően egy szögleteset is. Hagyd, hadd tanulmányozza mindkettőt!
6-12 hónapos kor
Ebben a korban nagyobb ütemben indul meg a mozgásfejlődés és nagy áttörést jelent majd az önálló ülés, ami a játéktevékenységben is új lehetőségeket nyújt. Kisbabánk kússzon, másszon sokat, amit támogathatunk is különböző eszközökkel, például játékalagúttal vagy játszósátorral. A mozgásfejlődésre jótékony hatással van a szabadban, játszótéren töltött idő. Stabilan ülni tudó babát már hintába is ültethetünk, a homokozót és a csúszdát pedig már mászó babák is élvezik. Ebben a korban a gyermekek kedvelik a mozgó játékokat, mint a labda vagy a búgócsiga. Lassan előkerülhetnek az építőjátékok, eleinte érdemes szilikonból készült kockákkal próbálkozni, majd jöhetnek a műanyagból vagy fából készült verziók. Kezdetben a főszerep a rombolásé lesz, az építés összetettebb mozgáskoordinációt igényel, ezért az majd csak később lesz jellemző. Szívesen játszanak a babák különböző gombnyomogatós játékkal is, illetve minden érdekli őket, amik a felnőttek használati tárgyaira emlékeztet. Amint tudnak önállóan ülni, megkezdődik a fáradhatatlan pakolászás, mellyel hosszan el tudják foglalni magukat. Ezzel egyidőben a fürdőjátékoknak is egyre nagyobb szerep jut, ami hozzájárul a pancsolás és a víz megszeretéséhez is. A kukucs játéknak és a bújócskának továbbra is nagy szerepe van, ami a szeparációs szorongással való megküzdésben is segítségünkre lehet.
EFOP FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉS
12-24 hónapos kor
Ebben a korban egyre inkább előtérbe kerülhet a játszótéren, játszóházban való szabadjáték, a kisgyermekeknek ekkor már egyre nagyobb mozgástérre van szükségük. A kapaszkodva járás időszakában a babák szívesen tologatnak maguk előtt széket, talicskát, de figyeljünk arra, hogy megfelelően stabil legyen a választott tárgy. A mozgásfejlődésre jótékony hatást gyakorol a bébitaxi, a kismotor, valamint a hintaló is. A felnőttek utánzása is egyre nagyobb szerephez jut. Az éneklés, mondókázás, valamint a meseolvasás pedig minden életkorban alapvető fontossággal bír.
tags: #jatekos #tanulas #honapok
