A magyar labdarúgás és a sportegyesületi élet története
A labdarúgás a XIX. század második felében Angliában született, ahonnan néhány évtized alatt elsősorban az európai kontinens és Latin-Amerika irányába terjedt tovább. A futball hamar profi sportággá vált, ugyanakkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság évtizedekig igyekezett fenntartani a sport amatőr jellegének látszatát. Ez a felemás helyzet kedvezett a szocialista országoknak, ahol a focisták jogilag amatőrnek minősültek, miközben valójában profik voltak, így az 50-es évektől a 70-es évekig a legjobb csapatunkat küldhettük az olimpiára.
Az 1950-es évek vitathatatlanul legjobb együttese a magyar Aranycsapat volt, amely 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyat szerzett. A világbajnokságokon azonban a „legigazibb” erőpróba zajlott, ahol mindenkor a legjobbak küzdöttek. Az 1954-es svájci világbajnokság minden idők gólokban leggazdagabb tornája volt, ahol a döntőben a magyar válogatott 3:2-re maradt alul az NSZK-val szemben. Az 1966-os angliai világbajnokságon a magyar futballtörténelem egyik legcsodálatosabb mérkőzésén 3:1-re győztük le a címvédő brazilokat.
Anglia vs Magyarország 3-6 Össszefoglaló (színes+eredeti kommentárral) HD
A sportegyesületi élet kezdetei
A magyar sportmozgalom úttörőjének a XIX. század második felében a Nemzeti Torna Egylet (NTE) számított. 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek. A művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek, ami az MTK megalakulásához vezetett. 1888. november 16-án Donáth Sándor, Klauber Izidor és társaik megalakították az új egyesületet.
| Időszak | Főbb esemény |
|---|---|
| 1888 | Az MTK megalakulása |
| 1894 | Rottenbiller János első kerékpáros bajnoki címe |
| 1952 | Aranycsapat olimpiai aranya |
Az egyesület gyorsan fejlődött, 1889-ben már hat sportágban jeleskedtek a versenyzők. 1890-ben megszületett az MTK történetének első Európa-csúcsa úszásban, majd a későbbiekben az atlétika, a kerékpározás és a birkózás is meghatározóvá vált. 1894 szeptemberében Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnoki címét, alig pár nappal megelőzve Deutsch Gyula úszóbajnoki győzelmét.
A sporttörténeti sikerek mellett a korszak nagy egyéniségei, mint Kuncze Géza, sokat tettek a sport népszerűsítéséért, beleértve a kosárlabda magyarországi meghonosítását is. Az iskolai sportéletben a kosárlabda 1913-ban mutatkozott be nyilvánosan, és a Vas utcai iskola udvarán is napestig játszották a fiatalok. A sportegyesületek és a nemzeti válogatott sikerei egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar sport a XX. század során világszínvonalú eredményeket érjen el.
tags: #jatekvezeto #rona #utca
