A jégkorong és a gyeplabda: a sportágak főbb különbségei és jellemzői
A jégkorong az egyik legdinamikusabb, legösszetettebb és legőszintébb sport. Itt nincs színészkedés, nincs alibi elvágódás, félmegoldás és sétálgatás. A jégkorongozás az egyik legösszetettebb csapatjáték, amely a küzdést, a csapatban történő kooperálást, a fizikai képességek magas szintjét és a megfelelő döntési képességet követeli meg.
A két sportág közötti alapvető eltérések
Bár mindkét sportág ütők használatával és gólszerzéssel jár, a jégkorong és a terepi jégkorong (gyeplabda) között jelentős különbségek vannak:
- Passing (Passzolás): A jégkorongban a korong sokkal gyorsabban mozoghat, mint minden játékos korcsolyázhat, tehát szinte bármilyen távolságban vagy szögben átadhatja a korongot valakinek. A terepi jégkorongban a labda sokkal lassabban halad, mint amennyit minden játékos futtatni képes, így csak függőlegesen és vízszintesen, és főleg rövidebb távolságon kell áthaladnia annak érdekében, hogy az ellenfél ne fogja el a passzt.
- Puck / Ball Birtoklása: A jégkorongban a korongon korcsolyázni nem sokkal nehezebb, mint korong nélkül. Még mindig elérheti ugyanazokat a sebességeket, függetlenül attól, hogy birtokában van-e a korong. A terepi jégkorongban viszont hihetetlenül nehéz teljes sebességgel futni, miközben megőrzi a labda irányítását és birtoklását.
- Sebesség: A jégkorong jégen zajlik, így a játék hihetetlenül gyors lehet, a középiskolai játékosok is rendszeresen elérhetik a kb. 80 mph sebességet, míg a terepi hokiban a legtöbb játékos 30 mph körüli sebességre képes.
- Szabályok és fizikalitás: A jégkorong sokkal fizikaibb sport. A jégkorongban a korongot bármilyen testrészével vagy a botjával játszhatod, míg a terepi jégkorongban a labdát csak a bot elülső részével lehet játszani.
A jégkorong szabályai és technikai háttere
A játéktéren 9 bedobópont található, a kapu mérete 122×183 cm, a korong pedig fekete, vulkanizált gumihenger. A pálya területét három harmadra oszthatjuk. Minden mérkőzés három, egyenként 20 perces tiszta játékidőből áll.
| Jellemző | Leírás |
|---|---|
| Csapat létszáma | Öt játékos és egy kapus a jégen |
| Cserék | Menet közben történő, folyamatos cserék |
| Büntetések | Kisebb (2 perc) vagy nagyobb (4-5 perc) büntetések |
| Felszerelés | Hokikorcsolya, védőfelszerelés, ütő |
A sportág története és magyarországi vonatkozások
A mai jégkorongozás őse Kanadából származik. Kb. száz éve Quebecben egy kanadai város melletti William erőd parancsnoka egy téli napon az unatkozó katonáknak azt a parancsot adta, hogy seprűkkel tisztítsák meg az udvaron a befagyott lefolyókat. Az egyik katona kergetni kezdett a jégen egy kis fadarabot a seprűjével, amiből fokozatosan kialakult a ma ismert játék.
Magyarországon a XX. század elején a tengerentúli hoki és az európai futball keverékét, a bandyt (jéglabda) űzték előszeretettel. Az 1920-as évek elején végképp teret hódított a jéghoki, s a sportág fellendüléséhez nagy mértékben hozzájárult, hogy 1926-ban, Budapesten átadták a kontinens első műjégpályáját, a városligeti létesítményt. Magyarország 1927-ben nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe (LIGH).
Az 'A' és 'C' a jégkorong mezén
A jégkorong kissé különbözik a többi sporttól, ami a kapitányok jelölését illeti:
- C (Captain): Minden csapatnak csak egy kapitánya lehet, aki a C jelzést viseli.
- A (Alternate Captain): A csapat kinevezhet két vagy három pótkapitányt, akik az A jelölést viselik a mezükön.
A dicsőség, hogy kapitánynak nevezték, egy szép cseresznye a hosszú karrier tetején, ami egyértelmű jele annak a tiszteletnek, amelyet a játékos megszerzett a jégen és a pályán kívül.
tags: #jeghoki #es #jegkorong #kulonbseg
