Kézilabda Játékvezetői Teszt Információk: A Szabályok Alapjai és Alkalmazása
A kézilabda egy dinamikus és izgalmas sportág, melynek szabályrendszere komplex, a játékvezetők számára pedig alapvető fontosságú ezen szabályok mélyreható ismerete. Jelen cikk részletesen bemutatja a kézilabda játék alapszabályait, kitérve a játéktérre, a játékosokra, a labdával kapcsolatos előírásokra, a gólokra és dobásokra, valamint a játékvezetők felelősségére és feladataira.
A Játéktér és Felszerelések
A kézilabda játéktér 40 méter hosszú és 20 méter széles négyszögletes terület, mely két kapuelőteret, valamint egy mezőnyt foglal magába. A két alapvonal közepén áll a kapu. A kapukat biztonságosan kell a talajhoz vagy a mögötte lévő falhoz rögzíteni. A két kapufát vízszintesen köti össze a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm.
A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek. A kapuk előtt található a kapuelőtér, melyet a 6 méteres vonal, vagyis a kapuelőtér-vonal határol. Ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt 1-1 (a kapufák belső, hátsó élétől mért) 6 méter sugarú negyedkör köti össze az alapvonallal. A szabaddobási vonal, mely egy szaggatott vonal, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm.
A 7 méteres vonal 1 méter hosszú egyenes vonal, közvetlenül a kapu előtt, amely 7 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 7 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el a gólvonaltól, azzal párhuzamosan. A kapus-határvonal (4 méteres vonal) egy 15 cm hosszú vonal, mely közvetlenül a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan és attól 4 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 4 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el. A középvonal a két oldalvonal felezőpontját köti össze. A cserevonal (az oldalvonal része) mindkét csapat számára a középvonaltól mért 4,5 méterig tart. Ezt a pontot a középvonallal párhuzamos, a mezőnyben és a játéktéren kívül is egyaránt 15 cm hosszú vonal jelzi.
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb vonalak jellemzőit:
| Vonal neve | Szélesség/Hosszúság | Távolság (gólvonaltól) | Jellemzők |
|---|---|---|---|
| Gólvonal | 8 cm széles | - | A kapufák közötti részen |
| Kapuelőtér-vonal (6 méter) | - | 6 méter | 3 méteres egyenes szakasz, két negyedkörrel |
| Szabaddobási vonal (9 méter) | 15 cm vonalrészek, 15 cm rések | 9 méter | Szaggatott vonal, párhuzamos a kapuelőtér-vonallal |
| 7 méteres vonal | 1 méter hosszú | 7 méter | Egyenes vonal, párhuzamos a gólvonallal |
| Kapus-határvonal (4 méter) | 15 cm hosszú | 4 méter | Egyenes vonal, párhuzamos a gólvonallal |
| Cserevonal | 15 cm hosszú | 4,5 méter a középvonaltól | Párhuzamos a középvonallal, az oldalvonal része |
A labda borítása bőrből vagy szintetikus anyagból készül, alakja gömbölyű.
A Játék Menete és Időtartama
A játéktéren egyidőben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A csapatnak az egész játékidő alatt egy játékost kapusként kell szerepeltetni. Az a játékos, akit kapusként jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként. Ha a mérkőzés folyamán a játéktéren a játékosok száma 5 alá csökken, tovább lehet játszani.
A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt „csapatfelelősként” kell megjelölni. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt általában nem jogosultak a játéktérre lépni. A szabály elleni vétséget, mint sportszerűtlen magatartást kell büntetni. A játékot az ellenfél javára ítélt szabaddobással kell folytatni.
A csapatfelelős felel azért, hogy a játék kezdetekor a 4 hivatalos személyen és a játékra jogosult játékosokon kívül más ne tartózkodjon a cserehelyen. Ennek elmulasztása esetén a csapatfelelőst büntetni kell. A csapatfelelős felel azért, hogy csak részvételi jogosultsággal rendelkező játékos léphessen a játéktérre. A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad. A cserevonalak a korrekt játékoscserét segítik. A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell büntetni.
Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidőben döntetlen és döntésig kell játszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. Ha a játék az első meghosszabbítása alatt sem dőlt el, akkor 5 perc szünet után a második meghosszabbítás következik. Ha az eredmény még mindig döntetlen, akkor az érvényes versenykiírásnak megfelelően kell eldönteni a győztest.
A Labdával Való Játék Szabályai és Szabálytalanságai
A labdát térdelve, ülve vagy fekve továbbjátszani megengedett, ami azt jelenti, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást is végrehajthat. Azonban tilos a már birtokba vett labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, vagy a kaput érintette volna. Ugyancsak tilos a labdát lábbal vagy lábszárral (térd alatt) érinteni, kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra.
Ha a labdát birtokló játékos egy vagy két lábbal a játéktéren kívülre mozog, még akkor is, ha a labda még a játéktéren belül marad, szabálytalanságot követ el. Amennyiben a támadócsapat egyik játékosa labda nélkül elhagyja a játékteret, a játékvezetőnek fel kell szólítani a visszatérésre. Ha a játékos ezt nem teljesíti, vagy csapatánál ez megismétlődik, további felhívás nélkül az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni.
A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapuralövés felismerhető kísérlete nélkül. Ugyancsak nem megengedett ismételten késleltetni a csapat kezdődobásának, bedobásának, kidobásának vagy szabaddobásának végrehajtását. Ezt passzív játéknak kell tekinteni, amelyet a labdás csapat elleni szabaddobással kell büntetni, amennyiben a passzív tendencia nem fejeződik be.
Gólok és Dobások Végrehajtása
Gólt érnek el, ha a labda teljes terjedelmében túljutott a gólvonalon, amennyiben a dobás előtt vagy alatt sem a dobó, sem a játékostársai, sem a csapat hivatalos személyei nem követtek el szabálytalanságot. A kapujátékvezető két rövid sípjellel és a megfelelő jelzéssel erősíti meg a gól érvényességét.
A mérkőzés kezdetekor az a csapat végzi el a kezdődobást, amelyik a sorsoláskor a labdát választotta, a másik csapat jogosult térfelet választani. A dobójátékosnak legalább az egyik lábával érintenie kell a középvonalat, a másik lábával azt nem lépheti át, és a végrehajtás helyét nem hagyhatja el, amíg a labdát nem továbbította.
A bedobást végző játékosnak egyik lábával a megfelelő helyen, az oldalvonalon kell állni, és fenntartani a korrekt pozíciót, amíg kezét a labda nem hagyta el.
Kidobást kell ítélni, ha az ellenfél játékosa a kapuelőtérben guruló vagy fekvő labdát megérinti. Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a labda nincs játékban, és a mérkőzés kidobással folytatódik.
Szabaddobások és Hétméteres Dobások
A Szabaddobás
Szabaddobást ítélnek, ha a labdát birtokló csapat szabálytalanságot követ el, és emiatt nem tarthatja meg a labdát. Ha szabálytalanság miatt személyes büntetést kell alkalmazni, a játékvezetők azonnal megszakíthatják a játékot, ha az a vétlen csapat számára nem jelent hátrányt. A szabaddobást sohasem szabad a dobásra jogosult csapat kapuelőterében vagy az ellenfél szabaddobási vonalán belül végrehajtani.
Ha a szabaddobás korrekt pozíciója az ellenfél szabaddobási vonalánál van, akkor a szabaddobást elvileg pontosan ott kell végrehajtani. Minél távolabb van a szabaddobás poziciója a védekező csapat szabaddobási vonalától, annál nagyobb lehet az eltérés a szabálytalanság helyétől. Amennyiben a szabaddobás végrehajtása előtt a támadócsapat játékosai a kapuelőtérvonal és a szabaddobási vonal között tartózkodnak, a hibás felállást - ha az a játékot befolyásolja - a játékvezetőnek helyesbítenie kell. Ezután sípjelre folytatódik a játék. A szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél játékosainak 3 méternél távolabb kell tartózkodniuk a dobójátékostól. A szabaddobási vonaltól végrehajtott szabaddobásnál a védekező csapat játékosai azonban elhelyezkedhetnek a kapuelőtérvonal előtt.
A Hétméteres Dobás
Hétméteres dobást kell ítélni a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért a játékban illetéktelen személy beavatkozása által, például egy néző belép a játéktérre, vagy sípjellel megállítja a játékost. Rendkívüli kényszer esetén - például ha játékmegszakítás alatt a mérkőzés utolsó 30 másodpercében egy játékos vagy egy hivatalos személy az ellenfél dobását késlelteti, vagy megakadályozza annak érdekében, hogy az ellenfél kapuralövést tudjon végrehajtani, vagy tiszta gólhelyzetet alakítson ki - a vétkes játékost vagy hivatalos személyt ki kell zárni és 7 méteres dobást kell ítélni az ellenfél javára.
Ezt bármilyen közbeavatkozásra (pl. csak kisfokú testi akció, egy dobás végrehajtásába való beavatkozás úgy, mint labdaátadás elfogása, a labdaátvételbe való beavatkozás, a labda el nem engedése) alkalmazni kell. Ha játékban lévő labda esetén a mérkőzés utolsó 30 másodpercében az ellenfél játékosa szabálytalanságot, illetve sportszerűtlenséget követ el, vagy hivatalos személye sportszerűtlenséget követ el, és ezzel kapuralövést vagy tiszta gólhelyzet kialakítását akadályozza meg, a vétkes játékost vagy hivatalos személyt kizárással kell büntetni, valamint a labdát birtokló csapat számára 7 méteres dobást kell ítélni.
Mindig, amikor alkalmasint 7 méteres dobás ítélhető, a játékvezető csak akkor avatkozzon közbe, ha világosan megállapítja, hogy az ítélet tényszerűen jogos és szükséges. A 7 méteres dobás végrehajtásakor a dobójátékos a 7 méteres dobás vonala mögött egy méterig helyezkedhet el. A dobójátékos társainak a szabaddobási vonalon kívül kell tartózkodniuk, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el. Az ellenfél csapata játékosainak a szabaddobási vonalon kívül és legalább 3 méterre kell tartózkodniuk a 7 méteres vonaltól, amíg a labda a dobó játékos kezét nem hagyta el. Amennyiben a támadójátékos labdával a kezében korrekt dobóhelyzetet foglalt el és kész a 7 méteres dobás végrehajtására, a kapuscsere már nem engedélyezhető.
A Játékvezetők Szerepe és Felelőssége
A mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. Az MKSZ JAB állásfoglalása szerint egyértelműen a nézőtéren elhangzott sípjel miatt a vétlen csapat nem veszítheti el a labdát.
A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti ellenőrzéséért. Ők döntik el, hogy melyik labdával játszanak. Ezenkívül a játékvezetők ellenőrzik, hogy a csapatok az előírás szerinti sportöltözékben vannak-e, ellenőrzik a versenyjegyzőkönyvet, illetve ellenőrzik a játékosok felszerelését. A játékvezetők gondoskodnak arról, hogy a játékosok és a hivatalos személyek száma a cserehely határain belül megfelelő legyen. Megállapítják mindkét csapatfelelős jelenlétét és azonosságát. Az MKSZ JAB állásfoglalása szerint sorsoláskor a játékvezetők a vendégcsapatnak vagy másodikként megjelölt csapatnak ajánlják fel az első választás jogát.
A mérkőzést elvileg ugyanannak a két játékvezetőnek kell levezetni. A játékvezetők felelősek a mérkőzés játékszabályok szerinti lebonyolításáért, ezért minden szabálytalanságot büntetni kell. Ha egy szabálytalanságnál mindkét játékvezető sípol vagy a labda elhagyta a játékteret, de a játékvezetők ellentétesen jelzik a játék folytatásának irányát, rövid megbeszélés/egyeztetés után a közösen kialakított döntés érvényes. Amennyiben nem sikerült eldönteni a játék folytatásának irányát, úgy a mezőnyjátékvezető véleménye a mérvadó. A „time out” kötelező.
Mindkét játékvezető felelős a gólok számolásáért és a játékidő ellenőrzéséért. A játékvezetők felelősek a versenyjegyzőkönyv szabályszerű kitöltéséért. A kizárásokat a versenyjegyzőkönyvben meg kell indokolni. A játékvezetők vagy a szövetségi képviselők megfigyelése alapján hozott ítéletek és ténydöntések megtámadhatatlanok. Csak a szabályokkal ellentétes döntéseikkel szemben emelhető kifogás.
A játékvezetőknek joguk van a mérkőzést megszakítani vagy félbeszakítani. A félbeszakítás előtt azonban a játék folytatása érdekében mindent meg kell tenni. Az IHF-állásfoglalás szerint, ha a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, például lézert használnak vagy tárgyakat dobálnak a játéktérre, azonnali intézkedéseket kell hozni. Ez magában foglalhatja a játék azonnali félbeszakítását, a nézők felszólítását a zavarás befejezésére, szükség esetén sorok kiürítését, további biztonsági intézkedések kérését a rendező csapattól, valamint írásos jelentés készítését. Ha labda nincs játékban amikor a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, a játék kidobással folytatódik. Ha játék tiszta gólhelyzetben szakadt félbe, hétméteres dobást kell ítélni.
A játékvezetők és a szövetségi képviselő a belső kapcsolattartáshoz használhat elektronikus készüléket.
tags: #jatekvezetoi #teszt #kezilabda
